ESG befektetési alapok

A legtöbb befektetési alap a részvénykiválasztás során csakis a várható megtérülést veszi figyelembe. Ma már azonban léteznek olyan befektetési alapok is, melyek más szempontokat is figyelembe vesznek. Ezek a környezeti (environment), társadalmi (social), ill. felelős vállalatirányítási (governance) szempontokat is figyelő ESG-alapok.

Ezek az alapok ma már gyakran jóval nagyobb hozamot biztosítanak befektetőik számára a klasszikus alapokhoz képest. Nem mindig volt ez így. A 2008-2009-es világválság előtt viszonylag kevés vállalat működött a fenti kritériumoknak megfelelően. A válság azonban rámutatott, hogy a nem hagyományosan, a társadalmi felelősségvállalást, a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartó vállalkozások válságállóbbak más piaci szereplőkhöz képest.

A fenntartható befektetések az alábbi területekre szoktak irányulni:

- megújuló energia

- energiahatékonyság

- szennyezés megelőzés és kontroll

- környezetileg fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztés

- szárazföldi és vízi biodiverzitás megőrzés

- tiszta közlekedés

- fenntartható vízgazdálkodás, szennyvíz-gazdálkodás

- klímaváltozáshoz való alkalmazkodás

- ökohatékony ill. körkörös gazdaság termékei, technológiái

- zöld épületek

Úgynevezett fenntartható befektetések összértéke globálisan 2012-ben még csupán 13 milliárd dollár volt, 2015-ben mintegy 340 milliárd, jelenleg már több mint ezermilliárd dollár.
Nem várható el az egyes embertől sem, és a társadalmaktól sem, hogy hosszú távú nemes célok érdekében rendszeresen szembemenjen a saját rövidtávú érdekeivel. Fenntartható vállalkozások működtetése, befektetés ilyen vállalatokba viszont nem csak érdeke az emberiségnek, de ez rövid távon is jól láthatóan működik, versenyképes hozamot biztosít a befektetőknek.

Ezt a rövid kis szösszenetet a hvg.hu tudományos rovatát böngészve talált cikk alapján írtam. A cikk hivatkozása: Így kereshet pénzt környezetvédelemmel

A világ legnagyobb naperőműve

A világ legnépesebb országa újabb területen jelentkezett be a világ legnagyobbja címre: Kína északnyugati, Ninghszia nevű tartományában épít naperőművet a legnagyobb kínai magánbefektetői csoport. Amikor elkészül, ez lesz a világ legnagyobb naperőműve.

Az épülő naperőmű egymaga akkora kapacitású lesz, mint Kanada teljes naperőművi kapacitása. A projekt nagyjából félig már elkészült, 380 megawattnyi kapacitást már csatlakoztattak is a hálózatra.

Természetesen nem problémamentes a megújuló energiaforrások felhasználása Kínában sem: a hálózat még nem képes arra, hogy az újonnan belépő erőművek áramtermelését felvegye, van bőven még állami teendő ezen a téren is. A trend mindenesetre biztató, üdvözlendő, hogy a világ legnagyobb országa is belátta: az alternatív energiatermelést a lehető legnagyobb mértékben fel kell futtatni. Ha Kína ragaszkodna hozzá, hogy fel kívánja használni óriási kőszéntartalékát energiatermelési célokra, az nagymértékben hozzájárulna környezetünk visszafordíthatatlan felmelegedéséhez.

Megkerülte a Földet az első napelemes hajó

A nol.hu értesülése szerint holnap fut be a monacoi kikötőbe a Turanor Planet Solar, az első hajó, amely kizárólag napenergiával működtetve megkerülte a Földet!
Nem akármilyen paraméterekkel rendelkezik ez a jármű: hossza 31 méter, tömege 95 tonna, 530 négyzetméter napelem van a felületére építve. A hajó napelemei 90 kW teljesítményre képesek. Az előállított elektromos áram pörgeti a hajó villanymotorját, miközben 10 tonna lítium akkumulátor tárolni is képes a megtermelt elektromos energiát.
A cikk szerint a leghatékonyabb szállítási módszer jelenleg a vízi szállítás, és egyúttal a világon mozgatott teher 90 %-át hajókon szállítjuk. Gregory Offer, a londoni Imperial College elektrokémikusa szerint a világ 15 legnagyobb teherhajója annyi káros anyagot bocsájt a légkörbe, mint 760 millió autó. Ez a 760 milliós szám egyszerűen félelmetes! A 15 legnagyobb teherhajó természetesen nem ad le ekkora teljesítményt, egyszerűen arról van szó, hogy ezeket a járműveket a legolcsóbb, a kőolajlepárlás során melléktermékként keletkező nehézolajjal hajtják. A nehézolaj kéntartalma pl. sokszorosa az autók által használt dízelének!
A fenti adatok miatt van óriási jelentősége a napenergiával hajtott hajókkal végzett kísérleteknek. A Turanor Planet Solar károsanyag kibocsátása gyakorlatilag nulla, a működési költsége sem lehet sokkal több. Nyilvánvalóan nincs messze az idő, amikor versenyképesen tudnak majd az efféle járművek bekapcsolódni a tengeri áruszállításba. Az eredeti cikk linkje itt:

Pályázat napkollektorok telepítésére

Újabb másfél hónapig nyitva a napkollektoros pályázat

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. október elején hirdette meg pályázatát a következő címen: lakossági pályázat napkollektorok kiépítésére. A pályázatok beadási határideje már többször is lejárt, de mindig meghosszabbították, most az aktuális határidő május 15. A minisztérium a hosszabbítást a látványosan megélénkült pályázói érdeklődéssel indokolja. Szerintem ez nem feltétlenül igaz, ami tény: a meghirdetett 2,97 milliárd Ft keretösszeg több mint fele még benn van! Akit érdekel, pályázzon bátran, nagy eséllyel nyerni fog!
  
A minisztérium közleménye szó szerint:
Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben 2011. október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszegű „Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” pályázat meghosszabbított beadási határideje 2012. május 15. A részvételi lehetőség kiterjesztését az utóbbi hetekben látványosan megélénkült pályázói érdeklődés indokolja.

A támogatható tevékenységek közé tartozik – az ingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer beszerzése és telepítése is. Pályázatot magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak be. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez, és egész évben működőképesnek kell lennie. Minden pályázati információ elérhető a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján www.emi.hu/napkollektor vagy a http://zbr.kormany.hu/ oldalon.

A program közvetett hatásként lokális munkahelyeket teremt az építőiparban, általa megrendelésekhez jutnak az ágazat hazai kisvállalkozói. A pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelem területén vállalt nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez is.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)

Átadták az első szegedi biogáz erőművet

A hír 2012. március 21-i, és a portfolio.hu oldalán találtam.

Átadták ma Szeged térségében az EDF Démász többségi tulajdonába tartozó Zöldforrás biogáz-erőművet, ami a francia hátterű társaság első megújuló energiaforrásra épülő zöld mezős erőművi beruházása Magyarországon. Az 1,2 MW-os erőmű évi 19 ezer tonna híg trágyát és közel 17 ezer tonna siló kukoricát használ majd fel az energiatermeléshez. A beruházás 625 millió forint uniós támogatásban részesült.

A mai napon Szeged külterületén felavatták a Zöldforrás biogázerőművet. Az erőműben a helyi szolgáltató, az EDF Démász rendelkezik többségi tulajdonnal, mellette a (SZTE) DEAK Zrt., Agroplanta Kft., Karotin Kft. és Pigmark Kft. bír részesedéssel. A projekt még 2008-ban indult a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) együttműködésben. Az erőmű-építési feladatokat az Inwatech Kft. látta el.


A projekt az EU 625 millió forintos társfinanszírozásával valósult meg. Az erőmű részben a tulajdonosi körben is megtalálható Pigmark sertéstelepről származó hígtrágyát hasznosítja, míg a termelt hőt a Karotin terményszárító telepére szolgáltatja. A megtermelt villamos energiát a kötelező átvételi rendszer keretein belül (KÁT: a megújuló energiaforrások hasznosítását támogató rendszer) a Mavir felé értékesíti az erőmű.

