A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alternatív energia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alternatív energia. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 3., csütörtök

Megkerülte a Földet az első napelemes hajó

A nol.hu értesülése szerint holnap fut be a monacoi kikötőbe a Turanor Planet Solar, az első hajó, amely kizárólag napenergiával működtetve megkerülte a Földet!
Nem akármilyen paraméterekkel rendelkezik ez a jármű: hossza 31 méter, tömege 95 tonna, 530 négyzetméter napelem van a felületére építve. A hajó napelemei 90 kW teljesítményre képesek. Az előállított elektromos áram pörgeti a hajó villanymotorját, miközben 10 tonna lítium akkumulátor tárolni is képes a megtermelt elektromos energiát.
A cikk szerint a leghatékonyabb szállítási módszer jelenleg a vízi szállítás, és egyúttal a világon mozgatott teher 90 %-át hajókon szállítjuk. Gregory Offer, a londoni Imperial College elektrokémikusa szerint a világ 15 legnagyobb teherhajója annyi káros anyagot bocsájt a légkörbe, mint 760 millió autó. Ez a 760 milliós szám egyszerűen félelmetes! A 15 legnagyobb teherhajó természetesen nem ad le ekkora teljesítményt, egyszerűen arról van szó, hogy ezeket a járműveket a legolcsóbb, a kőolajlepárlás során melléktermékként keletkező nehézolajjal hajtják. A nehézolaj kéntartalma pl. sokszorosa az autók által használt dízelének!
A fenti adatok miatt van óriási jelentősége a napenergiával hajtott hajókkal végzett kísérleteknek. A Turanor Planet Solar károsanyag kibocsátása gyakorlatilag nulla, a működési költsége sem lehet sokkal több. Nyilvánvalóan nincs messze az idő, amikor versenyképesen tudnak majd az efféle járművek bekapcsolódni a tengeri áruszállításba. Az eredeti cikk linkje itt:



2011. szeptember 14., szerda

Átadták Magyarország legnagyobb biogázerőművét Szarvason

Azt hiszem, egy korábbi bejegyzésemben írtam már róla, hogy Szarvason épül az ország legnagyobb biogáz-erőműve, mások is bőven beszámoltak a hírről.
Jó magyar szokás szerint nagyon sokan kamunak tartották az egész projektet, aminek célja csak uniós és állami pénzek "leszívása"... Nem tudom merre hány méter, de az erőmű elkészült, működik. A hírre az origón bukkantam.

Az origo cikke:

Élelmiszeripari szerves hulladékból származó biogázt használ majd a Szarvason átadott erőmű, amely több mint 4 megawattos teljesítményével Magyarország legnagyobb biogázerőműve lett.
Több mint 4 megawattos biogáz-erőművet adtak át Szarvason, amely három év előkészítés után egy év alatt épült fel - írta a német Bioenergie Gmbh hazai leányvállalata közleményében.
A 4,5 milliárdos beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió. A teljes mértékben megújuló energiaforrást feldolgozó üzemben többek között sertéstrágyát, vágóhídi hulladékot, szennyvíziszapot és egyéb, élelmiszer-előállításból származó szerves hulladékot dolgoznak majd fel és alakítanak energiává. A projektben részt vesz alapanyag-szállítóként a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is.

A 4,17 megawatt villamos teljesítményű erőmű által termelt energia évi 1,5 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé. Az energiatermelésből hátramaradt biotrágyát talajjavításra használhatják a mezőgazdaságban.


Szerintem korrekt hír. Külön figyelemre méltónak tartom, hogy a biogáz termelés után visszamaradó anyag sem hulladék, hanem tulajdonképpen azonnal felhasználható szerves trágya... Valami ilyesmire szoktunk talán gondolni, amikor fenntartható fejlődésről beszélünk.

2011. június 22., szerda

Végre: épül a szegedi biogáz-erőmű!

Lerakták hétfőn az 1,3 milliárdos beruházás alapkövét Szegeden. A létesítmény 625 millió forintos uniós támogatással fog felépülni, ez lesz az EDF-Démász első, megújuló energiát hasznosító erőműve.
Az erőművet a Zöldforrás Energia Kft. építi egyébként, melynek többségi tulajdonosa az EDF-Démász Zrt., társtulajdonosok pedig az Agroplanta Kft., a Karotin Kft., a Pigmark Kft., és a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő Deak Zrt. Az EDF-Démász egyébként évek óta támogatja az SZTE alapkutatásait, melyeknek célja, hogy mezőgazdasági alapanyagokból az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban legyen előállítható biogáz. Az együttműködés a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog...

