2020. október 7., szerda

ESG befektetési alapok

A legtöbb befektetési alap a részvénykiválasztás során csakis a várható megtérülést veszi figyelembe. Ma már azonban léteznek olyan befektetési alapok is, melyek más szempontokat is figyelembe vesznek. Ezek a környezeti (environment), társadalmi (social), ill. felelős vállalatirányítási (governance) szempontokat is figyelő ESG-alapok.

Ezek az alapok ma már gyakran jóval nagyobb hozamot biztosítanak befektetőik számára a klasszikus alapokhoz képest. Nem mindig volt ez így. A 2008-2009-es világválság előtt viszonylag kevés vállalat működött a fenti kritériumoknak megfelelően. A válság azonban rámutatott, hogy a nem hagyományosan, a társadalmi felelősségvállalást, a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartó vállalkozások válságállóbbak más piaci szereplőkhöz képest.

A fenntartható befektetések az alábbi területekre szoktak irányulni:

- megújuló energia

- energiahatékonyság

- szennyezés megelőzés és kontroll

- környezetileg fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztés

- szárazföldi és vízi biodiverzitás megőrzés

- tiszta közlekedés

- fenntartható vízgazdálkodás, szennyvíz-gazdálkodás

- klímaváltozáshoz való alkalmazkodás

- ökohatékony ill. körkörös gazdaság termékei, technológiái

- zöld épületek


Úgynevezett fenntartható befektetések összértéke globálisan 2012-ben még csupán 13 milliárd dollár volt, 2015-ben mintegy 340 milliárd, jelenleg már több mint ezermilliárd dollár.
Nem várható el az egyes embertől sem, és a társadalmaktól sem, hogy hosszú távú nemes célok érdekében rendszeresen szembemenjen a saját rövidtávú érdekeivel. Fenntartható vállalkozások működtetése, befektetés ilyen vállalatokba viszont nem csak érdeke az emberiségnek, de ez rövid távon is jól láthatóan működik, versenyképes hozamot biztosít a befektetőknek.

Ezt a rövid kis szösszenetet a hvg.hu tudományos rovatát böngészve talált cikk alapján írtam. A cikk hivatkozása: Így kereshet pénzt környezetvédelemmel

2016. szeptember 27., kedd

A világ legnagyobb naperőműve

A világ legnépesebb országa újabb területen jelentkezett be a világ legnagyobbja címre: Kína északnyugati, Ninghszia nevű tartományában épít naperőművet a legnagyobb kínai magánbefektetői csoport. Amikor elkészül, ez lesz a világ legnagyobb naperőműve.

Az épülő naperőmű egymaga akkora kapacitású lesz, mint Kanada teljes naperőművi kapacitása. A projekt nagyjából félig már elkészült, 380 megawattnyi kapacitást már csatlakoztattak is a hálózatra.

Természetesen nem problémamentes a megújuló energiaforrások felhasználása Kínában sem: a hálózat még nem képes arra, hogy az újonnan belépő erőművek áramtermelését felvegye, van bőven még állami teendő ezen a téren is. A trend mindenesetre biztató, üdvözlendő, hogy a világ legnagyobb országa is belátta: az alternatív energiatermelést a lehető legnagyobb mértékben fel kell futtatni. Ha Kína ragaszkodna hozzá, hogy fel kívánja használni óriási kőszéntartalékát energiatermelési célokra, az nagymértékben hozzájárulna környezetünk visszafordíthatatlan felmelegedéséhez.

2012. május 3., csütörtök

Megkerülte a Földet az első napelemes hajó

A nol.hu értesülése szerint holnap fut be a monacoi kikötőbe a Turanor Planet Solar, az első hajó, amely kizárólag napenergiával működtetve megkerülte a Földet!
Nem akármilyen paraméterekkel rendelkezik ez a jármű: hossza 31 méter, tömege 95 tonna, 530 négyzetméter napelem van a felületére építve. A hajó napelemei 90 kW teljesítményre képesek. Az előállított elektromos áram pörgeti a hajó villanymotorját, miközben 10 tonna lítium akkumulátor tárolni is képes a megtermelt elektromos energiát.
A cikk szerint a leghatékonyabb szállítási módszer jelenleg a vízi szállítás, és egyúttal a világon mozgatott teher 90 %-át hajókon szállítjuk. Gregory Offer, a londoni Imperial College elektrokémikusa szerint a világ 15 legnagyobb teherhajója annyi káros anyagot bocsájt a légkörbe, mint 760 millió autó. Ez a 760 milliós szám egyszerűen félelmetes! A 15 legnagyobb teherhajó természetesen nem ad le ekkora teljesítményt, egyszerűen arról van szó, hogy ezeket a járműveket a legolcsóbb, a kőolajlepárlás során melléktermékként keletkező nehézolajjal hajtják. A nehézolaj kéntartalma pl. sokszorosa az autók által használt dízelének!
A fenti adatok miatt van óriási jelentősége a napenergiával hajtott hajókkal végzett kísérleteknek. A Turanor Planet Solar károsanyag kibocsátása gyakorlatilag nulla, a működési költsége sem lehet sokkal több. Nyilvánvalóan nincs messze az idő, amikor versenyképesen tudnak majd az efféle járművek bekapcsolódni a tengeri áruszállításba. Az eredeti cikk linkje itt:



2012. április 11., szerda

Pályázat napkollektorok telepítésére

Újabb másfél hónapig nyitva a napkollektoros pályázat

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. október elején hirdette meg pályázatát a következő címen: lakossági pályázat napkollektorok kiépítésére. A pályázatok beadási határideje már többször is lejárt, de mindig meghosszabbították, most az aktuális határidő május 15. A minisztérium a hosszabbítást a látványosan megélénkült pályázói érdeklődéssel indokolja. Szerintem ez nem feltétlenül igaz, ami tény: a meghirdetett 2,97 milliárd Ft keretösszeg több mint fele még benn van! Akit érdekel, pályázzon bátran, nagy eséllyel nyerni fog!
  
A minisztérium közleménye szó szerint:
Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben 2011. október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszegű „Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” pályázat meghosszabbított beadási határideje 2012. május 15. A részvételi lehetőség kiterjesztését az utóbbi hetekben látványosan megélénkült pályázói érdeklődés indokolja.


A támogatható tevékenységek közé tartozik – az ingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer beszerzése és telepítése is. Pályázatot magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak be. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez, és egész évben működőképesnek kell lennie. Minden pályázati információ elérhető a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján www.emi.hu/napkollektor vagy a http://zbr.kormany.hu/ oldalon.


A program közvetett hatásként lokális munkahelyeket teremt az építőiparban, általa megrendelésekhez jutnak az ágazat hazai kisvállalkozói. A pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelem területén vállalt nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez is.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)

2012. március 26., hétfő

Átadták az első szegedi biogáz erőművet

A hír 2012. március 21-i, és a portfolio.hu oldalán találtam.

Átadták ma Szeged térségében az EDF Démász többségi tulajdonába tartozó Zöldforrás biogáz-erőművet, ami a francia hátterű társaság első megújuló energiaforrásra épülő zöld mezős erőművi beruházása Magyarországon. Az 1,2 MW-os erőmű évi 19 ezer tonna híg trágyát és közel 17 ezer tonna siló kukoricát használ majd fel az energiatermeléshez. A beruházás 625 millió forint uniós támogatásban részesült.

A mai napon Szeged külterületén felavatták a Zöldforrás biogázerőművet. Az erőműben a helyi szolgáltató, az EDF Démász rendelkezik többségi tulajdonnal, mellette a (SZTE) DEAK Zrt., Agroplanta Kft., Karotin Kft. és Pigmark Kft. bír részesedéssel. A projekt még 2008-ban indult a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) együttműködésben. Az erőmű-építési feladatokat az Inwatech Kft. látta el.


A projekt az EU 625 millió forintos társfinanszírozásával valósult meg. Az erőmű részben a tulajdonosi körben is megtalálható Pigmark sertéstelepről származó hígtrágyát hasznosítja, míg a termelt hőt a Karotin terményszárító telepére szolgáltatja. A megtermelt villamos energiát a kötelező átvételi rendszer keretein belül (KÁT: a megújuló energiaforrások hasznosítását támogató rendszer) a Mavir felé értékesíti az erőmű.

A Zöldforrás tájékoztatása szerint a kogenerációs kiserőmű 1,2 MW-os elektromos teljesítménnyel üzemel. Az erőmű teljes hatásfoka 85,3%. A tervezett éves üzemóra 7400, ami alatt 19 ezer tonna sertés hígtrágyát, és közel 17 ezer tonna silókukoricát használ majd fel az energiatermelésre. Az erőműtársaság évi 7,5 GWh áram-, és 6,9 GWh hőtermeléssel számol.

