Az energiafelhasználás csaknem egytizede légkondícionálásra és szellőztetésre megy el a fejlett világban...
Mindez megoldható szinte energia igénybevétele nélkül is, és most nem arra gondolok, hogy nyissuk és zárjuk sajátkezűleg az ablakot... Mielőtt újra feltalálnánk a meleg vizet, előbb érdemes körülnézni a szomszédban, ők hogy csinálják!
Az épületek hűtését sokkal egyszerűbben és olcsóbban is meg lehet oldani. A hollandiai TU Delft egyetemen például egy kísérleti napkéményt építettek Ben Bronsema tervei alapján. A torony működési elve igen egyszerű: a 11,5 méteres, feketére festett tornyot felmelegíti a napsütés. A napos oldalon a sötétre festett üveg egyrészt hatékonyan veszi fel és adja át a hőt, másrészt jól is szigeteli a tornyot. A felszálló meleg levegő magával húzza a toronyhoz kapcsolt helyiségekből a meleg levegőt, és helyére hűvösebb levegő áramlik az alsóbb szintekről, a pincéből. A tesztelés során pontosan mérik, hogy adott erejű szél, illetve napsütés, továbbá adott hőmérséklet mellett mekkora légtömeget sikerül megmozgatni, mennyi hőmennyiséget sikerül átadni, ha télen mondjuk 20, nyáron pedig 24 Celsius fok belső hőmérséklet fenntartása a cél. A napkéményt össze lehet kapcsolni hőszivattyúval is, és így az épületek fűtését is ki tudja egészíteni.
Az egyetem kutatóinak arra is van ötletük, mit kellene tenni, ha már beépítették a hűtőberendezéseket. Egy zéró széndioxid-kibocsátású rotterdami negyed tervezésekor figyeltek fel arra, hogy az élelmiszerboltok rengeteg energiát fordítanak hűtésre, és az ebből keletkező hőmennyiség egyszerűen elszáll a levegőbe. Ezért az új városrészben az így keletkező hőenergiát a szomszédos lakások fűtésére fogják felhasználni.
Forrás: Figyelő
Az élelmiszerboltok hulladék hője: megnézném, hogy Magyarországon mikor fognak együttműködni vállalkozók egy ilyen projektben! Még hogy ők fűtsék a szomszédos lakásokat! Inkább menjen a hőveszteség a világűrbe...
VálaszTörlés