A Zöldforrás tájékoztatása szerint a kogenerációs kiserőmű 1,2 MW-os elektromos teljesítménnyel üzemel. Az erőmű teljes hatásfoka 85,3%. A tervezett éves üzemóra 7400, ami alatt 19 ezer tonna sertés hígtrágyát, és közel 17 ezer tonna silókukoricát használ majd fel az energiatermelésre. Az erőműtársaság évi 7,5 GWh áram-, és 6,9 GWh hőtermeléssel számol.

Az erőmű tulajdonosai:
SZTE DEAK Zrt.
Agroplanta Kft.
Karotin Kft.
Pigmark Kft. - Még nem jutott odáig, hogy saját honlapja legyen.
A Pigmark Kft. 1992-ben alakult a Felszabadulás Mgtsz-ből való kiválással. Jelenleg az üzletrészek 78%-a 3 személy tulajdonában van. A Kft. összes dolgozóinak létszáma 29 fő. A cég 2 sertéstelepet, egy üzemi vágóhidat, és egy keverőüzemet működtet. A törzstelepen 2 állomány - magyar nagyfehér, magyar lapály - fajtatiszta és keresztezett tenyésztése folyik. A fajtatiszta kan, - kocasüldők értékesítésre kerülnek, az F1-es kocasüldők a 750 kocás telep koca-utánpótlását biztosítják.
EDF Démász

A terület Google térképe:

Nagyobb térképre váltás

Hogyan lesz egy garázscégből...

Hogyan lesz egy garázscégből ötmilliárd Ft árbevételű vállalkozás? Annyi bizonyos, hogy nem könnyen. A Lakics Gépipari Kft. cégtörténete a legjobb példa arra, hogy a céltudatos cselekvés mindig eredményre vezet.
A Lakics Kft szélerőművekhez szállít alkatrészeket, vevőik elsősorban multinacionális vállalkozások. Nem könnyű egyáltalán egy multi beszállítójává válni, nem csak a vásárolt terméket és a szállítási határidőket illetően vannak elvárásaik: partnereiket folyamatosan auditálják. Világcégek nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan cégektől vásároljanak, melyek nem felelnek meg a saját magukra is vonatkozó szigorú elvárásoknak.
A konkrét esetben a siker titka véleményem szerint elsősorban a vállalkozás szervezeti kereteinek kialakítása, a feladatkörök pontos meghatározása.

Viccből vágott bele egy munkába 1985-ben Lakics László, de annyira megtetszett neki, hogy vállalkozni kezdett, és azóta sikeres családi céget épített fel. A Lakics Gépipari Kft. szélerőműveket gyártó multik beszállítója lett, és a megújulóenergia-termelés felívelését meglovagolva 2008-ra ötmilliárdos árbevételt ért el, amit a válság jócskán megtépázott, de a vállalkozás előremenekült, és fejlesztett ez idő alatt is. A cégvezető arra számít, hogy a szélerőműves megrendelések az idén újra ötmilliárdos megrendelési szint fölé repítik a cégét.

A cikk folytatása az Origón.

Átadták Magyarország legnagyobb biogázerőművét Szarvason

Azt hiszem, egy korábbi bejegyzésemben írtam már róla, hogy Szarvason épül az ország legnagyobb biogáz-erőműve, mások is bőven beszámoltak a hírről.
Jó magyar szokás szerint nagyon sokan kamunak tartották az egész projektet, aminek célja csak uniós és állami pénzek "leszívása"... Nem tudom merre hány méter, de az erőmű elkészült, működik. A hírre az origón bukkantam.

Az origo cikke:

Élelmiszeripari szerves hulladékból származó biogázt használ majd a Szarvason átadott erőmű, amely több mint 4 megawattos teljesítményével Magyarország legnagyobb biogázerőműve lett.
Több mint 4 megawattos biogáz-erőművet adtak át Szarvason, amely három év előkészítés után egy év alatt épült fel - írta a német Bioenergie Gmbh hazai leányvállalata közleményében.
A 4,5 milliárdos beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió. A teljes mértékben megújuló energiaforrást feldolgozó üzemben többek között sertéstrágyát, vágóhídi hulladékot, szennyvíziszapot és egyéb, élelmiszer-előállításból származó szerves hulladékot dolgoznak majd fel és alakítanak energiává. A projektben részt vesz alapanyag-szállítóként a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is.

A 4,17 megawatt villamos teljesítményű erőmű által termelt energia évi 1,5 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé. Az energiatermelésből hátramaradt biotrágyát talajjavításra használhatják a mezőgazdaságban.

Szerintem korrekt hír. Külön figyelemre méltónak tartom, hogy a biogáz termelés után visszamaradó anyag sem hulladék, hanem tulajdonképpen azonnal felhasználható szerves trágya... Valami ilyesmire szoktunk talán gondolni, amikor fenntartható fejlődésről beszélünk.

Biogáz-erőmű működés közben

Videó első része:

Videó második része:


A videókon a gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. biogáz-erőműve látható. A cég alapvetően biotej termelésével foglalkozik, az erőművet pályázati forrásokból valósították meg. A beruházásnak két célja van: villamosenergia költségek csökkentése, ill. megfelelés az egyre szigorodó trágyakezelési, elhelyezési szabályoknak.
Az erőmű jóval nagyobb teljesítményre képes, mint amennyit a Kft. telephelye igényel, a fel nem használt villamos energiát betáplálják a helyi áramszolgáltató hálózatába, ezáltal is csökkennek a működési költségek.
A videókon Dancs László üzemvezető mutatja be az erőmű működését, részletesen, közérthetően körbejárva a témát. Érdemes megnézni a felvételeket, különösen akkor, ha cégtulajdonosként biogáz-előállításban és/vagy erőmű létesítésében gondolkodunk.

Források:
Eladásra is termelik az áramot Váriban: gyulatelevizio.hu
Előzmények, cégtörténet: agroland.hu
Körös-Maros Biofarm Kft. honlapja

Nagyra értékelem a cégvezető filozófiáját: egy vállalkozás felelős a környezetéért, felelős azért a közösségért, amelyben működik, amelynek maga is része. Jó, jó, tudom, hogy tőlünk nyugatabbra ez már teljesen természetes hozzáállás, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha így is gondolnák... Nálunk sajnos még fehér holló az így gondolkodó ember!

Végre: épül a szegedi biogáz-erőmű!

Lerakták hétfőn az 1,3 milliárdos beruházás alapkövét Szegeden. A létesítmény 625 millió forintos uniós támogatással fog felépülni, ez lesz az EDF-Démász első, megújuló energiát hasznosító erőműve.
Az erőművet a Zöldforrás Energia Kft. építi egyébként, melynek többségi tulajdonosa az EDF-Démász Zrt., társtulajdonosok pedig az Agroplanta Kft., a Karotin Kft., a Pigmark Kft., és a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő Deak Zrt. Az EDF-Démász egyébként évek óta támogatja az SZTE alapkutatásait, melyeknek célja, hogy mezőgazdasági alapanyagokból az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban legyen előállítható biogáz. Az együttműködés a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog...

A Zöldforrás Energia Kft. ügyvezetője, Fodor Zsolt szerint a biogáz erőmű – melyet a tervek szerint decemberre készít el a kivitelező Inwatech Kft. – évente 17 ezer tonna, a mezőgazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkező hígtrágyát használ föl. Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedező – 7,39 Gwh villamosenergiát – a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,94 Gwh hőenergiát a biogáz erőmű fermentorainak és a Pigmark Kft. sertéstelepeinek fűtésére használják föl, s a Karotin Kft. terményszárítóját működtetik vele. Hozzátette: az erőműben keletkező rothasztott mellékterméket a növénytermesztő cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.

A beruházásnak köszönhetően éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el – közölte a Kft. ügyvezetője.

Forrás: fn.hu

Találtam egy érdekes cikket a témával kapcsolatban a helyi napilapban is:

Hogyan működik majd a szegedi biogáz erőmű?

A Délmagyarország újságírója, Újszászi Ilona kérdezte Kovács Kornélt, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzort:

- Miként lehet energiaforrás például a sertés hígtrágya? A szerves anyagok nagyobb molekulák, s ezek szén-szén kötéseiben kémiai energia tárolódik. Erre az energiaforrásra van szükségük a mikrobáknak, ezért elszakítják ezeket a szén-szénkötéseket. Amikor ez megtörténik, felszabadul a benne tárolt kémiai energia, amit hasznosít a mikroba arra, hogy a saját életfolyamatait fenntartsa - magyarázza Kovács Kornél professzor úr.