A Zöldforrás Energia Kft. ügyvezetője, Fodor Zsolt szerint a biogáz erőmű – melyet a tervek szerint decemberre készít el a kivitelező Inwatech Kft. – évente 17 ezer tonna, a mezőgazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkező hígtrágyát használ föl. Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedező – 7,39 Gwh villamosenergiát – a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,94 Gwh hőenergiát a biogáz erőmű fermentorainak és a Pigmark Kft. sertéstelepeinek fűtésére használják föl, s a Karotin Kft. terményszárítóját működtetik vele. Hozzátette: az erőműben keletkező rothasztott mellékterméket a növénytermesztő cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.

A beruházásnak köszönhetően éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el – közölte a Kft. ügyvezetője.

Forrás: fn.hu

Találtam egy érdekes cikket a témával kapcsolatban a helyi napilapban is:

Hogyan működik majd a szegedi biogáz erőmű?

A Délmagyarország újságírója, Újszászi Ilona kérdezte Kovács Kornélt, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzort:

- Miként lehet energiaforrás például a sertés hígtrágya? A szerves anyagok nagyobb molekulák, s ezek szén-szén kötéseiben kémiai energia tárolódik. Erre az energiaforrásra van szükségük a mikrobáknak, ezért elszakítják ezeket a szén-szénkötéseket. Amikor ez megtörténik, felszabadul a benne tárolt kémiai energia, amit hasznosít a mikroba arra, hogy a saját életfolyamatait fenntartsa - magyarázza Kovács Kornél professzor úr.

- Hogyan keletkezik a biogáz? Nem képes minden mikroba minden egyes szén-szénkötést felhasítani, ezért egy csapat dolgozik együtt - munkamegosztásban. Legalább 30-40 mikrobaféleség él egy-egy közösségben. Egy kiskanálnyi fermentorlében több tízmillióan hemzsegnek. Ezek arra hangolják össze működésüket, hogy minél hatékonyabban lebontsák a környezetükben lévő szerves anyagokat - teszi elképzelhetővé a „bacik" munkáját a professzor. A tevékenységük végeredménye a biogáz, amely nem más, mint metán és széndioxid keveréke.

- Mióta ismerjük ezt a zöld energiát? A jelenséget több száz éve megfigyelték: ha levegőmentes környezetbe szerves anyagok kerülnek, akkor azok lebomlanak, s valamiféle gáz keletkezik. Persze kezdetben nem tudták, hogy ezt baktériumok „termelik". A keletkező biogázt 150-200 éve kezdték például világításra használni - néz vissza a kutató. A biogáz rohamosabb elterjedése az 1900-as évektől számítható.

- Mi az, amit a megfigyeléshez hozzátesz a tudós? A fentebb vázolt alapjelenség a természetben magától kialakul. De önmagában az a tény, hogy az embereknek fontos végtermék, a biogáz a „bacik" számára nem kívánatos, felveti azt a lehetőséget, hogy próbáljuk megérteni a mikrobaközösség működését. Hiszen az úgy alakítja ki belső szabályait, hogy lehetőleg minden egyes mikrobatag „túléljen", miközben „jól érzi magát". Ezért e körülmények nem egyeznek meg a maximális biogáz-termelési feltételekkel. Mi azokat a szűk keresztmetszeteket keressük, amelyek azt teszik lehetővé a mikrobáknak, hogy „jól érezzék magukat", de amelyeket ha kitágítunk, akkor szorgosabb munkára lehet őket ösztökélni.

- E téren mi a szegedi kutatók eredménye? Egyik, ma már nemzetközi szabadalommal védett felismerésünk, hogy valahol a folyamat vége felé serénykedő „baciknak" szükségük van redukáló szerre. Vannak ott persze olyan másfajta mikrobák, amelyek ezt meg tudják termelni. A „redukálószer-termelő és a -fogyasztó baciknak" az aránya a természetes közösségben eltolódott a második javára. Ha ehhez a társasághoz hozzáadunk egy olyan mikrobát, amely ezt az egyensúlyt eltolja, akkor a „fogyasztók" jobban „jóllaknak", mert több ilyen redukáló szer áll rendelkezésükre a rendszerben. Ezért felgyorsul az egész biogáztermelő folyamat. Ez a mikrobák közti kommunikációs folyamat - például, hogy melyik „baciból" épp hány van, s ezeknek milyen az aktivitása és dominanciája - csak 10-12 éve, az akkortól elterjedt molekuláris biológia eszközeivel tanulmányozható.

Cukorcirok és csicsóka az újítás

Ipari léptékben próbálhatják majd ki a szegedi kutatók nemzetközi védettséget élvező redukálószeres szabadalmukat a helyi biogázüzemben. Ez lesz az egyik egyedi jellemzője az itteni létesítménynek. Induláskor a sertés hígtrágya és a silókukorica keverékére alakul ki a „baciközösség", mint sok más hasonló helyen a világban. Újdonság lesz viszont, hogy a szegedi kutatók kísérleti eredményeit is hasznosítják majd. Ennek érdekében két darab, 100-100 köbméteres kísérleti üzemet szeretnének építeni a szegedi biogázerőmű mellé, hogy ötleteiket kipróbálhassák „fél üzemi" méretben is. Ugyanis a szegedi kutatók már tudják: a silókukorica alkalmazásánál bőségesebb biogázt eredményezne a cukorcirok és a csicsóka. A technológia ilyen irányú fejlesztésével növelhető a biogáztermelés gazdaságossága. A szegedi tapasztalatokat most egy határ menti együttműködési pályázattal a Vajdaságban is hasznosítani tervezik.