Az erőmű tulajdonosai:
SZTE DEAK Zrt.
Agroplanta Kft.
Karotin Kft.
Pigmark Kft. - Még nem jutott odáig, hogy saját honlapja legyen.
A Pigmark Kft. 1992-ben alakult a Felszabadulás Mgtsz-ből való kiválással. Jelenleg az üzletrészek 78%-a 3 személy tulajdonában van. A Kft. összes dolgozóinak létszáma 29 fő. A cég 2 sertéstelepet, egy üzemi vágóhidat, és egy keverőüzemet működtet. A törzstelepen 2 állomány - magyar nagyfehér, magyar lapály - fajtatiszta és keresztezett tenyésztése folyik. A fajtatiszta kan, - kocasüldők értékesítésre kerülnek, az F1-es kocasüldők a 750 kocás telep koca-utánpótlását biztosítják.
EDF Démász

A terület Google térképe:

Nagyobb térképre váltás

2011. december 9., péntek

Hogyan lesz egy garázscégből...

Hogyan lesz egy garázscégből ötmilliárd Ft árbevételű vállalkozás? Annyi bizonyos, hogy nem könnyen. A Lakics Gépipari Kft. cégtörténete a legjobb példa arra, hogy a céltudatos cselekvés mindig eredményre vezet.
A Lakics Kft szélerőművekhez szállít alkatrészeket, vevőik elsősorban multinacionális vállalkozások. Nem könnyű egyáltalán egy multi beszállítójává válni, nem csak a vásárolt terméket és a szállítási határidőket illetően vannak elvárásaik: partnereiket folyamatosan auditálják. Világcégek nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan cégektől vásároljanak, melyek nem felelnek meg a saját magukra is vonatkozó szigorú elvárásoknak.
A konkrét esetben a siker titka véleményem szerint elsősorban a vállalkozás szervezeti kereteinek kialakítása, a feladatkörök pontos meghatározása.

Viccből vágott bele egy munkába 1985-ben Lakics László, de annyira megtetszett neki, hogy vállalkozni kezdett, és azóta sikeres családi céget épített fel. A Lakics Gépipari Kft. szélerőműveket gyártó multik beszállítója lett, és a megújulóenergia-termelés felívelését meglovagolva 2008-ra ötmilliárdos árbevételt ért el, amit a válság jócskán megtépázott, de a vállalkozás előremenekült, és fejlesztett ez idő alatt is. A cégvezető arra számít, hogy a szélerőműves megrendelések az idén újra ötmilliárdos megrendelési szint fölé repítik a cégét.

A cikk folytatása az Origón.

2011. szeptember 14., szerda

Átadták Magyarország legnagyobb biogázerőművét Szarvason

Azt hiszem, egy korábbi bejegyzésemben írtam már róla, hogy Szarvason épül az ország legnagyobb biogáz-erőműve, mások is bőven beszámoltak a hírről.
Jó magyar szokás szerint nagyon sokan kamunak tartották az egész projektet, aminek célja csak uniós és állami pénzek "leszívása"... Nem tudom merre hány méter, de az erőmű elkészült, működik. A hírre az origón bukkantam.

Az origo cikke:

Élelmiszeripari szerves hulladékból származó biogázt használ majd a Szarvason átadott erőmű, amely több mint 4 megawattos teljesítményével Magyarország legnagyobb biogázerőműve lett.
Több mint 4 megawattos biogáz-erőművet adtak át Szarvason, amely három év előkészítés után egy év alatt épült fel - írta a német Bioenergie Gmbh hazai leányvállalata közleményében.
A 4,5 milliárdos beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió. A teljes mértékben megújuló energiaforrást feldolgozó üzemben többek között sertéstrágyát, vágóhídi hulladékot, szennyvíziszapot és egyéb, élelmiszer-előállításból származó szerves hulladékot dolgoznak majd fel és alakítanak energiává. A projektben részt vesz alapanyag-szállítóként a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is.

A 4,17 megawatt villamos teljesítményű erőmű által termelt energia évi 1,5 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé. Az energiatermelésből hátramaradt biotrágyát talajjavításra használhatják a mezőgazdaságban.


Szerintem korrekt hír. Külön figyelemre méltónak tartom, hogy a biogáz termelés után visszamaradó anyag sem hulladék, hanem tulajdonképpen azonnal felhasználható szerves trágya... Valami ilyesmire szoktunk talán gondolni, amikor fenntartható fejlődésről beszélünk.