- Hogyan keletkezik a biogáz? Nem képes minden mikroba minden egyes szén-szénkötést felhasítani, ezért egy csapat dolgozik együtt - munkamegosztásban. Legalább 30-40 mikrobaféleség él egy-egy közösségben. Egy kiskanálnyi fermentorlében több tízmillióan hemzsegnek. Ezek arra hangolják össze működésüket, hogy minél hatékonyabban lebontsák a környezetükben lévő szerves anyagokat - teszi elképzelhetővé a „bacik" munkáját a professzor. A tevékenységük végeredménye a biogáz, amely nem más, mint metán és széndioxid keveréke.

- Mióta ismerjük ezt a zöld energiát? A jelenséget több száz éve megfigyelték: ha levegőmentes környezetbe szerves anyagok kerülnek, akkor azok lebomlanak, s valamiféle gáz keletkezik. Persze kezdetben nem tudták, hogy ezt baktériumok „termelik". A keletkező biogázt 150-200 éve kezdték például világításra használni - néz vissza a kutató. A biogáz rohamosabb elterjedése az 1900-as évektől számítható.

- Mi az, amit a megfigyeléshez hozzátesz a tudós? A fentebb vázolt alapjelenség a természetben magától kialakul. De önmagában az a tény, hogy az embereknek fontos végtermék, a biogáz a „bacik" számára nem kívánatos, felveti azt a lehetőséget, hogy próbáljuk megérteni a mikrobaközösség működését. Hiszen az úgy alakítja ki belső szabályait, hogy lehetőleg minden egyes mikrobatag „túléljen", miközben „jól érzi magát". Ezért e körülmények nem egyeznek meg a maximális biogáz-termelési feltételekkel. Mi azokat a szűk keresztmetszeteket keressük, amelyek azt teszik lehetővé a mikrobáknak, hogy „jól érezzék magukat", de amelyeket ha kitágítunk, akkor szorgosabb munkára lehet őket ösztökélni.

- E téren mi a szegedi kutatók eredménye? Egyik, ma már nemzetközi szabadalommal védett felismerésünk, hogy valahol a folyamat vége felé serénykedő „baciknak" szükségük van redukáló szerre. Vannak ott persze olyan másfajta mikrobák, amelyek ezt meg tudják termelni. A „redukálószer-termelő és a -fogyasztó baciknak" az aránya a természetes közösségben eltolódott a második javára. Ha ehhez a társasághoz hozzáadunk egy olyan mikrobát, amely ezt az egyensúlyt eltolja, akkor a „fogyasztók" jobban „jóllaknak", mert több ilyen redukáló szer áll rendelkezésükre a rendszerben. Ezért felgyorsul az egész biogáztermelő folyamat. Ez a mikrobák közti kommunikációs folyamat - például, hogy melyik „baciból" épp hány van, s ezeknek milyen az aktivitása és dominanciája - csak 10-12 éve, az akkortól elterjedt molekuláris biológia eszközeivel tanulmányozható.

Cukorcirok és csicsóka az újítás

Ipari léptékben próbálhatják majd ki a szegedi kutatók nemzetközi védettséget élvező redukálószeres szabadalmukat a helyi biogázüzemben. Ez lesz az egyik egyedi jellemzője az itteni létesítménynek. Induláskor a sertés hígtrágya és a silókukorica keverékére alakul ki a „baciközösség", mint sok más hasonló helyen a világban. Újdonság lesz viszont, hogy a szegedi kutatók kísérleti eredményeit is hasznosítják majd. Ennek érdekében két darab, 100-100 köbméteres kísérleti üzemet szeretnének építeni a szegedi biogázerőmű mellé, hogy ötleteiket kipróbálhassák „fél üzemi" méretben is. Ugyanis a szegedi kutatók már tudják: a silókukorica alkalmazásánál bőségesebb biogázt eredményezne a cukorcirok és a csicsóka. A technológia ilyen irányú fejlesztésével növelhető a biogáztermelés gazdaságossága. A szegedi tapasztalatokat most egy határ menti együttműködési pályázattal a Vajdaságban is hasznosítani tervezik.

Zöld energia

1 megawattos teljesítményű lesz a szegedi biogázerőmű. Ezzel egy kisebb falu energiaigénye fedezhető. A megújuló energiahordozók ma még nem versenyképesek a földgázzal és a kőolajjal szemben. Ám Kovács Kornél szerint a folyamat 5-10 éven belül biztosan megfordul, ezért - mint a Magyar Biogáz Egyesület vezetője is - örül annak, hogy biogázerőművek építésével Magyarország csatlakozik a jövőbe néző okos térségekhez.

Személyes megjegyzésem: A jelek szerint többet ér a vállalkozások és egyetemek érdekalapon történő együttműködése, mint bármilyen hangzatos kormányprogram. A kormányprogramokhoz nem szokás pénzt rendelni, nem szokás megnevezni programfelelősöket és határidőket, és végképp nem szokás támogató gazdaságpolitikai körülményeket teremteni! Őszintén remélem, hogy a programban részt vevő cégek reálisan mérték fel a piacot, a trendeket, és sikerül az elképzelésük komolyabb politikai hátszél nélkül is!

A Délmagyarország online felületén egyébként kommentálni lehet a fenti hírt. Elkeserítő az oldal olvasóinak negatív hozzáállása... Ilyen hozzáállással az Amerikai Egyesült Államok harmadik világbeli fejlődő ország lenne megalakulása óta! Négy évenként elmegyünk szavazni, bőszen leváltjuk az aktuális hatalmat, a következő választásig nézünk mint a birkák, egyébként pedig magasról teszünk mindenki más erőfeszítéseire. Ezt a következtetést természetesen nem ebből az egy cikkből és a hozzászólásokból vontam le!

Napelemek atomerőművek helyett?

Az egyik leggazdagabb japán üzletember szerint napelemekkel kellene kiváltani a bezárt fukushimai atomerőművet. Ahogy az egy komoly vállalkozóhoz illik, kidolgozott elképzeléssel állt elő, és már a japán kormányt ostromolja elképzeléseivel:

Napelemekkel kezelné Japán energiaválságát egy milliárdos üzletember

"Szabad földterületeket kér a japán kormánytól az az üzletember, aki napelemrendszer felépítésével oldaná meg a márciusi földrengés és szökőár óta az országot sújtó villamosenergia-válságot.

Japán egyik leggazdagabb üzletembere, az 53 éves Masayoshi Son eddig a telekommunikáció területén tevékenykedett, most azonban napelem segítségével venné át az erőművektől a villamosenergia termelést a Japánt sújtó, 25 éve nem látott nukleáris katasztrófa után - írja a Bloomberg üzleti hírügynökség. A napelemrendszer felépítéséért cserébe hozzáférést kér a villamosenergiát szállító közműhálózatokhoz, és egy megállapodást arról, hogy lesz vásárló a cége által előállított energiára.

A koreai szülőktől származó Son azután lett a megújuló energia élharcosa, hogy a március 11-i japán földrengés és az azt követő szökőár miatt megsérült fukushimai erőmű közelében 50 ezer embert kellett kiköltöztetni, a radioaktív sugárzástól pedig szennyezett lett az ivóvíz és az étel.

"A kérdés az, hogyan tudja ez a nemzet kezelni nukleáris erejének elvesztését" - fogalmazott Son egy júniusban tartott kormányzati fórumon. Szerinte az ideális az lenne, ha az erőművekben rejlő üzleti lehetőségek mindenki előtt nyitva állnának. A kormányzati találkozó után az üzletember kérte a kormánytól azoknak az érvényben levő rendeleteknek a módosítását, amelyek segítségével 540 ezer hektár művelés alatt nem álló, szabad földterületen hozhatná létre a napelemmel működő erőműparkot.

Az eddig ismert tervek egyike szerint lehetséges megoldás lehetne egy nyolcvanmilliárd jenből létrehozott alap, amely finanszírozná tíz napelempark megépítését, ezek mindegyik 20 megawattos kapacitással működne - mondta az üzletember vállalatának szóvivője. Son szerint a napelemes erőművek Japán műveletlen földterületeinek húsz százalékát foglalnák el, és termelési kapacitásuk elérheti a 50 megawattot is, ami majdnem megegyezik a fukushimai erőművet üzemeltető Tepco teljesítményével."

