Az energiafelhasználás csaknem egytizede légkondícionálásra és szellőztetésre megy el a fejlett világban...
Mindez megoldható szinte energia igénybevétele nélkül is, és most nem arra gondolok, hogy nyissuk és zárjuk sajátkezűleg az ablakot... Mielőtt újra feltalálnánk a meleg vizet, előbb érdemes körülnézni a szomszédban, ők hogy csinálják!
Az épületek hűtését sokkal egyszerűbben és olcsóbban is meg lehet oldani. A hollandiai TU Delft egyetemen például egy kísérleti napkéményt építettek Ben Bronsema tervei alapján. A torony működési elve igen egyszerű: a 11,5 méteres, feketére festett tornyot felmelegíti a napsütés. A napos oldalon a sötétre festett üveg egyrészt hatékonyan veszi fel és adja át a hőt, másrészt jól is szigeteli a tornyot. A felszálló meleg levegő magával húzza a toronyhoz kapcsolt helyiségekből a meleg levegőt, és helyére hűvösebb levegő áramlik az alsóbb szintekről, a pincéből. A tesztelés során pontosan mérik, hogy adott erejű szél, illetve napsütés, továbbá adott hőmérséklet mellett mekkora légtömeget sikerül megmozgatni, mennyi hőmennyiséget sikerül átadni, ha télen mondjuk 20, nyáron pedig 24 Celsius fok belső hőmérséklet fenntartása a cél. A napkéményt össze lehet kapcsolni hőszivattyúval is, és így az épületek fűtését is ki tudja egészíteni.
Az egyetem kutatóinak arra is van ötletük, mit kellene tenni, ha már beépítették a hűtőberendezéseket. Egy zéró széndioxid-kibocsátású rotterdami negyed tervezésekor figyeltek fel arra, hogy az élelmiszerboltok rengeteg energiát fordítanak hűtésre, és az ebből keletkező hőmennyiség egyszerűen elszáll a levegőbe. Ezért az új városrészben az így keletkező hőenergiát a szomszédos lakások fűtésére fogják felhasználni.
Forrás: Figyelő
2011. április 26., kedd
Videó a felcsúti szélerőműről
Korábban már írtam Dr. Györgyi Viktor találmányáról, a függőleges tengelyű szélerőműről. Akkor sajnos nem jutott eszembe, hogy utánanézzek, létezik-e videó a szerkezetről? Nos, igen, létezik, alább ezt teszem közzé:
Új alternatív energiaforrás – a napkémény vizsgálata
"Földünkön jelenleg a fosszilis energiaforrások felhasználása a legjelentősebb. A készletek csökkenésén túlmenően az igazi veszélyt a környezetbe kerülő szennyező anyagok jelentik, ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások. A Nap energiája egyike a tiszta energiáknak. Ennek kiaknázására számos megoldás született. Ezek közül egy, a levegő áramlásán alapuló napkémény. A folyamat lényege az, hogy a Nap energiáját összegyűjtő tető alatt a levegő felmelegszik és a kémény felé áramlik, melyben felszáll és közben lehűl. A levegő az egész rendszer körül cirkulál, mivel oldalról újabb hideg levegő áramlik a felmelegedett helyére. A kéménybe elhelyezett turbinák termelik - a felszálló levegő mozgási energiáját felhasználva - az elektromos energiát.
Kísérleteink célja az volt, hogy demonstráljuk, helyi szinten (Magyarországon, ezen belül Szegeden) is működőképes lehet egy ilyen elrendezés. Az általunk megépített napkémény modell kollektor mezeje egy acél vázra erősített áttetsző plexi lapokból álló 4 m² alapterületű 0.51 m magasságú piramis. A hatékonyabb működés érdekében szigetelést és fekete abszorbens anyagot alkalmaztunk. A kémény magassága 3 m, amely már magában foglalja az általunk tervezett, megépített, tűcsapágyazással rögzített könnyű forgó részt. A cső átmérője 0.085 m, a propelleré pedig 0.068 m, a lapátok dőlésszöge: 12º.
Vizsgálataink azt mutatták, hogy a propeller fordulatszáma, a sugárzás intenzitása és a belső-külső hőmérséklet különbség egyenes arányosságban állnak. Egy általunk készített dinamó segítségével elektromos áramot is elő tudtunk állítani."
A bejegyzés forrása: SZTE
Kísérleteink célja az volt, hogy demonstráljuk, helyi szinten (Magyarországon, ezen belül Szegeden) is működőképes lehet egy ilyen elrendezés. Az általunk megépített napkémény modell kollektor mezeje egy acél vázra erősített áttetsző plexi lapokból álló 4 m² alapterületű 0.51 m magasságú piramis. A hatékonyabb működés érdekében szigetelést és fekete abszorbens anyagot alkalmaztunk. A kémény magassága 3 m, amely már magában foglalja az általunk tervezett, megépített, tűcsapágyazással rögzített könnyű forgó részt. A cső átmérője 0.085 m, a propelleré pedig 0.068 m, a lapátok dőlésszöge: 12º.
Vizsgálataink azt mutatták, hogy a propeller fordulatszáma, a sugárzás intenzitása és a belső-külső hőmérséklet különbség egyenes arányosságban állnak. Egy általunk készített dinamó segítségével elektromos áramot is elő tudtunk állítani."
A bejegyzés forrása: SZTE
2011. április 24., vasárnap
A következő lépcső: tóriumot alkalmazó nukleáris reaktorok?
Kissé talán furcsa, hogy az alternatív energiákkal foglalkozó blogomban egy nukleáris alternatíváról, mégpedig a tórium alapú nukleáris reaktorokról teszek közzé egy írást. A jelenleg működő urán alapú reaktorok valóban nagyon veszélyesek a mindenütt jelen lévő kockázatok miatt, gyakorlatilag nem megoldott a hulladék környezetbarát hasznosítása, az uránkészletek végét is látjuk már.. Szakértők szerint a tórium lehet a jövőben az urán alternatívája, több szempontból is. A téma elismert szakértője Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök, aki ráadásul a nem szakember, egyszerű érdeklődő számára is könnyen érthetően tud fogalmazni, ami ritkaság szakemberek között!
Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy az alternatív energiaforrásokat a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell kiaknázni, a szükséges műszaki berendezéseknek elérhetőeknek kell lennie az átlagember számára, ám amíg ez az idő eljön, addig is van bőven teendőnk a nukleáris energiafelhasználás biztonságának fokozásán.
Alább idézem Szentgyörgyi Zsuzsa egyik, a témával foglalkozó írását.
Megváltó tórium?