Zöld energia

1 megawattos teljesítményű lesz a szegedi biogázerőmű. Ezzel egy kisebb falu energiaigénye fedezhető. A megújuló energiahordozók ma még nem versenyképesek a földgázzal és a kőolajjal szemben. Ám Kovács Kornél szerint a folyamat 5-10 éven belül biztosan megfordul, ezért - mint a Magyar Biogáz Egyesület vezetője is - örül annak, hogy biogázerőművek építésével Magyarország csatlakozik a jövőbe néző okos térségekhez.

Személyes megjegyzésem: A jelek szerint többet ér a vállalkozások és egyetemek érdekalapon történő együttműködése, mint bármilyen hangzatos kormányprogram. A kormányprogramokhoz nem szokás pénzt rendelni, nem szokás megnevezni programfelelősöket és határidőket, és végképp nem szokás támogató gazdaságpolitikai körülményeket teremteni! Őszintén remélem, hogy a programban részt vevő cégek reálisan mérték fel a piacot, a trendeket, és sikerül az elképzelésük komolyabb politikai hátszél nélkül is!

A Délmagyarország online felületén egyébként kommentálni lehet a fenti hírt. Elkeserítő az oldal olvasóinak negatív hozzáállása... Ilyen hozzáállással az Amerikai Egyesült Államok harmadik világbeli fejlődő ország lenne megalakulása óta! Négy évenként elmegyünk szavazni, bőszen leváltjuk az aktuális hatalmat, a következő választásig nézünk mint a birkák, egyébként pedig magasról teszünk mindenki más erőfeszítéseire. Ezt a következtetést természetesen nem ebből az egy cikkből és a hozzászólásokból vontam le!

2011. június 5., vasárnap

E 85-ös jövedéki adója

Több gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényt, köztük a jövedéki adóról szóló szabályozást módosító csomagot nyújtott be péntek délután a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A tervezet szerint a kormány 12 forinttal emelné a környezetbarát alapanyagú „benzin”, azaz az E85-ös bioetanol jövedéki adóját. Az indoklás szerint az, hogy az E85-nek 120 forint helyett csak mintegy 18 forint a jövedékiadó-tartalma, vagyis literenként körülbelül száz forinttal olcsóbb, indokolatlan árelőnyt jelent. Hozzáteszik azonban azt is, hogy az emelés a költségvetési bevételek növelése miatt szükséges.

A lépés átgondolatlan, szembe megy a magyar kabinetek uniós környezetvédelmi vállalásaival, több tízezer munkahely létesülése helyett most a meglévők kerülnek veszélybe, és összességében csökkenthet is a költségvetési bevétel – véli Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Megkeresésünkre úgy vélte: mivel az E85 hatásfoka körülbelül 30 százalékkal rosszabb a benzinénél, a 12 forinttal lényegében megszűnik a benzinhez viszonyított – a kormány környezetvédelmi elkötelezettségéből fakadó – versenyelőnye.

Az E85-öt jellemzően régebbi típusú, nagyobb tűrőképességű gépjárművek tulajdonosai kedvelik, akik viszont nagyon árérzékenyek. Így szerinte a lépés nyomán akár meg is feleződhet a kereslet – így az ebből várt jövedéki bevétel is –, ami az etanolipar veszteségei miatt még nagyobb lehet.

Héjj Demeter szerint lobbizásuk a kormánynál nem ért célt. Pedig az E85 a kiemelkedő elterjedtség ellenére mintegy 1–3 százalékos részarányával még mindig nem veszélyezteti a hagyományos láncokat. (A nagyok közül csak az Agip néhány kútja csatlakozott.) A költségvetés nehéz helyzetét megérti, de szerinte ez a korábbi ígéreteknek ellentmondó, júliustól hatályba lépő változtatás kiszámíthatatlanná teszi a beruházási környezetet, az E85-oszlopba fektető kutastól az etanol-előállítón át a fő alapanyagot jelentő hazai kukorica termelőjéig.

Az új kormány szavakban fontosnak tartja a hazai munkahelyteremtést, amire a bioetanol-gyártás lehetett volna az egyik legjobb példa. A hazai bázisú termelés 20–25 ezer ember munkahelyét biztosíthatná. A kereslet várható visszaesésével ugyanakkor még a meglévők is veszélybe kerülhetnek.