Forrás: [origo] vállalkozói negyed

A magam részéről rendkívül kíváncsi vagyok, mikor állnak elő Csányi és Demján urak hasonló ötlettel. Ketten együtt több mint 300 milliárd felett diszponálnak, és eddigi tevékenységükből túl sok hasznot nem húzott az ország. Pozsonyi kaszinóépítés, valamint az MLSZ élén végzett bohóckodás után valami előremutató?

Mi is az az E85?

Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben az E85 nem egy E(urópai) szabványnak megfelelő, 85-ös oktánszámú motorbenzin, esetleg némi alkohollal dúsítva! A valóságban 85 térfogatszázalék etil-alkoholt (etanolt, bioetanolt, motoralkoholt, ahogy tetszik) és 15 térfogatszázalék motorbenzint tartalmazó alternatív üzemanyag... Az etil-alkohol oktánszáma (kompressziótűrése) 105, ami nagyon jónak mondható. Minden különösebb uniós direktíva nélkül is alkalmazzák az üzemanyaggyártók az általuk forgalomba hozott benzinféleségek oktánszámának emelésére.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a benzinbe minden különösebb probléma nélkül keverhető 5-10 % etanol anélkül, hogy ez károsítaná az autót. Az autó átalakítása nélkül ennél magasabb alkoholtartalommal nem szabad kísérletezni, az alkohol megtámadja a vele érintkező gumi alkatrészeket, az alumíniumot, a magnéziumot, és óhatatlan víztartalma miatt előbb vagy utóbb kilyukad a lemezből készült üzemanyag-tartály is.

Az alkohol kenőképessége rosszabb, mint a benziné, megrövidíti tehát a befecskendező fúvókák és a benzinpumpa élettartamát is!

Egy nem környezettudatos autós számára tehát az E85 előnye mindössze magas kompresszió tűrése és éppen aktuális kormányunk esetlegesen pozitív hozzáállása, ami a jövedéki adó mértékében nyilvánul meg. Ez a hozzáállás éppen a közelmúltban változott az autósok számára negatív irányba, véleményem szerint dominóhatást kiváltva. A felemelt jövedéki adó megszünteti az E85 árelőnyét, így már használni sem érdemes, nem hogy gondolkodni autónk jövőbeni átalakításán, vagy urambocsá alkalmas autó beszerzésén! Bezárhatnak szépen a már felépült motoralkohol gyártó üzemek, a kiszámíthatatlan, számolni sem tudó kormányt látva további üzemek garantáltan nem fognak épülni. Az alapanyagot eddig termelő gazdák is nézhetnek más megélhetés után. Ettől az intézkedéstől csak nőni fog a munkanélküliség, mindegy is, hogy száz vagy ezer fővel, a lényeg a tendencia!

Természetesen nem lesz ez így örökké, a kőolajkészletek csak csökkenni fognak, a szénhidrogén alapú üzemanyagok ára csak nőni fog, és egyszer, a talán nem is olyan távoli jövőben pedig elfogy a kőolaj... Mindenképpen fel fog értékelődni a folyamatosan előállítható motoralkohol jelentősége.

Sokan állítják, hogy az egyre nagyobb területeken, nem élelmiszer céljára termelt gabonafélék miatt élelmiszerhiány fenyeget, és ez az oka az élelmiszerek folyamatos drágulásának is. A helyzet szerintem nem ilyen egyszerű, az okok sokkal összetettebbek. Gondoljunk csak arra, hogy Kína és India összlakossága csaknem két és fél milliárd fő, a népesség életszínvonala az előrelátó tervezés következtében folyamatosan, lassan ugyan, de megbízhatóan nő. Élelmiszer fogyasztásuk folyamatosan nő, ekkora népesség esetében évi 2-3 % fogyasztásnövekedés is hatalmas volumen! Piacról beszélünk: folyamatosan növekvő keresletük legalább annyira felelős az árak drámai emelkedéséért, mint az élelmezési célú gabonafélék mennyiségének stagnálása vagy csökkenése!

Van megoldás a probléma kezelésére, csak éppen ez a megoldás érdekes módon kevéssé forog a köztudatban: alkohol bizony előállítható egyéb anyagokból is. A bioetanol előállítható cukor és keményítő tartalmú növényekből, és ún. második generációs eljárással cellulóz bázison.

Cukortartalmú alapanyagok: melasz, cukorrépa, cukorcirok, borfelesleg, párlatok, gyümölcsök.
Keményítő tartalmú alapanyagok: kukorica, árpa, búza, burgonya, batáta, csicsóka, stb.
Cellulóz: kukoricaszár, szalma, faanyag ill. faipari hulladék, szemét, stb.
Van tehát választék bőven, mindig alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz!

E 85-ös jövedéki adója

Több gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényt, köztük a jövedéki adóról szóló szabályozást módosító csomagot nyújtott be péntek délután a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A tervezet szerint a kormány 12 forinttal emelné a környezetbarát alapanyagú „benzin”, azaz az E85-ös bioetanol jövedéki adóját. Az indoklás szerint az, hogy az E85-nek 120 forint helyett csak mintegy 18 forint a jövedékiadó-tartalma, vagyis literenként körülbelül száz forinttal olcsóbb, indokolatlan árelőnyt jelent. Hozzáteszik azonban azt is, hogy az emelés a költségvetési bevételek növelése miatt szükséges.

A lépés átgondolatlan, szembe megy a magyar kabinetek uniós környezetvédelmi vállalásaival, több tízezer munkahely létesülése helyett most a meglévők kerülnek veszélybe, és összességében csökkenthet is a költségvetési bevétel – véli Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Megkeresésünkre úgy vélte: mivel az E85 hatásfoka körülbelül 30 százalékkal rosszabb a benzinénél, a 12 forinttal lényegében megszűnik a benzinhez viszonyított – a kormány környezetvédelmi elkötelezettségéből fakadó – versenyelőnye.

Az E85-öt jellemzően régebbi típusú, nagyobb tűrőképességű gépjárművek tulajdonosai kedvelik, akik viszont nagyon árérzékenyek. Így szerinte a lépés nyomán akár meg is feleződhet a kereslet – így az ebből várt jövedéki bevétel is –, ami az etanolipar veszteségei miatt még nagyobb lehet.

Héjj Demeter szerint lobbizásuk a kormánynál nem ért célt. Pedig az E85 a kiemelkedő elterjedtség ellenére mintegy 1–3 százalékos részarányával még mindig nem veszélyezteti a hagyományos láncokat. (A nagyok közül csak az Agip néhány kútja csatlakozott.) A költségvetés nehéz helyzetét megérti, de szerinte ez a korábbi ígéreteknek ellentmondó, júliustól hatályba lépő változtatás kiszámíthatatlanná teszi a beruházási környezetet, az E85-oszlopba fektető kutastól az etanol-előállítón át a fő alapanyagot jelentő hazai kukorica termelőjéig.

Az új kormány szavakban fontosnak tartja a hazai munkahelyteremtést, amire a bioetanol-gyártás lehetett volna az egyik legjobb példa. A hazai bázisú termelés 20–25 ezer ember munkahelyét biztosíthatná. A kereslet várható visszaesésével ugyanakkor még a meglévők is veszélybe kerülhetnek.

Forrás: nol.hu

Hát igen: kristálytisztán látszik, hogy politikusainknak halvány fogalmuk sincs arról, mi is az a kiszámítható gazdaságpolitikai környezet. Aztán majd csodálkoznak, hogy nincsenek befektetések. Ők csodálkoznak, mi meg szívunk! Mindnyájan tudjuk, hogy mire való a bioetanol árelőnye: ez az üzemanyag megújuló energiaforrás, csökkenthető vele az egyre drágább orosz importtól való függésünk is.
Az eszement döntés következményei: nem veszünk E85-öst, nem folyik be a jövedéki adó, veszteséget szenvednek el a kutak, a gazdák nézhetnek más tevékenység után, az etanol előállítók vagy exportálni tudják termelésüket, vagy bezárhatnak, nő a munkanélküliség, stb. Előre a lenini úton!