Jó uránhelyettesítő
A fukusimai katasztrófa egyik hozadéka, hogy előtérbe kerül új technikai megoldások alkalmazásának lehetősége, olyanoké is, amelyeket már korábban ismertek, de részben kiforratlanok voltak, részben a meglévőkhöz viszonyítva túl drágának tűntek. Ilyenek lehetnek például a tóriumot alkalmazó nukleáris reaktorok is.
A gondolat nem új, már Wigner Jenő is felvetette a lehetőségét. A mennydörgés istenéről, Thorról elnevezett fém sok tulajdonságában hasonlít a jelenleg üzemanyagként használt uránhoz, csak jóval nagyobb mennyiségben fordul elő a Földön, és ha megfelelően hasznosítják, a tömegéhez viszonyítva jelentősen több energia nyerhető ki belőle (1 kg tóriumból előállítható energiához uránból 200 kg, szénből pedig több millió kilogramm kellene). Ebből az is következik, hogy lényegesen kevesebb az elhasznált üzemanyag mennyisége, tehát enyhülnek a hosszú távú tárolás gondjai.
Már évek óta folynak üzemi kísérletek, sőt megvalósítások is az úgynevezett folyékony fluorid só olvadékos tórium reaktorokkal (angol rövidítéssel: LFTR). A reaktortartályban néhány száz Celsius-fokos olvadt sóban, például lítium-fluoridban feloldott tórium van. Az alapanyag, a tórium 232-es izotópja azonban gyakorlatilag nem radioaktív, ezért „be kell gyújtani”. Ehhez urán-233-mal sugározzák be, amitől neutronok keletkeznek, beindul a maghasadás, újabb neutronok és további U-233 keletkezik, amellett hő termelődik. A üzemanyag folyékony sót tartalmazó hőcserélőn halad át, és az itt felmelegített anyagot (például héliumot) használják a turbinák hajtására. Nagy előny, hogy nincs szükség hűtőközegként vízre, hiszen épp a hűtővíz hiánya okozta a katasztrófát a fukusimai reaktoroknál. (A több emelet magasságú cunami elsodorta a hűtőrendszert és a felhevült szerkezeti anyagokból keletkező gázok, elsősorban a hidrogén okozták a robbanásokat.) Az is előny, hogy a fluorid só nem gyúlékony, így egy tűz esetén nem bocsát ki radioaktív gázokat.
Eddig az előnyök. Nyilvánvaló, hogy a mostani katasztrófa és az azt követő aggodalmak nyomán a világon mindenütt, ahol nukleáris energiatermeléssel élnek, újragondolják egy biztonság szempontjából kedvezőbb energiaportfólió kialakítását. A megújulók egyelőre nem elegendőek tömeges termelésre, és azok is hordoznak problémákat, a jó öreg szén pedig messzemenően nem lehet megnyugtató lehetőség.
A legelső ellenérv a tóriumos reaktorokkal szemben, hogy a szóba jöhető technológiák még messzemenően nem kiforrottak. További lényeges probléma a tórium üzemre való átállás igen magas költsége. Kétségtelen, hogy ez utóbbinál komoly számítások után lehet csak megnyugtató ítéletet mondani, mert a biztonság nagyon nagy súllyal szerepelhet előnyként. Messzemenően nem elhanyagolható tényező, hogy a fluorid sók rendkívül agresszívek, és még az sem elegendő, ha korrózióálló (jó drága) anyagból készítik a velük érintkező szerkezeteket, mert a kísérletek tanúsága szerint azok is gyorsan tönkremennek.
Mindenesetre kísérletek folynak szerte a világban. A New Scientist arról tájékoztat, hogy például az Európai Unió atomenergia ügynöksége, az Euratom idén egymillió eurós költséggel indított projektet, amelyben egyebek között LFTR-megoldásokkal kapcsolatos számításokat és kísérleteket fognak végezni. Kínában a Tudományos Akadémia keretén belül dolgoznak hasonló témákon, Indiában pedig már hosszabb ideje kísérleteznek tórium üzemanyagokkal.
Vannak azonban hátráltató tényezők is. Az uránon alapuló reaktorokat gyártó és üzemeltető cégek nyilvánvalóan gátolni igyekeznek az új technológiák megjelenését, márpedig ezek többnyire igen nagy hatalmú óriás vállalatok. A másik a katonák igénye, mert ne feledjük, az uránüzem számukra hasznos mellékterméke a plutónium. És tudjuk, ezt használják az atombombákhoz.
Energetikai kockázatbecslés
A fukusimai tragédia után Európában 143 reaktort vizsgálnak felül rengésállóság szempontjából, Kínában pedig, ahol mintegy harminc új reaktor van építés alatt, a továbbiak engedélyezését a vizsgálati eredményekig felfüggesztették.
Kérdés, hogy ha a nukleáris termelés visszaszorul a világ villamosenergia-ellátásában, milyen más gondokkal kell szembenézni. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) figyelemre méltó tendenciákra hívja föl a figyelmet legutolsó éves jelentésében. Ha a megtermelt villamos energiára vonatkoztatjuk a világban bekövetkezett halálesetek számát (vagyis gigawattóránként hány ember hal meg), akkor kiderül, hogy az atomenergia lemarad a kockázati sorban.
Az „első helyezett” a vízenergia, amit az magyaráz, hogy 1975-ben több mint 230 ezer ember pusztult el Közép-Kínában a rövid idővel egymás után bekövetkező, sorozatos gátszakadások és azokat követő hatalmas áradások miatt.
Második helyen áll a szén, az összes haláleset mintegy 33 százalékával, amiben benne foglaltatnak a súlyos, évente több ezer életet követelő bányaszerencsétlenségek éppúgy, mint a szénerőművek kibocsátásaiból származó halálos végű megbetegedések. A bostoni Tiszta Levegő Szakértői Bizottság 2010 végén kiadott jelentése szerint évente több mint 13 ezer ember halálának okozói a szénerőművekből a levegőbe kikerülő finom részecskék. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának igen szigorú új rendelete a szénerőművek higanykibocsátását korlátozza. Becsléseik szerint ez a higany évente mintegy 17 ezer haláleset okozója lehet. Ugyanakkor az IEA becslései szerint a csernobili katasztrófa óta eltelt negyedszázadban kilencezer körül jár az emiatt bekövetkezett halálesetek száma.
A sorban harmadik a földgáz a kitermelése és otthoni felhasználása közben bekövetkező robbanások miatt. Az atomenergia csak a negyedik.