Forrás: nol.hu

Hát igen: kristálytisztán látszik, hogy politikusainknak halvány fogalmuk sincs arról, mi is az a kiszámítható gazdaságpolitikai környezet. Aztán majd csodálkoznak, hogy nincsenek befektetések. Ők csodálkoznak, mi meg szívunk! Mindnyájan tudjuk, hogy mire való a bioetanol árelőnye: ez az üzemanyag megújuló energiaforrás, csökkenthető vele az egyre drágább orosz importtól való függésünk is.
Az eszement döntés következményei: nem veszünk E85-öst, nem folyik be a jövedéki adó, veszteséget szenvednek el a kutak, a gazdák nézhetnek más tevékenység után, az etanol előállítók vagy exportálni tudják termelésüket, vagy bezárhatnak, nő a munkanélküliség, stb. Előre a lenini úton!

2011. május 28., szombat

Energiafűz, mint alternatív energiaforrás

Energiafűz ( Salix Viminalis energo )

Ez a leggyorsabban növő fafajta. Naponta 3-3,5 cm-t képes nőni.
Hozama az első év után kb.8-10 t/hektár/év, míg a 3. év után már 40-60 t/ha/év.
Magas talajvizű vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb.15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni.
Kedvező tulajdonsága, hogy évente képes hektáronként 20-30 tonna szennyvíziszapot is feldolgozni, hasznosítani.
Betegségekkel szemben ellenálló. A vadak nem kedvelik acetil alkohol tartalma miatt.
A kinemesített fűz jó mézelő növény.

Termesztésének talaj és éghajlati igénye:
A mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt előfordul. Jól tűrik az eltérő hőmérsékletű viszonyokat. Az utóbbi években egyre nagyobb területeket
ültetnek be vele Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában. Az utóbbi három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az energiafűz igen jól tűri a homokos száraz talajt és a magas hőmérsékletet is.
Az energiafűz képes igen kedvezőtlen talajon pl. külszíni bányák meddőhányóin mint rekultivációs növény fejlődni. Természetesen lassabb tempóban mint más ún.normál talajon. Gyökérzete mélyre hatoló, ami lehetőséget ad a rossz minőségű talajokban való növekedésre is. Óriási szerepe van a humuszképzésben.

Az energiafűz ültetése és agrotechnikája:
Szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik.
Ültetés előtt a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hőmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel. Az ültetés kora tavasszal történik, kézi vagy gépi erővel, a talaj szántása, boronálása után. A sortávolság 75-100 cm, míg a tőtávolság 40-50 cm. Így hektáronként 14.000 db dugványra van szükség. Az ültetést követően 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az időben elegendő nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os.

Növényvédelem – növényápolás:
Az első évben különösen fontos a gyomoktól való védelem. Kétszer kell a területet gyomirtózni.

Az energiafűz hozama :
Az első év után a füzet vissza kell vágni 5-10 cm-re a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás. Kisebb területeken a betakarításhoz kaszát vagy robbanómotoros fűrészt, nagyobb területeken megfelelő adapterrel ellátott betakarító gépet alkalmazunk. A betakarított vesszők nem igényelnek speciális fedett raktározást.

Az energiafűz hasznosítása :
Elsősorban energetikai célokra nemesítették ki. A növény magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik, kb.4900 kcal/ kg. A fűtés költsége legfeljebb a koksznak 50, a gáznak 30, a fűtőolajnak pedig 20 százaléka.

Felhasználásának egyéb területei:
Papíripar, bútor- és épületfaipar, építőipar (ideiglenes utak építésénél, folyó- és patakpartok védelmére stb.), gyógyszeripar.

Az energiafűz energetikai felhasználása :
A világ hagyományos energiaforrásainak fokozatos kimerülése és az energiaköltségek folyamatos növekedése miatt kiemelkedő jelentőséget kap az alternativ energiaforrások felderítése és hasznosítása.
Az EU-ban számos kultúrnövény termesztése mennyiségileg szabályozott, míg ezt a növényfajtát korlátozások nélkül – sőt támogatások mellett – lehet termeszteni.

Az energiafűz termesztésének egyéb előnyei:
Betakarítása november és február között.
Alkalmassá teheti a térségi foglalkoztatás szintjének növelését, az alacsony szakképzettségű emberek tömeges foglalkoztatását. Környezetkímélő módon válthatja ki kisebb vagy akár nagyobb települések teljes körű fűtési energiával történő ellátását.
Alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására.
Értékes forrása lehet a „méh legelőknek.”
Bizonyítható, hogy az energiafűz termesztése kedvezőbb, mint a repce termesztése. Széles körben felhasználható, rendkívül gazdaságosan előállítható olyan növény, amely értékes új alternatívát jelent a mezőgazdaságban és az alternatív energia felhasználás területén.