Energiafűz, mint alternatív energiaforrás

Energiafűz ( Salix Viminalis energo )

Ez a leggyorsabban növő fafajta. Naponta 3-3,5 cm-t képes nőni.
Hozama az első év után kb.8-10 t/hektár/év, míg a 3. év után már 40-60 t/ha/év.
Magas talajvizű vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb.15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni.
Kedvező tulajdonsága, hogy évente képes hektáronként 20-30 tonna szennyvíziszapot is feldolgozni, hasznosítani.
Betegségekkel szemben ellenálló. A vadak nem kedvelik acetil alkohol tartalma miatt.
A kinemesített fűz jó mézelő növény.

Termesztésének talaj és éghajlati igénye:
A mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt előfordul. Jól tűrik az eltérő hőmérsékletű viszonyokat. Az utóbbi években egyre nagyobb területeket
ültetnek be vele Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában. Az utóbbi három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az energiafűz igen jól tűri a homokos száraz talajt és a magas hőmérsékletet is.
Az energiafűz képes igen kedvezőtlen talajon pl. külszíni bányák meddőhányóin mint rekultivációs növény fejlődni. Természetesen lassabb tempóban mint más ún.normál talajon. Gyökérzete mélyre hatoló, ami lehetőséget ad a rossz minőségű talajokban való növekedésre is. Óriási szerepe van a humuszképzésben.

Az energiafűz ültetése és agrotechnikája:
Szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik.
Ültetés előtt a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hőmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel. Az ültetés kora tavasszal történik, kézi vagy gépi erővel, a talaj szántása, boronálása után. A sortávolság 75-100 cm, míg a tőtávolság 40-50 cm. Így hektáronként 14.000 db dugványra van szükség. Az ültetést követően 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az időben elegendő nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os.

Növényvédelem – növényápolás:
Az első évben különösen fontos a gyomoktól való védelem. Kétszer kell a területet gyomirtózni.

Az energiafűz hozama :
Az első év után a füzet vissza kell vágni 5-10 cm-re a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás. Kisebb területeken a betakarításhoz kaszát vagy robbanómotoros fűrészt, nagyobb területeken megfelelő adapterrel ellátott betakarító gépet alkalmazunk. A betakarított vesszők nem igényelnek speciális fedett raktározást.

Az energiafűz hasznosítása :
Elsősorban energetikai célokra nemesítették ki. A növény magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik, kb.4900 kcal/ kg. A fűtés költsége legfeljebb a koksznak 50, a gáznak 30, a fűtőolajnak pedig 20 százaléka.

Felhasználásának egyéb területei:
Papíripar, bútor- és épületfaipar, építőipar (ideiglenes utak építésénél, folyó- és patakpartok védelmére stb.), gyógyszeripar.

Az energiafűz energetikai felhasználása :
A világ hagyományos energiaforrásainak fokozatos kimerülése és az energiaköltségek folyamatos növekedése miatt kiemelkedő jelentőséget kap az alternativ energiaforrások felderítése és hasznosítása.
Az EU-ban számos kultúrnövény termesztése mennyiségileg szabályozott, míg ezt a növényfajtát korlátozások nélkül – sőt támogatások mellett – lehet termeszteni.

Az energiafűz termesztésének egyéb előnyei:
Betakarítása november és február között.
Alkalmassá teheti a térségi foglalkoztatás szintjének növelését, az alacsony szakképzettségű emberek tömeges foglalkoztatását. Környezetkímélő módon válthatja ki kisebb vagy akár nagyobb települések teljes körű fűtési energiával történő ellátását.
Alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására.
Értékes forrása lehet a „méh legelőknek.”
Bizonyítható, hogy az energiafűz termesztése kedvezőbb, mint a repce termesztése. Széles körben felhasználható, rendkívül gazdaságosan előállítható olyan növény, amely értékes új alternatívát jelent a mezőgazdaságban és az alternatív energia felhasználás területén.

Forrás:http://hu.shvoong.com/

Mezőgazdasági és faipari hulladékok hasznosítása

Korunkban egyre inkább előtérbe kerül az alternatív energiaforrások hasznosítása, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának lehetséges visszaszorítása. Ennek egyik indoka az ember által okozott globális felmelegedés megállítása, ill. a "hagyományos" energiahordozók árának prognosztizálható emelkedése.

Az egyik lehetséges alternatív energiaforrás a mezőgazdasági, erdészeti és faipari tevékenységek során keletkező hulladék. E hulladékok mennyisége óriási, ezeket kihasználatlanul hagyni bűnös mulasztás.

Ma sajnos, a keletkező mennyiség 10%-át sem használják fel tüzelési/energiatermelési célra. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb, a kukorica- és a napraforgószár csak nehezen hasznosítható energetikai célra, de annál alkalmasabb talajerő visszapótlásra. A gyümölcsfaültetvényeken keletkező igen nagy mennyiségű nyesedék hasznosítására alig-alig kerül sor, általában energiapazarló és környezetszennyező módon elégetik, noha aprítására és tüzelésére megfelelő berendezések állnak már rendelkezésünkre.

Az erdőgazdálkodásban jelenleg kb. 6 millió m3 fa kitermelésére kerül sor. Ebből a tényleges főtermék (ipari választékok) 2,4 millió m3 (40%), az apadék (kéreg és vágástéri hulladék) 1,3 millió m3 (21,6%), a melléktermék (tűzifa) 2,3 millió m3 (38,4%).

Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehetne energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható. A fakitermelés melléktermékeit is csak részben hasznosítják energiatermelési célra, vagy lakossági igényeket elégítenek ki vele, vagy faaprítékként használják fel, illetve eladják.

A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van kisebb-nagyobb tömörítésre. A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg:

Pellet: 10-25 mm átmérőjű tömörítvény.

Biobrikett: 50 mm , vagy annál nagyobb átmérőjű kör, négyszög, sokszög vagy egyéb profilú tömörítvények, amelyeket mező-, erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. Brikettet dugattyús és csigás présekkel készítenek.

Általában kötőanyag felhasználása nélkül készítik. Gyakran célszerű a különböző melléktermékek összekeverése a szilárdság növelése érdekében, például a szalmabriketthez fűrészpor, fenyőfakéreg.

Brikettálni csak a 10-15% nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörítendő anyag nagyobb nedvességtartalmú, szárítást igényel.

Előnyei:

Fűtőértéke a hazai barnaszenekének felel meg (15.500-17.200 kJ/kg), de azoknál tisztább.

A szén 15-25%-os hamutartalmával szemben csak 1,5-8% hamut tartalmaz, amit talajerő visszapótláshoz lehet használni.

Kéntartalma maximálisan 0,1-0,17%, amely a szén kéntartalmának 15-30-ad része.

Hátránya, hogy nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható.

Az erdészeti és faipari hulladékok energetikai hasznosításának eredményei

A fa, mint energiahordozó a felhasználóknál elsősorban apríték, pellet, illetve brikett formájában keresett. Természetesen ehhez a műszaki feltételrendszer biztosítása, támogatása szükséges!

A fa fűtőértéke látszólag alacsonynak tűnik, de a korszerű tüzelőberendezések alkalmazásával már kedvezőbb a kép: 1 kg tüzelőolaj 2,5-3 kg faaprítéknak felel meg, ugyanez a biobrikett esetében 1 kg olaj 2-2,5-del egyenlő, a fa nedvesség-tartalmától függően.

A Magyarországon felhasznált tűzifa kb. 700 ezer t tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé évente. A fa további hasznosítása során keletkező hulladék energiatartalma mintegy 250 ezer t olajegyenértéket jelent. Ha figyelembe vesszük az olajimport jellegét és környezetkárosító hatását, akkor lehet igazán a fa energetikai jelentőségét értékelni. Az energiaerdők produktumát is figyelembe véve közel egymillió t import tüzelőolaj lenne megtakarítható az ismert környezetkímélő hatásokkal együtt.

Európában a fa energia célú felhasználása jelentős, éves átlagban 2,3%-os növekedést mutat.

Hazánkban a fa energia célú felhasználása az 1980-as években jelentősebb volt. A fahasználatban egy új alapgép, az aprítógép beállításával a nevelővágásokban és a véghasználatokban a termelési apadék jelentősen csökkent. Így alakult ki a hulladékszegény technológia a fahasználatban. A fűrésziparban a kérgezőgép és aprítógép (mint alapgépek) beállítása lehetővé tette az eddig csak kis részben hasznosított kéregből és fűrészporból a fabrikett (biobrikett) termelését.