Mi lehet az oka, hogy az emberek nagy része mégis jobban idegenkedik az atom-, mint a szénenergiától? – veti föl James Hammit, a Harvard Egyetem munkatársa. Feltehetőleg azért, mert a szén üzemanyag által okozott halálesetek folytonosak, nem pedig egyszeri feltűnő jelenségek.
Szinte észrevétlen az összefüggés az átlagember számára a megbetegedések és a kibocsátások között. A jelentős nukleáris esetek viszont általában katasztrófák velejárói, mint most éppen a japán tragédia. Nyilvánvalóan ezt a felfogást erősíti a média is.
Meglehet, a világ villamosenergia termelésében Fukusima után megváltoznak, eltolódnak az arányok, de végső soron az atomenergia aligha kerülhető meg. Csak éppen a biztonságot tovább kell növelni. (Sz. Zs.)
A cikk forrása: nol.hu
Hozzászólások a cikkhez a nol.hu-n:
Makk Marci | 2011. április 20. | 08:24:05
eutonázia!
A fúziós reaktoroknál nem csak a pénz a gond. A legnagyobb probléma az,hogy tudnak létrehozni és fenttartani egy "napot" földi körülmények között. Több millió fok és hatalmas nyomás kell..
A thóriumról csak annyit,hogy nem csodaszer,nem véletlenül hanyagolták eddig. Nem hasadó anyag csak hasadóképes. Hatalmas energia kell a hasításához! 2,1 MeV! A működési elv,hasadási termékek,keletkező izotópok ugyan azok mint az uránnal működő erőműveknél. A cikkben említett U233-at mint neutronforrást nem tudom honnan veszi a szerző azon egyszerű oknál fogva,hogy a természetben nem fordul elő. Más neutronforrás kell az indításhoz.
eutonázia | 2011. április 19. | 17:20:16
a fúziós reaktor épitése bagó 10 milliárd eurón gyötrődik, amit a világ nem tud összedobni...az USA éves fegyverkezése az 1000 milliárdot meghaladja
PepecsElek | 2011. április 19. | 08:20:33
Jó a cikk, érdekes a probléma. Egyetlen pontatlanságot szeretnék kiigazítani: "...a csernobili katasztrófa óta eltelt több mint negyedszázadban...".
A csernobili reaktorrobbanás 1986. április 26-án történt, vagyis pontosan egy hét hiányzik még a negyed évszázadhoz; jövő kedden "ünnepelhetünk".
Hammada Patrol | 2011. április 19. | 08:11:09
Nem csak a lítium-fluorid lehet használható a rendszerben, bár a többi sóolvadék is eléggé korrozív. De kizárólag pénzkérdés, hogy mikorra találják meg a megoldást, pontosan úgy, mint a fúziós erőművek esetében. De mivel a politikusok hülyék és korruptak, és az olajlobbi folyamatosan lefizeti őket, nem nagyon áldoznak a műszakilag is alkalmas alternatív megoldásokra.
Véleményem szerint nagyon kevés a 4 hozzászólás a téma jelentőségéhez képest, különösen ha összehasonlítjuk az egyéb cikkek hozzászólóinak számával.
Olvastam erről valahol egy nagyon érdekes anekdotát: Összeül az atomerőmű rt. igazgatótanácsa,a két megtárgyalandó napirendi téma egy új reaktorblokk terveinek bírálata, valamint egy új kerékpártároló építése.
Az első témát egy perc alatt lezárják, mivel senki sem ért hozzá, a kerékpártárolóról viszont órákig vitatkoznak :))
Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy az alternatív energiaforrásokat a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell kiaknázni, a szükséges műszaki berendezéseknek elérhetőeknek kell lennie az átlagember számára, ám amíg ez az idő eljön, addig is van bőven teendőnk a nukleáris energiafelhasználás biztonságának fokozásán.
Alább idézem Szentgyörgyi Zsuzsa egyik, a témával foglalkozó írását.
Megváltó tórium?
Jó uránhelyettesítő
A fukusimai katasztrófa egyik hozadéka, hogy előtérbe kerül új technikai megoldások alkalmazásának lehetősége, olyanoké is, amelyeket már korábban ismertek, de részben kiforratlanok voltak, részben a meglévőkhöz viszonyítva túl drágának tűntek. Ilyenek lehetnek például a tóriumot alkalmazó nukleáris reaktorok is.
A gondolat nem új, már Wigner Jenő is felvetette a lehetőségét. A mennydörgés istenéről, Thorról elnevezett fém sok tulajdonságában hasonlít a jelenleg üzemanyagként használt uránhoz, csak jóval nagyobb mennyiségben fordul elő a Földön, és ha megfelelően hasznosítják, a tömegéhez viszonyítva jelentősen több energia nyerhető ki belőle (1 kg tóriumból előállítható energiához uránból 200 kg, szénből pedig több millió kilogramm kellene). Ebből az is következik, hogy lényegesen kevesebb az elhasznált üzemanyag mennyisége, tehát enyhülnek a hosszú távú tárolás gondjai.
Már évek óta folynak üzemi kísérletek, sőt megvalósítások is az úgynevezett folyékony fluorid só olvadékos tórium reaktorokkal (angol rövidítéssel: LFTR). A reaktortartályban néhány száz Celsius-fokos olvadt sóban, például lítium-fluoridban feloldott tórium van. Az alapanyag, a tórium 232-es izotópja azonban gyakorlatilag nem radioaktív, ezért „be kell gyújtani”. Ehhez urán-233-mal sugározzák be, amitől neutronok keletkeznek, beindul a maghasadás, újabb neutronok és további U-233 keletkezik, amellett hő termelődik. A üzemanyag folyékony sót tartalmazó hőcserélőn halad át, és az itt felmelegített anyagot (például héliumot) használják a turbinák hajtására. Nagy előny, hogy nincs szükség hűtőközegként vízre, hiszen épp a hűtővíz hiánya okozta a katasztrófát a fukusimai reaktoroknál. (A több emelet magasságú cunami elsodorta a hűtőrendszert és a felhevült szerkezeti anyagokból keletkező gázok, elsősorban a hidrogén okozták a robbanásokat.) Az is előny, hogy a fluorid só nem gyúlékony, így egy tűz esetén nem bocsát ki radioaktív gázokat.
Eddig az előnyök. Nyilvánvaló, hogy a mostani katasztrófa és az azt követő aggodalmak nyomán a világon mindenütt, ahol nukleáris energiatermeléssel élnek, újragondolják egy biztonság szempontjából kedvezőbb energiaportfólió kialakítását. A megújulók egyelőre nem elegendőek tömeges termelésre, és azok is hordoznak problémákat, a jó öreg szén pedig messzemenően nem lehet megnyugtató lehetőség.