Forrás:http://hu.shvoong.com/

2011. május 8., vasárnap

Biogáz üzemek: komplex támogatási rendszer készül

Az előző biogáz témájú cikk közzététele után találtam egy beszámolót az idei Renexpo-ról, biogáz témában. Az európai civilizáció bizony nagyon nagy mértékben épül a korlátlanul hozzáférhető energiára, ennek hiányában pillanatok alatt összeomlana... A biogáz ugyan nem állítható elő korlátlan mértékben, viszont folyamatosan megújuló energiaforrás, szerepe nélkülözhetetlen a földgáz jelentőségének csökkentésében!
Tehát a cikk a Piac & Profit oldaláról:

Biogáz üzem: már 15-20 engedély után
A jogi és támogatási normák korszerűsítésére is következtetni lehet a Renexpon rendezett konferenciák és tematikus kiállítások jóvoltából, s meglehet, a biogáz felértékelődhet a közlekedés szereplői számára is.

Komplex támogatási rendszer készül és veszi át az eddigi zöldenergia-támogatás helyét akár már 2012-től, s ennek érdekében a németországi modellt tanulmányozzák a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikával, zöldenergiával foglalkozó szakemberei - ismertette a tárca osztályvezetője, Bíró Tamás az állam szerepvállalásának korszerűsítését. Igaz, ennél többet tudatosan nem hozott nyilvánosságra a Renexpo május 5.-i, a biogáz nemzetközi és hazai alkalmazásának aktualitásait részletező konferencián. Ennek a megújuló energiahordozónak az elterjedését is javítani igyekszik a szakmai kormányzat, dacára annak, hogy a biomassza túlsúlyát tényként lehet elkönyvelni hosszú távon is. Az elkövetkezendő években az EU-s vállalás alapján - a „megújulók" bruttó felhasználása 14,65 százalék lesz 2020-ra -alakítják hazánkban a szabályrendszert és a támogatáspolitikát, s előnyben részesítik az önkormányzati, illetve kkv-szektort.

A biogázzal foglalkozó konferencián mindenesetre tetten lehetett érni, hogy hol van szükség a jogi normák változtatására, hiszen - dr. Kovács Attilának, az Európai Biogáz Szövetség elnökségi tagjának szavai szerint - hazánkban még mindig okkal kérdezik: szabad-e a szántóföldeken energiát termelni? A biodízelt engedik az előírások, de a biogázt a legutóbbi időkig szinte ellehetetlenítették, holott a rossz adottságú földeken óriási lehetőség kínálkozik. A biometánt, mint üzemanyagot egyébként a kontinensen öt államban engedik használni. Jó lenne azonban, ha több teret kapna ez az energiahordozó is, bár a forgalmazás hálózatán túl az alkalmassá tett járművekre is gondolni illik.

Jogi kategóriákról érvelt a konferencián előadó jogász, dr. Lengyel Attila is, aki kifejtette, 15-20 darab engedély kell egy-egy biogáz-termelő üzem létesítéséhez, s harminc feletti tényezőt kell figyelembe venni a döntéseket hozó hivatali bürokráciának. Sőt az átfutási időt - mely egy és öt év közé tehető - ugyancsak tanácsos kellő előrelátással megterveznie a beruházónak.

2011. április 26., kedd

Alternatív holland ötlet

Az energiafelhasználás csaknem egytizede légkondícionálásra és szellőztetésre megy el a fejlett világban...
Mindez megoldható szinte energia igénybevétele nélkül is, és most nem arra gondolok, hogy nyissuk és zárjuk sajátkezűleg az ablakot... Mielőtt újra feltalálnánk a meleg vizet, előbb érdemes körülnézni a szomszédban, ők hogy csinálják!

Az épületek hűtését sokkal egyszerűbben és olcsóbban is meg lehet oldani. A hollandiai TU Delft egyetemen például egy kísérleti napkéményt építettek Ben Bronsema tervei alapján. A torony működési elve igen egyszerű: a 11,5 méteres, feketére festett tornyot felmelegíti a napsütés. A napos oldalon a sötétre festett üveg egyrészt hatékonyan veszi fel és adja át a hőt, másrészt jól is szigeteli a tornyot. A felszálló meleg levegő magával húzza a toronyhoz kapcsolt helyiségekből a meleg levegőt, és helyére hűvösebb levegő áramlik az alsóbb szintekről, a pincéből. A tesztelés során pontosan mérik, hogy adott erejű szél, illetve napsütés, továbbá adott hőmérséklet mellett mekkora légtömeget sikerül megmozgatni, mennyi hőmennyiséget sikerül átadni, ha télen mondjuk 20, nyáron pedig 24 Celsius fok belső hőmérséklet fenntartása a cél. A napkéményt össze lehet kapcsolni hőszivattyúval is, és így az épületek fűtését is ki tudja egészíteni.