Magyarországon a fakitermelésnél a természetközeli lombos erdőknél nagyjából 40%-os iparifa, és 60%-os tűzifa hányaddal számolhatunk. Az energiaerdőknél ez természetesen 100%-os energetikai aprítékot jelent. A jelenlegi becslések alapján hazánkban több mint l00 ezer ha energiaerdő telepíthető. Ennek nagysága és üteme nagymértékben függ az Európai Uniótól és hazai támogatásoktól.

Milyen fa kerül az erőművekbe?

Gyakran elhangzott a felvetés, hogy az erőműbe kerülő fából vajon nem lehetne-e magasabb értéket előállítani. Az úgynevezett magasabb értékű faanyag erőművi beszállítása szöges ellentétben áll az erdészeti társaságok érdekeivel, hiszen gondos gazdaként arra törekednek, hogy maximalizálják az értékkihozatalt, s azon fáradoznak, hogy maximalizálják árbevételüket. A százéves termelési ciklusra való tekintettel ez egyébként nemcsak üzleti érdekük, hanem szakmai és erkölcsi kötelességük is. És ezt nem is bízzák a véletlenre a szakemberek.

Az energetikai felhasználásra kerülő erdészeti alapanyag fűrészipari feldolgozásra való alkalmatlanságát a szakemberek számára egyértelmű paraméterek mutatják.

Az erdészeti társaságok - az energetikai felhasználástól függetlenül, általában - a Magyar Szabványban rögzített minőségi paraméterek, és az ezek mentén kialakult vevői szokványok alapján válogatják az anyagot. A fűrészipari alapanyagnak a fentiekben meghatározott méretei és minőségi előírásai vannak.

Forrás: Biomassza Erőművek Egyesülése

Biogáz üzemek: komplex támogatási rendszer készül

Az előző biogáz témájú cikk közzététele után találtam egy beszámolót az idei Renexpo-ról, biogáz témában. Az európai civilizáció bizony nagyon nagy mértékben épül a korlátlanul hozzáférhető energiára, ennek hiányában pillanatok alatt összeomlana... A biogáz ugyan nem állítható elő korlátlan mértékben, viszont folyamatosan megújuló energiaforrás, szerepe nélkülözhetetlen a földgáz jelentőségének csökkentésében!
Tehát a cikk a Piac & Profit oldaláról:

Biogáz üzem: már 15-20 engedély után
A jogi és támogatási normák korszerűsítésére is következtetni lehet a Renexpon rendezett konferenciák és tematikus kiállítások jóvoltából, s meglehet, a biogáz felértékelődhet a közlekedés szereplői számára is.

Komplex támogatási rendszer készül és veszi át az eddigi zöldenergia-támogatás helyét akár már 2012-től, s ennek érdekében a németországi modellt tanulmányozzák a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikával, zöldenergiával foglalkozó szakemberei - ismertette a tárca osztályvezetője, Bíró Tamás az állam szerepvállalásának korszerűsítését. Igaz, ennél többet tudatosan nem hozott nyilvánosságra a Renexpo május 5.-i, a biogáz nemzetközi és hazai alkalmazásának aktualitásait részletező konferencián. Ennek a megújuló energiahordozónak az elterjedését is javítani igyekszik a szakmai kormányzat, dacára annak, hogy a biomassza túlsúlyát tényként lehet elkönyvelni hosszú távon is. Az elkövetkezendő években az EU-s vállalás alapján - a „megújulók" bruttó felhasználása 14,65 százalék lesz 2020-ra -alakítják hazánkban a szabályrendszert és a támogatáspolitikát, s előnyben részesítik az önkormányzati, illetve kkv-szektort.

A biogázzal foglalkozó konferencián mindenesetre tetten lehetett érni, hogy hol van szükség a jogi normák változtatására, hiszen - dr. Kovács Attilának, az Európai Biogáz Szövetség elnökségi tagjának szavai szerint - hazánkban még mindig okkal kérdezik: szabad-e a szántóföldeken energiát termelni? A biodízelt engedik az előírások, de a biogázt a legutóbbi időkig szinte ellehetetlenítették, holott a rossz adottságú földeken óriási lehetőség kínálkozik. A biometánt, mint üzemanyagot egyébként a kontinensen öt államban engedik használni. Jó lenne azonban, ha több teret kapna ez az energiahordozó is, bár a forgalmazás hálózatán túl az alkalmassá tett járművekre is gondolni illik.

Jogi kategóriákról érvelt a konferencián előadó jogász, dr. Lengyel Attila is, aki kifejtette, 15-20 darab engedély kell egy-egy biogáz-termelő üzem létesítéséhez, s harminc feletti tényezőt kell figyelembe venni a döntéseket hozó hivatali bürokráciának. Sőt az átfutási időt - mely egy és öt év közé tehető - ugyancsak tanácsos kellő előrelátással megterveznie a beruházónak.

Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb biogázüzeme

2010. novemberi hír az Observertől!

2010. november 3., Szarvas - A tervek szerint halad Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb biogáz üzemének építése, amelynek alapkövét idén július közepén helyezték el Szarvason. Az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. alternatív energiára alapuló üzemének műszaki készenléti szintje 70%-os, az alapanyag- és végtározók kialakítása 90%-os, a biogázból villamos és hőenergiát előállító kiserőmű építése pedig október elején már megkezdődött. A 4,2 megawatt teljesítményű, 3,9 milliárd forintos beruházás időben elkészül, és 2011 júniusi átadása előtt már áprilisban a próbaüzemmel el is indul.

A biogáz olyan megújuló és multifunkcionális energiaforrás, amely alkalmas áram- és hőtermelésre, betáplálható a földgáz-hálózatba, valamint járművekhez üzemanyagként is alkalmazható. Habár Magyarország adottságai megfelelőek, felhasználása hazánkban még kevéssé elterjedt. Ezt felismerve, Németország vezető biogáz fejlesztő- és üzemeltető vállalata, az Aufwind Neue Energien GmbH magyarországi leányvállalata, az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. megkezdte az ország legkorszerűbb és legnagyobb (4,2 MW villamos teljesítményű) biogáz üzemének felépítését.

A közel 500 millió forint EU-támogatással, összesen 3,9 milliárd forint értékű beruházásban megvalósuló létesítmény - amelynek alapkövét 2010. július 16-án helyezték el - évente 12,8 millió m³ biogázt állít elő. A beruházásban közreműködő partnerként részt vesz a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is: egyrészt alapanyaggal látja el a biogázüzemet, másrészt a cég telephelyén épül fel az a kiserőmű, amelyen keresztül fűtési és használati melegvízen kívül technológiai gőzt, illetve hűtési hidegenergiát és áramot is szolgáltatnak.

A komplex térségfejlesztést megcélzó Aufwind silózott cukorcirok és technológiai higítóvíz felhasználásával a környéken fellelhető és eddig nem hasznosított, több mint százezer tonna hulladék (pl. sertéshígtrágya és pulykaalmostrágya, vágóhídi hulladék, szennyvíziszap, tejsavó és flotátumiszap) környezetbarát feldolgozását hajtja végre az 56 ezer m2 alapterületű biogázüzem telephelyen. Ezzel a környezet- és szagterhelés csökkentése mellett az üzem 27,6 millió kWh áramot termel (amelynek 13%-a az üzem saját villamosenergia-igényét fedezi). Mindemellett magas értékű talajjavító tápanyagokat tartalmazó biotrágyát is előállítanak majd.

A jövő áprilisban próbaüzemmel induló beruházás a tervek szerint halad: a fermentorok és a tárolók szerkezetkészek, a 4 km hosszú gázvezeték - amely a Gallicoop-telephelyen már épülő kiserőművet köti össze a biogáz üzemmel - elkészült, és a nyomáspróba is sikeresen megtörtént. Jelenleg a biogázüzem technológiai szerelése zajlik. Ugyancsak folyamatban van a biogázüzem területén megépítendő műszaki- és irodaépület kivitelezése, valamint a vízközmű, tüzivíz és esővíztározó kiépítése. Az Aufwind az eddigiek során 60 százalékban hazai beszállítókkal szerződött, demonstrálva ezzel is elkötelezettségét a komplex térségfejlesztés iránt, amely reményei szerint hozzájárul a régió gazdasági, környezetvédelmi és agrokulturális fejlődéséhez.