A legelső ellenérv a tóriumos reaktorokkal szemben, hogy a szóba jöhető technológiák még messzemenően nem kiforrottak. További lényeges probléma a tórium üzemre való átállás igen magas költsége. Kétségtelen, hogy ez utóbbinál komoly számítások után lehet csak megnyugtató ítéletet mondani, mert a biztonság nagyon nagy súllyal szerepelhet előnyként. Messzemenően nem elhanyagolható tényező, hogy a fluorid sók rendkívül agresszívek, és még az sem elegendő, ha korrózióálló (jó drága) anyagból készítik a velük érintkező szerkezeteket, mert a kísérletek tanúsága szerint azok is gyorsan tönkremennek.
Mindenesetre kísérletek folynak szerte a világban. A New Scientist arról tájékoztat, hogy például az Európai Unió atomenergia ügynöksége, az Euratom idén egymillió eurós költséggel indított projektet, amelyben egyebek között LFTR-megoldásokkal kapcsolatos számításokat és kísérleteket fognak végezni. Kínában a Tudományos Akadémia keretén belül dolgoznak hasonló témákon, Indiában pedig már hosszabb ideje kísérleteznek tórium üzemanyagokkal.
Vannak azonban hátráltató tényezők is. Az uránon alapuló reaktorokat gyártó és üzemeltető cégek nyilvánvalóan gátolni igyekeznek az új technológiák megjelenését, márpedig ezek többnyire igen nagy hatalmú óriás vállalatok. A másik a katonák igénye, mert ne feledjük, az uránüzem számukra hasznos mellékterméke a plutónium. És tudjuk, ezt használják az atombombákhoz.
Energetikai kockázatbecslés
A fukusimai tragédia után Európában 143 reaktort vizsgálnak felül rengésállóság szempontjából, Kínában pedig, ahol mintegy harminc új reaktor van építés alatt, a továbbiak engedélyezését a vizsgálati eredményekig felfüggesztették.
Kérdés, hogy ha a nukleáris termelés visszaszorul a világ villamosenergia-ellátásában, milyen más gondokkal kell szembenézni. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) figyelemre méltó tendenciákra hívja föl a figyelmet legutolsó éves jelentésében. Ha a megtermelt villamos energiára vonatkoztatjuk a világban bekövetkezett halálesetek számát (vagyis gigawattóránként hány ember hal meg), akkor kiderül, hogy az atomenergia lemarad a kockázati sorban.
Az „első helyezett” a vízenergia, amit az magyaráz, hogy 1975-ben több mint 230 ezer ember pusztult el Közép-Kínában a rövid idővel egymás után bekövetkező, sorozatos gátszakadások és azokat követő hatalmas áradások miatt.
Második helyen áll a szén, az összes haláleset mintegy 33 százalékával, amiben benne foglaltatnak a súlyos, évente több ezer életet követelő bányaszerencsétlenségek éppúgy, mint a szénerőművek kibocsátásaiból származó halálos végű megbetegedések. A bostoni Tiszta Levegő Szakértői Bizottság 2010 végén kiadott jelentése szerint évente több mint 13 ezer ember halálának okozói a szénerőművekből a levegőbe kikerülő finom részecskék. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának igen szigorú új rendelete a szénerőművek higanykibocsátását korlátozza. Becsléseik szerint ez a higany évente mintegy 17 ezer haláleset okozója lehet. Ugyanakkor az IEA becslései szerint a csernobili katasztrófa óta eltelt negyedszázadban kilencezer körül jár az emiatt bekövetkezett halálesetek száma.
A sorban harmadik a földgáz a kitermelése és otthoni felhasználása közben bekövetkező robbanások miatt. Az atomenergia csak a negyedik.
Mi lehet az oka, hogy az emberek nagy része mégis jobban idegenkedik az atom-, mint a szénenergiától? – veti föl James Hammit, a Harvard Egyetem munkatársa. Feltehetőleg azért, mert a szén üzemanyag által okozott halálesetek folytonosak, nem pedig egyszeri feltűnő jelenségek.
Szinte észrevétlen az összefüggés az átlagember számára a megbetegedések és a kibocsátások között. A jelentős nukleáris esetek viszont általában katasztrófák velejárói, mint most éppen a japán tragédia. Nyilvánvalóan ezt a felfogást erősíti a média is.
Meglehet, a világ villamosenergia termelésében Fukusima után megváltoznak, eltolódnak az arányok, de végső soron az atomenergia aligha kerülhető meg. Csak éppen a biztonságot tovább kell növelni. (Sz. Zs.)
A cikk forrása: nol.hu
Hozzászólások a cikkhez a nol.hu-n:
Makk Marci | 2011. április 20. | 08:24:05
eutonázia!
A fúziós reaktoroknál nem csak a pénz a gond. A legnagyobb probléma az,hogy tudnak létrehozni és fenttartani egy "napot" földi körülmények között. Több millió fok és hatalmas nyomás kell..
A thóriumról csak annyit,hogy nem csodaszer,nem véletlenül hanyagolták eddig. Nem hasadó anyag csak hasadóképes. Hatalmas energia kell a hasításához! 2,1 MeV! A működési elv,hasadási termékek,keletkező izotópok ugyan azok mint az uránnal működő erőműveknél. A cikkben említett U233-at mint neutronforrást nem tudom honnan veszi a szerző azon egyszerű oknál fogva,hogy a természetben nem fordul elő. Más neutronforrás kell az indításhoz.
eutonázia | 2011. április 19. | 17:20:16
a fúziós reaktor épitése bagó 10 milliárd eurón gyötrődik, amit a világ nem tud összedobni...az USA éves fegyverkezése az 1000 milliárdot meghaladja
PepecsElek | 2011. április 19. | 08:20:33
Jó a cikk, érdekes a probléma. Egyetlen pontatlanságot szeretnék kiigazítani: "...a csernobili katasztrófa óta eltelt több mint negyedszázadban...".
A csernobili reaktorrobbanás 1986. április 26-án történt, vagyis pontosan egy hét hiányzik még a negyed évszázadhoz; jövő kedden "ünnepelhetünk".
Hammada Patrol | 2011. április 19. | 08:11:09
Nem csak a lítium-fluorid lehet használható a rendszerben, bár a többi sóolvadék is eléggé korrozív. De kizárólag pénzkérdés, hogy mikorra találják meg a megoldást, pontosan úgy, mint a fúziós erőművek esetében. De mivel a politikusok hülyék és korruptak, és az olajlobbi folyamatosan lefizeti őket, nem nagyon áldoznak a műszakilag is alkalmas alternatív megoldásokra.
Véleményem szerint nagyon kevés a 4 hozzászólás a téma jelentőségéhez képest, különösen ha összehasonlítjuk az egyéb cikkek hozzászólóinak számával.
Olvastam erről valahol egy nagyon érdekes anekdotát: Összeül az atomerőmű rt. igazgatótanácsa,a két megtárgyalandó napirendi téma egy új reaktorblokk terveinek bírálata, valamint egy új kerékpártároló építése.
Az első témát egy perc alatt lezárják, mivel senki sem ért hozzá, a kerékpártárolóról viszont órákig vitatkoznak :))
2011. április 20., szerda
Hatalmas naperőműbe fektet be a Google
Nem a Google-t kívánom népszerűsíteni az alábbi cikk közzétételével, nem szorul rá. Csak a tendenciára kívánok rámutatni: egy közismerten jól működő óriáscég támogatja az alternatív energia hasznosítását. Biztos vagyok benne, hogy a projekt legalább két oldalról is alá van támasztva: a Google elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, és nem mellékesen ez profitábilis is számára. Egy óriás részvénytársaság nem kizárólag a részvényesei felé tartozik felelősséggel, de bizony a társadalom felé is, melynek szerves része!
Hatalmas naperőműbe fektet be a Google
A Google már korábban is számos zöld kezdeményezést támogatott, de hasonló méretű beruházásra korábban még nem volt példa a cég életében. A társaság jelentősebb zöld befektetései között említhető az a 3,5 millió dollár, amellyel a német Brandenburg an der Havelnél lévő fotovoltaikus napparkba szállt be, vagy az a 38,8 millió dollár, amelyet egy észak-dakotai szélfarmban lévő részesedésre költött a társaság. A mostani bejelentéssel a Google zöldenergetikai befektetéseinek összértéke eléri a 250 millió dollárt. A keresőóriás különböző leányain keresztül korábban már részesedést szerzett a most bejelentett projektet vezető BrightSourceban.
A Mojave-sivatagba tervezett naperőműbe 300 millió dollárral beszállt az NRG Energy is. Az Egyesült Államok energetikai tárcája szintén tegnap véglegesítette a projektnek nyújtott 1,6 milliárd dolláros hitelgaranciát. A projekt kivitelezése a jelenlegi elképzelések szerint 2013-ra érhet véget. A koncentrált napenergia hasznosítás (CSP) elvét alkalmazó beruházásból 392 megawattos erőmű fog épülni.
Egy videó a most tárgyalt beruházás során is alkalmazni kívánt CSP technológiáról:
Solar Power in the US Southwest
Forrás: portfolio.hu
Hatalmas naperőműbe fektet be a Google
A Google már korábban is számos zöld kezdeményezést támogatott, de hasonló méretű beruházásra korábban még nem volt példa a cég életében. A társaság jelentősebb zöld befektetései között említhető az a 3,5 millió dollár, amellyel a német Brandenburg an der Havelnél lévő fotovoltaikus napparkba szállt be, vagy az a 38,8 millió dollár, amelyet egy észak-dakotai szélfarmban lévő részesedésre költött a társaság. A mostani bejelentéssel a Google zöldenergetikai befektetéseinek összértéke eléri a 250 millió dollárt. A keresőóriás különböző leányain keresztül korábban már részesedést szerzett a most bejelentett projektet vezető BrightSourceban.
A Mojave-sivatagba tervezett naperőműbe 300 millió dollárral beszállt az NRG Energy is. Az Egyesült Államok energetikai tárcája szintén tegnap véglegesítette a projektnek nyújtott 1,6 milliárd dolláros hitelgaranciát. A projekt kivitelezése a jelenlegi elképzelések szerint 2013-ra érhet véget. A koncentrált napenergia hasznosítás (CSP) elvét alkalmazó beruházásból 392 megawattos erőmű fog épülni.
Egy videó a most tárgyalt beruházás során is alkalmazni kívánt CSP technológiáról:
Solar Power in the US Southwest
Forrás: portfolio.hu
2011. április 18., hétfő
A jövő: automatikus pelletkazán
Ígéretes alternatív energiaforrás a pellet: olcsón készíthető faipari hulladékból és termesztett energianövényekből egyaránt. Pelletes fűtési rendszer kiépítése nem kerül többe, mint egy "hagyományos" energia hordozóra épülő fűtési rendszer, üzemeltetése viszont a tapasztalatok szerint sokkal olcsóbb mint pl. a gázzal történő fűtés. Kaphatók ma már programozható, teljesen automatizált pelletes kazánok is, használatuk ugyanolyan komfortos, mint egy gázkazáné.
Utánakerestem a témának a neten, és az alábbi, igen színvonalas szakmai cikket találtam:
Automatikus pelletkazánok
Az automatikus pelletkazán lehetővé teszi, hogy a mai energiafüggő világban egy olcsó, energiakímélő és környezetbarát fűtési megoldást alkalmazzunk.
A folyamatosan emelkedő gáz-, szén- és kőolajár, valamint a gázimportban fellépő bizonytalanságok (hírek, aktualitások) kiküszöbölésére a legmegfelelőbb megoldás a pellet elégetésére alkalmas pelletkazán. A pellet fűtőanyag nem más, mint nagy nyomáson összepréselt és kiszárított fa, illetve növényi rost., ugynevezett "energiafű" A tüzelőanyag olcsó előállítási ára lehetővé teszi, hogy a mostani fűtésköltségek töredékéért fűtsük otthonunkat és állítsunk elő hálózati melegvizet.
Hogyan működik az automatikus pelletkazán?
Az automatikus pelletkazán nem csak környezetkímélő, de roppant kényelmes fűtési rendszer is egyben. A pellet fűtőanyagot az épület egy megfelelően kialakított részében, pellettartályban kell tárolni. Nem szükséges közös helységben lennie a kazánnak és a pellettartálynak, hiszen az automatikus pelletadagolás megoldható távolabbi épületrészből is.
A pellettároló tartályokat az épület méretéhez képest kell kiválasztani. Az optimális méretű tartályt egy fűtési szezonban mindössze egy-két alkalommal kell feltölteni. Ha a pelletkazán Solar-fűtésrásegítéssel van kiegészítve, akkor természetesen lényegesen kevesebb tüzelőanyagra van szükség, így a pellet utánrendelésre is ritkábban kerül sor.
Automatikus pelletadagolás
Kazán és pellettartály
közös helyiségben: a pellet-tárolóból egy spirálorsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, annyit és akkor, ami a fűtéshez éppen szükséges.
Kazán és pelletta
rtály külön helyiségben: ha a pellettároló egy másik helységben van, akkor egy szivattyú (porszívó elven) gégecsövön keresztül juttatja el a pelletet a kazánhoz.
kép
A pellet elégése során keletkező hamu a kazán aljában, egy hamutálcán gyűlik össze. Ezt mindössze néhány havonta kell üríteni. Ez az egyetlen munka, amit el kell végezni a fűtési idény során, minden más teljesen automatikus. A pellet tartály kiürülése előtt a rendszer időben figyelmeztet, hogy ideje leadni a pellet-rendelést.
E korszerű fűtési rendszernek köszönhetően jelentős, akár 70%-os megtakarítás is elérhető!
Fűtés és melegvíz-ellátás
A pelletkazán használata során a fűtési rendszerhez szükséges egy melegvíztároló tartály beszerelése. A tartály alkalmazásával, és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül, ingyen lehet előállítani melegvizet.
Hogyan csökkenthetem a fűtési költséget?
A pelletkazán és a Solar-technológia együttes alkalmazásával Önnek nem kell függenie a földgáz-, szén- és fűtőolajáraktól, mert fűtését és melegvíz-ellátását ez az alternatív fűtési rendszer látja el. Ezáltal a fosszilis tüzelőanyagok ilyen célú használatára nem lesz szüksége.
Solar rendszerrel való kibővítés
A pelletkazánnal szerelt fűtési rendszerek kiegészíthetőek solar rendszerekkel. Ebben az esetben a tetőn elhelyezett napkollektorok a fűtési rendszer hőtárolóját használják és melegítik fel a benne lévő vizet. Mondhatnánk úgy is, hogy a kazánnak előmelegíti a fűtési vizet. Ezáltal melegebb víz kerül a kazánba, a tovább melegítésre kevesebb tüzelőanyagot használ fel.
Ezzel a kombinált rendszerrel a mostani költségeinek kb. 20%-a az, amit fűtésre fordítania kell. A rendszerek vezérlései összehangolhatóak, egymást kiegészítik, ily módon nagymértékben lehet takarékoskodni az energiafelhasználással, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez.
A pellet házhoz szállítása
A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett pellet tartály 3-6m3 pellet befogadására alkalmas. A pellet tartálykocsiban érkezik, és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül.
Kinek érdemes átállni pelletkazán fűtési rendszerre?
Abban az esetben, ha új építésű ház épületgépészeti tervezése folyik, mindenképpen ajánlott a pelletkazán fűtésben gondolkodni, mivel a rendszer beépítési ára ebben az esetben nem több mint a földgáz rendszerű fűtési rendszer kialakítási költsége.
A már meglévő melegvizes fűtési rendszer esetében a pellet fűtési rendszer megtérülését, a minél nagyobb négyzetméterű fűtendő terület pozitívan befolyásolja. Tehát, minél nagyobb a fűtendő területünk, annál hamarabb térül meg a pelletkazán beépítésű fűtési rendszer.
Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel lehet 1 m3 földgázt kiváltani, ami mindössze 70 Ft-ba kerül. Ebből az következik, hogy a ma elérhető legolcsóbb automata fűtési rendszer a pellet fűtés!
Példa:
Egy családi ház évi fűtésigénye 12 kW teljesítmény mellett kb. 4.700 kg pellet.
A családi házas pellettartály általában 3-6 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után m3-enként kb. 0,5-1 kg hamu keletkezik a minőségtől függően, amely a pelletkazán hamutálcájára jut. Egy 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt éget el 1 m3-es fapelletet. Így takarítására ritkán kerül sor. Egy tisztítás nem több mint pár percet vesz igénybe.
Forrás: alternatív energia
Utánakerestem a témának a neten, és az alábbi, igen színvonalas szakmai cikket találtam:
Automatikus pelletkazánok
Az automatikus pelletkazán lehetővé teszi, hogy a mai energiafüggő világban egy olcsó, energiakímélő és környezetbarát fűtési megoldást alkalmazzunk.
A folyamatosan emelkedő gáz-, szén- és kőolajár, valamint a gázimportban fellépő bizonytalanságok (hírek, aktualitások) kiküszöbölésére a legmegfelelőbb megoldás a pellet elégetésére alkalmas pelletkazán. A pellet fűtőanyag nem más, mint nagy nyomáson összepréselt és kiszárított fa, illetve növényi rost., ugynevezett "energiafű" A tüzelőanyag olcsó előállítási ára lehetővé teszi, hogy a mostani fűtésköltségek töredékéért fűtsük otthonunkat és állítsunk elő hálózati melegvizet.
Hogyan működik az automatikus pelletkazán?
Az automatikus pelletkazán nem csak környezetkímélő, de roppant kényelmes fűtési rendszer is egyben. A pellet fűtőanyagot az épület egy megfelelően kialakított részében, pellettartályban kell tárolni. Nem szükséges közös helységben lennie a kazánnak és a pellettartálynak, hiszen az automatikus pelletadagolás megoldható távolabbi épületrészből is.
A pellettároló tartályokat az épület méretéhez képest kell kiválasztani. Az optimális méretű tartályt egy fűtési szezonban mindössze egy-két alkalommal kell feltölteni. Ha a pelletkazán Solar-fűtésrásegítéssel van kiegészítve, akkor természetesen lényegesen kevesebb tüzelőanyagra van szükség, így a pellet utánrendelésre is ritkábban kerül sor.
Automatikus pelletadagolás
Kazán és pellettartály
közös helyiségben: a pellet-tárolóból egy spirálorsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, annyit és akkor, ami a fűtéshez éppen szükséges.Kazán és pelletta
rtály külön helyiségben: ha a pellettároló egy másik helységben van, akkor egy szivattyú (porszívó elven) gégecsövön keresztül juttatja el a pelletet a kazánhoz.kép
A pellet elégése során keletkező hamu a kazán aljában, egy hamutálcán gyűlik össze. Ezt mindössze néhány havonta kell üríteni. Ez az egyetlen munka, amit el kell végezni a fűtési idény során, minden más teljesen automatikus. A pellet tartály kiürülése előtt a rendszer időben figyelmeztet, hogy ideje leadni a pellet-rendelést.
E korszerű fűtési rendszernek köszönhetően jelentős, akár 70%-os megtakarítás is elérhető!
Fűtés és melegvíz-ellátás
A pelletkazán használata során a fűtési rendszerhez szükséges egy melegvíztároló tartály beszerelése. A tartály alkalmazásával, és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül, ingyen lehet előállítani melegvizet.
Hogyan csökkenthetem a fűtési költséget?
A pelletkazán és a Solar-technológia együttes alkalmazásával Önnek nem kell függenie a földgáz-, szén- és fűtőolajáraktól, mert fűtését és melegvíz-ellátását ez az alternatív fűtési rendszer látja el. Ezáltal a fosszilis tüzelőanyagok ilyen célú használatára nem lesz szüksége.
Költségeinek akár 50-70%-át megtakaríthatja!
Solar rendszerrel való kibővítés
A pelletkazánnal szerelt fűtési rendszerek kiegészíthetőek solar rendszerekkel. Ebben az esetben a tetőn elhelyezett napkollektorok a fűtési rendszer hőtárolóját használják és melegítik fel a benne lévő vizet. Mondhatnánk úgy is, hogy a kazánnak előmelegíti a fűtési vizet. Ezáltal melegebb víz kerül a kazánba, a tovább melegítésre kevesebb tüzelőanyagot használ fel.
Ezzel a kombinált rendszerrel a mostani költségeinek kb. 20%-a az, amit fűtésre fordítania kell. A rendszerek vezérlései összehangolhatóak, egymást kiegészítik, ily módon nagymértékben lehet takarékoskodni az energiafelhasználással, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez.
A pellet házhoz szállítása
A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett pellet tartály 3-6m3 pellet befogadására alkalmas. A pellet tartálykocsiban érkezik, és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül.
Kinek érdemes átállni pelletkazán fűtési rendszerre?
Abban az esetben, ha új építésű ház épületgépészeti tervezése folyik, mindenképpen ajánlott a pelletkazán fűtésben gondolkodni, mivel a rendszer beépítési ára ebben az esetben nem több mint a földgáz rendszerű fűtési rendszer kialakítási költsége.
A már meglévő melegvizes fűtési rendszer esetében a pellet fűtési rendszer megtérülését, a minél nagyobb négyzetméterű fűtendő terület pozitívan befolyásolja. Tehát, minél nagyobb a fűtendő területünk, annál hamarabb térül meg a pelletkazán beépítésű fűtési rendszer.
Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel lehet 1 m3 földgázt kiváltani, ami mindössze 70 Ft-ba kerül. Ebből az következik, hogy a ma elérhető legolcsóbb automata fűtési rendszer a pellet fűtés!
Példa:
Egy családi ház évi fűtésigénye 12 kW teljesítmény mellett kb. 4.700 kg pellet.
A családi házas pellettartály általában 3-6 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után m3-enként kb. 0,5-1 kg hamu keletkezik a minőségtől függően, amely a pelletkazán hamutálcájára jut. Egy 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt éget el 1 m3-es fapelletet. Így takarítására ritkán kerül sor. Egy tisztítás nem több mint pár percet vesz igénybe.
Forrás: alternatív energia
2011. április 15., péntek
Energianövények Magyarországon
Fűben, nádban energia: alternatív energiaforrások Magyarországon.
Kezünkben a jövő kulcsa, csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Ma már Magyarországon is sok ezer hektáron folyik az energiafű termesztése, ám ez csupán egy a lehetséges alternatívák közül. Energiatermelés céljára termesztenek ugyanis nádat, füzet, nyarat és akácot is.
Az ígéretes Szarvasi-1
A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növények, vagyis fák égetésével termelhető. A fákat korlátlannak hitt mennyiségben szolgáltató erdőségek azonban mára annyira visszaszorultak, hogy csupán a trópusi és a tajga övben maradtak meg részben érintetlenül. Felmerült a kérdés: honnan lehetne olyan újratermelődő növényi anyaghoz jutni, ami magas rosttartalmú és így jó energiaforrás? A nemesítők körbenéztek a környezetükben, és rábukkantak arra a növényre, ami mindenhol nő: a fűre.
Természetesen nem minden fű alkalmas egy kazánban vagy egy erőműben való elégetésre. A kerti gyepekben gyakori angol perjével például nem sokra mennénk. Az Agropyron elongatum nevű szívós, magasra (2-2,2 méterre) megnövő fűféle azonban alkalmasnak bizonyult erre a célra. Hektáronként akár 15 tonna szárazanyag hozamot is elérhet, és bár betakarítása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az aratógép könnyen eltömődhet a kemény rostokkal, mégis megoldható a gabona betakarításához használt eszközökkel.
A fűből préseléssel apró darabkák, pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas az úgynevezett kisebb kazánok fűtésére. Nagyobb erőművekben közvetlenül a bálák is elégethetők, ún. rostélyos eljárású tüzeléssel. Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. Hozzátéve, hogy évelő, így az egyszer vetett fű akár 10-15 éven át aratható, azaz igazán gazdaságosnak tűnik. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. szakemberei által nemesített energiafű, a Szarvasi-1, azonban még számos tesztben kellett és kell, hogy megállja a helyét. Az ökológusok például attól tartottak, hogy a természetes növényzetet visszaszorítva elterjedhet, de az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek kicsi az esélye. Talán nem véletlenül, hiszen éppen olyan tulajdonságok erősítését tartották szem előtt a nemesítők, amelyek csökkentik az inváziós hajlamot.
Az energiafű termesztése hazánkban sok ezer hektárom megkezdődött, de hol fogják felhasználni? Az ország első (a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő), energiafű erőműve éppen a nyáron kapta meg az építési engedélyt, amely, ha elkészül, legalább húszezer hektár termését fogyasztja majd évente.
Energia fából
Az energiafű azonban csupán egy lehetséges alternatíva. Létezik energianád is, sőt, ha ragaszkodunk a fákhoz, van kifejezetten energiatermelés céljára termesztett energiafűz, energianyár és energiaakác is.
"A gyors növekedésű fűz (Salix viminalis) talán még könnyebben kezelhető, mint az energiafű, aratása azonban csupán a második évtől lehetséges. A belőle származó nyereség az első két év távlatában feleződik. A gazdáknak, megfelelő, ösztönző támogatás híján, 2008-ban még mindig jobban megéri kukoricát termeszteni" - mondja Szilágyi János mátészalkai vállalkozó, a Szalka-Pig Kft ügyvezetője, aki maga is aktív résztvevője az energianövényekkel kapcsolatos kísérleti programoknak.
Pedig az energianövények más szempontból is hasznosíthatók. Az ültetvények időszakosan eláraszthatók az állattenyésztésből származó, például sertés hígtrágyával, vagy a kommunális szennyvíziszappal. E növények jól tolerálják az ezekben levő mérgező anyagokat, felveszik a nehézfémeket, így az aratással, majd elégetésükkel, egyúttal a környezetszennyezés is csökkenthető. Többek között ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak a Nyíregyházi Főiskola Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék, valamint az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatói.