Az egyetem kutatóinak arra is van ötletük, mit kellene tenni, ha már beépítették a hűtőberendezéseket. Egy zéró széndioxid-kibocsátású rotterdami negyed tervezésekor figyeltek fel arra, hogy az élelmiszerboltok rengeteg energiát fordítanak hűtésre, és az ebből keletkező hőmennyiség egyszerűen elszáll a levegőbe. Ezért az új városrészben az így keletkező hőenergiát a szomszédos lakások fűtésére fogják felhasználni.

Forrás: Figyelő

2011. április 18., hétfő

A jövő: automatikus pelletkazán

Ígéretes alternatív energiaforrás a pellet: olcsón készíthető faipari hulladékból és termesztett energianövényekből egyaránt. Pelletes fűtési rendszer kiépítése nem kerül többe, mint egy "hagyományos" energia hordozóra épülő fűtési rendszer, üzemeltetése viszont a tapasztalatok szerint sokkal olcsóbb mint pl. a gázzal történő fűtés. Kaphatók ma már programozható, teljesen automatizált pelletes kazánok is, használatuk ugyanolyan komfortos, mint egy gázkazáné.

Utánakerestem a témának a neten, és az alábbi, igen színvonalas szakmai cikket találtam:

Automatikus pelletkazánok
Az automatikus pelletkazán lehetővé teszi, hogy a mai energiafüggő világban egy olcsó, energiakímélő és környezetbarát fűtési megoldást alkalmazzunk.

A folyamatosan emelkedő gáz-, szén- és kőolajár, valamint a gázimportban fellépő bizonytalanságok (hírek, aktualitások) kiküszöbölésére a legmegfelelőbb megoldás a pellet elégetésére alkalmas pelletkazán. A pellet fűtőanyag nem más, mint nagy nyomáson összepréselt és kiszárított fa, illetve növényi rost., ugynevezett "energiafű" A tüzelőanyag olcsó előállítási ára lehetővé teszi, hogy a mostani fűtésköltségek töredékéért fűtsük otthonunkat és állítsunk elő hálózati melegvizet.

Hogyan működik az automatikus pelletkazán?
Az automatikus pelletkazán nem csak környezetkímélő, de roppant kényelmes fűtési rendszer is egyben. A pellet fűtőanyagot az épület egy megfelelően kialakított részében, pellettartályban kell tárolni. Nem szükséges közös helységben lennie a kazánnak és a pellettartálynak, hiszen az automatikus pelletadagolás megoldható távolabbi épületrészből is.

A pellettároló tartályokat az épület méretéhez képest kell kiválasztani. Az optimális méretű tartályt egy fűtési szezonban mindössze egy-két alkalommal kell feltölteni. Ha a pelletkazán Solar-fűtésrásegítéssel van kiegészítve, akkor természetesen lényegesen kevesebb tüzelőanyagra van szükség, így a pellet utánrendelésre is ritkábban kerül sor.

Automatikus pelletadagolás
Kazán és pellettartály közös helyiségben: a pellet-tárolóból egy spirálorsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, annyit és akkor, ami a fűtéshez éppen szükséges.







Kazán és pelletta
rtály külön helyiségben: ha a pellettároló egy másik helységben van, akkor egy szivattyú (porszívó elven) gégecsövön keresztül juttatja el a pelletet a kazánhoz.
kép





A pellet elégése során keletkező hamu a kazán aljában, egy hamutálcán gyűlik össze. Ezt mindössze néhány havonta kell üríteni. Ez az egyetlen munka, amit el kell végezni a fűtési idény során, minden más teljesen automatikus. A pellet tartály kiürülése előtt a rendszer időben figyelmeztet, hogy ideje leadni a pellet-rendelést.
E korszerű fűtési rendszernek köszönhetően jelentős, akár 70%-os megtakarítás is elérhető!

Fűtés és melegvíz-ellátás
A pelletkazán használata során a fűtési rendszerhez szükséges egy melegvíztároló tartály beszerelése. A tartály alkalmazásával, és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül, ingyen lehet előállítani melegvizet.

Hogyan csökkenthetem a fűtési költséget?
A pelletkazán és a Solar-technológia együttes alkalmazásával Önnek nem kell függenie a földgáz-, szén- és fűtőolajáraktól, mert fűtését és melegvíz-ellátását ez az alternatív fűtési rendszer látja el. Ezáltal a fosszilis tüzelőanyagok ilyen célú használatára nem lesz szüksége.


Költségeinek akár 50-70%-át megtakaríthatja!



Solar rendszerrel való kibővítés
A pelletkazánnal szerelt fűtési rendszerek kiegészíthetőek solar rendszerekkel. Ebben az esetben a tetőn elhelyezett napkollektorok a fűtési rendszer hőtárolóját használják és melegítik fel a benne lévő vizet. Mondhatnánk úgy is, hogy a kazánnak előmelegíti a fűtési vizet. Ezáltal melegebb víz kerül a kazánba, a tovább melegítésre kevesebb tüzelőanyagot használ fel.