A 2011 júniusra tervezett átadás előtt a befejező munkálatok közé tartozik többek között a villamosenergia-hálózati csatlakozás kiépítése az üzem és a Gallicoop telephelyén, a világítás-, irányítás-, vezérlés- és biztonságtechnika kiépítése, valamint a külső és belső úthálózat kialakítása.

Az Aufwind Neue Energien GmbH projektigazgatója, Kecskés József kifejtette: "Ez a biogáz üzem sok magyarországi megújuló energetikai kezdeményezéssel ellentétben meg is valósul, tehát ténylegesen megépül az ország legnagyobb és legkorszerűbb biogáz üzeme. Fontosnak tartom kiemelni, hogy teljes mértékben biztonságosan fog működni a szarvasi létesítmény, hiszen a technológiából kifolyólag kizárt bármilyen olyan esemény, amely a környezetet szennyezné vagy a lakosság aggodalmára adhatna okot."

Eddig az idézet, itt pedig a véleményem a fentiekről:

Ezt a cikket nem az Aufwind reklámjának szántam, elműködnek ők nélkülem is egész jól... Figyelemre méltónak tartom azonban, hogy Németországban mennyivel előrébb tartanak a biogáztermelés területén, mint nálunk. Pozitív dolognak tartom, hogy hozzánk telepítik a legfejlettebb technológiát, hozzájárulnak környezetünk tisztábbá tételéhez, és nem utolsó sorban munkát adnak a szarvasiaknak. Egy fecske persze nem csinál nyarat, de örülnünk kell minden kezdeményezésnek. Biogáz előállítható kicsiben és nagyban egyaránt, rengeteg a hasznosítható és hasznosítandó hulladék, és a fenti cikkből láthatóak a járulékos hasznok is... Szerintem teljesen egyértelmű, hogy a működő erőművek hozzájárulhatnak a mezőgazdasági üzemek gazdaságosabb működéséhez is!

Energianövények: az olasznád karrierje

Szándékomban áll egymás után közzétett bejegyzésekben bemutatni a hazánkban gazdaságosan termeszthető energianövényeket. Az energianövény termesztésének ötletével kacérkodó vállalkozók nyilvánvalóan csak alapos tájékozódás után döntik majd el, hogy számukra, az általuk birtokolt területen mely növényfajjal érdemes foglalkozni. Körülnézve a lehetőségek között, az egyik legígéretesebb energianövénynek az olasznád (Arundo donax L.) tűnik.

Az ARUNDO DONAX - a zöld biomassza és a legújabb biotechnológiai kutatások fényében

Az Arundo donax eredetileg minden bizonnyal egy ember által elterjesztett, elsősorban dísznövény. Szakemberek többsége szerint egy Észak-Indiából származó nádféle egyed steril, dekaploid klón utódja. Az Arundo-t jelenleg vegetatív úton szaporítják rizómákról, vízszintesre fektetett szárnódusz dugványokról, valamint egyedi mikroszaporítási módszerrel.

A különböző Arundo ökotípusoknak beszámolók szerint élő csírázóképes magja nincsen. Ezt a sterilitást az USA-ban, Prof. Márton László és munkatársai tanulmányozták legalaposabban, akik részletes citológiai vizsgálatokkal megállapították mind a hím, mind a női gametofiton sejteknek a virágfejlődés során történő degradációját, aminek következtében a megtermékenyítés nem valósulhat meg.

Hazánkban az Arundo donax egy jelentős jövővel rendelkező rostnövény is, elsősorban cellulóz-pép készítésre. Ausztráliában például ültetik takarmánynövénynek és szélfogónak is alkalmas. A zenészek is jól ismerik, hiszen szárából különböző fúvós hangszerekhez készítenek extra minőségű sípokat. Ezen kívül ezt a növényt a talajjavítás céljából, ún. fitoremediációs képességéről is ismerik.

Mindezeken kívül mégis a legnagyobb jelentőségét a biomassza előállításában látják, különös tekintettel a globális széndioxid egyensúly fenntartása és csökkentése témakörökben. Az egyetlen, jelenleg ismert korlátozó tényező az Arundo elterjesztésében a rendkívül alacsony szaporítási hatékonyság.

Az elmúlt 10 év folyamán éppen ezen a területen történtek meg a legjelentősebb áttörések az Egyesült Államok Dél-Karolinai Egyetemén (University of South-Carolina, Columbia-SC) valamint a Debreceni Egyetemen. A növényi GMO- kutatás úttörője, Márton László professzor által vezetett kutató csoport kidolgozta azt a módszert, amelynek segítségével a virágzati buga virágnyílás előtti szöveteiből sterilen kimetszett darabokról megfelelő összetételű táptalajon eddig nem látott intenzitású szomatikus embriógenezis indukálható („Márton-Czakó módszer”). Az USA államaiból származó genetikai anyaggal a kutatók elérték, hogy egyetlen növényből - egy év alatt - akár 1 millió utód is előállítható.

Összevetve az Arundo donax által megmutatkozó mérsékelt égövi biomassza potenciált egyéb lágyszárú évelő növényfajokkal, megállapítható, hogy az Arundo esetében szignifikánsan kevesebb gyomirtó szer, rovarirtó szer és műtrágya felhasználás szükséges oly módon, hogy hektáronként - öntözetlen körülmények között - 20-40 tonna szárazanyag termelés tervezhető (észak-olaszországi adatok). Azt is megállapították az eddigi kutatások során, hogy az Arundo donax marginális területeken is kitűnően adaptálódik, pl. sós, túlzottan lúgos, időszakilag elárasztott talajokon, szénnel és mezőgazdasági, ipari kémiai anyagokkal szennyezett talajokon is szóba jön a biomassza termelés szempontjából.

A növény életciklusa az eddigi tapasztalatok alapján 20 évnél többre tervezhető, ezen idő alatt a telepítés költségei, és a talaj-előkészítés jelenti a legnagyobb munkát, költséget. A következő években az olasz nád nem igényel talajművelést, lombja fedi a talajt, a szárak összeérnek és záródnak, a talajt sűrűn áthálózó gyökérzet megköti annak felületét az erózióval szemben, és kitűnő víztartó, vízfelvevő, vízmegőrző réteget képez a hirtelen lezuhanó, nagy mennyiségű csapadék idején is. A hatalmas gyökértömeg következtében a beállt állomány kitűnően bírja az átmeneti és hosszabban tartó szárazságot, egyúttal rendkívül sok szerves anyagot juttat a talaj mélyebb rétegeibe is, miközben lebontja a talaj különböző szerves szennyeződéseit, a gyökeret körülvevő intenzív mikrobiális aktivitás segítségével. Ezt a különleges, „edafon” környezetet a szakirodalomban arról ismerik, hogy az Arundo számára kiegészítő nitrogénforrás műtrágya formájában nem vagy csak az ültetvény életének elején szükséges, hiszen a mikrobák által megkötött légköri nitrogén az ősz és a tél folyamán feltáródik és a gyökerekben halmozódik fel, mely a következő vegetáció időszakában maradéktalanul hasznosul.

Kevéssé tanulmányozott, de nem elhanyagolható szempont az is, hogy az intenzív talajélet következtében a zárt lomb alatt un. lokális széndioxid-akkumuláció alakulhat ki, amely szántóföldi spontán szénsavtrágyázásként is felfogható (Renaud-effektus). Az eddigi tapasztalatok szerint a betakarítást követően a saját Arundo hamu (pl. a szingáz előállító erőművek mellékterméke) területre kijuttatása biztosítja az egyéb ásványi sók stabil körforgását.

Az Arundo donax rendkívül mértékben ellenáll a klímaváltozásokkal szemben. Világszerte 50 év feletti, érintetlen állományok is ismertek, mezőgazdasági beavatkozás és művelés nélkül. Az olasznád rizómái gömb alakúak, horizontálisan nem terjednek ún. tarackoló gyökerekkel, mint azt teszi pl. a bambusz. Egyes hazai botanikus kertekben egyetlen növényről telepített 30 éves Arundo állomány tövének sugara elérheti a 4-5 métert. Tekintettel arra, hogy életképes magja nincs, az olasznád nem tekinthető ún. invazív, agresszív módon terjedő, kiirthatatlan fajnak.

