Hogyan lesz egy garázscégből ötmilliárd Ft árbevételű vállalkozás? Annyi bizonyos, hogy nem könnyen. A Lakics Gépipari Kft. cégtörténete a legjobb példa arra, hogy a céltudatos cselekvés mindig eredményre vezet.
A Lakics Kft szélerőművekhez szállít alkatrészeket, vevőik elsősorban multinacionális vállalkozások. Nem könnyű egyáltalán egy multi beszállítójává válni, nem csak a vásárolt terméket és a szállítási határidőket illetően vannak elvárásaik: partnereiket folyamatosan auditálják. Világcégek nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan cégektől vásároljanak, melyek nem felelnek meg a saját magukra is vonatkozó szigorú elvárásoknak.
A konkrét esetben a siker titka véleményem szerint elsősorban a vállalkozás szervezeti kereteinek kialakítása, a feladatkörök pontos meghatározása.
Viccből vágott bele egy munkába 1985-ben Lakics László, de annyira megtetszett neki, hogy vállalkozni kezdett, és azóta sikeres családi céget épített fel. A Lakics Gépipari Kft. szélerőműveket gyártó multik beszállítója lett, és a megújulóenergia-termelés felívelését meglovagolva 2008-ra ötmilliárdos árbevételt ért el, amit a válság jócskán megtépázott, de a vállalkozás előremenekült, és fejlesztett ez idő alatt is. A cégvezető arra számít, hogy a szélerőműves megrendelések az idén újra ötmilliárdos megrendelési szint fölé repítik a cégét.
A cikk folytatása az Origón.
2011. december 9., péntek
2011. szeptember 14., szerda
Átadták Magyarország legnagyobb biogázerőművét Szarvason
Azt hiszem, egy korábbi bejegyzésemben írtam már róla, hogy Szarvason épül az ország legnagyobb biogáz-erőműve, mások is bőven beszámoltak a hírről.
Jó magyar szokás szerint nagyon sokan kamunak tartották az egész projektet, aminek célja csak uniós és állami pénzek "leszívása"... Nem tudom merre hány méter, de az erőmű elkészült, működik. A hírre az origón bukkantam.
Az origo cikke:
Élelmiszeripari szerves hulladékból származó biogázt használ majd a Szarvason átadott erőmű, amely több mint 4 megawattos teljesítményével Magyarország legnagyobb biogázerőműve lett.
Több mint 4 megawattos biogáz-erőművet adtak át Szarvason, amely három év előkészítés után egy év alatt épült fel - írta a német Bioenergie Gmbh hazai leányvállalata közleményében.
A 4,5 milliárdos beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió. A teljes mértékben megújuló energiaforrást feldolgozó üzemben többek között sertéstrágyát, vágóhídi hulladékot, szennyvíziszapot és egyéb, élelmiszer-előállításból származó szerves hulladékot dolgoznak majd fel és alakítanak energiává. A projektben részt vesz alapanyag-szállítóként a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is.
A 4,17 megawatt villamos teljesítményű erőmű által termelt energia évi 1,5 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé. Az energiatermelésből hátramaradt biotrágyát talajjavításra használhatják a mezőgazdaságban.
Szerintem korrekt hír. Külön figyelemre méltónak tartom, hogy a biogáz termelés után visszamaradó anyag sem hulladék, hanem tulajdonképpen azonnal felhasználható szerves trágya... Valami ilyesmire szoktunk talán gondolni, amikor fenntartható fejlődésről beszélünk.
Jó magyar szokás szerint nagyon sokan kamunak tartották az egész projektet, aminek célja csak uniós és állami pénzek "leszívása"... Nem tudom merre hány méter, de az erőmű elkészült, működik. A hírre az origón bukkantam.
Az origo cikke:
Élelmiszeripari szerves hulladékból származó biogázt használ majd a Szarvason átadott erőmű, amely több mint 4 megawattos teljesítményével Magyarország legnagyobb biogázerőműve lett.
Több mint 4 megawattos biogáz-erőművet adtak át Szarvason, amely három év előkészítés után egy év alatt épült fel - írta a német Bioenergie Gmbh hazai leányvállalata közleményében.
A 4,5 milliárdos beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió. A teljes mértékben megújuló energiaforrást feldolgozó üzemben többek között sertéstrágyát, vágóhídi hulladékot, szennyvíziszapot és egyéb, élelmiszer-előállításból származó szerves hulladékot dolgoznak majd fel és alakítanak energiává. A projektben részt vesz alapanyag-szállítóként a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is.
A 4,17 megawatt villamos teljesítményű erőmű által termelt energia évi 1,5 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé. Az energiatermelésből hátramaradt biotrágyát talajjavításra használhatják a mezőgazdaságban.
Szerintem korrekt hír. Külön figyelemre méltónak tartom, hogy a biogáz termelés után visszamaradó anyag sem hulladék, hanem tulajdonképpen azonnal felhasználható szerves trágya... Valami ilyesmire szoktunk talán gondolni, amikor fenntartható fejlődésről beszélünk.
2011. augusztus 21., vasárnap
Biogáz-erőmű működés közben
Videó első része:
Videó második része:
A videókon a gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. biogáz-erőműve látható. A cég alapvetően biotej termelésével foglalkozik, az erőművet pályázati forrásokból valósították meg. A beruházásnak két célja van: villamosenergia költségek csökkentése, ill. megfelelés az egyre szigorodó trágyakezelési, elhelyezési szabályoknak.
Az erőmű jóval nagyobb teljesítményre képes, mint amennyit a Kft. telephelye igényel, a fel nem használt villamos energiát betáplálják a helyi áramszolgáltató hálózatába, ezáltal is csökkennek a működési költségek.
A videókon Dancs László üzemvezető mutatja be az erőmű működését, részletesen, közérthetően körbejárva a témát. Érdemes megnézni a felvételeket, különösen akkor, ha cégtulajdonosként biogáz-előállításban és/vagy erőmű létesítésében gondolkodunk.
Források:
Eladásra is termelik az áramot Váriban: gyulatelevizio.hu
Előzmények, cégtörténet: agroland.hu
Körös-Maros Biofarm Kft. honlapja
Nagyra értékelem a cégvezető filozófiáját: egy vállalkozás felelős a környezetéért, felelős azért a közösségért, amelyben működik, amelynek maga is része. Jó, jó, tudom, hogy tőlünk nyugatabbra ez már teljesen természetes hozzáállás, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha így is gondolnák... Nálunk sajnos még fehér holló az így gondolkodó ember!
Videó második része:
A videókon a gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. biogáz-erőműve látható. A cég alapvetően biotej termelésével foglalkozik, az erőművet pályázati forrásokból valósították meg. A beruházásnak két célja van: villamosenergia költségek csökkentése, ill. megfelelés az egyre szigorodó trágyakezelési, elhelyezési szabályoknak.
Az erőmű jóval nagyobb teljesítményre képes, mint amennyit a Kft. telephelye igényel, a fel nem használt villamos energiát betáplálják a helyi áramszolgáltató hálózatába, ezáltal is csökkennek a működési költségek.
A videókon Dancs László üzemvezető mutatja be az erőmű működését, részletesen, közérthetően körbejárva a témát. Érdemes megnézni a felvételeket, különösen akkor, ha cégtulajdonosként biogáz-előállításban és/vagy erőmű létesítésében gondolkodunk.
Források:
Eladásra is termelik az áramot Váriban: gyulatelevizio.hu
Előzmények, cégtörténet: agroland.hu
Körös-Maros Biofarm Kft. honlapja
Nagyra értékelem a cégvezető filozófiáját: egy vállalkozás felelős a környezetéért, felelős azért a közösségért, amelyben működik, amelynek maga is része. Jó, jó, tudom, hogy tőlünk nyugatabbra ez már teljesen természetes hozzáállás, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha így is gondolnák... Nálunk sajnos még fehér holló az így gondolkodó ember!
2011. június 22., szerda
Végre: épül a szegedi biogáz-erőmű!
Lerakták hétfőn az 1,3 milliárdos beruházás alapkövét Szegeden. A létesítmény 625 millió forintos uniós támogatással fog felépülni, ez lesz az EDF-Démász első, megújuló energiát hasznosító erőműve.
Az erőművet a Zöldforrás Energia Kft. építi egyébként, melynek többségi tulajdonosa az EDF-Démász Zrt., társtulajdonosok pedig az Agroplanta Kft., a Karotin Kft., a Pigmark Kft., és a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő Deak Zrt. Az EDF-Démász egyébként évek óta támogatja az SZTE alapkutatásait, melyeknek célja, hogy mezőgazdasági alapanyagokból az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban legyen előállítható biogáz. Az együttműködés a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog...
A Zöldforrás Energia Kft. ügyvezetője, Fodor Zsolt szerint a biogáz erőmű – melyet a tervek szerint decemberre készít el a kivitelező Inwatech Kft. – évente 17 ezer tonna, a mezőgazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkező hígtrágyát használ föl. Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedező – 7,39 Gwh villamosenergiát – a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,94 Gwh hőenergiát a biogáz erőmű fermentorainak és a Pigmark Kft. sertéstelepeinek fűtésére használják föl, s a Karotin Kft. terményszárítóját működtetik vele. Hozzátette: az erőműben keletkező rothasztott mellékterméket a növénytermesztő cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.
A beruházásnak köszönhetően éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el – közölte a Kft. ügyvezetője.
Forrás: fn.hu
Találtam egy érdekes cikket a témával kapcsolatban a helyi napilapban is:
Hogyan működik majd a szegedi biogáz erőmű?
A Délmagyarország újságírója, Újszászi Ilona kérdezte Kovács Kornélt, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzort:
- Miként lehet energiaforrás például a sertés hígtrágya? A szerves anyagok nagyobb molekulák, s ezek szén-szén kötéseiben kémiai energia tárolódik. Erre az energiaforrásra van szükségük a mikrobáknak, ezért elszakítják ezeket a szén-szénkötéseket. Amikor ez megtörténik, felszabadul a benne tárolt kémiai energia, amit hasznosít a mikroba arra, hogy a saját életfolyamatait fenntartsa - magyarázza Kovács Kornél professzor úr.
- Hogyan keletkezik a biogáz? Nem képes minden mikroba minden egyes szén-szénkötést felhasítani, ezért egy csapat dolgozik együtt - munkamegosztásban. Legalább 30-40 mikrobaféleség él egy-egy közösségben. Egy kiskanálnyi fermentorlében több tízmillióan hemzsegnek. Ezek arra hangolják össze működésüket, hogy minél hatékonyabban lebontsák a környezetükben lévő szerves anyagokat - teszi elképzelhetővé a „bacik" munkáját a professzor. A tevékenységük végeredménye a biogáz, amely nem más, mint metán és széndioxid keveréke.
- Mióta ismerjük ezt a zöld energiát? A jelenséget több száz éve megfigyelték: ha levegőmentes környezetbe szerves anyagok kerülnek, akkor azok lebomlanak, s valamiféle gáz keletkezik. Persze kezdetben nem tudták, hogy ezt baktériumok „termelik". A keletkező biogázt 150-200 éve kezdték például világításra használni - néz vissza a kutató. A biogáz rohamosabb elterjedése az 1900-as évektől számítható.
- Mi az, amit a megfigyeléshez hozzátesz a tudós? A fentebb vázolt alapjelenség a természetben magától kialakul. De önmagában az a tény, hogy az embereknek fontos végtermék, a biogáz a „bacik" számára nem kívánatos, felveti azt a lehetőséget, hogy próbáljuk megérteni a mikrobaközösség működését. Hiszen az úgy alakítja ki belső szabályait, hogy lehetőleg minden egyes mikrobatag „túléljen", miközben „jól érzi magát". Ezért e körülmények nem egyeznek meg a maximális biogáz-termelési feltételekkel. Mi azokat a szűk keresztmetszeteket keressük, amelyek azt teszik lehetővé a mikrobáknak, hogy „jól érezzék magukat", de amelyeket ha kitágítunk, akkor szorgosabb munkára lehet őket ösztökélni.
- E téren mi a szegedi kutatók eredménye? Egyik, ma már nemzetközi szabadalommal védett felismerésünk, hogy valahol a folyamat vége felé serénykedő „baciknak" szükségük van redukáló szerre. Vannak ott persze olyan másfajta mikrobák, amelyek ezt meg tudják termelni. A „redukálószer-termelő és a -fogyasztó baciknak" az aránya a természetes közösségben eltolódott a második javára. Ha ehhez a társasághoz hozzáadunk egy olyan mikrobát, amely ezt az egyensúlyt eltolja, akkor a „fogyasztók" jobban „jóllaknak", mert több ilyen redukáló szer áll rendelkezésükre a rendszerben. Ezért felgyorsul az egész biogáztermelő folyamat. Ez a mikrobák közti kommunikációs folyamat - például, hogy melyik „baciból" épp hány van, s ezeknek milyen az aktivitása és dominanciája - csak 10-12 éve, az akkortól elterjedt molekuláris biológia eszközeivel tanulmányozható.
Cukorcirok és csicsóka az újítás
Ipari léptékben próbálhatják majd ki a szegedi kutatók nemzetközi védettséget élvező redukálószeres szabadalmukat a helyi biogázüzemben. Ez lesz az egyik egyedi jellemzője az itteni létesítménynek. Induláskor a sertés hígtrágya és a silókukorica keverékére alakul ki a „baciközösség", mint sok más hasonló helyen a világban. Újdonság lesz viszont, hogy a szegedi kutatók kísérleti eredményeit is hasznosítják majd. Ennek érdekében két darab, 100-100 köbméteres kísérleti üzemet szeretnének építeni a szegedi biogázerőmű mellé, hogy ötleteiket kipróbálhassák „fél üzemi" méretben is. Ugyanis a szegedi kutatók már tudják: a silókukorica alkalmazásánál bőségesebb biogázt eredményezne a cukorcirok és a csicsóka. A technológia ilyen irányú fejlesztésével növelhető a biogáztermelés gazdaságossága. A szegedi tapasztalatokat most egy határ menti együttműködési pályázattal a Vajdaságban is hasznosítani tervezik.
Zöld energia
1 megawattos teljesítményű lesz a szegedi biogázerőmű. Ezzel egy kisebb falu energiaigénye fedezhető. A megújuló energiahordozók ma még nem versenyképesek a földgázzal és a kőolajjal szemben. Ám Kovács Kornél szerint a folyamat 5-10 éven belül biztosan megfordul, ezért - mint a Magyar Biogáz Egyesület vezetője is - örül annak, hogy biogázerőművek építésével Magyarország csatlakozik a jövőbe néző okos térségekhez.
Személyes megjegyzésem: A jelek szerint többet ér a vállalkozások és egyetemek érdekalapon történő együttműködése, mint bármilyen hangzatos kormányprogram. A kormányprogramokhoz nem szokás pénzt rendelni, nem szokás megnevezni programfelelősöket és határidőket, és végképp nem szokás támogató gazdaságpolitikai körülményeket teremteni! Őszintén remélem, hogy a programban részt vevő cégek reálisan mérték fel a piacot, a trendeket, és sikerül az elképzelésük komolyabb politikai hátszél nélkül is!
A Délmagyarország online felületén egyébként kommentálni lehet a fenti hírt. Elkeserítő az oldal olvasóinak negatív hozzáállása... Ilyen hozzáállással az Amerikai Egyesült Államok harmadik világbeli fejlődő ország lenne megalakulása óta! Négy évenként elmegyünk szavazni, bőszen leváltjuk az aktuális hatalmat, a következő választásig nézünk mint a birkák, egyébként pedig magasról teszünk mindenki más erőfeszítéseire. Ezt a következtetést természetesen nem ebből az egy cikkből és a hozzászólásokból vontam le!
Az erőművet a Zöldforrás Energia Kft. építi egyébként, melynek többségi tulajdonosa az EDF-Démász Zrt., társtulajdonosok pedig az Agroplanta Kft., a Karotin Kft., a Pigmark Kft., és a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő Deak Zrt. Az EDF-Démász egyébként évek óta támogatja az SZTE alapkutatásait, melyeknek célja, hogy mezőgazdasági alapanyagokból az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban legyen előállítható biogáz. Az együttműködés a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog...
A Zöldforrás Energia Kft. ügyvezetője, Fodor Zsolt szerint a biogáz erőmű – melyet a tervek szerint decemberre készít el a kivitelező Inwatech Kft. – évente 17 ezer tonna, a mezőgazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkező hígtrágyát használ föl. Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedező – 7,39 Gwh villamosenergiát – a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,94 Gwh hőenergiát a biogáz erőmű fermentorainak és a Pigmark Kft. sertéstelepeinek fűtésére használják föl, s a Karotin Kft. terményszárítóját működtetik vele. Hozzátette: az erőműben keletkező rothasztott mellékterméket a növénytermesztő cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.
A beruházásnak köszönhetően éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el – közölte a Kft. ügyvezetője.
Forrás: fn.hu
Találtam egy érdekes cikket a témával kapcsolatban a helyi napilapban is:
Hogyan működik majd a szegedi biogáz erőmű?
A Délmagyarország újságírója, Újszászi Ilona kérdezte Kovács Kornélt, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzort:
- Miként lehet energiaforrás például a sertés hígtrágya? A szerves anyagok nagyobb molekulák, s ezek szén-szén kötéseiben kémiai energia tárolódik. Erre az energiaforrásra van szükségük a mikrobáknak, ezért elszakítják ezeket a szén-szénkötéseket. Amikor ez megtörténik, felszabadul a benne tárolt kémiai energia, amit hasznosít a mikroba arra, hogy a saját életfolyamatait fenntartsa - magyarázza Kovács Kornél professzor úr.
- Hogyan keletkezik a biogáz? Nem képes minden mikroba minden egyes szén-szénkötést felhasítani, ezért egy csapat dolgozik együtt - munkamegosztásban. Legalább 30-40 mikrobaféleség él egy-egy közösségben. Egy kiskanálnyi fermentorlében több tízmillióan hemzsegnek. Ezek arra hangolják össze működésüket, hogy minél hatékonyabban lebontsák a környezetükben lévő szerves anyagokat - teszi elképzelhetővé a „bacik" munkáját a professzor. A tevékenységük végeredménye a biogáz, amely nem más, mint metán és széndioxid keveréke.
- Mióta ismerjük ezt a zöld energiát? A jelenséget több száz éve megfigyelték: ha levegőmentes környezetbe szerves anyagok kerülnek, akkor azok lebomlanak, s valamiféle gáz keletkezik. Persze kezdetben nem tudták, hogy ezt baktériumok „termelik". A keletkező biogázt 150-200 éve kezdték például világításra használni - néz vissza a kutató. A biogáz rohamosabb elterjedése az 1900-as évektől számítható.
- Mi az, amit a megfigyeléshez hozzátesz a tudós? A fentebb vázolt alapjelenség a természetben magától kialakul. De önmagában az a tény, hogy az embereknek fontos végtermék, a biogáz a „bacik" számára nem kívánatos, felveti azt a lehetőséget, hogy próbáljuk megérteni a mikrobaközösség működését. Hiszen az úgy alakítja ki belső szabályait, hogy lehetőleg minden egyes mikrobatag „túléljen", miközben „jól érzi magát". Ezért e körülmények nem egyeznek meg a maximális biogáz-termelési feltételekkel. Mi azokat a szűk keresztmetszeteket keressük, amelyek azt teszik lehetővé a mikrobáknak, hogy „jól érezzék magukat", de amelyeket ha kitágítunk, akkor szorgosabb munkára lehet őket ösztökélni.
- E téren mi a szegedi kutatók eredménye? Egyik, ma már nemzetközi szabadalommal védett felismerésünk, hogy valahol a folyamat vége felé serénykedő „baciknak" szükségük van redukáló szerre. Vannak ott persze olyan másfajta mikrobák, amelyek ezt meg tudják termelni. A „redukálószer-termelő és a -fogyasztó baciknak" az aránya a természetes közösségben eltolódott a második javára. Ha ehhez a társasághoz hozzáadunk egy olyan mikrobát, amely ezt az egyensúlyt eltolja, akkor a „fogyasztók" jobban „jóllaknak", mert több ilyen redukáló szer áll rendelkezésükre a rendszerben. Ezért felgyorsul az egész biogáztermelő folyamat. Ez a mikrobák közti kommunikációs folyamat - például, hogy melyik „baciból" épp hány van, s ezeknek milyen az aktivitása és dominanciája - csak 10-12 éve, az akkortól elterjedt molekuláris biológia eszközeivel tanulmányozható.
Cukorcirok és csicsóka az újítás
Ipari léptékben próbálhatják majd ki a szegedi kutatók nemzetközi védettséget élvező redukálószeres szabadalmukat a helyi biogázüzemben. Ez lesz az egyik egyedi jellemzője az itteni létesítménynek. Induláskor a sertés hígtrágya és a silókukorica keverékére alakul ki a „baciközösség", mint sok más hasonló helyen a világban. Újdonság lesz viszont, hogy a szegedi kutatók kísérleti eredményeit is hasznosítják majd. Ennek érdekében két darab, 100-100 köbméteres kísérleti üzemet szeretnének építeni a szegedi biogázerőmű mellé, hogy ötleteiket kipróbálhassák „fél üzemi" méretben is. Ugyanis a szegedi kutatók már tudják: a silókukorica alkalmazásánál bőségesebb biogázt eredményezne a cukorcirok és a csicsóka. A technológia ilyen irányú fejlesztésével növelhető a biogáztermelés gazdaságossága. A szegedi tapasztalatokat most egy határ menti együttműködési pályázattal a Vajdaságban is hasznosítani tervezik.
Zöld energia
1 megawattos teljesítményű lesz a szegedi biogázerőmű. Ezzel egy kisebb falu energiaigénye fedezhető. A megújuló energiahordozók ma még nem versenyképesek a földgázzal és a kőolajjal szemben. Ám Kovács Kornél szerint a folyamat 5-10 éven belül biztosan megfordul, ezért - mint a Magyar Biogáz Egyesület vezetője is - örül annak, hogy biogázerőművek építésével Magyarország csatlakozik a jövőbe néző okos térségekhez.
Személyes megjegyzésem: A jelek szerint többet ér a vállalkozások és egyetemek érdekalapon történő együttműködése, mint bármilyen hangzatos kormányprogram. A kormányprogramokhoz nem szokás pénzt rendelni, nem szokás megnevezni programfelelősöket és határidőket, és végképp nem szokás támogató gazdaságpolitikai körülményeket teremteni! Őszintén remélem, hogy a programban részt vevő cégek reálisan mérték fel a piacot, a trendeket, és sikerül az elképzelésük komolyabb politikai hátszél nélkül is!