Ezzel a kombinált rendszerrel a mostani költségeinek kb. 20%-a az, amit fűtésre fordítania kell. A rendszerek vezérlései összehangolhatóak, egymást kiegészítik, ily módon nagymértékben lehet takarékoskodni az energiafelhasználással, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez.

A pellet házhoz szállítása
A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett pellet tartály 3-6m3 pellet befogadására alkalmas. A pellet tartálykocsiban érkezik, és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül.

Kinek érdemes átállni pelletkazán fűtési rendszerre?
Abban az esetben, ha új építésű ház épületgépészeti tervezése folyik, mindenképpen ajánlott a pelletkazán fűtésben gondolkodni, mivel a rendszer beépítési ára ebben az esetben nem több mint a földgáz rendszerű fűtési rendszer kialakítási költsége.
A már meglévő melegvizes fűtési rendszer esetében a pellet fűtési rendszer megtérülését, a minél nagyobb négyzetméterű fűtendő terület pozitívan befolyásolja. Tehát, minél nagyobb a fűtendő területünk, annál hamarabb térül meg a pelletkazán beépítésű fűtési rendszer.
Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel lehet 1 m3 földgázt kiváltani, ami mindössze 70 Ft-ba kerül. Ebből az következik, hogy a ma elérhető legolcsóbb automata fűtési rendszer a pellet fűtés!
Példa:
Egy családi ház évi fűtésigénye 12 kW teljesítmény mellett kb. 4.700 kg pellet.
A családi házas pellettartály általában 3-6 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után m3-enként kb. 0,5-1 kg hamu keletkezik a minőségtől függően, amely a pelletkazán hamutálcájára jut. Egy 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt éget el 1 m3-es fapelletet. Így takarítására ritkán kerül sor. Egy tisztítás nem több mint pár percet vesz igénybe.

Forrás: alternatív energia

2011. április 11., hétfő

Alternatív energiaforrások - geotermikus energia

Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energiahordozókhoz képest, és folyamatosan, akár generációkon át kinyerhetők a természetből. A jövőbeni felhasználhatóságuk lényege, hogy otthoni körülmények között is használhatók legyenek.

A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.

Az alternatív energiák népszerűsítésének kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.


Az egyik, házilag is hasznosítható alternatív energiaforrás: a geotermikus energia. Alább olvashatunk egy tömör, közérthető leírást a geotermikus energia lehetséges felhasználásáról, hőszivattyú segítségével:

Mi a hőszivattyú?

A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.

A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.

A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.

A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).

Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűttetjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!

Forrás: alternatívenergia.hu

2011. április 5., kedd

Függőleges tengelyű szélerőmű - Felcsúton

Megépült a magyar mérnök titokzatos találmányának első ipari teljesítményre képes darabja: a toronyerőmű lapátkerekek nélkül hasznosítja a szélenergiát.

Felcsút határában nemrég befejeződött az első ipari teljesítményű, függőleges tengelyű szélerőmű megépítése. A Fejér megyei településen – Györgyi Viktor kutatómérnök birtokán – már két éve működik a világújdonságnak számító technológia tízméteres modellje, amelynek mérési eredményei előre jelezték, hogy egy nagyobb méretű, ipari teljesítményre képes változat is működőképes lehet.

A most megépített széltorony átmérője 5,5 méter, magassága 29 méter. Az eddigi mérések alapján 90 kilométeres sebességű szélben az erőmű 96 kilowatt teljesítményre volt képes, a csúcssebességként mért 116 kilométeres szélben viszont már 210 kilowattot ért el a berendezés. A zajszintmérés adatai alapján a széltorony jóval halkabb, mint egy lapátkerekes erőmű. Az egyik legfontosabb mérés szerint 100 kilométeres szélben a létesítmény legmagasabb pontján alig egy centiméter volt a torony kilengése. Györgyi Viktor szerint a berendezés teljesítménye a magasság növekedésével hatványozottan emelkedik: egy 20 méter átmérőjű, 120 méter magas torony teljesítménye például elérné az 5 megawattot, miközben a legmagasabb pontján alig néhány centiméteres kilengéssel kellene számolni.

A felcsúti kutatómérnök szabadalmaztatott találmányának lényegét két tényező adja: az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig egy olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli tartószerkezetet ad a szélenergia – a felfedezés nyomán forradalmian új módszerrel történő – hasznosításának. A négy különböző szakmérnöki diplomával rendelkező Györgyi Viktor 1993 óta foglalkozik a függőleges tengelyű szélerőmű kifejlesztésével, elsősorban azzal a céllal, hogy olyan szerkezetet hozzon létre, amely kiküszöböli a világon legelterjedtebbnek számító lapátkerekes szélerőművek hátrányait.

A függőleges tengelyű szélerőművek turbinája és generátora például nem 80-100 méter magasan, hanem a talajon helyezkedik el, így az összeszerelése és a javítása is jóval egyszerűbb. A felépítmény ultrakönnyű alumíniumötvözetből készül hegesztések nélkül, és pusztán csavarozással felállítható. Formájukban leginkább a felhőkarcolókra emlékeztetnek, ugyanakkor a fix telepítésük miatt nem zavarják a madárvonulásokat. A széltornyok méretét az elvárt teljesítményhez lehet igazítani: átmérőjük 10–20 méter, magasságuk 30–120 méter között változhat.

– A találmány legfőbb erénye, hogy a lapátkerekes létesítményekkel szemben a függőleges tengelyű erőmű kis szélmozgásnál, illetve orkánerejű szélben is működtethető – mondja Györgyi Viktor.
– Az is fontos különbség, hogy a lapátkerekes erőművek három megawattos csúcsteljesítményéhez képest a mi berendezésünk lényegesen nagyobb teljesítményre képes. Számításaim szerint a telepítése feleannyiba kerül, mint egy hagyományos szélerőműé, miközben az üzemeltetési költségei a töredékét sem érik el.

A felcsúti kísérleteknek, illetve az első ipari teljesítményű erőmű felállításának a költségeiről Györgyi Viktor csupán annyit árult el, hogy százmilliós nagyságrendről van szó, a pénzt pedig saját vagyonából és szponzori támogatásokból teremtette elő. A hasznosításról szólva elmondta: szerződéskötés előtt áll egy német szakmai befektetőcéggel, amely a függőleges tengelyű szélerőművekből először Magyarországon kíván felépíteni egy parkot, amelynek az engedélyeztetési eljárása már meg is kezdődött.

Györgyi Viktort az elmúlt években sok támadás érte amiatt, hogy a találmányáról még a szakmai közönség számára sem adott részletes tájékoztatást. A feltaláló kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy a fejlesztések befejezése előtt nem lett volna célszerű a nyilvánosság elé állnia. Hozzátette, várhatóan még ebben az évben egy nemzetközi konferencia keretében minden titokról fellebbenti a fátylat, azaz bemutatja a találmány elméleti hátterét, az ehhez kapcsolódó számításokat, valamint a mérési statisztikákat.
A cikk forrása: nol.hu

2011. április 4., hétfő

Ingyenáram az autóba

Alternatív energia - Turbina a patakban

A japán Maesbashi város vezetése abból a felismerésből indult ki, hogy a településen az egy főre jutó gépkocsi-ellátottság magasabb az átlagosnál, ami környezetszennyező tényező, másfelől a területen a napsütéses napok száma az átlagosnál több.

Ebből az egyik következtetés az elektromos autók elterjesztése lett, de az áramforrást végül nem napelemekkel oldották meg. A Mainicsi Sinbun szerint megpályázták az országos Zöld New Deal környezetvédelmi és újenergia-támogatást, a pénzből pedig a városon keresztül folyó kis patakba törpe áramfejlesztő berendezést telepítettek.

A patak a maga 1,3 méter szélességével és mindössze 20 centiméteres vízmélységével aligha tűnne olyan vízhozamúnak, amely áramtermelő turbina megmozgatásához elegendő lenne, azonban egy speciális kialakítású áramfejlesztő ezt is olyan hatékonyan tudja hasznosítani, hogy 300 kW teljesítményt biztosít. A berendezésben egy átfolyó rendszerű turbina működteti a generátort, amelyhez nem szükséges vízlépcső, terelőgátak építése, egyszerűen telepíthető a folyóvízbe.

Az áramfejlesztőhöz töltőoszlop csatlakozik, ahol egyszerre öt elektromos autó tölthető fel. A napelemmel szemben még előnye, hogy a patak éjjel is termeli az áramot, ráadásul innen bárki ingyen feltöltheti elektromos autóját. Hasonló átfolyó villanygenerátort hazánkban is kifejlesztettek már, ha párat a Dunába helyeznének, az egész főváros áramellátását biztosítaná.
A cikk forrása: nol.hu

Megjegyzés:
Ezen a blogon nem áll szándékomban saját kútfőmből alternatív energiatermeléssel foglalkozó cikkek megjelentetése, mivel kicsit sem vagyok környezetvédelmi vagy energetikai szakember. Környezettudatos polgár vagyok, aki aggódik: hová juthat a világ a következő 20-30 évben. Végleg feléljük-e bolygónk erőforrásait, vagy pedig megint bebizonyítjuk, hogy a Föld leginkább alkalmazkodóképes faja vagyunk, amely
minden nehézségen képes felülemelkedni, és mindig megtalálja a megoldást az éppen aktuális problémára?

Ez az aprócska kis hír Japánból az én szememben azt bizonyítja, nincs még minden veszve. Van életképes megoldás a kőolajkészletek kimerülésének esetére, megállítható a légkör ember általi felmelegedése, elhárítható a számunkra végzetesnek tűnő klímaváltozás!