A szakemberek szerint a biomassza előállítás céljából telepített ültetvények esetében ki kell alakítani a termőkörzet ún. pufferzónáját, amely mintegy 10-30 m körül javasolható. Ezen a területen vagy a felületet talajműveléssel tartják tisztán, vagy más fajokból létesítenek un. térzáró sorokat. Ilyen lehet pl. gyorsrotációjú erdészeti növény vagy egyéb évelő, nem rizómás lágyszárú faj. Az Arundo-val betelepített biomassza ültetvények megszüntetésére vonatkozóan is kidolgoztak már stratégiákat. Eddigi tapasztalatok alapján a növény folyamatos kaszálása nem elég hatékony elimináció, ezért ennek gyomirtó szerrel való kombinációja ajánlható (pl. a glifozát tartalmú Rodeo). Az ültetvény-eliminációs módszerek az USA déli államaiban már kidolgozásra kerültek.
Forrás: cellulosefarming.com

Miért előnyös az Arundo donax L.?

Az ipari hasznosítás előnyei

magas biomassza hozam (20-40 száraz tonna/év, minimum 20 évig)

A fával egyenértékű fűtőérték

Az egyedüli biomassza-növény, amelynek pozitív energiamérlege van, ha közvetlenül energiatermelésre használják (negatív CO₂-kibocsátás

Pelletálható, brikettálható, chips, faszén készíthető belőle, keverhető alapanyag

Kis, közepes és nagy biogáz üzemek ideális biomassza forrása

Hatékony talajjavító, alkalmas kármentesítésre (olajszennyeződés, vegyszermaradvány, nehézfém eltávolítása)

Alkalmas kistérségi és városi szennyvizek technológiai vizének és iszapjának kezelésére

Termesztési előnyök

Szántóföldi növénytermesztési és betakarítási technológiákkal művelhető

Nem kíván évente talajművelést vagy újratelepítést

Nincs ismert speciális kártevője (nem kell növényvédő szert alkalmazni)

Gyors növekedése és termete miatt nem kell használni gyomirtó szert

Lábon tárolható, öngyulladási és rothadási veszély nélkül

Marginális területeken is jól nő (sós, szikes, lúgos, savas talajok; jó pH tűrő)

Kiszárítja a belvizes területeket, de tűri a hosszan tartó szárazságot is

Megakadályozza a talajeróziót

Jó rejtek- és élőhelyet biztosít a vadaknak (az állatok nem kedvelik a levelét)

A vegetációs időszak végén, a fagyoktól kezdve csak a kiüresedett, 70-75 % cellulózt tartalmazó sejtfal-tömeget aratjuk le; a szerves és szervetlen tápanyagok a rizómákba vándorolnak (ezért kicsi a trágyázás iránti igénye)

Környezetvédelmi előnyök

Nem invazív növény - nincs magja

A rizómái nem kúsznak nagy távolságra

Nincs nemzetközi kereskedelmi kockázat

Az egészséggel összefüggő előnyök

Nincs virágpora, allergiát nem okoz

Nincs géntechnológiai, etikai és biobiztonsági kockázat

A szaporítóanyag elérhetősége
Az ipari mértékű - kórokozó, kártevő és vírusmentes - szaporítóanyag iránti igény kiszolgálására hatékony technológia, megfelelő kapacitás és ügyfélcentrikus szolgáltatások állnak rendelkezésre

Támogatók, ipari partnerek

MOP Biotechnology Kft (Nyíregyháza)

EKBA (Debrecen)

Debreceni Egyetem AGTC Növényi Biotechnológiai Tanszék (Debrecen)

University of South Carolina, Columbia (USA)

EU-NORVEGALAP-AGROCELL

ÉARFŰ (Debrecen)

Kristály 88 Kft (Budapest)

Interest-Trade Kft (Nyíregyháza)

Pro-Team Kft (Nyíregyháza)

További információk: cellulosefarming.com

Pelletgyártás kicsiben és nagyban

Szívügyem a pelletgyártás és felhasználás elterjesztése: mint alternatív energiaforrás, nagymértékben kiválthatja a fosszilis energiahordozók használatát, csökkentheti függőségünket az előbb-utóbb mindenképpen elfogyó kőolajtól, földgáztól. A fenntartható fejlődés szempontjából is ideális a pellet gyártása, használata, mert a pellet egyaránt készíthető energianövényekből, mezőgazdasági és faipari hulladékokból, stb.

A piacon kapható többféle teljesítményű brikettáló és pelletgyártó gép, melyek egyaránt alkalmasak a vállalkozásunkban keletkező hulladékok hasznosítására, valamint fő tevékenységként történő pellet előállításra is. Magam a brikettálással szemben inkább a pelletgyártást favorizálom, hiszen ma már a pellet elégetése automatizált pelletkazánokban megoldottnak tekinthető. Családi házak, intézmények fűtésrendszerének megoldása automatikus pelletkazánnal eleve nem drágább, mint "hagyományos" gázfűtéssel, üzemeltetése, a fűtési költség pedig jóval alacsonyabb, mintha gázt használnánk!

No de maradjunk egyelőre a pelletgyártó gépeknél. Egy kis teljesítményű pelletálógép ideális asztalosok, nyílászáró-gyártók, bútorgyártó kisüzemek számára, akik saját hulladékukból saját felhasználásra vagy értékesítésre szánt fűtőanyagot szeretnének gyártani. A pelletáló száműzi a hulladékkezelési, -szállítási költségeket , helyette extra bevételt termel. Találtam erről egy videót a Youtube-on. Nem túl jó minőségű felvétel, de jól illusztrálja, hogy kicsiben is megoldható a faipari hulladék hasznosítása. Nagyobb igények esetén természetesen komolyabb berendezések is beszerezhetőek, pályázat útján állami támogatás és kedvezményes hitel is igénybe vehető technológiai fejlesztésre, korszerűsítésre.

Kisüzemi pelletgyártó gép


Forrás: brikettáló.hu

Alternatív holland ötlet

Az energiafelhasználás csaknem egytizede légkondícionálásra és szellőztetésre megy el a fejlett világban...
Mindez megoldható szinte energia igénybevétele nélkül is, és most nem arra gondolok, hogy nyissuk és zárjuk sajátkezűleg az ablakot... Mielőtt újra feltalálnánk a meleg vizet, előbb érdemes körülnézni a szomszédban, ők hogy csinálják!

Az épületek hűtését sokkal egyszerűbben és olcsóbban is meg lehet oldani. A hollandiai TU Delft egyetemen például egy kísérleti napkéményt építettek Ben Bronsema tervei alapján. A torony működési elve igen egyszerű: a 11,5 méteres, feketére festett tornyot felmelegíti a napsütés. A napos oldalon a sötétre festett üveg egyrészt hatékonyan veszi fel és adja át a hőt, másrészt jól is szigeteli a tornyot. A felszálló meleg levegő magával húzza a toronyhoz kapcsolt helyiségekből a meleg levegőt, és helyére hűvösebb levegő áramlik az alsóbb szintekről, a pincéből. A tesztelés során pontosan mérik, hogy adott erejű szél, illetve napsütés, továbbá adott hőmérséklet mellett mekkora légtömeget sikerül megmozgatni, mennyi hőmennyiséget sikerül átadni, ha télen mondjuk 20, nyáron pedig 24 Celsius fok belső hőmérséklet fenntartása a cél. A napkéményt össze lehet kapcsolni hőszivattyúval is, és így az épületek fűtését is ki tudja egészíteni.

Az egyetem kutatóinak arra is van ötletük, mit kellene tenni, ha már beépítették a hűtőberendezéseket. Egy zéró széndioxid-kibocsátású rotterdami negyed tervezésekor figyeltek fel arra, hogy az élelmiszerboltok rengeteg energiát fordítanak hűtésre, és az ebből keletkező hőmennyiség egyszerűen elszáll a levegőbe. Ezért az új városrészben az így keletkező hőenergiát a szomszédos lakások fűtésére fogják felhasználni.

Forrás: Figyelő

Videó a felcsúti szélerőműről

Korábban már írtam Dr. Györgyi Viktor találmányáról, a függőleges tengelyű szélerőműről. Akkor sajnos nem jutott eszembe, hogy utánanézzek, létezik-e videó a szerkezetről? Nos, igen, létezik, alább ezt teszem közzé: