A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megújuló energiák. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megújuló energiák. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 11., hétfő

Alternatív energiaforrások - geotermikus energia

Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energiahordozókhoz képest, és folyamatosan, akár generációkon át kinyerhetők a természetből. A jövőbeni felhasználhatóságuk lényege, hogy otthoni körülmények között is használhatók legyenek.

A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.

Az alternatív energiák népszerűsítésének kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.


Az egyik, házilag is hasznosítható alternatív energiaforrás: a geotermikus energia. Alább olvashatunk egy tömör, közérthető leírást a geotermikus energia lehetséges felhasználásáról, hőszivattyú segítségével:

Mi a hőszivattyú?

A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.

A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.

A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.

A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).

Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűttetjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!

Forrás: alternatívenergia.hu

2011. április 4., hétfő

Ingyenáram az autóba

Alternatív energia - Turbina a patakban

A japán Maesbashi város vezetése abból a felismerésből indult ki, hogy a településen az egy főre jutó gépkocsi-ellátottság magasabb az átlagosnál, ami környezetszennyező tényező, másfelől a területen a napsütéses napok száma az átlagosnál több.

Ebből az egyik következtetés az elektromos autók elterjesztése lett, de az áramforrást végül nem napelemekkel oldották meg. A Mainicsi Sinbun szerint megpályázták az országos Zöld New Deal környezetvédelmi és újenergia-támogatást, a pénzből pedig a városon keresztül folyó kis patakba törpe áramfejlesztő berendezést telepítettek.

A patak a maga 1,3 méter szélességével és mindössze 20 centiméteres vízmélységével aligha tűnne olyan vízhozamúnak, amely áramtermelő turbina megmozgatásához elegendő lenne, azonban egy speciális kialakítású áramfejlesztő ezt is olyan hatékonyan tudja hasznosítani, hogy 300 kW teljesítményt biztosít. A berendezésben egy átfolyó rendszerű turbina működteti a generátort, amelyhez nem szükséges vízlépcső, terelőgátak építése, egyszerűen telepíthető a folyóvízbe.

Az áramfejlesztőhöz töltőoszlop csatlakozik, ahol egyszerre öt elektromos autó tölthető fel. A napelemmel szemben még előnye, hogy a patak éjjel is termeli az áramot, ráadásul innen bárki ingyen feltöltheti elektromos autóját. Hasonló átfolyó villanygenerátort hazánkban is kifejlesztettek már, ha párat a Dunába helyeznének, az egész főváros áramellátását biztosítaná.
A cikk forrása: nol.hu

Megjegyzés:
Ezen a blogon nem áll szándékomban saját kútfőmből alternatív energiatermeléssel foglalkozó cikkek megjelentetése, mivel kicsit sem vagyok környezetvédelmi vagy energetikai szakember. Környezettudatos polgár vagyok, aki aggódik: hová juthat a világ a következő 20-30 évben. Végleg feléljük-e bolygónk erőforrásait, vagy pedig megint bebizonyítjuk, hogy a Föld leginkább alkalmazkodóképes faja vagyunk, amely
minden nehézségen képes felülemelkedni, és mindig megtalálja a megoldást az éppen aktuális problémára?

Ez az aprócska kis hír Japánból az én szememben azt bizonyítja, nincs még minden veszve. Van életképes megoldás a kőolajkészletek kimerülésének esetére, megállítható a légkör ember általi felmelegedése, elhárítható a számunkra végzetesnek tűnő klímaváltozás!