A Délmagyarország online felületén egyébként kommentálni lehet a fenti hírt. Elkeserítő az oldal olvasóinak negatív hozzáállása... Ilyen hozzáállással az Amerikai Egyesült Államok harmadik világbeli fejlődő ország lenne megalakulása óta! Négy évenként elmegyünk szavazni, bőszen leváltjuk az aktuális hatalmat, a következő választásig nézünk mint a birkák, egyébként pedig magasról teszünk mindenki más erőfeszítéseire. Ezt a következtetést természetesen nem ebből az egy cikkből és a hozzászólásokból vontam le!
2011. június 19., vasárnap
Napelemek atomerőművek helyett?
Az egyik leggazdagabb japán üzletember szerint napelemekkel kellene kiváltani a bezárt fukushimai atomerőművet. Ahogy az egy komoly vállalkozóhoz illik, kidolgozott elképzeléssel állt elő, és már a japán kormányt ostromolja elképzeléseivel:
Napelemekkel kezelné Japán energiaválságát egy milliárdos üzletember
"Szabad földterületeket kér a japán kormánytól az az üzletember, aki napelemrendszer felépítésével oldaná meg a márciusi földrengés és szökőár óta az országot sújtó villamosenergia-válságot.
Japán egyik leggazdagabb üzletembere, az 53 éves Masayoshi Son eddig a telekommunikáció területén tevékenykedett, most azonban napelem segítségével venné át az erőművektől a villamosenergia termelést a Japánt sújtó, 25 éve nem látott nukleáris katasztrófa után - írja a Bloomberg üzleti hírügynökség. A napelemrendszer felépítéséért cserébe hozzáférést kér a villamosenergiát szállító közműhálózatokhoz, és egy megállapodást arról, hogy lesz vásárló a cége által előállított energiára.
A koreai szülőktől származó Son azután lett a megújuló energia élharcosa, hogy a március 11-i japán földrengés és az azt követő szökőár miatt megsérült fukushimai erőmű közelében 50 ezer embert kellett kiköltöztetni, a radioaktív sugárzástól pedig szennyezett lett az ivóvíz és az étel.
"A kérdés az, hogyan tudja ez a nemzet kezelni nukleáris erejének elvesztését" - fogalmazott Son egy júniusban tartott kormányzati fórumon. Szerinte az ideális az lenne, ha az erőművekben rejlő üzleti lehetőségek mindenki előtt nyitva állnának. A kormányzati találkozó után az üzletember kérte a kormánytól azoknak az érvényben levő rendeleteknek a módosítását, amelyek segítségével 540 ezer hektár művelés alatt nem álló, szabad földterületen hozhatná létre a napelemmel működő erőműparkot.
Az eddig ismert tervek egyike szerint lehetséges megoldás lehetne egy nyolcvanmilliárd jenből létrehozott alap, amely finanszírozná tíz napelempark megépítését, ezek mindegyik 20 megawattos kapacitással működne - mondta az üzletember vállalatának szóvivője. Son szerint a napelemes erőművek Japán műveletlen földterületeinek húsz százalékát foglalnák el, és termelési kapacitásuk elérheti a 50 megawattot is, ami majdnem megegyezik a fukushimai erőművet üzemeltető Tepco teljesítményével."
Forrás: [origo] vállalkozói negyed
A magam részéről rendkívül kíváncsi vagyok, mikor állnak elő Csányi és Demján urak hasonló ötlettel. Ketten együtt több mint 300 milliárd felett diszponálnak, és eddigi tevékenységükből túl sok hasznot nem húzott az ország. Pozsonyi kaszinóépítés, valamint az MLSZ élén végzett bohóckodás után valami előremutató?
Napelemekkel kezelné Japán energiaválságát egy milliárdos üzletember
"Szabad földterületeket kér a japán kormánytól az az üzletember, aki napelemrendszer felépítésével oldaná meg a márciusi földrengés és szökőár óta az országot sújtó villamosenergia-válságot.
Japán egyik leggazdagabb üzletembere, az 53 éves Masayoshi Son eddig a telekommunikáció területén tevékenykedett, most azonban napelem segítségével venné át az erőművektől a villamosenergia termelést a Japánt sújtó, 25 éve nem látott nukleáris katasztrófa után - írja a Bloomberg üzleti hírügynökség. A napelemrendszer felépítéséért cserébe hozzáférést kér a villamosenergiát szállító közműhálózatokhoz, és egy megállapodást arról, hogy lesz vásárló a cége által előállított energiára.
A koreai szülőktől származó Son azután lett a megújuló energia élharcosa, hogy a március 11-i japán földrengés és az azt követő szökőár miatt megsérült fukushimai erőmű közelében 50 ezer embert kellett kiköltöztetni, a radioaktív sugárzástól pedig szennyezett lett az ivóvíz és az étel.
"A kérdés az, hogyan tudja ez a nemzet kezelni nukleáris erejének elvesztését" - fogalmazott Son egy júniusban tartott kormányzati fórumon. Szerinte az ideális az lenne, ha az erőművekben rejlő üzleti lehetőségek mindenki előtt nyitva állnának. A kormányzati találkozó után az üzletember kérte a kormánytól azoknak az érvényben levő rendeleteknek a módosítását, amelyek segítségével 540 ezer hektár művelés alatt nem álló, szabad földterületen hozhatná létre a napelemmel működő erőműparkot.
Az eddig ismert tervek egyike szerint lehetséges megoldás lehetne egy nyolcvanmilliárd jenből létrehozott alap, amely finanszírozná tíz napelempark megépítését, ezek mindegyik 20 megawattos kapacitással működne - mondta az üzletember vállalatának szóvivője. Son szerint a napelemes erőművek Japán műveletlen földterületeinek húsz százalékát foglalnák el, és termelési kapacitásuk elérheti a 50 megawattot is, ami majdnem megegyezik a fukushimai erőművet üzemeltető Tepco teljesítményével."
Forrás: [origo] vállalkozói negyed
A magam részéről rendkívül kíváncsi vagyok, mikor állnak elő Csányi és Demján urak hasonló ötlettel. Ketten együtt több mint 300 milliárd felett diszponálnak, és eddigi tevékenységükből túl sok hasznot nem húzott az ország. Pozsonyi kaszinóépítés, valamint az MLSZ élén végzett bohóckodás után valami előremutató?
2011. június 14., kedd
Mi is az az E85?
Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben az E85 nem egy E(urópai) szabványnak megfelelő, 85-ös oktánszámú motorbenzin, esetleg némi alkohollal dúsítva! A valóságban 85 térfogatszázalék etil-alkoholt (etanolt, bioetanolt, motoralkoholt, ahogy tetszik) és 15 térfogatszázalék motorbenzint tartalmazó alternatív üzemanyag... Az etil-alkohol oktánszáma (kompressziótűrése) 105, ami nagyon jónak mondható. Minden különösebb uniós direktíva nélkül is alkalmazzák az üzemanyaggyártók az általuk forgalomba hozott benzinféleségek oktánszámának emelésére.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a benzinbe minden különösebb probléma nélkül keverhető 5-10 % etanol anélkül, hogy ez károsítaná az autót. Az autó átalakítása nélkül ennél magasabb alkoholtartalommal nem szabad kísérletezni, az alkohol megtámadja a vele érintkező gumi alkatrészeket, az alumíniumot, a magnéziumot, és óhatatlan víztartalma miatt előbb vagy utóbb kilyukad a lemezből készült üzemanyag-tartály is.
Az alkohol kenőképessége rosszabb, mint a benziné, megrövidíti tehát a befecskendező fúvókák és a benzinpumpa élettartamát is!
Egy nem környezettudatos autós számára tehát az E85 előnye mindössze magas kompresszió tűrése és éppen aktuális kormányunk esetlegesen pozitív hozzáállása, ami a jövedéki adó mértékében nyilvánul meg. Ez a hozzáállás éppen a közelmúltban változott az autósok számára negatív irányba, véleményem szerint dominóhatást kiváltva. A felemelt jövedéki adó megszünteti az E85 árelőnyét, így már használni sem érdemes, nem hogy gondolkodni autónk jövőbeni átalakításán, vagy urambocsá alkalmas autó beszerzésén! Bezárhatnak szépen a már felépült motoralkohol gyártó üzemek, a kiszámíthatatlan, számolni sem tudó kormányt látva további üzemek garantáltan nem fognak épülni. Az alapanyagot eddig termelő gazdák is nézhetnek más megélhetés után. Ettől az intézkedéstől csak nőni fog a munkanélküliség, mindegy is, hogy száz vagy ezer fővel, a lényeg a tendencia!
Természetesen nem lesz ez így örökké, a kőolajkészletek csak csökkenni fognak, a szénhidrogén alapú üzemanyagok ára csak nőni fog, és egyszer, a talán nem is olyan távoli jövőben pedig elfogy a kőolaj... Mindenképpen fel fog értékelődni a folyamatosan előállítható motoralkohol jelentősége.
Sokan állítják, hogy az egyre nagyobb területeken, nem élelmiszer céljára termelt gabonafélék miatt élelmiszerhiány fenyeget, és ez az oka az élelmiszerek folyamatos drágulásának is. A helyzet szerintem nem ilyen egyszerű, az okok sokkal összetettebbek. Gondoljunk csak arra, hogy Kína és India összlakossága csaknem két és fél milliárd fő, a népesség életszínvonala az előrelátó tervezés következtében folyamatosan, lassan ugyan, de megbízhatóan nő. Élelmiszer fogyasztásuk folyamatosan nő, ekkora népesség esetében évi 2-3 % fogyasztásnövekedés is hatalmas volumen! Piacról beszélünk: folyamatosan növekvő keresletük legalább annyira felelős az árak drámai emelkedéséért, mint az élelmezési célú gabonafélék mennyiségének stagnálása vagy csökkenése!
Van megoldás a probléma kezelésére, csak éppen ez a megoldás érdekes módon kevéssé forog a köztudatban: alkohol bizony előállítható egyéb anyagokból is. A bioetanol előállítható cukor és keményítő tartalmú növényekből, és ún. második generációs eljárással cellulóz bázison.
Cukortartalmú alapanyagok: melasz, cukorrépa, cukorcirok, borfelesleg, párlatok, gyümölcsök.
Keményítő tartalmú alapanyagok: kukorica, árpa, búza, burgonya, batáta, csicsóka, stb.
Cellulóz: kukoricaszár, szalma, faanyag ill. faipari hulladék, szemét, stb.
Van tehát választék bőven, mindig alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz!
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a benzinbe minden különösebb probléma nélkül keverhető 5-10 % etanol anélkül, hogy ez károsítaná az autót. Az autó átalakítása nélkül ennél magasabb alkoholtartalommal nem szabad kísérletezni, az alkohol megtámadja a vele érintkező gumi alkatrészeket, az alumíniumot, a magnéziumot, és óhatatlan víztartalma miatt előbb vagy utóbb kilyukad a lemezből készült üzemanyag-tartály is.
Az alkohol kenőképessége rosszabb, mint a benziné, megrövidíti tehát a befecskendező fúvókák és a benzinpumpa élettartamát is!
Egy nem környezettudatos autós számára tehát az E85 előnye mindössze magas kompresszió tűrése és éppen aktuális kormányunk esetlegesen pozitív hozzáállása, ami a jövedéki adó mértékében nyilvánul meg. Ez a hozzáállás éppen a közelmúltban változott az autósok számára negatív irányba, véleményem szerint dominóhatást kiváltva. A felemelt jövedéki adó megszünteti az E85 árelőnyét, így már használni sem érdemes, nem hogy gondolkodni autónk jövőbeni átalakításán, vagy urambocsá alkalmas autó beszerzésén! Bezárhatnak szépen a már felépült motoralkohol gyártó üzemek, a kiszámíthatatlan, számolni sem tudó kormányt látva további üzemek garantáltan nem fognak épülni. Az alapanyagot eddig termelő gazdák is nézhetnek más megélhetés után. Ettől az intézkedéstől csak nőni fog a munkanélküliség, mindegy is, hogy száz vagy ezer fővel, a lényeg a tendencia!
Természetesen nem lesz ez így örökké, a kőolajkészletek csak csökkenni fognak, a szénhidrogén alapú üzemanyagok ára csak nőni fog, és egyszer, a talán nem is olyan távoli jövőben pedig elfogy a kőolaj... Mindenképpen fel fog értékelődni a folyamatosan előállítható motoralkohol jelentősége.
Sokan állítják, hogy az egyre nagyobb területeken, nem élelmiszer céljára termelt gabonafélék miatt élelmiszerhiány fenyeget, és ez az oka az élelmiszerek folyamatos drágulásának is. A helyzet szerintem nem ilyen egyszerű, az okok sokkal összetettebbek. Gondoljunk csak arra, hogy Kína és India összlakossága csaknem két és fél milliárd fő, a népesség életszínvonala az előrelátó tervezés következtében folyamatosan, lassan ugyan, de megbízhatóan nő. Élelmiszer fogyasztásuk folyamatosan nő, ekkora népesség esetében évi 2-3 % fogyasztásnövekedés is hatalmas volumen! Piacról beszélünk: folyamatosan növekvő keresletük legalább annyira felelős az árak drámai emelkedéséért, mint az élelmezési célú gabonafélék mennyiségének stagnálása vagy csökkenése!
Van megoldás a probléma kezelésére, csak éppen ez a megoldás érdekes módon kevéssé forog a köztudatban: alkohol bizony előállítható egyéb anyagokból is. A bioetanol előállítható cukor és keményítő tartalmú növényekből, és ún. második generációs eljárással cellulóz bázison.
Cukortartalmú alapanyagok: melasz, cukorrépa, cukorcirok, borfelesleg, párlatok, gyümölcsök.
Keményítő tartalmú alapanyagok: kukorica, árpa, búza, burgonya, batáta, csicsóka, stb.
Cellulóz: kukoricaszár, szalma, faanyag ill. faipari hulladék, szemét, stb.
Van tehát választék bőven, mindig alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz!
2011. június 5., vasárnap
E 85-ös jövedéki adója
Több gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényt, köztük a jövedéki adóról szóló szabályozást módosító csomagot nyújtott be péntek délután a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
A tervezet szerint a kormány 12 forinttal emelné a környezetbarát alapanyagú „benzin”, azaz az E85-ös bioetanol jövedéki adóját. Az indoklás szerint az, hogy az E85-nek 120 forint helyett csak mintegy 18 forint a jövedékiadó-tartalma, vagyis literenként körülbelül száz forinttal olcsóbb, indokolatlan árelőnyt jelent. Hozzáteszik azonban azt is, hogy az emelés a költségvetési bevételek növelése miatt szükséges.
A lépés átgondolatlan, szembe megy a magyar kabinetek uniós környezetvédelmi vállalásaival, több tízezer munkahely létesülése helyett most a meglévők kerülnek veszélybe, és összességében csökkenthet is a költségvetési bevétel – véli Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Megkeresésünkre úgy vélte: mivel az E85 hatásfoka körülbelül 30 százalékkal rosszabb a benzinénél, a 12 forinttal lényegében megszűnik a benzinhez viszonyított – a kormány környezetvédelmi elkötelezettségéből fakadó – versenyelőnye.
Az E85-öt jellemzően régebbi típusú, nagyobb tűrőképességű gépjárművek tulajdonosai kedvelik, akik viszont nagyon árérzékenyek. Így szerinte a lépés nyomán akár meg is feleződhet a kereslet – így az ebből várt jövedéki bevétel is –, ami az etanolipar veszteségei miatt még nagyobb lehet.
Héjj Demeter szerint lobbizásuk a kormánynál nem ért célt. Pedig az E85 a kiemelkedő elterjedtség ellenére mintegy 1–3 százalékos részarányával még mindig nem veszélyezteti a hagyományos láncokat. (A nagyok közül csak az Agip néhány kútja csatlakozott.) A költségvetés nehéz helyzetét megérti, de szerinte ez a korábbi ígéreteknek ellentmondó, júliustól hatályba lépő változtatás kiszámíthatatlanná teszi a beruházási környezetet, az E85-oszlopba fektető kutastól az etanol-előállítón át a fő alapanyagot jelentő hazai kukorica termelőjéig.
Az új kormány szavakban fontosnak tartja a hazai munkahelyteremtést, amire a bioetanol-gyártás lehetett volna az egyik legjobb példa. A hazai bázisú termelés 20–25 ezer ember munkahelyét biztosíthatná. A kereslet várható visszaesésével ugyanakkor még a meglévők is veszélybe kerülhetnek.
Forrás: nol.hu
Hát igen: kristálytisztán látszik, hogy politikusainknak halvány fogalmuk sincs arról, mi is az a kiszámítható gazdaságpolitikai környezet. Aztán majd csodálkoznak, hogy nincsenek befektetések. Ők csodálkoznak, mi meg szívunk! Mindnyájan tudjuk, hogy mire való a bioetanol árelőnye: ez az üzemanyag megújuló energiaforrás, csökkenthető vele az egyre drágább orosz importtól való függésünk is.
Az eszement döntés következményei: nem veszünk E85-öst, nem folyik be a jövedéki adó, veszteséget szenvednek el a kutak, a gazdák nézhetnek más tevékenység után, az etanol előállítók vagy exportálni tudják termelésüket, vagy bezárhatnak, nő a munkanélküliség, stb. Előre a lenini úton!
A tervezet szerint a kormány 12 forinttal emelné a környezetbarát alapanyagú „benzin”, azaz az E85-ös bioetanol jövedéki adóját. Az indoklás szerint az, hogy az E85-nek 120 forint helyett csak mintegy 18 forint a jövedékiadó-tartalma, vagyis literenként körülbelül száz forinttal olcsóbb, indokolatlan árelőnyt jelent. Hozzáteszik azonban azt is, hogy az emelés a költségvetési bevételek növelése miatt szükséges.
A lépés átgondolatlan, szembe megy a magyar kabinetek uniós környezetvédelmi vállalásaival, több tízezer munkahely létesülése helyett most a meglévők kerülnek veszélybe, és összességében csökkenthet is a költségvetési bevétel – véli Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Megkeresésünkre úgy vélte: mivel az E85 hatásfoka körülbelül 30 százalékkal rosszabb a benzinénél, a 12 forinttal lényegében megszűnik a benzinhez viszonyított – a kormány környezetvédelmi elkötelezettségéből fakadó – versenyelőnye.
Az E85-öt jellemzően régebbi típusú, nagyobb tűrőképességű gépjárművek tulajdonosai kedvelik, akik viszont nagyon árérzékenyek. Így szerinte a lépés nyomán akár meg is feleződhet a kereslet – így az ebből várt jövedéki bevétel is –, ami az etanolipar veszteségei miatt még nagyobb lehet.
Héjj Demeter szerint lobbizásuk a kormánynál nem ért célt. Pedig az E85 a kiemelkedő elterjedtség ellenére mintegy 1–3 százalékos részarányával még mindig nem veszélyezteti a hagyományos láncokat. (A nagyok közül csak az Agip néhány kútja csatlakozott.) A költségvetés nehéz helyzetét megérti, de szerinte ez a korábbi ígéreteknek ellentmondó, júliustól hatályba lépő változtatás kiszámíthatatlanná teszi a beruházási környezetet, az E85-oszlopba fektető kutastól az etanol-előállítón át a fő alapanyagot jelentő hazai kukorica termelőjéig.
Az új kormány szavakban fontosnak tartja a hazai munkahelyteremtést, amire a bioetanol-gyártás lehetett volna az egyik legjobb példa. A hazai bázisú termelés 20–25 ezer ember munkahelyét biztosíthatná. A kereslet várható visszaesésével ugyanakkor még a meglévők is veszélybe kerülhetnek.
Forrás: nol.hu
Hát igen: kristálytisztán látszik, hogy politikusainknak halvány fogalmuk sincs arról, mi is az a kiszámítható gazdaságpolitikai környezet. Aztán majd csodálkoznak, hogy nincsenek befektetések. Ők csodálkoznak, mi meg szívunk! Mindnyájan tudjuk, hogy mire való a bioetanol árelőnye: ez az üzemanyag megújuló energiaforrás, csökkenthető vele az egyre drágább orosz importtól való függésünk is.
Az eszement döntés következményei: nem veszünk E85-öst, nem folyik be a jövedéki adó, veszteséget szenvednek el a kutak, a gazdák nézhetnek más tevékenység után, az etanol előállítók vagy exportálni tudják termelésüket, vagy bezárhatnak, nő a munkanélküliség, stb. Előre a lenini úton!
2011. május 28., szombat
Energiafűz, mint alternatív energiaforrás
Energiafűz ( Salix Viminalis energo )
Ez a leggyorsabban növő fafajta. Naponta 3-3,5 cm-t képes nőni.
Hozama az első év után kb.8-10 t/hektár/év, míg a 3. év után már 40-60 t/ha/év.
Magas talajvizű vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb.15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni.
Kedvező tulajdonsága, hogy évente képes hektáronként 20-30 tonna szennyvíziszapot is feldolgozni, hasznosítani.
Betegségekkel szemben ellenálló. A vadak nem kedvelik acetil alkohol tartalma miatt.
A kinemesített fűz jó mézelő növény.
Termesztésének talaj és éghajlati igénye:
A mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt előfordul. Jól tűrik az eltérő hőmérsékletű viszonyokat. Az utóbbi években egyre nagyobb területeket
ültetnek be vele Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában. Az utóbbi három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az energiafűz igen jól tűri a homokos száraz talajt és a magas hőmérsékletet is.
Az energiafűz képes igen kedvezőtlen talajon pl. külszíni bányák meddőhányóin mint rekultivációs növény fejlődni. Természetesen lassabb tempóban mint más ún.normál talajon. Gyökérzete mélyre hatoló, ami lehetőséget ad a rossz minőségű talajokban való növekedésre is. Óriási szerepe van a humuszképzésben.
Az energiafűz ültetése és agrotechnikája:
Szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik.
Ültetés előtt a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hőmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel. Az ültetés kora tavasszal történik, kézi vagy gépi erővel, a talaj szántása, boronálása után. A sortávolság 75-100 cm, míg a tőtávolság 40-50 cm. Így hektáronként 14.000 db dugványra van szükség. Az ültetést követően 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az időben elegendő nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os.
Növényvédelem – növényápolás:
Az első évben különösen fontos a gyomoktól való védelem. Kétszer kell a területet gyomirtózni.
Az energiafűz hozama :
Az első év után a füzet vissza kell vágni 5-10 cm-re a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás. Kisebb területeken a betakarításhoz kaszát vagy robbanómotoros fűrészt, nagyobb területeken megfelelő adapterrel ellátott betakarító gépet alkalmazunk. A betakarított vesszők nem igényelnek speciális fedett raktározást.
Az energiafűz hasznosítása :
Elsősorban energetikai célokra nemesítették ki. A növény magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik, kb.4900 kcal/ kg. A fűtés költsége legfeljebb a koksznak 50, a gáznak 30, a fűtőolajnak pedig 20 százaléka.
Felhasználásának egyéb területei:
Papíripar, bútor- és épületfaipar, építőipar (ideiglenes utak építésénél, folyó- és patakpartok védelmére stb.), gyógyszeripar.
Az energiafűz energetikai felhasználása :
A világ hagyományos energiaforrásainak fokozatos kimerülése és az energiaköltségek folyamatos növekedése miatt kiemelkedő jelentőséget kap az alternativ energiaforrások felderítése és hasznosítása.
Az EU-ban számos kultúrnövény termesztése mennyiségileg szabályozott, míg ezt a növényfajtát korlátozások nélkül – sőt támogatások mellett – lehet termeszteni.
Az energiafűz termesztésének egyéb előnyei:
Betakarítása november és február között.
Alkalmassá teheti a térségi foglalkoztatás szintjének növelését, az alacsony szakképzettségű emberek tömeges foglalkoztatását. Környezetkímélő módon válthatja ki kisebb vagy akár nagyobb települések teljes körű fűtési energiával történő ellátását.
Alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására.
Értékes forrása lehet a „méh legelőknek.”
Bizonyítható, hogy az energiafűz termesztése kedvezőbb, mint a repce termesztése. Széles körben felhasználható, rendkívül gazdaságosan előállítható olyan növény, amely értékes új alternatívát jelent a mezőgazdaságban és az alternatív energia felhasználás területén.
Forrás:http://hu.shvoong.com/
Ez a leggyorsabban növő fafajta. Naponta 3-3,5 cm-t képes nőni.
Hozama az első év után kb.8-10 t/hektár/év, míg a 3. év után már 40-60 t/ha/év.
Magas talajvizű vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb.15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni.
Kedvező tulajdonsága, hogy évente képes hektáronként 20-30 tonna szennyvíziszapot is feldolgozni, hasznosítani.
Betegségekkel szemben ellenálló. A vadak nem kedvelik acetil alkohol tartalma miatt.
A kinemesített fűz jó mézelő növény.
Termesztésének talaj és éghajlati igénye:
A mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt előfordul. Jól tűrik az eltérő hőmérsékletű viszonyokat. Az utóbbi években egyre nagyobb területeket
ültetnek be vele Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában. Az utóbbi három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az energiafűz igen jól tűri a homokos száraz talajt és a magas hőmérsékletet is.
Az energiafűz képes igen kedvezőtlen talajon pl. külszíni bányák meddőhányóin mint rekultivációs növény fejlődni. Természetesen lassabb tempóban mint más ún.normál talajon. Gyökérzete mélyre hatoló, ami lehetőséget ad a rossz minőségű talajokban való növekedésre is. Óriási szerepe van a humuszképzésben.
Az energiafűz ültetése és agrotechnikája:
Szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik.
Ültetés előtt a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hőmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel. Az ültetés kora tavasszal történik, kézi vagy gépi erővel, a talaj szántása, boronálása után. A sortávolság 75-100 cm, míg a tőtávolság 40-50 cm. Így hektáronként 14.000 db dugványra van szükség. Az ültetést követően 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az időben elegendő nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os.
Növényvédelem – növényápolás:
Az első évben különösen fontos a gyomoktól való védelem. Kétszer kell a területet gyomirtózni.
Az energiafűz hozama :
Az első év után a füzet vissza kell vágni 5-10 cm-re a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás. Kisebb területeken a betakarításhoz kaszát vagy robbanómotoros fűrészt, nagyobb területeken megfelelő adapterrel ellátott betakarító gépet alkalmazunk. A betakarított vesszők nem igényelnek speciális fedett raktározást.
Az energiafűz hasznosítása :
Elsősorban energetikai célokra nemesítették ki. A növény magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik, kb.4900 kcal/ kg. A fűtés költsége legfeljebb a koksznak 50, a gáznak 30, a fűtőolajnak pedig 20 százaléka.
Felhasználásának egyéb területei:
Papíripar, bútor- és épületfaipar, építőipar (ideiglenes utak építésénél, folyó- és patakpartok védelmére stb.), gyógyszeripar.
Az energiafűz energetikai felhasználása :
A világ hagyományos energiaforrásainak fokozatos kimerülése és az energiaköltségek folyamatos növekedése miatt kiemelkedő jelentőséget kap az alternativ energiaforrások felderítése és hasznosítása.
Az EU-ban számos kultúrnövény termesztése mennyiségileg szabályozott, míg ezt a növényfajtát korlátozások nélkül – sőt támogatások mellett – lehet termeszteni.
Az energiafűz termesztésének egyéb előnyei:
Betakarítása november és február között.
Alkalmassá teheti a térségi foglalkoztatás szintjének növelését, az alacsony szakképzettségű emberek tömeges foglalkoztatását. Környezetkímélő módon válthatja ki kisebb vagy akár nagyobb települések teljes körű fűtési energiával történő ellátását.
Alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására.
Értékes forrása lehet a „méh legelőknek.”
Bizonyítható, hogy az energiafűz termesztése kedvezőbb, mint a repce termesztése. Széles körben felhasználható, rendkívül gazdaságosan előállítható olyan növény, amely értékes új alternatívát jelent a mezőgazdaságban és az alternatív energia felhasználás területén.
Forrás:http://hu.shvoong.com/
2011. május 16., hétfő
Mezőgazdasági és faipari hulladékok hasznosítása
Korunkban egyre inkább előtérbe kerül az alternatív energiaforrások hasznosítása, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának lehetséges visszaszorítása. Ennek egyik indoka az ember által okozott globális felmelegedés megállítása, ill. a "hagyományos" energiahordozók árának prognosztizálható emelkedése.
Az egyik lehetséges alternatív energiaforrás a mezőgazdasági, erdészeti és faipari tevékenységek során keletkező hulladék. E hulladékok mennyisége óriási, ezeket kihasználatlanul hagyni bűnös mulasztás.
Ma sajnos, a keletkező mennyiség 10%-át sem használják fel tüzelési/energiatermelési célra. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb, a kukorica- és a napraforgószár csak nehezen hasznosítható energetikai célra, de annál alkalmasabb talajerő visszapótlásra. A gyümölcsfaültetvényeken keletkező igen nagy mennyiségű nyesedék hasznosítására alig-alig kerül sor, általában energiapazarló és környezetszennyező módon elégetik, noha aprítására és tüzelésére megfelelő berendezések állnak már rendelkezésünkre.
Az erdőgazdálkodásban jelenleg kb. 6 millió m3 fa kitermelésére kerül sor. Ebből a tényleges főtermék (ipari választékok) 2,4 millió m3 (40%), az apadék (kéreg és vágástéri hulladék) 1,3 millió m3 (21,6%), a melléktermék (tűzifa) 2,3 millió m3 (38,4%).
Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehetne energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható. A fakitermelés melléktermékeit is csak részben hasznosítják energiatermelési célra, vagy lakossági igényeket elégítenek ki vele, vagy faaprítékként használják fel, illetve eladják.
A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van kisebb-nagyobb tömörítésre. A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg:
Pellet: 10-25 mm átmérőjű tömörítvény.
Biobrikett: 50 mm , vagy annál nagyobb átmérőjű kör, négyszög, sokszög vagy egyéb profilú tömörítvények, amelyeket mező-, erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. Brikettet dugattyús és csigás présekkel készítenek.
Általában kötőanyag felhasználása nélkül készítik. Gyakran célszerű a különböző melléktermékek összekeverése a szilárdság növelése érdekében, például a szalmabriketthez fűrészpor, fenyőfakéreg.
Brikettálni csak a 10-15% nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörítendő anyag nagyobb nedvességtartalmú, szárítást igényel.
Előnyei:
Fűtőértéke a hazai barnaszenekének felel meg (15.500-17.200 kJ/kg), de azoknál tisztább.
A szén 15-25%-os hamutartalmával szemben csak 1,5-8% hamut tartalmaz, amit talajerő visszapótláshoz lehet használni.
Kéntartalma maximálisan 0,1-0,17%, amely a szén kéntartalmának 15-30-ad része.
Hátránya, hogy nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható.
Az erdészeti és faipari hulladékok energetikai hasznosításának eredményei
A fa, mint energiahordozó a felhasználóknál elsősorban apríték, pellet, illetve brikett formájában keresett. Természetesen ehhez a műszaki feltételrendszer biztosítása, támogatása szükséges!
A fa fűtőértéke látszólag alacsonynak tűnik, de a korszerű tüzelőberendezések alkalmazásával már kedvezőbb a kép: 1 kg tüzelőolaj 2,5-3 kg faaprítéknak felel meg, ugyanez a biobrikett esetében 1 kg olaj 2-2,5-del egyenlő, a fa nedvesség-tartalmától függően.
A Magyarországon felhasznált tűzifa kb. 700 ezer t tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé évente. A fa további hasznosítása során keletkező hulladék energiatartalma mintegy 250 ezer t olajegyenértéket jelent. Ha figyelembe vesszük az olajimport jellegét és környezetkárosító hatását, akkor lehet igazán a fa energetikai jelentőségét értékelni. Az energiaerdők produktumát is figyelembe véve közel egymillió t import tüzelőolaj lenne megtakarítható az ismert környezetkímélő hatásokkal együtt.
Európában a fa energia célú felhasználása jelentős, éves átlagban 2,3%-os növekedést mutat.
Hazánkban a fa energia célú felhasználása az 1980-as években jelentősebb volt. A fahasználatban egy új alapgép, az aprítógép beállításával a nevelővágásokban és a véghasználatokban a termelési apadék jelentősen csökkent. Így alakult ki a hulladékszegény technológia a fahasználatban. A fűrésziparban a kérgezőgép és aprítógép (mint alapgépek) beállítása lehetővé tette az eddig csak kis részben hasznosított kéregből és fűrészporból a fabrikett (biobrikett) termelését.
Magyarországon a fakitermelésnél a természetközeli lombos erdőknél nagyjából 40%-os iparifa, és 60%-os tűzifa hányaddal számolhatunk. Az energiaerdőknél ez természetesen 100%-os energetikai aprítékot jelent. A jelenlegi becslések alapján hazánkban több mint l00 ezer ha energiaerdő telepíthető. Ennek nagysága és üteme nagymértékben függ az Európai Uniótól és hazai támogatásoktól.
Milyen fa kerül az erőművekbe?
Gyakran elhangzott a felvetés, hogy az erőműbe kerülő fából vajon nem lehetne-e magasabb értéket előállítani. Az úgynevezett magasabb értékű faanyag erőművi beszállítása szöges ellentétben áll az erdészeti társaságok érdekeivel, hiszen gondos gazdaként arra törekednek, hogy maximalizálják az értékkihozatalt, s azon fáradoznak, hogy maximalizálják árbevételüket. A százéves termelési ciklusra való tekintettel ez egyébként nemcsak üzleti érdekük, hanem szakmai és erkölcsi kötelességük is. És ezt nem is bízzák a véletlenre a szakemberek.
Az energetikai felhasználásra kerülő erdészeti alapanyag fűrészipari feldolgozásra való alkalmatlanságát a szakemberek számára egyértelmű paraméterek mutatják.
Az erdészeti társaságok - az energetikai felhasználástól függetlenül, általában - a Magyar Szabványban rögzített minőségi paraméterek, és az ezek mentén kialakult vevői szokványok alapján válogatják az anyagot. A fűrészipari alapanyagnak a fentiekben meghatározott méretei és minőségi előírásai vannak.
Forrás: Biomassza Erőművek Egyesülése
Az egyik lehetséges alternatív energiaforrás a mezőgazdasági, erdészeti és faipari tevékenységek során keletkező hulladék. E hulladékok mennyisége óriási, ezeket kihasználatlanul hagyni bűnös mulasztás.
Ma sajnos, a keletkező mennyiség 10%-át sem használják fel tüzelési/energiatermelési célra. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb, a kukorica- és a napraforgószár csak nehezen hasznosítható energetikai célra, de annál alkalmasabb talajerő visszapótlásra. A gyümölcsfaültetvényeken keletkező igen nagy mennyiségű nyesedék hasznosítására alig-alig kerül sor, általában energiapazarló és környezetszennyező módon elégetik, noha aprítására és tüzelésére megfelelő berendezések állnak már rendelkezésünkre.
Az erdőgazdálkodásban jelenleg kb. 6 millió m3 fa kitermelésére kerül sor. Ebből a tényleges főtermék (ipari választékok) 2,4 millió m3 (40%), az apadék (kéreg és vágástéri hulladék) 1,3 millió m3 (21,6%), a melléktermék (tűzifa) 2,3 millió m3 (38,4%).
Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehetne energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható. A fakitermelés melléktermékeit is csak részben hasznosítják energiatermelési célra, vagy lakossági igényeket elégítenek ki vele, vagy faaprítékként használják fel, illetve eladják.
A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van kisebb-nagyobb tömörítésre. A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg:
Általában kötőanyag felhasználása nélkül készítik. Gyakran célszerű a különböző melléktermékek összekeverése a szilárdság növelése érdekében, például a szalmabriketthez fűrészpor, fenyőfakéreg.
Brikettálni csak a 10-15% nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörítendő anyag nagyobb nedvességtartalmú, szárítást igényel.
Előnyei:
Hátránya, hogy nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható.
Az erdészeti és faipari hulladékok energetikai hasznosításának eredményei
A fa, mint energiahordozó a felhasználóknál elsősorban apríték, pellet, illetve brikett formájában keresett. Természetesen ehhez a műszaki feltételrendszer biztosítása, támogatása szükséges!
A fa fűtőértéke látszólag alacsonynak tűnik, de a korszerű tüzelőberendezések alkalmazásával már kedvezőbb a kép: 1 kg tüzelőolaj 2,5-3 kg faaprítéknak felel meg, ugyanez a biobrikett esetében 1 kg olaj 2-2,5-del egyenlő, a fa nedvesség-tartalmától függően.
A Magyarországon felhasznált tűzifa kb. 700 ezer t tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé évente. A fa további hasznosítása során keletkező hulladék energiatartalma mintegy 250 ezer t olajegyenértéket jelent. Ha figyelembe vesszük az olajimport jellegét és környezetkárosító hatását, akkor lehet igazán a fa energetikai jelentőségét értékelni. Az energiaerdők produktumát is figyelembe véve közel egymillió t import tüzelőolaj lenne megtakarítható az ismert környezetkímélő hatásokkal együtt.
Európában a fa energia célú felhasználása jelentős, éves átlagban 2,3%-os növekedést mutat.
Hazánkban a fa energia célú felhasználása az 1980-as években jelentősebb volt. A fahasználatban egy új alapgép, az aprítógép beállításával a nevelővágásokban és a véghasználatokban a termelési apadék jelentősen csökkent. Így alakult ki a hulladékszegény technológia a fahasználatban. A fűrésziparban a kérgezőgép és aprítógép (mint alapgépek) beállítása lehetővé tette az eddig csak kis részben hasznosított kéregből és fűrészporból a fabrikett (biobrikett) termelését.
Magyarországon a fakitermelésnél a természetközeli lombos erdőknél nagyjából 40%-os iparifa, és 60%-os tűzifa hányaddal számolhatunk. Az energiaerdőknél ez természetesen 100%-os energetikai aprítékot jelent. A jelenlegi becslések alapján hazánkban több mint l00 ezer ha energiaerdő telepíthető. Ennek nagysága és üteme nagymértékben függ az Európai Uniótól és hazai támogatásoktól.
Milyen fa kerül az erőművekbe?
Gyakran elhangzott a felvetés, hogy az erőműbe kerülő fából vajon nem lehetne-e magasabb értéket előállítani. Az úgynevezett magasabb értékű faanyag erőművi beszállítása szöges ellentétben áll az erdészeti társaságok érdekeivel, hiszen gondos gazdaként arra törekednek, hogy maximalizálják az értékkihozatalt, s azon fáradoznak, hogy maximalizálják árbevételüket. A százéves termelési ciklusra való tekintettel ez egyébként nemcsak üzleti érdekük, hanem szakmai és erkölcsi kötelességük is. És ezt nem is bízzák a véletlenre a szakemberek.
Az energetikai felhasználásra kerülő erdészeti alapanyag fűrészipari feldolgozásra való alkalmatlanságát a szakemberek számára egyértelmű paraméterek mutatják.
Az erdészeti társaságok - az energetikai felhasználástól függetlenül, általában - a Magyar Szabványban rögzített minőségi paraméterek, és az ezek mentén kialakult vevői szokványok alapján válogatják az anyagot. A fűrészipari alapanyagnak a fentiekben meghatározott méretei és minőségi előírásai vannak.
Forrás: Biomassza Erőművek Egyesülése
2011. május 8., vasárnap
Biogáz üzemek: komplex támogatási rendszer készül
Az előző biogáz témájú cikk közzététele után találtam egy beszámolót az idei Renexpo-ról, biogáz témában. Az európai civilizáció bizony nagyon nagy mértékben épül a korlátlanul hozzáférhető energiára, ennek hiányában pillanatok alatt összeomlana... A biogáz ugyan nem állítható elő korlátlan mértékben, viszont folyamatosan megújuló energiaforrás, szerepe nélkülözhetetlen a földgáz jelentőségének csökkentésében!
Tehát a cikk a Piac & Profit oldaláról:
Biogáz üzem: már 15-20 engedély után
A jogi és támogatási normák korszerűsítésére is következtetni lehet a Renexpon rendezett konferenciák és tematikus kiállítások jóvoltából, s meglehet, a biogáz felértékelődhet a közlekedés szereplői számára is.
Komplex támogatási rendszer készül és veszi át az eddigi zöldenergia-támogatás helyét akár már 2012-től, s ennek érdekében a németországi modellt tanulmányozzák a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikával, zöldenergiával foglalkozó szakemberei - ismertette a tárca osztályvezetője, Bíró Tamás az állam szerepvállalásának korszerűsítését. Igaz, ennél többet tudatosan nem hozott nyilvánosságra a Renexpo május 5.-i, a biogáz nemzetközi és hazai alkalmazásának aktualitásait részletező konferencián. Ennek a megújuló energiahordozónak az elterjedését is javítani igyekszik a szakmai kormányzat, dacára annak, hogy a biomassza túlsúlyát tényként lehet elkönyvelni hosszú távon is. Az elkövetkezendő években az EU-s vállalás alapján - a „megújulók" bruttó felhasználása 14,65 százalék lesz 2020-ra -alakítják hazánkban a szabályrendszert és a támogatáspolitikát, s előnyben részesítik az önkormányzati, illetve kkv-szektort.
A biogázzal foglalkozó konferencián mindenesetre tetten lehetett érni, hogy hol van szükség a jogi normák változtatására, hiszen - dr. Kovács Attilának, az Európai Biogáz Szövetség elnökségi tagjának szavai szerint - hazánkban még mindig okkal kérdezik: szabad-e a szántóföldeken energiát termelni? A biodízelt engedik az előírások, de a biogázt a legutóbbi időkig szinte ellehetetlenítették, holott a rossz adottságú földeken óriási lehetőség kínálkozik. A biometánt, mint üzemanyagot egyébként a kontinensen öt államban engedik használni. Jó lenne azonban, ha több teret kapna ez az energiahordozó is, bár a forgalmazás hálózatán túl az alkalmassá tett járművekre is gondolni illik.
Jogi kategóriákról érvelt a konferencián előadó jogász, dr. Lengyel Attila is, aki kifejtette, 15-20 darab engedély kell egy-egy biogáz-termelő üzem létesítéséhez, s harminc feletti tényezőt kell figyelembe venni a döntéseket hozó hivatali bürokráciának. Sőt az átfutási időt - mely egy és öt év közé tehető - ugyancsak tanácsos kellő előrelátással megterveznie a beruházónak.
Tehát a cikk a Piac & Profit oldaláról:
Biogáz üzem: már 15-20 engedély után
A jogi és támogatási normák korszerűsítésére is következtetni lehet a Renexpon rendezett konferenciák és tematikus kiállítások jóvoltából, s meglehet, a biogáz felértékelődhet a közlekedés szereplői számára is.
Komplex támogatási rendszer készül és veszi át az eddigi zöldenergia-támogatás helyét akár már 2012-től, s ennek érdekében a németországi modellt tanulmányozzák a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikával, zöldenergiával foglalkozó szakemberei - ismertette a tárca osztályvezetője, Bíró Tamás az állam szerepvállalásának korszerűsítését. Igaz, ennél többet tudatosan nem hozott nyilvánosságra a Renexpo május 5.-i, a biogáz nemzetközi és hazai alkalmazásának aktualitásait részletező konferencián. Ennek a megújuló energiahordozónak az elterjedését is javítani igyekszik a szakmai kormányzat, dacára annak, hogy a biomassza túlsúlyát tényként lehet elkönyvelni hosszú távon is. Az elkövetkezendő években az EU-s vállalás alapján - a „megújulók" bruttó felhasználása 14,65 százalék lesz 2020-ra -alakítják hazánkban a szabályrendszert és a támogatáspolitikát, s előnyben részesítik az önkormányzati, illetve kkv-szektort.
A biogázzal foglalkozó konferencián mindenesetre tetten lehetett érni, hogy hol van szükség a jogi normák változtatására, hiszen - dr. Kovács Attilának, az Európai Biogáz Szövetség elnökségi tagjának szavai szerint - hazánkban még mindig okkal kérdezik: szabad-e a szántóföldeken energiát termelni? A biodízelt engedik az előírások, de a biogázt a legutóbbi időkig szinte ellehetetlenítették, holott a rossz adottságú földeken óriási lehetőség kínálkozik. A biometánt, mint üzemanyagot egyébként a kontinensen öt államban engedik használni. Jó lenne azonban, ha több teret kapna ez az energiahordozó is, bár a forgalmazás hálózatán túl az alkalmassá tett járművekre is gondolni illik.
Jogi kategóriákról érvelt a konferencián előadó jogász, dr. Lengyel Attila is, aki kifejtette, 15-20 darab engedély kell egy-egy biogáz-termelő üzem létesítéséhez, s harminc feletti tényezőt kell figyelembe venni a döntéseket hozó hivatali bürokráciának. Sőt az átfutási időt - mely egy és öt év közé tehető - ugyancsak tanácsos kellő előrelátással megterveznie a beruházónak.
Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb biogázüzeme
2010. novemberi hír az Observertől!
2010. n
ovember 3., Szarvas - A tervek szerint halad Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb biogáz üzemének építése, amelynek alapkövét idén július közepén helyezték el Szarvason. Az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. alternatív energiára alapuló üzemének műszaki készenléti szintje 70%-os, az alapanyag- és végtározók kialakítása 90%-os, a biogázból villamos és hőenergiát előállító kiserőmű építése pedig október elején már megkezdődött. A 4,2 megawatt teljesítményű, 3,9 milliárd forintos beruházás időben elkészül, és 2011 júniusi átadása előtt már áprilisban a próbaüzemmel el is indul.
A biogáz olyan megújuló és multifunkcionális energiaforrás, amely alkalmas áram- és hőtermelésre, betáplálható a földgáz-hálózatba, valamint járművekhez üzemanyagként is alkalmazható. Habár Magyarország adottságai megfelelőek, felhasználása hazánkban még kevéssé elterjedt. Ezt felismerve, Németország vezető biogáz fejlesztő- és üzemeltető vállalata, az Aufwind Neue Energien GmbH magyarországi leányvállalata, az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. megkezdte az ország legkorszerűbb és legnagyobb (4,2 MW villamos teljesítményű) biogáz üzemének felépítését.
A közel 500 millió forint EU-támogatással, összesen 3,9 milliárd forint értékű beruházásban megvalósuló létesítmény - amelynek alapkövét 2010. július 16-án helyezték el - évente 12,8 millió m³ biogázt állít elő. A beruházásban közreműködő partnerként részt vesz a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is: egyrészt alapanyaggal látja el a biogázüzemet, másrészt a cég telephelyén épül fel az a kiserőmű, amelyen keresztül fűtési és használati melegvízen kívül technológiai gőzt, illetve hűtési hidegenergiát és áramot is szolgáltatnak.
A komplex térségfejlesztést megcélzó Aufwind silózott cukorcirok és technológiai higítóvíz felhasználásával a környéken fellelhető és eddig nem hasznosított, több mint százezer tonna hulladék (pl. sertéshígtrágya és pulykaalmostrágya, vágóhídi hulladék, szennyvíziszap, tejsavó és flotátumiszap) környezetbarát feldolgozását hajtja végre az 56 ezer m2 alapterületű biogázüzem telephelyen. Ezzel a környezet- és szagterhelés csökkentése mellett az üzem 27,6 millió kWh áramot termel (amelynek 13%-a az üzem saját villamosenergia-igényét fedezi). Mindemellett magas értékű talajjavító tápanyagokat tartalmazó biotrágyát is előállítanak majd.
A jövő áprilisban próbaüzemmel induló beruházás a tervek szerint halad: a fermentorok és a tárolók szerkezetkészek, a 4 km hosszú gázvezeték - amely a Gallicoop-telephelyen már épülő kiserőművet köti össze a biogáz üzemmel - elkészült, és a nyomáspróba is sikeresen megtörtént. Jelenleg a biogázüzem technológiai szerelése zajlik. Ugyancsak folyamatban van a biogázüzem területén megépítendő műszaki- és irodaépület kivitelezése, valamint a vízközmű, tüzivíz és esővíztározó kiépítése. Az Aufwind az eddigiek során 60 százalékban hazai beszállítókkal szerződött, demonstrálva ezzel is elkötelezettségét a komplex térségfejlesztés iránt, amely reményei szerint hozzájárul a régió gazdasági, környezetvédelmi és agrokulturális fejlődéséhez.
A 2011 júniusra tervezett átadás előtt a befejező munkálatok közé tartozik többek között a villamosenergia-hálózati csatlakozás kiépítése az üzem és a Gallicoop telephelyén, a világítás-, irányítás-, vezérlés- és biztonságtechnika kiépítése, valamint a külső és belső úthálózat kialakítása.
Az Aufwind Neue Energien GmbH projektigazgatója, Kecskés József kifejtette: "Ez a biogáz üzem sok magyarországi megújuló energetikai kezdeményezéssel ellentétben meg is valósul, tehát ténylegesen megépül az ország legnagyobb és legkorszerűbb biogáz üzeme. Fontosnak tartom kiemelni, hogy teljes mértékben biztonságosan fog működni a szarvasi létesítmény, hiszen a technológiából kifolyólag kizárt bármilyen olyan esemény, amely a környezetet szennyezné vagy a lakosság aggodalmára adhatna okot."
Eddig az idézet, itt pedig a véleményem a fentiekről:
Ezt a cikket nem az Aufwind reklámjának szántam, elműködnek ők nélkülem is egész jól... Figyelemre méltónak tartom azonban, hogy Németországban mennyivel előrébb tartanak a biogáztermelés területén, mint nálunk. Pozitív dolognak tartom, hogy hozzánk telepítik a legfejlettebb technológiát, hozzájárulnak környezetünk tisztábbá tételéhez, és nem utolsó sorban munkát adnak a szarvasiaknak. Egy fecske persze nem csinál nyarat, de örülnünk kell minden kezdeményezésnek. Biogáz előállítható kicsiben és nagyban egyaránt, rengeteg a hasznosítható és hasznosítandó hulladék, és a fenti cikkből láthatóak a járulékos hasznok is... Szerintem teljesen egyértelmű, hogy a működő erőművek hozzájárulhatnak a mezőgazdasági üzemek gazdaságosabb működéséhez is!
2010. n
ovember 3., Szarvas - A tervek szerint halad Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb biogáz üzemének építése, amelynek alapkövét idén július közepén helyezték el Szarvason. Az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. alternatív energiára alapuló üzemének műszaki készenléti szintje 70%-os, az alapanyag- és végtározók kialakítása 90%-os, a biogázból villamos és hőenergiát előállító kiserőmű építése pedig október elején már megkezdődött. A 4,2 megawatt teljesítményű, 3,9 milliárd forintos beruházás időben elkészül, és 2011 júniusi átadása előtt már áprilisban a próbaüzemmel el is indul.A biogáz olyan megújuló és multifunkcionális energiaforrás, amely alkalmas áram- és hőtermelésre, betáplálható a földgáz-hálózatba, valamint járművekhez üzemanyagként is alkalmazható. Habár Magyarország adottságai megfelelőek, felhasználása hazánkban még kevéssé elterjedt. Ezt felismerve, Németország vezető biogáz fejlesztő- és üzemeltető vállalata, az Aufwind Neue Energien GmbH magyarországi leányvállalata, az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. megkezdte az ország legkorszerűbb és legnagyobb (4,2 MW villamos teljesítményű) biogáz üzemének felépítését.
A közel 500 millió forint EU-támogatással, összesen 3,9 milliárd forint értékű beruházásban megvalósuló létesítmény - amelynek alapkövét 2010. július 16-án helyezték el - évente 12,8 millió m³ biogázt állít elő. A beruházásban közreműködő partnerként részt vesz a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is: egyrészt alapanyaggal látja el a biogázüzemet, másrészt a cég telephelyén épül fel az a kiserőmű, amelyen keresztül fűtési és használati melegvízen kívül technológiai gőzt, illetve hűtési hidegenergiát és áramot is szolgáltatnak.
A komplex térségfejlesztést megcélzó Aufwind silózott cukorcirok és technológiai higítóvíz felhasználásával a környéken fellelhető és eddig nem hasznosított, több mint százezer tonna hulladék (pl. sertéshígtrágya és pulykaalmostrágya, vágóhídi hulladék, szennyvíziszap, tejsavó és flotátumiszap) környezetbarát feldolgozását hajtja végre az 56 ezer m2 alapterületű biogázüzem telephelyen. Ezzel a környezet- és szagterhelés csökkentése mellett az üzem 27,6 millió kWh áramot termel (amelynek 13%-a az üzem saját villamosenergia-igényét fedezi). Mindemellett magas értékű talajjavító tápanyagokat tartalmazó biotrágyát is előállítanak majd.
A jövő áprilisban próbaüzemmel induló beruházás a tervek szerint halad: a fermentorok és a tárolók szerkezetkészek, a 4 km hosszú gázvezeték - amely a Gallicoop-telephelyen már épülő kiserőművet köti össze a biogáz üzemmel - elkészült, és a nyomáspróba is sikeresen megtörtént. Jelenleg a biogázüzem technológiai szerelése zajlik. Ugyancsak folyamatban van a biogázüzem területén megépítendő műszaki- és irodaépület kivitelezése, valamint a vízközmű, tüzivíz és esővíztározó kiépítése. Az Aufwind az eddigiek során 60 százalékban hazai beszállítókkal szerződött, demonstrálva ezzel is elkötelezettségét a komplex térségfejlesztés iránt, amely reményei szerint hozzájárul a régió gazdasági, környezetvédelmi és agrokulturális fejlődéséhez.
A 2011 júniusra tervezett átadás előtt a befejező munkálatok közé tartozik többek között a villamosenergia-hálózati csatlakozás kiépítése az üzem és a Gallicoop telephelyén, a világítás-, irányítás-, vezérlés- és biztonságtechnika kiépítése, valamint a külső és belső úthálózat kialakítása.
Az Aufwind Neue Energien GmbH projektigazgatója, Kecskés József kifejtette: "Ez a biogáz üzem sok magyarországi megújuló energetikai kezdeményezéssel ellentétben meg is valósul, tehát ténylegesen megépül az ország legnagyobb és legkorszerűbb biogáz üzeme. Fontosnak tartom kiemelni, hogy teljes mértékben biztonságosan fog működni a szarvasi létesítmény, hiszen a technológiából kifolyólag kizárt bármilyen olyan esemény, amely a környezetet szennyezné vagy a lakosság aggodalmára adhatna okot."
Eddig az idézet, itt pedig a véleményem a fentiekről:
Ezt a cikket nem az Aufwind reklámjának szántam, elműködnek ők nélkülem is egész jól... Figyelemre méltónak tartom azonban, hogy Németországban mennyivel előrébb tartanak a biogáztermelés területén, mint nálunk. Pozitív dolognak tartom, hogy hozzánk telepítik a legfejlettebb technológiát, hozzájárulnak környezetünk tisztábbá tételéhez, és nem utolsó sorban munkát adnak a szarvasiaknak. Egy fecske persze nem csinál nyarat, de örülnünk kell minden kezdeményezésnek. Biogáz előállítható kicsiben és nagyban egyaránt, rengeteg a hasznosítható és hasznosítandó hulladék, és a fenti cikkből láthatóak a járulékos hasznok is... Szerintem teljesen egyértelmű, hogy a működő erőművek hozzájárulhatnak a mezőgazdasági üzemek gazdaságosabb működéséhez is!
2011. május 5., csütörtök
Energianövények: az olasznád karrierje
Szándékomban áll egymás után közzétett bejegyzésekben bemutatni a hazánkban gazdaságosan termeszthető energianövényeket. Az energianövény termesztésének ötletével kacérkodó vállalkozók nyilvánvalóan csak alapos tájékozódás után döntik majd el, hogy számukra, az általuk birtokolt területen mely növényfajjal érdemes foglalkozni. Körülnézve a lehetőségek között, az egyik legígéretesebb energianövénynek az olasznád (Arundo donax L.) tűnik.
Az ARUNDO DONAX - a zöld biomassza és a legújabb biotechnológiai kutatások fényében
Az Arundo donax ere
detileg minden bizonnyal egy ember által elterjesztett, elsősorban dísznövény. Szakemberek többsége szerint egy Észak-Indiából származó nádféle egyed steril, dekaploid klón utódja. Az Arundo-t jelenleg vegetatív úton szaporítják rizómákról, vízszintesre fektetett szárnódusz dugványokról, valamint egyedi mikroszaporítási módszerrel.
A különböző Arundo ökotípusoknak beszámolók szerint élő csírázóképes magja nincsen. Ezt a sterilitást az USA-ban, Prof. Márton László és munkatársai tanulmányozták legalaposabban, akik részletes citológiai vizsgálatokkal megállapították mind a hím, mind a női gametofiton sejteknek a virágfejlődés során történő degradációját, aminek következtében a megtermékenyítés nem valósulhat meg.
Hazánkban az Arundo donax egy jelentős jövővel rendelkező rostnövény is, elsősorban cellulóz-pép készítésre. Ausztráliában például ültetik takarmánynövénynek és szélfogónak is alkalmas. A zenészek is jól ismerik, hiszen szárából különböző fúvós hangszerekhez készítenek extra minőségű sípokat. Ezen kívül ezt a növényt a talajjavítás céljából, ún. fitoremediációs képességéről is ismerik.
Mindezeken kívül mégis a legnagyobb jelentőségét a biomassza előállításában látják, különös tekintettel a globális széndioxid egyensúly fenntartása és csökkentése témakörökben. Az egyetlen, jelenleg ismert korlátozó tényező az Arundo elterjesztésében a rendkívül alacsony szaporítási hatékonyság.
Az elmúlt 10 év folyamán éppen ezen a területen történtek meg a legjelentősebb áttörések az Egyesült Államok Dél-Karolinai Egyetemén (University of South-Carolina, Columbia-SC) valamint a Debreceni Egyetemen. A növényi GMO- kutatás úttörője, Márton László professzor által vezetett kutató csoport kidolgozta azt a módszert, amelynek segítségével a virágzati buga virágnyílás előtti szöveteiből sterilen kimetszett darabokról megfelelő összetételű táptalajon eddig nem látott intenzitású szomatikus embriógenezis indukálható („Márton-Czakó módszer”). Az USA államaiból származó genetikai anyaggal a kutatók elérték, hogy egyetlen növényből - egy év alatt - akár 1 millió utód is előállítható.
Összevetve az Arundo donax által megmutatkozó mérsékelt égövi biomassza potenciált egyéb lágyszárú évelő növényfajokkal, megállapítható, hogy az Arundo esetében szignifikánsan kevesebb gyomirtó szer, rovarirtó szer és műtrágya felhasználás szükséges oly módon, hogy hektáronként - öntözetlen körülmények között - 20-40 tonna szárazanyag termelés tervezhető (észak-olaszországi adatok). Azt is megállapították az eddigi kutatások során, hogy az Arundo donax marginális területeken is kitűnően adaptálódik, pl. sós, túlzottan lúgos, időszakilag elárasztott talajokon, szénnel és mezőgazdasági, ipari kémiai anyagokkal szennyezett talajokon is szóba jön a biomassza termelés szempontjából.
A növény életciklusa az eddigi tapasztalatok alapján 20 évnél többre tervezhető, ezen idő alatt a telepítés költségei, és a talaj-előkészítés jelenti a legnagyobb munkát, költséget. A következő években az olasz nád nem igényel talajművelést, lombja fedi a talajt, a szárak összeérnek és záródnak, a talajt sűrűn áthálózó gyökérzet megköti annak felületét az erózióval szemben, és kitűnő víztartó, vízfelvevő, vízmegőrző réteget képez a hirtelen lezuhanó, nagy mennyiségű csapadék idején is. A hatalmas gyökértömeg következtében a beállt állomány kitűnően bírja az átmeneti és hosszabban tartó szárazságot, egyúttal rendkívül sok szerves anyagot juttat a talaj mélyebb rétegeibe is, miközben lebontja a talaj különböző szerves szennyeződéseit, a gyökeret körülvevő intenzív mikrobiális aktivitás segítségével. Ezt a különleges, „edafon” környezetet a szakirodalomban arról ismerik, hogy az Arundo számára kiegészítő nitrogénforrás műtrágya formájában nem vagy csak az ültetvény életének elején szükséges, hiszen a mikrobák által megkötött légköri nitrogén az ősz és a tél folyamán feltáródik és a gyökerekben halmozódik fel, mely a következő vegetáció időszakában maradéktalanul hasznosul.
Kevéssé tanulmányozott, de nem elhanyagolható szempont az is, hogy az intenzív talajélet következtében a zárt lomb alatt un. lokális széndioxid-akkumuláció alakulhat ki, amely szántóföldi spontán szénsavtrágyázásként is felfogható (Renaud-effektus). Az eddigi tapasztalatok szerint a betakarítást követően a saját Arundo hamu (pl. a szingáz előállító erőművek mellékterméke) területre kijuttatása biztosítja az egyéb ásványi sók stabil körforgását.
Az Arundo donax rendkívül mértékben ellenáll a klímaváltozásokkal szemben. Világszerte 50 év feletti, érintetlen állományok is ismertek, mezőgazdasági beavatkozás és művelés nélkül. Az olasznád rizómái gömb alakúak, horizontálisan nem terjednek ún. tarackoló gyökerekkel, mint azt teszi pl. a bambusz. Egyes hazai botanikus kertekben egyetlen növényről telepített 30 éves Arundo állomány tövének sugara elérheti a 4-5 métert. Tekintettel arra, hogy életképes magja nincs, az olasznád nem tekinthető ún. invazív, agresszív módon terjedő, kiirthatatlan fajnak.
A szakemberek szerint a biomassza előállítás céljából telepített ültetvények esetében ki kell alakítani a termőkörzet ún. pufferzónáját, amely mintegy 10-30 m körül javasolható. Ezen a területen vagy a felületet talajműveléssel tartják tisztán, vagy más fajokból létesítenek un. térzáró sorokat. Ilyen lehet pl. gyorsrotációjú erdészeti növény vagy egyéb évelő, nem rizómás lágyszárú faj. Az Arundo-val betelepített biomassza ültetvények megszüntetésére vonatkozóan is kidolgoztak már stratégiákat. Eddigi tapasztalatok alapján a növény folyamatos kaszálása nem elég hatékony elimináció, ezért ennek gyomirtó szerrel való kombinációja ajánlható (pl. a glifozát tartalmú Rodeo). Az ültetvény-eliminációs módszerek az USA déli államaiban már kidolgozásra kerültek.
Forrás: cellulosefarming.com
Miért előnyös az Arundo donax L.?
Az ipari hasznosítás előnyei
magas biomassza hozam (20-40 száraz tonna/év, minimum 20 évig)
A fával egyenértékű fűtőérték
Az egyedüli biomassza-növény, amelynek pozitív energiamérlege van, ha közvetlenül energiatermelésre használják (negatív CO2-kibocsátás
Pelletálható, brikettálható, chips, faszén készíthető belőle, keverhető alapanyag
Kis, közepes és nagy biogáz üzemek ideális biomassza forrása
Hatékony talajjavító, alkalmas kármentesítésre (olajszennyeződés, vegyszermaradvány, nehézfém eltávolítása)
Alkalmas kistérségi és városi szennyvizek technológiai vizének és iszapjának kezelésére
Termesztési előnyök
Szántóföldi növénytermesztési és betakarítási technológiákkal művelhető
Nem kíván évente talajművelést vagy újratelepítést
Nincs ismert speciális kártevője (nem kell növényvédő szert alkalmazni)
Gyors növekedése és termete miatt nem kell használni gyomirtó szert
Lábon tárolható, öngyulladási és rothadási veszély nélkül
Marginális területeken is jól nő (sós, szikes, lúgos, savas talajok; jó pH tűrő)
Kiszárítja a belvizes területeket, de tűri a hosszan tartó szárazságot is
Megakadályozza a talajeróziót
Jó rejtek- és élőhelyet biztosít a vadaknak (az állatok nem kedvelik a levelét)
A vegetációs időszak végén, a fagyoktól kezdve csak a kiüresedett, 70-75 % cellulózt tartalmazó sejtfal-tömeget aratjuk le; a szerves és szervetlen tápanyagok a rizómákba vándorolnak (ezért kicsi a trágyázás iránti igénye)
Környezetvédelmi előnyök
Nem invazív növény - nincs magja
A rizómái nem kúsznak nagy távolságra
Nincs nemzetközi kereskedelmi kockázat
Az egészséggel összefüggő előnyök
Nincs virágpora, allergiát nem okoz
Nincs géntechnológiai, etikai és biobiztonsági kockázat
A szaporítóanyag elérhetősége
Az ipari mértékű - kórokozó, kártevő és vírusmentes - szaporítóanyag iránti igény kiszolgálására hatékony technológia, megfelelő kapacitás és ügyfélcentrikus szolgáltatások állnak rendelkezésre
Támogatók, ipari partnerek
MOP Biotechnology Kft (Nyíregyháza)
EKBA (Debrecen)
Debreceni Egyetem AGTC Növényi Biotechnológiai Tanszék (Debrecen)
University of South Carolina, Columbia (USA)
EU-NORVEGALAP-AGROCELL
ÉARFŰ (Debrecen)
Kristály 88 Kft (Budapest)
Interest-Trade Kft (Nyíregyháza)
Pro-Team Kft (Nyíregyháza)
További információk: cellulosefarming.com
Az ARUNDO DONAX - a zöld biomassza és a legújabb biotechnológiai kutatások fényében
Az Arundo donax ere
detileg minden bizonnyal egy ember által elterjesztett, elsősorban dísznövény. Szakemberek többsége szerint egy Észak-Indiából származó nádféle egyed steril, dekaploid klón utódja. Az Arundo-t jelenleg vegetatív úton szaporítják rizómákról, vízszintesre fektetett szárnódusz dugványokról, valamint egyedi mikroszaporítási módszerrel.A különböző Arundo ökotípusoknak beszámolók szerint élő csírázóképes magja nincsen. Ezt a sterilitást az USA-ban, Prof. Márton László és munkatársai tanulmányozták legalaposabban, akik részletes citológiai vizsgálatokkal megállapították mind a hím, mind a női gametofiton sejteknek a virágfejlődés során történő degradációját, aminek következtében a megtermékenyítés nem valósulhat meg.
Hazánkban az Arundo donax egy jelentős jövővel rendelkező rostnövény is, elsősorban cellulóz-pép készítésre. Ausztráliában például ültetik takarmánynövénynek és szélfogónak is alkalmas. A zenészek is jól ismerik, hiszen szárából különböző fúvós hangszerekhez készítenek extra minőségű sípokat. Ezen kívül ezt a növényt a talajjavítás céljából, ún. fitoremediációs képességéről is ismerik.
Mindezeken kívül mégis a legnagyobb jelentőségét a biomassza előállításában látják, különös tekintettel a globális széndioxid egyensúly fenntartása és csökkentése témakörökben. Az egyetlen, jelenleg ismert korlátozó tényező az Arundo elterjesztésében a rendkívül alacsony szaporítási hatékonyság.
Az elmúlt 10 év folyamán éppen ezen a területen történtek meg a legjelentősebb áttörések az Egyesült Államok Dél-Karolinai Egyetemén (University of South-Carolina, Columbia-SC) valamint a Debreceni Egyetemen. A növényi GMO- kutatás úttörője, Márton László professzor által vezetett kutató csoport kidolgozta azt a módszert, amelynek segítségével a virágzati buga virágnyílás előtti szöveteiből sterilen kimetszett darabokról megfelelő összetételű táptalajon eddig nem látott intenzitású szomatikus embriógenezis indukálható („Márton-Czakó módszer”). Az USA államaiból származó genetikai anyaggal a kutatók elérték, hogy egyetlen növényből - egy év alatt - akár 1 millió utód is előállítható.
Összevetve az Arundo donax által megmutatkozó mérsékelt égövi biomassza potenciált egyéb lágyszárú évelő növényfajokkal, megállapítható, hogy az Arundo esetében szignifikánsan kevesebb gyomirtó szer, rovarirtó szer és műtrágya felhasználás szükséges oly módon, hogy hektáronként - öntözetlen körülmények között - 20-40 tonna szárazanyag termelés tervezhető (észak-olaszországi adatok). Azt is megállapították az eddigi kutatások során, hogy az Arundo donax marginális területeken is kitűnően adaptálódik, pl. sós, túlzottan lúgos, időszakilag elárasztott talajokon, szénnel és mezőgazdasági, ipari kémiai anyagokkal szennyezett talajokon is szóba jön a biomassza termelés szempontjából.
A növény életciklusa az eddigi tapasztalatok alapján 20 évnél többre tervezhető, ezen idő alatt a telepítés költségei, és a talaj-előkészítés jelenti a legnagyobb munkát, költséget. A következő években az olasz nád nem igényel talajművelést, lombja fedi a talajt, a szárak összeérnek és záródnak, a talajt sűrűn áthálózó gyökérzet megköti annak felületét az erózióval szemben, és kitűnő víztartó, vízfelvevő, vízmegőrző réteget képez a hirtelen lezuhanó, nagy mennyiségű csapadék idején is. A hatalmas gyökértömeg következtében a beállt állomány kitűnően bírja az átmeneti és hosszabban tartó szárazságot, egyúttal rendkívül sok szerves anyagot juttat a talaj mélyebb rétegeibe is, miközben lebontja a talaj különböző szerves szennyeződéseit, a gyökeret körülvevő intenzív mikrobiális aktivitás segítségével. Ezt a különleges, „edafon” környezetet a szakirodalomban arról ismerik, hogy az Arundo számára kiegészítő nitrogénforrás műtrágya formájában nem vagy csak az ültetvény életének elején szükséges, hiszen a mikrobák által megkötött légköri nitrogén az ősz és a tél folyamán feltáródik és a gyökerekben halmozódik fel, mely a következő vegetáció időszakában maradéktalanul hasznosul.
Kevéssé tanulmányozott, de nem elhanyagolható szempont az is, hogy az intenzív talajélet következtében a zárt lomb alatt un. lokális széndioxid-akkumuláció alakulhat ki, amely szántóföldi spontán szénsavtrágyázásként is felfogható (Renaud-effektus). Az eddigi tapasztalatok szerint a betakarítást követően a saját Arundo hamu (pl. a szingáz előállító erőművek mellékterméke) területre kijuttatása biztosítja az egyéb ásványi sók stabil körforgását.
Az Arundo donax rendkívül mértékben ellenáll a klímaváltozásokkal szemben. Világszerte 50 év feletti, érintetlen állományok is ismertek, mezőgazdasági beavatkozás és művelés nélkül. Az olasznád rizómái gömb alakúak, horizontálisan nem terjednek ún. tarackoló gyökerekkel, mint azt teszi pl. a bambusz. Egyes hazai botanikus kertekben egyetlen növényről telepített 30 éves Arundo állomány tövének sugara elérheti a 4-5 métert. Tekintettel arra, hogy életképes magja nincs, az olasznád nem tekinthető ún. invazív, agresszív módon terjedő, kiirthatatlan fajnak.
A szakemberek szerint a biomassza előállítás céljából telepített ültetvények esetében ki kell alakítani a termőkörzet ún. pufferzónáját, amely mintegy 10-30 m körül javasolható. Ezen a területen vagy a felületet talajműveléssel tartják tisztán, vagy más fajokból létesítenek un. térzáró sorokat. Ilyen lehet pl. gyorsrotációjú erdészeti növény vagy egyéb évelő, nem rizómás lágyszárú faj. Az Arundo-val betelepített biomassza ültetvények megszüntetésére vonatkozóan is kidolgoztak már stratégiákat. Eddigi tapasztalatok alapján a növény folyamatos kaszálása nem elég hatékony elimináció, ezért ennek gyomirtó szerrel való kombinációja ajánlható (pl. a glifozát tartalmú Rodeo). Az ültetvény-eliminációs módszerek az USA déli államaiban már kidolgozásra kerültek.
Forrás: cellulosefarming.com
Miért előnyös az Arundo donax L.?
Az ipari hasznosítás előnyei
Termesztési előnyök
Környezetvédelmi előnyök
Az egészséggel összefüggő előnyök
A szaporítóanyag elérhetősége
Az ipari mértékű - kórokozó, kártevő és vírusmentes - szaporítóanyag iránti igény kiszolgálására hatékony technológia, megfelelő kapacitás és ügyfélcentrikus szolgáltatások állnak rendelkezésre
Támogatók, ipari partnerek
További információk: cellulosefarming.com
2011. május 1., vasárnap
Pelletgyártás kicsiben és nagyban
Szívügyem a pelletgyártás és felhasználás elterjesztése: mint alternatív energiaforrás, nagymértékben kiválthatja a fosszilis energiahordozók használatát, csökkentheti függőségünket az előbb-utóbb mindenképpen elfogyó kőolajtól, földgáztól. A fenntartható fejlődés szempontjából is ideális a pellet gyártása, használata, mert a pellet egyaránt készíthető energianövényekből, mezőgazdasági és faipari hulladékokból, stb.
A piacon kapható többféle teljesítményű brikettáló és pelletgyártó gép, melyek egyaránt alkalmasak a vállalkozásunkban keletkező hulladékok hasznosítására, valamint fő tevékenységként történő pellet előállításra is. Magam a brikettálással szemben inkább a pelletgyártást favorizálom, hiszen ma már a pellet elégetése automatizált pelletkazánokban megoldottnak tekinthető. Családi házak, intézmények fűtésrendszerének megoldása automatikus pelletkazánnal eleve nem drágább, mint "hagyományos" gázfűtéssel, üzemeltetése, a fűtési költség pedig jóval alacsonyabb, mintha gázt használnánk!
No de maradjunk egyelőre a pelletgyártó gépeknél. Egy kis teljesítményű pelletálógép ideális asztalosok, nyílászáró-gyártók, bútorgyártó kisüzemek számára, akik saját hulladékukból saját felhasználásra vagy értékesítésre szánt fűtőanyagot szeretnének gyártani. A pelletáló száműzi a hulladékkezelési, -szállítási költségeket , helyette extra bevételt termel. Találtam erről egy videót a Youtube-on. Nem túl jó minőségű felvétel, de jól illusztrálja, hogy kicsiben is megoldható a faipari hulladék hasznosítása. Nagyobb igények esetén természetesen komolyabb berendezések is beszerezhetőek, pályázat útján állami támogatás és kedvezményes hitel is igénybe vehető technológiai fejlesztésre, korszerűsítésre.
Kisüzemi pelletgyártó gép
Forrás: brikettáló.hu
A piacon kapható többféle teljesítményű brikettáló és pelletgyártó gép, melyek egyaránt alkalmasak a vállalkozásunkban keletkező hulladékok hasznosítására, valamint fő tevékenységként történő pellet előállításra is. Magam a brikettálással szemben inkább a pelletgyártást favorizálom, hiszen ma már a pellet elégetése automatizált pelletkazánokban megoldottnak tekinthető. Családi házak, intézmények fűtésrendszerének megoldása automatikus pelletkazánnal eleve nem drágább, mint "hagyományos" gázfűtéssel, üzemeltetése, a fűtési költség pedig jóval alacsonyabb, mintha gázt használnánk!
No de maradjunk egyelőre a pelletgyártó gépeknél. Egy kis teljesítményű pelletálógép ideális asztalosok, nyílászáró-gyártók, bútorgyártó kisüzemek számára, akik saját hulladékukból saját felhasználásra vagy értékesítésre szánt fűtőanyagot szeretnének gyártani. A pelletáló száműzi a hulladékkezelési, -szállítási költségeket , helyette extra bevételt termel. Találtam erről egy videót a Youtube-on. Nem túl jó minőségű felvétel, de jól illusztrálja, hogy kicsiben is megoldható a faipari hulladék hasznosítása. Nagyobb igények esetén természetesen komolyabb berendezések is beszerezhetőek, pályázat útján állami támogatás és kedvezményes hitel is igénybe vehető technológiai fejlesztésre, korszerűsítésre.
Kisüzemi pelletgyártó gép
Forrás: brikettáló.hu
2011. április 26., kedd
Alternatív holland ötlet
Az energiafelhasználás csaknem egytizede légkondícionálásra és szellőztetésre megy el a fejlett világban...
Mindez megoldható szinte energia igénybevétele nélkül is, és most nem arra gondolok, hogy nyissuk és zárjuk sajátkezűleg az ablakot... Mielőtt újra feltalálnánk a meleg vizet, előbb érdemes körülnézni a szomszédban, ők hogy csinálják!
Az épületek hűtését sokkal egyszerűbben és olcsóbban is meg lehet oldani. A hollandiai TU Delft egyetemen például egy kísérleti napkéményt építettek Ben Bronsema tervei alapján. A torony működési elve igen egyszerű: a 11,5 méteres, feketére festett tornyot felmelegíti a napsütés. A napos oldalon a sötétre festett üveg egyrészt hatékonyan veszi fel és adja át a hőt, másrészt jól is szigeteli a tornyot. A felszálló meleg levegő magával húzza a toronyhoz kapcsolt helyiségekből a meleg levegőt, és helyére hűvösebb levegő áramlik az alsóbb szintekről, a pincéből. A tesztelés során pontosan mérik, hogy adott erejű szél, illetve napsütés, továbbá adott hőmérséklet mellett mekkora légtömeget sikerül megmozgatni, mennyi hőmennyiséget sikerül átadni, ha télen mondjuk 20, nyáron pedig 24 Celsius fok belső hőmérséklet fenntartása a cél. A napkéményt össze lehet kapcsolni hőszivattyúval is, és így az épületek fűtését is ki tudja egészíteni.
Az egyetem kutatóinak arra is van ötletük, mit kellene tenni, ha már beépítették a hűtőberendezéseket. Egy zéró széndioxid-kibocsátású rotterdami negyed tervezésekor figyeltek fel arra, hogy az élelmiszerboltok rengeteg energiát fordítanak hűtésre, és az ebből keletkező hőmennyiség egyszerűen elszáll a levegőbe. Ezért az új városrészben az így keletkező hőenergiát a szomszédos lakások fűtésére fogják felhasználni.
Forrás: Figyelő
Mindez megoldható szinte energia igénybevétele nélkül is, és most nem arra gondolok, hogy nyissuk és zárjuk sajátkezűleg az ablakot... Mielőtt újra feltalálnánk a meleg vizet, előbb érdemes körülnézni a szomszédban, ők hogy csinálják!
Az épületek hűtését sokkal egyszerűbben és olcsóbban is meg lehet oldani. A hollandiai TU Delft egyetemen például egy kísérleti napkéményt építettek Ben Bronsema tervei alapján. A torony működési elve igen egyszerű: a 11,5 méteres, feketére festett tornyot felmelegíti a napsütés. A napos oldalon a sötétre festett üveg egyrészt hatékonyan veszi fel és adja át a hőt, másrészt jól is szigeteli a tornyot. A felszálló meleg levegő magával húzza a toronyhoz kapcsolt helyiségekből a meleg levegőt, és helyére hűvösebb levegő áramlik az alsóbb szintekről, a pincéből. A tesztelés során pontosan mérik, hogy adott erejű szél, illetve napsütés, továbbá adott hőmérséklet mellett mekkora légtömeget sikerül megmozgatni, mennyi hőmennyiséget sikerül átadni, ha télen mondjuk 20, nyáron pedig 24 Celsius fok belső hőmérséklet fenntartása a cél. A napkéményt össze lehet kapcsolni hőszivattyúval is, és így az épületek fűtését is ki tudja egészíteni.
Az egyetem kutatóinak arra is van ötletük, mit kellene tenni, ha már beépítették a hűtőberendezéseket. Egy zéró széndioxid-kibocsátású rotterdami negyed tervezésekor figyeltek fel arra, hogy az élelmiszerboltok rengeteg energiát fordítanak hűtésre, és az ebből keletkező hőmennyiség egyszerűen elszáll a levegőbe. Ezért az új városrészben az így keletkező hőenergiát a szomszédos lakások fűtésére fogják felhasználni.
Forrás: Figyelő
Videó a felcsúti szélerőműről
Korábban már írtam Dr. Györgyi Viktor találmányáról, a függőleges tengelyű szélerőműről. Akkor sajnos nem jutott eszembe, hogy utánanézzek, létezik-e videó a szerkezetről? Nos, igen, létezik, alább ezt teszem közzé:
Új alternatív energiaforrás – a napkémény vizsgálata
"Földünkön jelenleg a fosszilis energiaforrások felhasználása a legjelentősebb. A készletek csökkenésén túlmenően az igazi veszélyt a környezetbe kerülő szennyező anyagok jelentik, ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások. A Nap energiája egyike a tiszta energiáknak. Ennek kiaknázására számos megoldás született. Ezek közül egy, a levegő áramlásán alapuló napkémény. A folyamat lényege az, hogy a Nap energiáját összegyűjtő tető alatt a levegő felmelegszik és a kémény felé áramlik, melyben felszáll és közben lehűl. A levegő az egész rendszer körül cirkulál, mivel oldalról újabb hideg levegő áramlik a felmelegedett helyére. A kéménybe elhelyezett turbinák termelik - a felszálló levegő mozgási energiáját felhasználva - az elektromos energiát.
Kísérleteink célja az volt, hogy demonstráljuk, helyi szinten (Magyarországon, ezen belül Szegeden) is működőképes lehet egy ilyen elrendezés. Az általunk megépített napkémény modell kollektor mezeje egy acél vázra erősített áttetsző plexi lapokból álló 4 m² alapterületű 0.51 m magasságú piramis. A hatékonyabb működés érdekében szigetelést és fekete abszorbens anyagot alkalmaztunk. A kémény magassága 3 m, amely már magában foglalja az általunk tervezett, megépített, tűcsapágyazással rögzített könnyű forgó részt. A cső átmérője 0.085 m, a propelleré pedig 0.068 m, a lapátok dőlésszöge: 12º.
Vizsgálataink azt mutatták, hogy a propeller fordulatszáma, a sugárzás intenzitása és a belső-külső hőmérséklet különbség egyenes arányosságban állnak. Egy általunk készített dinamó segítségével elektromos áramot is elő tudtunk állítani."
A bejegyzés forrása: SZTE
Kísérleteink célja az volt, hogy demonstráljuk, helyi szinten (Magyarországon, ezen belül Szegeden) is működőképes lehet egy ilyen elrendezés. Az általunk megépített napkémény modell kollektor mezeje egy acél vázra erősített áttetsző plexi lapokból álló 4 m² alapterületű 0.51 m magasságú piramis. A hatékonyabb működés érdekében szigetelést és fekete abszorbens anyagot alkalmaztunk. A kémény magassága 3 m, amely már magában foglalja az általunk tervezett, megépített, tűcsapágyazással rögzített könnyű forgó részt. A cső átmérője 0.085 m, a propelleré pedig 0.068 m, a lapátok dőlésszöge: 12º.
Vizsgálataink azt mutatták, hogy a propeller fordulatszáma, a sugárzás intenzitása és a belső-külső hőmérséklet különbség egyenes arányosságban állnak. Egy általunk készített dinamó segítségével elektromos áramot is elő tudtunk állítani."
A bejegyzés forrása: SZTE
2011. április 24., vasárnap
A következő lépcső: tóriumot alkalmazó nukleáris reaktorok?
Kissé talán furcsa, hogy az alternatív energiákkal foglalkozó blogomban egy nukleáris alternatíváról, mégpedig a tórium alapú nukleáris reaktorokról teszek közzé egy írást. A jelenleg működő urán alapú reaktorok valóban nagyon veszélyesek a mindenütt jelen lévő kockázatok miatt, gyakorlatilag nem megoldott a hulladék környezetbarát hasznosítása, az uránkészletek végét is látjuk már.. Szakértők szerint a tórium lehet a jövőben az urán alternatívája, több szempontból is. A téma elismert szakértője Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök, aki ráadásul a nem szakember, egyszerű érdeklődő számára is könnyen érthetően tud fogalmazni, ami ritkaság szakemberek között!
Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy az alternatív energiaforrásokat a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell kiaknázni, a szükséges műszaki berendezéseknek elérhetőeknek kell lennie az átlagember számára, ám amíg ez az idő eljön, addig is van bőven teendőnk a nukleáris energiafelhasználás biztonságának fokozásán.
Alább idézem Szentgyörgyi Zsuzsa egyik, a témával foglalkozó írását.
Megváltó tórium?
Jó uránhelyettesítő
A fukusimai katasztrófa egyik hozadéka, hogy előtérbe kerül új technikai megoldások alkalmazásának lehetősége, olyanoké is, amelyeket már korábban ismertek, de részben kiforratlanok voltak, részben a meglévőkhöz viszonyítva túl drágának tűntek. Ilyenek lehetnek például a tóriumot alkalmazó nukleáris reaktorok is.
A gondolat nem új, már Wigner Jenő is felvetette a lehetőségét. A mennydörgés istenéről, Thorról elnevezett fém sok tulajdonságában hasonlít a jelenleg üzemanyagként használt uránhoz, csak jóval nagyobb mennyiségben fordul elő a Földön, és ha megfelelően hasznosítják, a tömegéhez viszonyítva jelentősen több energia nyerhető ki belőle (1 kg tóriumból előállítható energiához uránból 200 kg, szénből pedig több millió kilogramm kellene). Ebből az is következik, hogy lényegesen kevesebb az elhasznált üzemanyag mennyisége, tehát enyhülnek a hosszú távú tárolás gondjai.
Már évek óta folynak üzemi kísérletek, sőt megvalósítások is az úgynevezett folyékony fluorid só olvadékos tórium reaktorokkal (angol rövidítéssel: LFTR). A reaktortartályban néhány száz Celsius-fokos olvadt sóban, például lítium-fluoridban feloldott tórium van. Az alapanyag, a tórium 232-es izotópja azonban gyakorlatilag nem radioaktív, ezért „be kell gyújtani”. Ehhez urán-233-mal sugározzák be, amitől neutronok keletkeznek, beindul a maghasadás, újabb neutronok és további U-233 keletkezik, amellett hő termelődik. A üzemanyag folyékony sót tartalmazó hőcserélőn halad át, és az itt felmelegített anyagot (például héliumot) használják a turbinák hajtására. Nagy előny, hogy nincs szükség hűtőközegként vízre, hiszen épp a hűtővíz hiánya okozta a katasztrófát a fukusimai reaktoroknál. (A több emelet magasságú cunami elsodorta a hűtőrendszert és a felhevült szerkezeti anyagokból keletkező gázok, elsősorban a hidrogén okozták a robbanásokat.) Az is előny, hogy a fluorid só nem gyúlékony, így egy tűz esetén nem bocsát ki radioaktív gázokat.
Eddig az előnyök. Nyilvánvaló, hogy a mostani katasztrófa és az azt követő aggodalmak nyomán a világon mindenütt, ahol nukleáris energiatermeléssel élnek, újragondolják egy biztonság szempontjából kedvezőbb energiaportfólió kialakítását. A megújulók egyelőre nem elegendőek tömeges termelésre, és azok is hordoznak problémákat, a jó öreg szén pedig messzemenően nem lehet megnyugtató lehetőség.
A legelső ellenérv a tóriumos reaktorokkal szemben, hogy a szóba jöhető technológiák még messzemenően nem kiforrottak. További lényeges probléma a tórium üzemre való átállás igen magas költsége. Kétségtelen, hogy ez utóbbinál komoly számítások után lehet csak megnyugtató ítéletet mondani, mert a biztonság nagyon nagy súllyal szerepelhet előnyként. Messzemenően nem elhanyagolható tényező, hogy a fluorid sók rendkívül agresszívek, és még az sem elegendő, ha korrózióálló (jó drága) anyagból készítik a velük érintkező szerkezeteket, mert a kísérletek tanúsága szerint azok is gyorsan tönkremennek.
Mindenesetre kísérletek folynak szerte a világban. A New Scientist arról tájékoztat, hogy például az Európai Unió atomenergia ügynöksége, az Euratom idén egymillió eurós költséggel indított projektet, amelyben egyebek között LFTR-megoldásokkal kapcsolatos számításokat és kísérleteket fognak végezni. Kínában a Tudományos Akadémia keretén belül dolgoznak hasonló témákon, Indiában pedig már hosszabb ideje kísérleteznek tórium üzemanyagokkal.
Vannak azonban hátráltató tényezők is. Az uránon alapuló reaktorokat gyártó és üzemeltető cégek nyilvánvalóan gátolni igyekeznek az új technológiák megjelenését, márpedig ezek többnyire igen nagy hatalmú óriás vállalatok. A másik a katonák igénye, mert ne feledjük, az uránüzem számukra hasznos mellékterméke a plutónium. És tudjuk, ezt használják az atombombákhoz.
Energetikai kockázatbecslés
A fukusimai tragédia után Európában 143 reaktort vizsgálnak felül rengésállóság szempontjából, Kínában pedig, ahol mintegy harminc új reaktor van építés alatt, a továbbiak engedélyezését a vizsgálati eredményekig felfüggesztették.
Kérdés, hogy ha a nukleáris termelés visszaszorul a világ villamosenergia-ellátásában, milyen más gondokkal kell szembenézni. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) figyelemre méltó tendenciákra hívja föl a figyelmet legutolsó éves jelentésében. Ha a megtermelt villamos energiára vonatkoztatjuk a világban bekövetkezett halálesetek számát (vagyis gigawattóránként hány ember hal meg), akkor kiderül, hogy az atomenergia lemarad a kockázati sorban.
Az „első helyezett” a vízenergia, amit az magyaráz, hogy 1975-ben több mint 230 ezer ember pusztult el Közép-Kínában a rövid idővel egymás után bekövetkező, sorozatos gátszakadások és azokat követő hatalmas áradások miatt.
Második helyen áll a szén, az összes haláleset mintegy 33 százalékával, amiben benne foglaltatnak a súlyos, évente több ezer életet követelő bányaszerencsétlenségek éppúgy, mint a szénerőművek kibocsátásaiból származó halálos végű megbetegedések. A bostoni Tiszta Levegő Szakértői Bizottság 2010 végén kiadott jelentése szerint évente több mint 13 ezer ember halálának okozói a szénerőművekből a levegőbe kikerülő finom részecskék. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának igen szigorú új rendelete a szénerőművek higanykibocsátását korlátozza. Becsléseik szerint ez a higany évente mintegy 17 ezer haláleset okozója lehet. Ugyanakkor az IEA becslései szerint a csernobili katasztrófa óta eltelt negyedszázadban kilencezer körül jár az emiatt bekövetkezett halálesetek száma.
A sorban harmadik a földgáz a kitermelése és otthoni felhasználása közben bekövetkező robbanások miatt. Az atomenergia csak a negyedik.
Mi lehet az oka, hogy az emberek nagy része mégis jobban idegenkedik az atom-, mint a szénenergiától? – veti föl James Hammit, a Harvard Egyetem munkatársa. Feltehetőleg azért, mert a szén üzemanyag által okozott halálesetek folytonosak, nem pedig egyszeri feltűnő jelenségek.
Szinte észrevétlen az összefüggés az átlagember számára a megbetegedések és a kibocsátások között. A jelentős nukleáris esetek viszont általában katasztrófák velejárói, mint most éppen a japán tragédia. Nyilvánvalóan ezt a felfogást erősíti a média is.
Meglehet, a világ villamosenergia termelésében Fukusima után megváltoznak, eltolódnak az arányok, de végső soron az atomenergia aligha kerülhető meg. Csak éppen a biztonságot tovább kell növelni. (Sz. Zs.)
A cikk forrása: nol.hu
Hozzászólások a cikkhez a nol.hu-n:
Makk Marci | 2011. április 20. | 08:24:05
eutonázia!
A fúziós reaktoroknál nem csak a pénz a gond. A legnagyobb probléma az,hogy tudnak létrehozni és fenttartani egy "napot" földi körülmények között. Több millió fok és hatalmas nyomás kell..
A thóriumról csak annyit,hogy nem csodaszer,nem véletlenül hanyagolták eddig. Nem hasadó anyag csak hasadóképes. Hatalmas energia kell a hasításához! 2,1 MeV! A működési elv,hasadási termékek,keletkező izotópok ugyan azok mint az uránnal működő erőműveknél. A cikkben említett U233-at mint neutronforrást nem tudom honnan veszi a szerző azon egyszerű oknál fogva,hogy a természetben nem fordul elő. Más neutronforrás kell az indításhoz.
eutonázia | 2011. április 19. | 17:20:16
a fúziós reaktor épitése bagó 10 milliárd eurón gyötrődik, amit a világ nem tud összedobni...az USA éves fegyverkezése az 1000 milliárdot meghaladja
PepecsElek | 2011. április 19. | 08:20:33
Jó a cikk, érdekes a probléma. Egyetlen pontatlanságot szeretnék kiigazítani: "...a csernobili katasztrófa óta eltelt több mint negyedszázadban...".
A csernobili reaktorrobbanás 1986. április 26-án történt, vagyis pontosan egy hét hiányzik még a negyed évszázadhoz; jövő kedden "ünnepelhetünk".
Hammada Patrol | 2011. április 19. | 08:11:09
Nem csak a lítium-fluorid lehet használható a rendszerben, bár a többi sóolvadék is eléggé korrozív. De kizárólag pénzkérdés, hogy mikorra találják meg a megoldást, pontosan úgy, mint a fúziós erőművek esetében. De mivel a politikusok hülyék és korruptak, és az olajlobbi folyamatosan lefizeti őket, nem nagyon áldoznak a műszakilag is alkalmas alternatív megoldásokra.
Véleményem szerint nagyon kevés a 4 hozzászólás a téma jelentőségéhez képest, különösen ha összehasonlítjuk az egyéb cikkek hozzászólóinak számával.
Olvastam erről valahol egy nagyon érdekes anekdotát: Összeül az atomerőmű rt. igazgatótanácsa,a két megtárgyalandó napirendi téma egy új reaktorblokk terveinek bírálata, valamint egy új kerékpártároló építése.
Az első témát egy perc alatt lezárják, mivel senki sem ért hozzá, a kerékpártárolóról viszont órákig vitatkoznak :))
Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy az alternatív energiaforrásokat a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell kiaknázni, a szükséges műszaki berendezéseknek elérhetőeknek kell lennie az átlagember számára, ám amíg ez az idő eljön, addig is van bőven teendőnk a nukleáris energiafelhasználás biztonságának fokozásán.
Alább idézem Szentgyörgyi Zsuzsa egyik, a témával foglalkozó írását.
Megváltó tórium?
Jó uránhelyettesítő
A fukusimai katasztrófa egyik hozadéka, hogy előtérbe kerül új technikai megoldások alkalmazásának lehetősége, olyanoké is, amelyeket már korábban ismertek, de részben kiforratlanok voltak, részben a meglévőkhöz viszonyítva túl drágának tűntek. Ilyenek lehetnek például a tóriumot alkalmazó nukleáris reaktorok is.
A gondolat nem új, már Wigner Jenő is felvetette a lehetőségét. A mennydörgés istenéről, Thorról elnevezett fém sok tulajdonságában hasonlít a jelenleg üzemanyagként használt uránhoz, csak jóval nagyobb mennyiségben fordul elő a Földön, és ha megfelelően hasznosítják, a tömegéhez viszonyítva jelentősen több energia nyerhető ki belőle (1 kg tóriumból előállítható energiához uránból 200 kg, szénből pedig több millió kilogramm kellene). Ebből az is következik, hogy lényegesen kevesebb az elhasznált üzemanyag mennyisége, tehát enyhülnek a hosszú távú tárolás gondjai.
Már évek óta folynak üzemi kísérletek, sőt megvalósítások is az úgynevezett folyékony fluorid só olvadékos tórium reaktorokkal (angol rövidítéssel: LFTR). A reaktortartályban néhány száz Celsius-fokos olvadt sóban, például lítium-fluoridban feloldott tórium van. Az alapanyag, a tórium 232-es izotópja azonban gyakorlatilag nem radioaktív, ezért „be kell gyújtani”. Ehhez urán-233-mal sugározzák be, amitől neutronok keletkeznek, beindul a maghasadás, újabb neutronok és további U-233 keletkezik, amellett hő termelődik. A üzemanyag folyékony sót tartalmazó hőcserélőn halad át, és az itt felmelegített anyagot (például héliumot) használják a turbinák hajtására. Nagy előny, hogy nincs szükség hűtőközegként vízre, hiszen épp a hűtővíz hiánya okozta a katasztrófát a fukusimai reaktoroknál. (A több emelet magasságú cunami elsodorta a hűtőrendszert és a felhevült szerkezeti anyagokból keletkező gázok, elsősorban a hidrogén okozták a robbanásokat.) Az is előny, hogy a fluorid só nem gyúlékony, így egy tűz esetén nem bocsát ki radioaktív gázokat.
Eddig az előnyök. Nyilvánvaló, hogy a mostani katasztrófa és az azt követő aggodalmak nyomán a világon mindenütt, ahol nukleáris energiatermeléssel élnek, újragondolják egy biztonság szempontjából kedvezőbb energiaportfólió kialakítását. A megújulók egyelőre nem elegendőek tömeges termelésre, és azok is hordoznak problémákat, a jó öreg szén pedig messzemenően nem lehet megnyugtató lehetőség.
A legelső ellenérv a tóriumos reaktorokkal szemben, hogy a szóba jöhető technológiák még messzemenően nem kiforrottak. További lényeges probléma a tórium üzemre való átállás igen magas költsége. Kétségtelen, hogy ez utóbbinál komoly számítások után lehet csak megnyugtató ítéletet mondani, mert a biztonság nagyon nagy súllyal szerepelhet előnyként. Messzemenően nem elhanyagolható tényező, hogy a fluorid sók rendkívül agresszívek, és még az sem elegendő, ha korrózióálló (jó drága) anyagból készítik a velük érintkező szerkezeteket, mert a kísérletek tanúsága szerint azok is gyorsan tönkremennek.
Mindenesetre kísérletek folynak szerte a világban. A New Scientist arról tájékoztat, hogy például az Európai Unió atomenergia ügynöksége, az Euratom idén egymillió eurós költséggel indított projektet, amelyben egyebek között LFTR-megoldásokkal kapcsolatos számításokat és kísérleteket fognak végezni. Kínában a Tudományos Akadémia keretén belül dolgoznak hasonló témákon, Indiában pedig már hosszabb ideje kísérleteznek tórium üzemanyagokkal.
Vannak azonban hátráltató tényezők is. Az uránon alapuló reaktorokat gyártó és üzemeltető cégek nyilvánvalóan gátolni igyekeznek az új technológiák megjelenését, márpedig ezek többnyire igen nagy hatalmú óriás vállalatok. A másik a katonák igénye, mert ne feledjük, az uránüzem számukra hasznos mellékterméke a plutónium. És tudjuk, ezt használják az atombombákhoz.
Energetikai kockázatbecslés
A fukusimai tragédia után Európában 143 reaktort vizsgálnak felül rengésállóság szempontjából, Kínában pedig, ahol mintegy harminc új reaktor van építés alatt, a továbbiak engedélyezését a vizsgálati eredményekig felfüggesztették.
Kérdés, hogy ha a nukleáris termelés visszaszorul a világ villamosenergia-ellátásában, milyen más gondokkal kell szembenézni. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) figyelemre méltó tendenciákra hívja föl a figyelmet legutolsó éves jelentésében. Ha a megtermelt villamos energiára vonatkoztatjuk a világban bekövetkezett halálesetek számát (vagyis gigawattóránként hány ember hal meg), akkor kiderül, hogy az atomenergia lemarad a kockázati sorban.
Az „első helyezett” a vízenergia, amit az magyaráz, hogy 1975-ben több mint 230 ezer ember pusztult el Közép-Kínában a rövid idővel egymás után bekövetkező, sorozatos gátszakadások és azokat követő hatalmas áradások miatt.
Második helyen áll a szén, az összes haláleset mintegy 33 százalékával, amiben benne foglaltatnak a súlyos, évente több ezer életet követelő bányaszerencsétlenségek éppúgy, mint a szénerőművek kibocsátásaiból származó halálos végű megbetegedések. A bostoni Tiszta Levegő Szakértői Bizottság 2010 végén kiadott jelentése szerint évente több mint 13 ezer ember halálának okozói a szénerőművekből a levegőbe kikerülő finom részecskék. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának igen szigorú új rendelete a szénerőművek higanykibocsátását korlátozza. Becsléseik szerint ez a higany évente mintegy 17 ezer haláleset okozója lehet. Ugyanakkor az IEA becslései szerint a csernobili katasztrófa óta eltelt negyedszázadban kilencezer körül jár az emiatt bekövetkezett halálesetek száma.
A sorban harmadik a földgáz a kitermelése és otthoni felhasználása közben bekövetkező robbanások miatt. Az atomenergia csak a negyedik.
Mi lehet az oka, hogy az emberek nagy része mégis jobban idegenkedik az atom-, mint a szénenergiától? – veti föl James Hammit, a Harvard Egyetem munkatársa. Feltehetőleg azért, mert a szén üzemanyag által okozott halálesetek folytonosak, nem pedig egyszeri feltűnő jelenségek.
Szinte észrevétlen az összefüggés az átlagember számára a megbetegedések és a kibocsátások között. A jelentős nukleáris esetek viszont általában katasztrófák velejárói, mint most éppen a japán tragédia. Nyilvánvalóan ezt a felfogást erősíti a média is.
Meglehet, a világ villamosenergia termelésében Fukusima után megváltoznak, eltolódnak az arányok, de végső soron az atomenergia aligha kerülhető meg. Csak éppen a biztonságot tovább kell növelni. (Sz. Zs.)
A cikk forrása: nol.hu
Hozzászólások a cikkhez a nol.hu-n:
Makk Marci | 2011. április 20. | 08:24:05
eutonázia!
A fúziós reaktoroknál nem csak a pénz a gond. A legnagyobb probléma az,hogy tudnak létrehozni és fenttartani egy "napot" földi körülmények között. Több millió fok és hatalmas nyomás kell..
A thóriumról csak annyit,hogy nem csodaszer,nem véletlenül hanyagolták eddig. Nem hasadó anyag csak hasadóképes. Hatalmas energia kell a hasításához! 2,1 MeV! A működési elv,hasadási termékek,keletkező izotópok ugyan azok mint az uránnal működő erőműveknél. A cikkben említett U233-at mint neutronforrást nem tudom honnan veszi a szerző azon egyszerű oknál fogva,hogy a természetben nem fordul elő. Más neutronforrás kell az indításhoz.
eutonázia | 2011. április 19. | 17:20:16
a fúziós reaktor épitése bagó 10 milliárd eurón gyötrődik, amit a világ nem tud összedobni...az USA éves fegyverkezése az 1000 milliárdot meghaladja
PepecsElek | 2011. április 19. | 08:20:33
Jó a cikk, érdekes a probléma. Egyetlen pontatlanságot szeretnék kiigazítani: "...a csernobili katasztrófa óta eltelt több mint negyedszázadban...".
A csernobili reaktorrobbanás 1986. április 26-án történt, vagyis pontosan egy hét hiányzik még a negyed évszázadhoz; jövő kedden "ünnepelhetünk".
Hammada Patrol | 2011. április 19. | 08:11:09
Nem csak a lítium-fluorid lehet használható a rendszerben, bár a többi sóolvadék is eléggé korrozív. De kizárólag pénzkérdés, hogy mikorra találják meg a megoldást, pontosan úgy, mint a fúziós erőművek esetében. De mivel a politikusok hülyék és korruptak, és az olajlobbi folyamatosan lefizeti őket, nem nagyon áldoznak a műszakilag is alkalmas alternatív megoldásokra.
Véleményem szerint nagyon kevés a 4 hozzászólás a téma jelentőségéhez képest, különösen ha összehasonlítjuk az egyéb cikkek hozzászólóinak számával.
Olvastam erről valahol egy nagyon érdekes anekdotát: Összeül az atomerőmű rt. igazgatótanácsa,a két megtárgyalandó napirendi téma egy új reaktorblokk terveinek bírálata, valamint egy új kerékpártároló építése.
Az első témát egy perc alatt lezárják, mivel senki sem ért hozzá, a kerékpártárolóról viszont órákig vitatkoznak :))
2011. április 20., szerda
Hatalmas naperőműbe fektet be a Google
Nem a Google-t kívánom népszerűsíteni az alábbi cikk közzétételével, nem szorul rá. Csak a tendenciára kívánok rámutatni: egy közismerten jól működő óriáscég támogatja az alternatív energia hasznosítását. Biztos vagyok benne, hogy a projekt legalább két oldalról is alá van támasztva: a Google elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, és nem mellékesen ez profitábilis is számára. Egy óriás részvénytársaság nem kizárólag a részvényesei felé tartozik felelősséggel, de bizony a társadalom felé is, melynek szerves része!
Hatalmas naperőműbe fektet be a Google
A Google már korábban is számos zöld kezdeményezést támogatott, de hasonló méretű beruházásra korábban még nem volt példa a cég életében. A társaság jelentősebb zöld befektetései között említhető az a 3,5 millió dollár, amellyel a német Brandenburg an der Havelnél lévő fotovoltaikus napparkba szállt be, vagy az a 38,8 millió dollár, amelyet egy észak-dakotai szélfarmban lévő részesedésre költött a társaság. A mostani bejelentéssel a Google zöldenergetikai befektetéseinek összértéke eléri a 250 millió dollárt. A keresőóriás különböző leányain keresztül korábban már részesedést szerzett a most bejelentett projektet vezető BrightSourceban.
A Mojave-sivatagba tervezett naperőműbe 300 millió dollárral beszállt az NRG Energy is. Az Egyesült Államok energetikai tárcája szintén tegnap véglegesítette a projektnek nyújtott 1,6 milliárd dolláros hitelgaranciát. A projekt kivitelezése a jelenlegi elképzelések szerint 2013-ra érhet véget. A koncentrált napenergia hasznosítás (CSP) elvét alkalmazó beruházásból 392 megawattos erőmű fog épülni.
Egy videó a most tárgyalt beruházás során is alkalmazni kívánt CSP technológiáról:
Solar Power in the US Southwest
Forrás: portfolio.hu
Hatalmas naperőműbe fektet be a Google
A Google már korábban is számos zöld kezdeményezést támogatott, de hasonló méretű beruházásra korábban még nem volt példa a cég életében. A társaság jelentősebb zöld befektetései között említhető az a 3,5 millió dollár, amellyel a német Brandenburg an der Havelnél lévő fotovoltaikus napparkba szállt be, vagy az a 38,8 millió dollár, amelyet egy észak-dakotai szélfarmban lévő részesedésre költött a társaság. A mostani bejelentéssel a Google zöldenergetikai befektetéseinek összértéke eléri a 250 millió dollárt. A keresőóriás különböző leányain keresztül korábban már részesedést szerzett a most bejelentett projektet vezető BrightSourceban.
A Mojave-sivatagba tervezett naperőműbe 300 millió dollárral beszállt az NRG Energy is. Az Egyesült Államok energetikai tárcája szintén tegnap véglegesítette a projektnek nyújtott 1,6 milliárd dolláros hitelgaranciát. A projekt kivitelezése a jelenlegi elképzelések szerint 2013-ra érhet véget. A koncentrált napenergia hasznosítás (CSP) elvét alkalmazó beruházásból 392 megawattos erőmű fog épülni.
Egy videó a most tárgyalt beruházás során is alkalmazni kívánt CSP technológiáról:
Solar Power in the US Southwest
Forrás: portfolio.hu
2011. április 18., hétfő
A jövő: automatikus pelletkazán
Ígéretes alternatív energiaforrás a pellet: olcsón készíthető faipari hulladékból és termesztett energianövényekből egyaránt. Pelletes fűtési rendszer kiépítése nem kerül többe, mint egy "hagyományos" energia hordozóra épülő fűtési rendszer, üzemeltetése viszont a tapasztalatok szerint sokkal olcsóbb mint pl. a gázzal történő fűtés. Kaphatók ma már programozható, teljesen automatizált pelletes kazánok is, használatuk ugyanolyan komfortos, mint egy gázkazáné.
Utánakerestem a témának a neten, és az alábbi, igen színvonalas szakmai cikket találtam:
Automatikus pelletkazánok
Az automatikus pelletkazán lehetővé teszi, hogy a mai energiafüggő világban egy olcsó, energiakímélő és környezetbarát fűtési megoldást alkalmazzunk.
A folyamatosan emelkedő gáz-, szén- és kőolajár, valamint a gázimportban fellépő bizonytalanságok (hírek, aktualitások) kiküszöbölésére a legmegfelelőbb megoldás a pellet elégetésére alkalmas pelletkazán. A pellet fűtőanyag nem más, mint nagy nyomáson összepréselt és kiszárított fa, illetve növényi rost., ugynevezett "energiafű" A tüzelőanyag olcsó előállítási ára lehetővé teszi, hogy a mostani fűtésköltségek töredékéért fűtsük otthonunkat és állítsunk elő hálózati melegvizet.
Hogyan működik az automatikus pelletkazán?
Az automatikus pelletkazán nem csak környezetkímélő, de roppant kényelmes fűtési rendszer is egyben. A pellet fűtőanyagot az épület egy megfelelően kialakított részében, pellettartályban kell tárolni. Nem szükséges közös helységben lennie a kazánnak és a pellettartálynak, hiszen az automatikus pelletadagolás megoldható távolabbi épületrészből is.
A pellettároló tartályokat az épület méretéhez képest kell kiválasztani. Az optimális méretű tartályt egy fűtési szezonban mindössze egy-két alkalommal kell feltölteni. Ha a pelletkazán Solar-fűtésrásegítéssel van kiegészítve, akkor természetesen lényegesen kevesebb tüzelőanyagra van szükség, így a pellet utánrendelésre is ritkábban kerül sor.
Automatikus pelletadagolás
Kazán és pellettartály
közös helyiségben: a pellet-tárolóból egy spirálorsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, annyit és akkor, ami a fűtéshez éppen szükséges.
Kazán és pelletta
rtály külön helyiségben: ha a pellettároló egy másik helységben van, akkor egy szivattyú (porszívó elven) gégecsövön keresztül juttatja el a pelletet a kazánhoz.
kép
A pellet elégése során keletkező hamu a kazán aljában, egy hamutálcán gyűlik össze. Ezt mindössze néhány havonta kell üríteni. Ez az egyetlen munka, amit el kell végezni a fűtési idény során, minden más teljesen automatikus. A pellet tartály kiürülése előtt a rendszer időben figyelmeztet, hogy ideje leadni a pellet-rendelést.
E korszerű fűtési rendszernek köszönhetően jelentős, akár 70%-os megtakarítás is elérhető!
Fűtés és melegvíz-ellátás
A pelletkazán használata során a fűtési rendszerhez szükséges egy melegvíztároló tartály beszerelése. A tartály alkalmazásával, és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül, ingyen lehet előállítani melegvizet.
Hogyan csökkenthetem a fűtési költséget?
A pelletkazán és a Solar-technológia együttes alkalmazásával Önnek nem kell függenie a földgáz-, szén- és fűtőolajáraktól, mert fűtését és melegvíz-ellátását ez az alternatív fűtési rendszer látja el. Ezáltal a fosszilis tüzelőanyagok ilyen célú használatára nem lesz szüksége.
Solar rendszerrel való kibővítés
A pelletkazánnal szerelt fűtési rendszerek kiegészíthetőek solar rendszerekkel. Ebben az esetben a tetőn elhelyezett napkollektorok a fűtési rendszer hőtárolóját használják és melegítik fel a benne lévő vizet. Mondhatnánk úgy is, hogy a kazánnak előmelegíti a fűtési vizet. Ezáltal melegebb víz kerül a kazánba, a tovább melegítésre kevesebb tüzelőanyagot használ fel.
Ezzel a kombinált rendszerrel a mostani költségeinek kb. 20%-a az, amit fűtésre fordítania kell. A rendszerek vezérlései összehangolhatóak, egymást kiegészítik, ily módon nagymértékben lehet takarékoskodni az energiafelhasználással, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez.
A pellet házhoz szállítása
A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett pellet tartály 3-6m3 pellet befogadására alkalmas. A pellet tartálykocsiban érkezik, és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül.
Kinek érdemes átállni pelletkazán fűtési rendszerre?
Abban az esetben, ha új építésű ház épületgépészeti tervezése folyik, mindenképpen ajánlott a pelletkazán fűtésben gondolkodni, mivel a rendszer beépítési ára ebben az esetben nem több mint a földgáz rendszerű fűtési rendszer kialakítási költsége.
A már meglévő melegvizes fűtési rendszer esetében a pellet fűtési rendszer megtérülését, a minél nagyobb négyzetméterű fűtendő terület pozitívan befolyásolja. Tehát, minél nagyobb a fűtendő területünk, annál hamarabb térül meg a pelletkazán beépítésű fűtési rendszer.
Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel lehet 1 m3 földgázt kiváltani, ami mindössze 70 Ft-ba kerül. Ebből az következik, hogy a ma elérhető legolcsóbb automata fűtési rendszer a pellet fűtés!
Példa:
Egy családi ház évi fűtésigénye 12 kW teljesítmény mellett kb. 4.700 kg pellet.
A családi házas pellettartály általában 3-6 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után m3-enként kb. 0,5-1 kg hamu keletkezik a minőségtől függően, amely a pelletkazán hamutálcájára jut. Egy 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt éget el 1 m3-es fapelletet. Így takarítására ritkán kerül sor. Egy tisztítás nem több mint pár percet vesz igénybe.
Forrás: alternatív energia
Utánakerestem a témának a neten, és az alábbi, igen színvonalas szakmai cikket találtam:
Automatikus pelletkazánok
Az automatikus pelletkazán lehetővé teszi, hogy a mai energiafüggő világban egy olcsó, energiakímélő és környezetbarát fűtési megoldást alkalmazzunk.
A folyamatosan emelkedő gáz-, szén- és kőolajár, valamint a gázimportban fellépő bizonytalanságok (hírek, aktualitások) kiküszöbölésére a legmegfelelőbb megoldás a pellet elégetésére alkalmas pelletkazán. A pellet fűtőanyag nem más, mint nagy nyomáson összepréselt és kiszárított fa, illetve növényi rost., ugynevezett "energiafű" A tüzelőanyag olcsó előállítási ára lehetővé teszi, hogy a mostani fűtésköltségek töredékéért fűtsük otthonunkat és állítsunk elő hálózati melegvizet.
Hogyan működik az automatikus pelletkazán?
Az automatikus pelletkazán nem csak környezetkímélő, de roppant kényelmes fűtési rendszer is egyben. A pellet fűtőanyagot az épület egy megfelelően kialakított részében, pellettartályban kell tárolni. Nem szükséges közös helységben lennie a kazánnak és a pellettartálynak, hiszen az automatikus pelletadagolás megoldható távolabbi épületrészből is.
A pellettároló tartályokat az épület méretéhez képest kell kiválasztani. Az optimális méretű tartályt egy fűtési szezonban mindössze egy-két alkalommal kell feltölteni. Ha a pelletkazán Solar-fűtésrásegítéssel van kiegészítve, akkor természetesen lényegesen kevesebb tüzelőanyagra van szükség, így a pellet utánrendelésre is ritkábban kerül sor.
Automatikus pelletadagolás
Kazán és pellettartály
közös helyiségben: a pellet-tárolóból egy spirálorsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, annyit és akkor, ami a fűtéshez éppen szükséges.Kazán és pelletta
rtály külön helyiségben: ha a pellettároló egy másik helységben van, akkor egy szivattyú (porszívó elven) gégecsövön keresztül juttatja el a pelletet a kazánhoz.kép
A pellet elégése során keletkező hamu a kazán aljában, egy hamutálcán gyűlik össze. Ezt mindössze néhány havonta kell üríteni. Ez az egyetlen munka, amit el kell végezni a fűtési idény során, minden más teljesen automatikus. A pellet tartály kiürülése előtt a rendszer időben figyelmeztet, hogy ideje leadni a pellet-rendelést.
E korszerű fűtési rendszernek köszönhetően jelentős, akár 70%-os megtakarítás is elérhető!
Fűtés és melegvíz-ellátás
A pelletkazán használata során a fűtési rendszerhez szükséges egy melegvíztároló tartály beszerelése. A tartály alkalmazásával, és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül, ingyen lehet előállítani melegvizet.
Hogyan csökkenthetem a fűtési költséget?
A pelletkazán és a Solar-technológia együttes alkalmazásával Önnek nem kell függenie a földgáz-, szén- és fűtőolajáraktól, mert fűtését és melegvíz-ellátását ez az alternatív fűtési rendszer látja el. Ezáltal a fosszilis tüzelőanyagok ilyen célú használatára nem lesz szüksége.
Költségeinek akár 50-70%-át megtakaríthatja!
Solar rendszerrel való kibővítés
A pelletkazánnal szerelt fűtési rendszerek kiegészíthetőek solar rendszerekkel. Ebben az esetben a tetőn elhelyezett napkollektorok a fűtési rendszer hőtárolóját használják és melegítik fel a benne lévő vizet. Mondhatnánk úgy is, hogy a kazánnak előmelegíti a fűtési vizet. Ezáltal melegebb víz kerül a kazánba, a tovább melegítésre kevesebb tüzelőanyagot használ fel.
Ezzel a kombinált rendszerrel a mostani költségeinek kb. 20%-a az, amit fűtésre fordítania kell. A rendszerek vezérlései összehangolhatóak, egymást kiegészítik, ily módon nagymértékben lehet takarékoskodni az energiafelhasználással, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez.
A pellet házhoz szállítása
A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett pellet tartály 3-6m3 pellet befogadására alkalmas. A pellet tartálykocsiban érkezik, és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül.
Kinek érdemes átállni pelletkazán fűtési rendszerre?
Abban az esetben, ha új építésű ház épületgépészeti tervezése folyik, mindenképpen ajánlott a pelletkazán fűtésben gondolkodni, mivel a rendszer beépítési ára ebben az esetben nem több mint a földgáz rendszerű fűtési rendszer kialakítási költsége.
A már meglévő melegvizes fűtési rendszer esetében a pellet fűtési rendszer megtérülését, a minél nagyobb négyzetméterű fűtendő terület pozitívan befolyásolja. Tehát, minél nagyobb a fűtendő területünk, annál hamarabb térül meg a pelletkazán beépítésű fűtési rendszer.
Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel lehet 1 m3 földgázt kiváltani, ami mindössze 70 Ft-ba kerül. Ebből az következik, hogy a ma elérhető legolcsóbb automata fűtési rendszer a pellet fűtés!
Példa:
Egy családi ház évi fűtésigénye 12 kW teljesítmény mellett kb. 4.700 kg pellet.
A családi házas pellettartály általában 3-6 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után m3-enként kb. 0,5-1 kg hamu keletkezik a minőségtől függően, amely a pelletkazán hamutálcájára jut. Egy 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt éget el 1 m3-es fapelletet. Így takarítására ritkán kerül sor. Egy tisztítás nem több mint pár percet vesz igénybe.
Forrás: alternatív energia
2011. április 15., péntek
Energianövények Magyarországon
Fűben, nádban energia: alternatív energiaforrások Magyarországon.
Kezünkben a jövő kulcsa, csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Ma már Magyarországon is sok ezer hektáron folyik az energiafű termesztése, ám ez csupán egy a lehetséges alternatívák közül. Energiatermelés céljára termesztenek ugyanis nádat, füzet, nyarat és akácot is.
Az ígéretes Szarvasi-1
A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növények, vagyis fák égetésével termelhető. A fákat korlátlannak hitt mennyiségben szolgáltató erdőségek azonban mára annyira visszaszorultak, hogy csupán a trópusi és a tajga övben maradtak meg részben érintetlenül. Felmerült a kérdés: honnan lehetne olyan újratermelődő növényi anyaghoz jutni, ami magas rosttartalmú és így jó energiaforrás? A nemesítők körbenéztek a környezetükben, és rábukkantak arra a növényre, ami mindenhol nő: a fűre.
Természetesen nem minden fű alkalmas egy kazánban vagy egy erőműben való elégetésre. A kerti gyepekben gyakori angol perjével például nem sokra mennénk. Az Agropyron elongatum nevű szívós, magasra (2-2,2 méterre) megnövő fűféle azonban alkalmasnak bizonyult erre a célra. Hektáronként akár 15 tonna szárazanyag hozamot is elérhet, és bár betakarítása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az aratógép könnyen eltömődhet a kemény rostokkal, mégis megoldható a gabona betakarításához használt eszközökkel.
A fűből préseléssel apró darabkák, pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas az úgynevezett kisebb kazánok fűtésére. Nagyobb erőművekben közvetlenül a bálák is elégethetők, ún. rostélyos eljárású tüzeléssel. Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. Hozzátéve, hogy évelő, így az egyszer vetett fű akár 10-15 éven át aratható, azaz igazán gazdaságosnak tűnik. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. szakemberei által nemesített energiafű, a Szarvasi-1, azonban még számos tesztben kellett és kell, hogy megállja a helyét. Az ökológusok például attól tartottak, hogy a természetes növényzetet visszaszorítva elterjedhet, de az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek kicsi az esélye. Talán nem véletlenül, hiszen éppen olyan tulajdonságok erősítését tartották szem előtt a nemesítők, amelyek csökkentik az inváziós hajlamot.
Az energiafű termesztése hazánkban sok ezer hektárom megkezdődött, de hol fogják felhasználni? Az ország első (a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő), energiafű erőműve éppen a nyáron kapta meg az építési engedélyt, amely, ha elkészül, legalább húszezer hektár termését fogyasztja majd évente.
Energia fából
Az energiafű azonban csupán egy lehetséges alternatíva. Létezik energianád is, sőt, ha ragaszkodunk a fákhoz, van kifejezetten energiatermelés céljára termesztett energiafűz, energianyár és energiaakác is.
"A gyors növekedésű fűz (Salix viminalis) talán még könnyebben kezelhető, mint az energiafű, aratása azonban csupán a második évtől lehetséges. A belőle származó nyereség az első két év távlatában feleződik. A gazdáknak, megfelelő, ösztönző támogatás híján, 2008-ban még mindig jobban megéri kukoricát termeszteni" - mondja Szilágyi János mátészalkai vállalkozó, a Szalka-Pig Kft ügyvezetője, aki maga is aktív résztvevője az energianövényekkel kapcsolatos kísérleti programoknak.
Pedig az energianövények más szempontból is hasznosíthatók. Az ültetvények időszakosan eláraszthatók az állattenyésztésből származó, például sertés hígtrágyával, vagy a kommunális szennyvíziszappal. E növények jól tolerálják az ezekben levő mérgező anyagokat, felveszik a nehézfémeket, így az aratással, majd elégetésükkel, egyúttal a környezetszennyezés is csökkenthető. Többek között ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak a Nyíregyházi Főiskola Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék, valamint az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatói.
Az ilyen összetett programok megvalósítása természetesen sok kutatómunkát és körültekintést igényel, hiszen az égetéskor keletkező füst lehetne éppoly környezetszennyező, mint az eredeti szennyvíziszap. A megfelelő eljárások, szűrőrendszerek kialakítása ma már azonban megoldható, és az Európai Unió kötelezően elő is írja alkalmazásukat, elejét véve ezáltal az újbóli környezetszennyezésnek. A hamuból vagy salakból pedig visszanyerhetők a fémek, amire a technológiát éppen most dolgozzák ki.
Széleskörű felhasználás
Az energianövények még ezen kívül is számos célra hasznosíthatók: többek között nehézfémekkel szennyezett ipari területek rekultivációjára vagy fitoremediációjára, vagyis a talaj növényi fémakkumuláció segítségével történő javítására. Az energiafű felhasználható még papíripari célokra, ipari rostalapanyagnak és takarmányozási célra is. Az energianád és az energiafű alkalmas lehet továbbá bioüzemanyag, bioalkohol előállítására is, ennek gazdaságossága azonban ma még megkérdőjelezhető.
Az energianövények felhasználása tehát sokrétű és ígéretes. Okos tervezéssel megoldható velük az energiaellátás átszervezése és a környezetvédelmi problémák egy része is. Természetesen a gabonatermesztés megfelelő részarányát is meg kellene őrizni az energianövények termesztésének ösztönzése mellett. Rossz tervezés mellett azonban - a globális felmelegedés okozta elsivatagosodás jóslatával a háttérben - se gabona, se energia, csak a környezetszennyezés marad. Kezünkben hát a jövő kulcsa! Csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Forrás: tudomány.ma.hu
Kezünkben a jövő kulcsa, csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Ma már Magyarországon is sok ezer hektáron folyik az energiafű termesztése, ám ez csupán egy a lehetséges alternatívák közül. Energiatermelés céljára termesztenek ugyanis nádat, füzet, nyarat és akácot is.
Az ígéretes Szarvasi-1
A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növények, vagyis fák égetésével termelhető. A fákat korlátlannak hitt mennyiségben szolgáltató erdőségek azonban mára annyira visszaszorultak, hogy csupán a trópusi és a tajga övben maradtak meg részben érintetlenül. Felmerült a kérdés: honnan lehetne olyan újratermelődő növényi anyaghoz jutni, ami magas rosttartalmú és így jó energiaforrás? A nemesítők körbenéztek a környezetükben, és rábukkantak arra a növényre, ami mindenhol nő: a fűre.
Természetesen nem minden fű alkalmas egy kazánban vagy egy erőműben való elégetésre. A kerti gyepekben gyakori angol perjével például nem sokra mennénk. Az Agropyron elongatum nevű szívós, magasra (2-2,2 méterre) megnövő fűféle azonban alkalmasnak bizonyult erre a célra. Hektáronként akár 15 tonna szárazanyag hozamot is elérhet, és bár betakarítása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az aratógép könnyen eltömődhet a kemény rostokkal, mégis megoldható a gabona betakarításához használt eszközökkel.
A fűből préseléssel apró darabkák, pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas az úgynevezett kisebb kazánok fűtésére. Nagyobb erőművekben közvetlenül a bálák is elégethetők, ún. rostélyos eljárású tüzeléssel. Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. Hozzátéve, hogy évelő, így az egyszer vetett fű akár 10-15 éven át aratható, azaz igazán gazdaságosnak tűnik. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. szakemberei által nemesített energiafű, a Szarvasi-1, azonban még számos tesztben kellett és kell, hogy megállja a helyét. Az ökológusok például attól tartottak, hogy a természetes növényzetet visszaszorítva elterjedhet, de az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek kicsi az esélye. Talán nem véletlenül, hiszen éppen olyan tulajdonságok erősítését tartották szem előtt a nemesítők, amelyek csökkentik az inváziós hajlamot.
Az energiafű termesztése hazánkban sok ezer hektárom megkezdődött, de hol fogják felhasználni? Az ország első (a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő), energiafű erőműve éppen a nyáron kapta meg az építési engedélyt, amely, ha elkészül, legalább húszezer hektár termését fogyasztja majd évente.
Energia fából
Az energiafű azonban csupán egy lehetséges alternatíva. Létezik energianád is, sőt, ha ragaszkodunk a fákhoz, van kifejezetten energiatermelés céljára termesztett energiafűz, energianyár és energiaakác is.
"A gyors növekedésű fűz (Salix viminalis) talán még könnyebben kezelhető, mint az energiafű, aratása azonban csupán a második évtől lehetséges. A belőle származó nyereség az első két év távlatában feleződik. A gazdáknak, megfelelő, ösztönző támogatás híján, 2008-ban még mindig jobban megéri kukoricát termeszteni" - mondja Szilágyi János mátészalkai vállalkozó, a Szalka-Pig Kft ügyvezetője, aki maga is aktív résztvevője az energianövényekkel kapcsolatos kísérleti programoknak.
Pedig az energianövények más szempontból is hasznosíthatók. Az ültetvények időszakosan eláraszthatók az állattenyésztésből származó, például sertés hígtrágyával, vagy a kommunális szennyvíziszappal. E növények jól tolerálják az ezekben levő mérgező anyagokat, felveszik a nehézfémeket, így az aratással, majd elégetésükkel, egyúttal a környezetszennyezés is csökkenthető. Többek között ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak a Nyíregyházi Főiskola Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék, valamint az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatói.
Az ilyen összetett programok megvalósítása természetesen sok kutatómunkát és körültekintést igényel, hiszen az égetéskor keletkező füst lehetne éppoly környezetszennyező, mint az eredeti szennyvíziszap. A megfelelő eljárások, szűrőrendszerek kialakítása ma már azonban megoldható, és az Európai Unió kötelezően elő is írja alkalmazásukat, elejét véve ezáltal az újbóli környezetszennyezésnek. A hamuból vagy salakból pedig visszanyerhetők a fémek, amire a technológiát éppen most dolgozzák ki.
Széleskörű felhasználás
Az energianövények még ezen kívül is számos célra hasznosíthatók: többek között nehézfémekkel szennyezett ipari területek rekultivációjára vagy fitoremediációjára, vagyis a talaj növényi fémakkumuláció segítségével történő javítására. Az energiafű felhasználható még papíripari célokra, ipari rostalapanyagnak és takarmányozási célra is. Az energianád és az energiafű alkalmas lehet továbbá bioüzemanyag, bioalkohol előállítására is, ennek gazdaságossága azonban ma még megkérdőjelezhető.
Az energianövények felhasználása tehát sokrétű és ígéretes. Okos tervezéssel megoldható velük az energiaellátás átszervezése és a környezetvédelmi problémák egy része is. Természetesen a gabonatermesztés megfelelő részarányát is meg kellene őrizni az energianövények termesztésének ösztönzése mellett. Rossz tervezés mellett azonban - a globális felmelegedés okozta elsivatagosodás jóslatával a háttérben - se gabona, se energia, csak a környezetszennyezés marad. Kezünkben hát a jövő kulcsa! Csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Forrás: tudomány.ma.hu
2011. április 14., csütörtök
A szél- és napenergia együttes hasznosítása
Áram nélkül
Még napjainkban is számtalan olyan hely van, melyet a villamos hálózat nem ér el, így áramellátás hiányában sokan nélkülözik a mások által megszokott komfort érzetet.
Az ilyen tájakon néha az egyetlen megoldás az, hogy helyben állítsuk elő az energiát a költségesebb hálózat kiépítése helyett. Az autonóm energiaellátást szélenergiából, napenergiából is, de leginkább ezek együttesének felhasználásával tudjuk megoldani.
Más, egyébként elektromos hálózattal rendelkező területeken is jó hasznát vehetjük a szélmotoroknak, napelemeknek. Kiegészítő áramforrásként, áramkimaradás esetén vagy egyes berendezések önálló ellátására kiválóan alkalmazhatjuk azokat.
A szélgenerátoros, napelemes hibrid áramellátás alkalmazásának csak a fantázia szab határt. Az energiatudatos, takarékos szemlélet kialakulásához vezető út eszköze is lehet az ilyen típusú áramtermelés. A szigetüzemben működő rendszerek esetén az átalakított energiát akkumulátorokban tárolhatjuk és azt egy későbbi időpontban is felhasználhatjuk igényünk szerint. A szélkerék méretek különböző teljesítmény-kategóriában választhatók, a napelemekből pedig modulonként kisebb-nagyobb rendszerek építhetők fel.
Az ideális megoldások és kombinációk
A szélgenerátorok és napelemek jól kiegészítik egymást az áramtermelésben. A folyamatos energiatermeléshez érdemes mindkét eszközt optimális arányban alkalmazni. A rendszer kiegészíthető vízenergia hasznosító eszközzel vagy aggregátorral is.
A szélenergia használatának előnyei
Ingyen áll mindenki rendelkezésére.
Folyamatosan megújul.
Környezetkímélő.
A szélenergiával működő berendezések hosszú időn át, automatikusan üzemelnek.
A szélenergiát felhasználhatjuk:
Áramtermelésre
- Elszigetelt területek villamosítására
- Családi házak, víkendházak teljes vagy kiegészítő áramellátására
- Hajókon áramtermelésre
- Ipari méretű energiatermelésre
Vízszivattyúzásra
- Öntözésre
- Vízpótlásra
- Állattartásra, itatáshoz
- Vadgazdálkodáshoz
- Halastavak, élőhelyek életben tartására
- Belvízvédelemre
- Szennyvízszállításra, tisztításra
A hibrid rendszerek és azok előnyei
Magyarországon és más tájakon is elmondhatjuk, hogy több fajta megnyilvánulását érzékelhetjük a megújuló energiáknak. Nálunk is van gazdaságosan kinyerhető szélenergia, bár önmagában erre alapozni nagyon kockázatos.
Amikor nem fúj a szél, nem tudunk energiát nyerni ily módon. Így hiába a viszonylag jó hatásfokú berendezés, nem leszünk elégedettek.
Mindebből az következik, hogy érdemes kiegészítenünk rendszerünket pl. napelemekkel, melyek viszont gyengébb hatásfokúak, de az átlagos hazai napsütéses órák miatt (2.000 óra) használatuk szintén indokolt, gyengébb hatásfokuk mellett is. Ebben az esetben a berendezések oly módon is kiegészítik egymást, hogy a nap energiáját kizárólag nappal és sűrűbben nyári időszakokban tudjuk élvezni, míg a szél energiája ennek ellentétes időszakaiban valószínűbb.
Helyi viszonyok lehetővé tehetik egyéb berendezések rendszerbe kapcsolását is. Egyes helyeken rendelkezésre állhat kihasználható vízenergia forrás is. Kiszámíthatóbb áramtermelést biztosít egy vízturbinával is kiegészített hibrid áramtermelő rendszer.
További lehetőség a folyamatosság biztosítására az, ha egy aggregátor is a rendszerünk elemét képezi. Bár ez az eszköz nem feltétlenül megújuló "üzemanyagot" használ, mégis időközönként jó szolgálatot tehet.
Az energia tárolása és felhasználása
Egy bizonyos nagyságrendű energiaellátásnál, amikor nincs lehetőség vezetékes áramellátást biztosítani, általában külön kell választanunk az energianyerés és felhasználás időszakait. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eszközeink (szélgenerátor, napelem, stb.) esetenként különböző időszakokban dolgoznak, míg a fogyasztó berendezéseinket szintén más és más időszakokban használjuk. Ennek következménye, hogy időszakonként az energia tárolására van szükség. Ezt jellemzően akkumulátorokkal (akkumulátorbank) tehetjük. Az ilyen rendszerbe beépített akkumulátorok speciális akkumulátorok, tehát nem autó akkumulátorok, hanem un. szolár akkumulátorok. Ezekre jellemző, hogy jól tűrik a sokszori kisütést és feltöltést, tehát sokszor ciklizálhatóak, mélykisütésre kevésbé érzékenyek. Élettartamuk napjainkban akár 7-10 évig is terjed és viszonylag kevés karbantartást igényelnek.
Az akkumulátorok beépítésének előnyeként említhető, hogy amíg eszközeink termelnek, ezt automatikusan tehetik, így tölthetik az akkumulátorokat. Amikor bekapcsoljuk a fogyasztóinkat (pl. este a lámpát) akkor nem maradunk energia nélkül. Ez optimálisan egy körfolyamatot ad. Természetesen egyéni igények szerint lehetőség van az áthidalási időszak megnyújtására is.
Az akkumulátor technológia fejlesztése és egyéb új energiatároló berendezések fejlesztése (pl. tüzelőanyag cella) a jövőben egyre jobb lehetőséget ad az energia tárolására.
Forrás: Szélkerékcentrum
Még napjainkban is számtalan olyan hely van, melyet a villamos hálózat nem ér el, így áramellátás hiányában sokan nélkülözik a mások által megszokott komfort érzetet.
Az ilyen tájakon néha az egyetlen megoldás az, hogy helyben állítsuk elő az energiát a költségesebb hálózat kiépítése helyett. Az autonóm energiaellátást szélenergiából, napenergiából is, de leginkább ezek együttesének felhasználásával tudjuk megoldani.
Más, egyébként elektromos hálózattal rendelkező területeken is jó hasznát vehetjük a szélmotoroknak, napelemeknek. Kiegészítő áramforrásként, áramkimaradás esetén vagy egyes berendezések önálló ellátására kiválóan alkalmazhatjuk azokat.
A szélgenerátoros, napelemes hibrid áramellátás alkalmazásának csak a fantázia szab határt. Az energiatudatos, takarékos szemlélet kialakulásához vezető út eszköze is lehet az ilyen típusú áramtermelés. A szigetüzemben működő rendszerek esetén az átalakított energiát akkumulátorokban tárolhatjuk és azt egy későbbi időpontban is felhasználhatjuk igényünk szerint. A szélkerék méretek különböző teljesítmény-kategóriában választhatók, a napelemekből pedig modulonként kisebb-nagyobb rendszerek építhetők fel.
Az ideális megoldások és kombinációk
A szélgenerátorok és napelemek jól kiegészítik egymást az áramtermelésben. A folyamatos energiatermeléshez érdemes mindkét eszközt optimális arányban alkalmazni. A rendszer kiegészíthető vízenergia hasznosító eszközzel vagy aggregátorral is.
A szélenergia használatának előnyei
Ingyen áll mindenki rendelkezésére.
Folyamatosan megújul.
Környezetkímélő.
A szélenergiával működő berendezések hosszú időn át, automatikusan üzemelnek.
A szélenergiát felhasználhatjuk:
Áramtermelésre
- Elszigetelt területek villamosítására
- Családi házak, víkendházak teljes vagy kiegészítő áramellátására
- Hajókon áramtermelésre
- Ipari méretű energiatermelésre
Vízszivattyúzásra
- Öntözésre
- Vízpótlásra
- Állattartásra, itatáshoz
- Vadgazdálkodáshoz
- Halastavak, élőhelyek életben tartására
- Belvízvédelemre
- Szennyvízszállításra, tisztításra
A hibrid rendszerek és azok előnyei
Magyarországon és más tájakon is elmondhatjuk, hogy több fajta megnyilvánulását érzékelhetjük a megújuló energiáknak. Nálunk is van gazdaságosan kinyerhető szélenergia, bár önmagában erre alapozni nagyon kockázatos.
Amikor nem fúj a szél, nem tudunk energiát nyerni ily módon. Így hiába a viszonylag jó hatásfokú berendezés, nem leszünk elégedettek.
Mindebből az következik, hogy érdemes kiegészítenünk rendszerünket pl. napelemekkel, melyek viszont gyengébb hatásfokúak, de az átlagos hazai napsütéses órák miatt (2.000 óra) használatuk szintén indokolt, gyengébb hatásfokuk mellett is. Ebben az esetben a berendezések oly módon is kiegészítik egymást, hogy a nap energiáját kizárólag nappal és sűrűbben nyári időszakokban tudjuk élvezni, míg a szél energiája ennek ellentétes időszakaiban valószínűbb.
Helyi viszonyok lehetővé tehetik egyéb berendezések rendszerbe kapcsolását is. Egyes helyeken rendelkezésre állhat kihasználható vízenergia forrás is. Kiszámíthatóbb áramtermelést biztosít egy vízturbinával is kiegészített hibrid áramtermelő rendszer.
További lehetőség a folyamatosság biztosítására az, ha egy aggregátor is a rendszerünk elemét képezi. Bár ez az eszköz nem feltétlenül megújuló "üzemanyagot" használ, mégis időközönként jó szolgálatot tehet.
Az energia tárolása és felhasználása
Egy bizonyos nagyságrendű energiaellátásnál, amikor nincs lehetőség vezetékes áramellátást biztosítani, általában külön kell választanunk az energianyerés és felhasználás időszakait. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eszközeink (szélgenerátor, napelem, stb.) esetenként különböző időszakokban dolgoznak, míg a fogyasztó berendezéseinket szintén más és más időszakokban használjuk. Ennek következménye, hogy időszakonként az energia tárolására van szükség. Ezt jellemzően akkumulátorokkal (akkumulátorbank) tehetjük. Az ilyen rendszerbe beépített akkumulátorok speciális akkumulátorok, tehát nem autó akkumulátorok, hanem un. szolár akkumulátorok. Ezekre jellemző, hogy jól tűrik a sokszori kisütést és feltöltést, tehát sokszor ciklizálhatóak, mélykisütésre kevésbé érzékenyek. Élettartamuk napjainkban akár 7-10 évig is terjed és viszonylag kevés karbantartást igényelnek.
Az akkumulátorok beépítésének előnyeként említhető, hogy amíg eszközeink termelnek, ezt automatikusan tehetik, így tölthetik az akkumulátorokat. Amikor bekapcsoljuk a fogyasztóinkat (pl. este a lámpát) akkor nem maradunk energia nélkül. Ez optimálisan egy körfolyamatot ad. Természetesen egyéni igények szerint lehetőség van az áthidalási időszak megnyújtására is.
Az akkumulátor technológia fejlesztése és egyéb új energiatároló berendezések fejlesztése (pl. tüzelőanyag cella) a jövőben egyre jobb lehetőséget ad az energia tárolására.
Forrás: Szélkerékcentrum
2011. április 13., szerda
Izland: kimeríthetelen geotermikus energia
Izland az egyetlen ország, mely 100%-ban megújuló energiaforrásokból állítja elő villamos energiáját. Ennek 87%-ka a víz energiája, 13%-kát pedig a geotermikus energia szolgáltatja. Természetesen ez nem volt mindig így, korábban az ország nagy mennyiségű szenet, majd gázt importált fűtési és szállítási szükségleteik megoldásához. A geotermikus erők kiaknázásával azonban egyre biztosabban sikerült elszakadni a magas szén-dioxid-kibocsátástól.
Ma már több geotermikus erőmű működik az országban, biztosítva a fűtést, a meleg vizet és a villamos energiát. A Hitaveita Suðurnesja a legnagyobb meleg víz generátor. Több mint 200 méter mélyről szabadítják fel a 243°C-os vizet. Az erőmű 17000 embernek biztosít munkát, és 45000 lakos fűtési, elektromos illetve meleg vizes igényét elégíti ki.
Az elmúlt évek során a közlekedés környezetkímélő megközelítése kapott hangsúlyt. Az üzemanyagcellák fejlesztésében különböző támogatások segítik a minél gyorsabb előrelépést. Nemrégiben helyeztek üzembe 3 darab Mercedes típusú üzemanyagcellás autóbuszt, remélve, hogy a kísérleti bevezetés sikeressége újabb technológiai fejlődéshez vezet és hamarosan a személygépkocsik, a teherautók, de még a halászhajók is hidrogénnel működhetnek.
Forrás: alternatívenergia.hu
Ma már több geotermikus erőmű működik az országban, biztosítva a fűtést, a meleg vizet és a villamos energiát. A Hitaveita Suðurnesja a legnagyobb meleg víz generátor. Több mint 200 méter mélyről szabadítják fel a 243°C-os vizet. Az erőmű 17000 embernek biztosít munkát, és 45000 lakos fűtési, elektromos illetve meleg vizes igényét elégíti ki.
Az elmúlt évek során a közlekedés környezetkímélő megközelítése kapott hangsúlyt. Az üzemanyagcellák fejlesztésében különböző támogatások segítik a minél gyorsabb előrelépést. Nemrégiben helyeztek üzembe 3 darab Mercedes típusú üzemanyagcellás autóbuszt, remélve, hogy a kísérleti bevezetés sikeressége újabb technológiai fejlődéshez vezet és hamarosan a személygépkocsik, a teherautók, de még a halászhajók is hidrogénnel működhetnek.
Forrás: alternatívenergia.hu
2011. április 11., hétfő
Alternatív energiaforrások - geotermikus energia
Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energiahordozókhoz képest, és folyamatosan, akár generációkon át kinyerhetők a természetből. A jövőbeni felhasználhatóságuk lényege, hogy otthoni körülmények között is használhatók legyenek.
A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.
Az alternatív energiák népszerűsítésének kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.
Az egyik, házilag is hasznosítható alternatív energiaforrás: a geotermikus energia. Alább olvashatunk egy tömör, közérthető leírást a geotermikus energia lehetséges felhasználásáról, hőszivattyú segítségével:
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.
A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűttetjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!
Forrás: alternatívenergia.hu
A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.
Az alternatív energiák népszerűsítésének kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.
Az egyik, házilag is hasznosítható alternatív energiaforrás: a geotermikus energia. Alább olvashatunk egy tömör, közérthető leírást a geotermikus energia lehetséges felhasználásáról, hőszivattyú segítségével:
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.
A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűttetjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!
Forrás: alternatívenergia.hu
2011. április 9., szombat
Nem látjuk a fától az erdőt
Magyarország egyre jobban lemarad a napelemes beruházásokban
Miközben Magyarországnak a végső energiafelhasználásban tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát, addig a most készülő cselekvési terv messzemenően figyelmen kívül hagyja a valós igényeket, adottságokat – állítja az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja.
A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal.
Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia fotovillamos hasznosítására: ha az összes használaton kívüli területre napelemeket telepítenénk, akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse is előállítható lenne. Ennek ellenére a fotovillamos alkalmazások jelentősége hazánkban nagyon alábecsült, holott ez a hosszú távon, szinte karbantartás nélkül, CO2 kibocsátás-mentesen, tiszta áramot termelő technológia a fenntartható fejlődésben kulcsszerepet játszik.
A jelenlegi tervekben szereplő elképzelések a napelemes villamos energiatermelést elsősorban autonóm rendszerekre alapozzák, holott nagy léptékű fejlesztéseket hálózatra táplálással lenne érdemes megoldani. Az európai iránymutatásnak megfelelő beruházási támogatás és visszatáplálási ár kialakítása volna szükséges Magyarországon is, mert ma már hazánkat csaknem valamennyi környező ország megelőzi a hasznosításban.
Az általunk 2009. decemberében 2020-ra elfogadott 15 MW teljesítmény messze alulmúlja például Bulgária 300 MW vállalását, vagy a Csehországban már telepített több mint 1000 MW kapacitást. Az áramszolgáltatás biztonságának veszélyeztetése nélkül hazánk 2020-ig akár 500 MW energiát is képes lenne ezzel a veszélytelen és környezetkímélő módszerrel termelni.
“Magyarország legnagyobb energiakincse a napenergia, de lemaradásunk egyre fokozódik, ugyanis fotovillamos hasznosítása megfelelő támogatás hiányában nem fejlődik kellőképpen. Feltétlenül szükséges, hogy ennek a legtisztább energiatermelési módnak az elterjesztése megfelelő súllyal szerepeljen a Nemzeti Cselekvési Tervben és a támogatási programokban.” – állította Bársony István professzor, az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform szakmai vezetője.
A Magyar Napenergia Társaság és az EU által támogatott PV-NMS-NET programban résztvevő Solart-System Kft. a fentiek tudatosítására és a fotovillamos energia hasznosítás előmozdítására rendez 2010. november 26-án délután a budapesti Griff Hotelben közös munkaértekezletet. A rendezvény fontosságát jelzi, hogy ugyanezen a helyszínen délelőtt ülésezik a Magyar Napenergia Társaság Közgyűlése és az MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága is.
Forrás: greenfo.hu
Miközben Magyarországnak a végső energiafelhasználásban tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát, addig a most készülő cselekvési terv messzemenően figyelmen kívül hagyja a valós igényeket, adottságokat – állítja az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja.
A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal.
Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia fotovillamos hasznosítására: ha az összes használaton kívüli területre napelemeket telepítenénk, akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse is előállítható lenne. Ennek ellenére a fotovillamos alkalmazások jelentősége hazánkban nagyon alábecsült, holott ez a hosszú távon, szinte karbantartás nélkül, CO2 kibocsátás-mentesen, tiszta áramot termelő technológia a fenntartható fejlődésben kulcsszerepet játszik.
A jelenlegi tervekben szereplő elképzelések a napelemes villamos energiatermelést elsősorban autonóm rendszerekre alapozzák, holott nagy léptékű fejlesztéseket hálózatra táplálással lenne érdemes megoldani. Az európai iránymutatásnak megfelelő beruházási támogatás és visszatáplálási ár kialakítása volna szükséges Magyarországon is, mert ma már hazánkat csaknem valamennyi környező ország megelőzi a hasznosításban.
Az általunk 2009. decemberében 2020-ra elfogadott 15 MW teljesítmény messze alulmúlja például Bulgária 300 MW vállalását, vagy a Csehországban már telepített több mint 1000 MW kapacitást. Az áramszolgáltatás biztonságának veszélyeztetése nélkül hazánk 2020-ig akár 500 MW energiát is képes lenne ezzel a veszélytelen és környezetkímélő módszerrel termelni.
“Magyarország legnagyobb energiakincse a napenergia, de lemaradásunk egyre fokozódik, ugyanis fotovillamos hasznosítása megfelelő támogatás hiányában nem fejlődik kellőképpen. Feltétlenül szükséges, hogy ennek a legtisztább energiatermelési módnak az elterjesztése megfelelő súllyal szerepeljen a Nemzeti Cselekvési Tervben és a támogatási programokban.” – állította Bársony István professzor, az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform szakmai vezetője.
A Magyar Napenergia Társaság és az EU által támogatott PV-NMS-NET programban résztvevő Solart-System Kft. a fentiek tudatosítására és a fotovillamos energia hasznosítás előmozdítására rendez 2010. november 26-án délután a budapesti Griff Hotelben közös munkaértekezletet. A rendezvény fontosságát jelzi, hogy ugyanezen a helyszínen délelőtt ülésezik a Magyar Napenergia Társaság Közgyűlése és az MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága is.
Forrás: greenfo.hu
2011. április 7., csütörtök
Olcsó bio-üzemanyag
Ezt az írást az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége honlapján találtam, és nem a magyarországi állapotokról szól: a hír Németországból származik. Mi azért még bőven előtte vagyunk az E 10-es üzemanyag által okozott, illetve előállható problémáknak...
Az ARD közszolgálati adó felmérése szerint csak minden tizedik autós hajlandó tankolni belőle, s a németek 61 százaléka úgy véli, az E 10-nek el kell tűnnie. Már csak azért is, mert a lakosság kétharmada szerint nem lenne szabad élelmiszer-alapanyagokból (szója, kukorica, cukorrépa) üzemanyagot készíteni, amikor éppen világszerte rohamosan drágulnak az élelmiszerek. Mások viszont egyszerűen azért utasítják el, mert úgy tudják, a bio-benzin tönkreteszi kocsijuk motorját.
A helyzet kényes, mivel az új üzemanyagot a kormány kereszténydemokrata környezetvédelmi miniszterének kezdeményezésére vezették be. A nagy cégek rákapcsoltak, s a tartályok tele vannak a téli üzemre szolgáló E 10-el. Azt április végéig el kellene adni, fel kéne használni, azután már a nyári változatot forgalmazzák. De nem fogy.
A legtöbb motornál semmi gond
Reklám-szakértők szerint a kormány a fő felelős a nehéz helyzetért, mert elmulasztotta, hogy megfelelő felvilágosító kampánnyal vezesse be az új üzemanyagot. Mértékadó, független szakemberek szerint a forgalomban lévő autók 93 százaléka esetében gond nélkül használható. Ám az már gond, hogy megállapítsuk: saját autónk esetében mi a helyzet? A töltőállomásokon, az Autóklubnál 23 oldalas listát kell böngészni. Abban márka, típus, évjárat alapján szerepel, melyik kocsiba nem szabad E 10-et tölteni. Ám a listát nagyon pontosan kell böngészni, mivel egyazon motor gyártási ideje szerint lehet alkalmas vagy tiltott – s a különbség mindössze néhány hét is lehet.
Az autógyártók vállalták, hogy ha az engedélyezett motorokkal mégis gond lenne, a javítást garanciában elvégzik. De kötelező erejű, a gyártási éveket is rögzítő garancia nincsen. Hiszen mi a helyzet, ha csak a tartós használatban, évek után jelentkezik a kár?… Mindenesetre ott a jó tanács: aki tévedésből E 10-et töltött erre alkalmatlan kocsija tankjába – el ne indítsa a motort, mert akkor tényleg baj lesz. Vitesse autóját gyorsan szervizbe.
A német Autóklub, az ADAC egyébként támogatja az E 10 forgalmazását, de felhívja a figyelmet a veszélyekre. A környezetvédők pedig arra, hogy erre alkalmas motorokat tiszta bio-üzemanyaggal is lehet járatni. Ez a világ több országában kipróbált – aminthogy azt is tudják, hogy az ilyen üzemanyag teljesítménye mintegy 10 százalékkal kisebb, mint az olajszármazéké. A megoldás tehát a kormányokon múlik: az árat úgy kell megállapítani, hogy a bio (beszámítva a magasabb fogyasztást) még mindig megérje.
Az EU ismeretesen 5 százalékban írja elő az üzemanyagok bio-tartalmát. A német piacon (ha vennék az E 10-et) ezzel már 6.25 százaléknál tartanának. A környezetvédők szerint az olajforgalmazók erősen érdekeltek a bio-adalék hozzáadásában: így t.i. továbbra is ők határoznák meg az árakat.
Az ARD közszolgálati adó felmérése szerint csak minden tizedik autós hajlandó tankolni belőle, s a németek 61 százaléka úgy véli, az E 10-nek el kell tűnnie. Már csak azért is, mert a lakosság kétharmada szerint nem lenne szabad élelmiszer-alapanyagokból (szója, kukorica, cukorrépa) üzemanyagot készíteni, amikor éppen világszerte rohamosan drágulnak az élelmiszerek. Mások viszont egyszerűen azért utasítják el, mert úgy tudják, a bio-benzin tönkreteszi kocsijuk motorját.
A helyzet kényes, mivel az új üzemanyagot a kormány kereszténydemokrata környezetvédelmi miniszterének kezdeményezésére vezették be. A nagy cégek rákapcsoltak, s a tartályok tele vannak a téli üzemre szolgáló E 10-el. Azt április végéig el kellene adni, fel kéne használni, azután már a nyári változatot forgalmazzák. De nem fogy.
A legtöbb motornál semmi gond
Reklám-szakértők szerint a kormány a fő felelős a nehéz helyzetért, mert elmulasztotta, hogy megfelelő felvilágosító kampánnyal vezesse be az új üzemanyagot. Mértékadó, független szakemberek szerint a forgalomban lévő autók 93 százaléka esetében gond nélkül használható. Ám az már gond, hogy megállapítsuk: saját autónk esetében mi a helyzet? A töltőállomásokon, az Autóklubnál 23 oldalas listát kell böngészni. Abban márka, típus, évjárat alapján szerepel, melyik kocsiba nem szabad E 10-et tölteni. Ám a listát nagyon pontosan kell böngészni, mivel egyazon motor gyártási ideje szerint lehet alkalmas vagy tiltott – s a különbség mindössze néhány hét is lehet.
Az autógyártók vállalták, hogy ha az engedélyezett motorokkal mégis gond lenne, a javítást garanciában elvégzik. De kötelező erejű, a gyártási éveket is rögzítő garancia nincsen. Hiszen mi a helyzet, ha csak a tartós használatban, évek után jelentkezik a kár?… Mindenesetre ott a jó tanács: aki tévedésből E 10-et töltött erre alkalmatlan kocsija tankjába – el ne indítsa a motort, mert akkor tényleg baj lesz. Vitesse autóját gyorsan szervizbe.
A német Autóklub, az ADAC egyébként támogatja az E 10 forgalmazását, de felhívja a figyelmet a veszélyekre. A környezetvédők pedig arra, hogy erre alkalmas motorokat tiszta bio-üzemanyaggal is lehet járatni. Ez a világ több országában kipróbált – aminthogy azt is tudják, hogy az ilyen üzemanyag teljesítménye mintegy 10 százalékkal kisebb, mint az olajszármazéké. A megoldás tehát a kormányokon múlik: az árat úgy kell megállapítani, hogy a bio (beszámítva a magasabb fogyasztást) még mindig megérje.
Az EU ismeretesen 5 százalékban írja elő az üzemanyagok bio-tartalmát. A német piacon (ha vennék az E 10-et) ezzel már 6.25 százaléknál tartanának. A környezetvédők szerint az olajforgalmazók erősen érdekeltek a bio-adalék hozzáadásában: így t.i. továbbra is ők határoznák meg az árakat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)