Az ilyen összetett programok megvalósítása természetesen sok kutatómunkát és körültekintést igényel, hiszen az égetéskor keletkező füst lehetne éppoly környezetszennyező, mint az eredeti szennyvíziszap. A megfelelő eljárások, szűrőrendszerek kialakítása ma már azonban megoldható, és az Európai Unió kötelezően elő is írja alkalmazásukat, elejét véve ezáltal az újbóli környezetszennyezésnek. A hamuból vagy salakból pedig visszanyerhetők a fémek, amire a technológiát éppen most dolgozzák ki.
Széleskörű felhasználás
Az energianövények még ezen kívül is számos célra hasznosíthatók: többek között nehézfémekkel szennyezett ipari területek rekultivációjára vagy fitoremediációjára, vagyis a talaj növényi fémakkumuláció segítségével történő javítására. Az energiafű felhasználható még papíripari célokra, ipari rostalapanyagnak és takarmányozási célra is. Az energianád és az energiafű alkalmas lehet továbbá bioüzemanyag, bioalkohol előállítására is, ennek gazdaságossága azonban ma még megkérdőjelezhető.
Az energianövények felhasználása tehát sokrétű és ígéretes. Okos tervezéssel megoldható velük az energiaellátás átszervezése és a környezetvédelmi problémák egy része is. Természetesen a gabonatermesztés megfelelő részarányát is meg kellene őrizni az energianövények termesztésének ösztönzése mellett. Rossz tervezés mellett azonban - a globális felmelegedés okozta elsivatagosodás jóslatával a háttérben - se gabona, se energia, csak a környezetszennyezés marad. Kezünkben hát a jövő kulcsa! Csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Forrás: tudomány.ma.hu
Kezünkben a jövő kulcsa, csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Ma már Magyarországon is sok ezer hektáron folyik az energiafű termesztése, ám ez csupán egy a lehetséges alternatívák közül. Energiatermelés céljára termesztenek ugyanis nádat, füzet, nyarat és akácot is.
Az ígéretes Szarvasi-1
A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növények, vagyis fák égetésével termelhető. A fákat korlátlannak hitt mennyiségben szolgáltató erdőségek azonban mára annyira visszaszorultak, hogy csupán a trópusi és a tajga övben maradtak meg részben érintetlenül. Felmerült a kérdés: honnan lehetne olyan újratermelődő növényi anyaghoz jutni, ami magas rosttartalmú és így jó energiaforrás? A nemesítők körbenéztek a környezetükben, és rábukkantak arra a növényre, ami mindenhol nő: a fűre.
Természetesen nem minden fű alkalmas egy kazánban vagy egy erőműben való elégetésre. A kerti gyepekben gyakori angol perjével például nem sokra mennénk. Az Agropyron elongatum nevű szívós, magasra (2-2,2 méterre) megnövő fűféle azonban alkalmasnak bizonyult erre a célra. Hektáronként akár 15 tonna szárazanyag hozamot is elérhet, és bár betakarítása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az aratógép könnyen eltömődhet a kemény rostokkal, mégis megoldható a gabona betakarításához használt eszközökkel.
A fűből préseléssel apró darabkák, pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas az úgynevezett kisebb kazánok fűtésére. Nagyobb erőművekben közvetlenül a bálák is elégethetők, ún. rostélyos eljárású tüzeléssel. Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. Hozzátéve, hogy évelő, így az egyszer vetett fű akár 10-15 éven át aratható, azaz igazán gazdaságosnak tűnik. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. szakemberei által nemesített energiafű, a Szarvasi-1, azonban még számos tesztben kellett és kell, hogy megállja a helyét. Az ökológusok például attól tartottak, hogy a természetes növényzetet visszaszorítva elterjedhet, de az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek kicsi az esélye. Talán nem véletlenül, hiszen éppen olyan tulajdonságok erősítését tartották szem előtt a nemesítők, amelyek csökkentik az inváziós hajlamot.
Az energiafű termesztése hazánkban sok ezer hektárom megkezdődött, de hol fogják felhasználni? Az ország első (a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő), energiafű erőműve éppen a nyáron kapta meg az építési engedélyt, amely, ha elkészül, legalább húszezer hektár termését fogyasztja majd évente.
Energia fából
Az energiafű azonban csupán egy lehetséges alternatíva. Létezik energianád is, sőt, ha ragaszkodunk a fákhoz, van kifejezetten energiatermelés céljára termesztett energiafűz, energianyár és energiaakác is.
"A gyors növekedésű fűz (Salix viminalis) talán még könnyebben kezelhető, mint az energiafű, aratása azonban csupán a második évtől lehetséges. A belőle származó nyereség az első két év távlatában feleződik. A gazdáknak, megfelelő, ösztönző támogatás híján, 2008-ban még mindig jobban megéri kukoricát termeszteni" - mondja Szilágyi János mátészalkai vállalkozó, a Szalka-Pig Kft ügyvezetője, aki maga is aktív résztvevője az energianövényekkel kapcsolatos kísérleti programoknak.
Pedig az energianövények más szempontból is hasznosíthatók. Az ültetvények időszakosan eláraszthatók az állattenyésztésből származó, például sertés hígtrágyával, vagy a kommunális szennyvíziszappal. E növények jól tolerálják az ezekben levő mérgező anyagokat, felveszik a nehézfémeket, így az aratással, majd elégetésükkel, egyúttal a környezetszennyezés is csökkenthető. Többek között ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak a Nyíregyházi Főiskola Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék, valamint az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatói.
Az ilyen összetett programok megvalósítása természetesen sok kutatómunkát és körültekintést igényel, hiszen az égetéskor keletkező füst lehetne éppoly környezetszennyező, mint az eredeti szennyvíziszap. A megfelelő eljárások, szűrőrendszerek kialakítása ma már azonban megoldható, és az Európai Unió kötelezően elő is írja alkalmazásukat, elejét véve ezáltal az újbóli környezetszennyezésnek. A hamuból vagy salakból pedig visszanyerhetők a fémek, amire a technológiát éppen most dolgozzák ki.
Széleskörű felhasználás
Az energianövények még ezen kívül is számos célra hasznosíthatók: többek között nehézfémekkel szennyezett ipari területek rekultivációjára vagy fitoremediációjára, vagyis a talaj növényi fémakkumuláció segítségével történő javítására. Az energiafű felhasználható még papíripari célokra, ipari rostalapanyagnak és takarmányozási célra is. Az energianád és az energiafű alkalmas lehet továbbá bioüzemanyag, bioalkohol előállítására is, ennek gazdaságossága azonban ma még megkérdőjelezhető.
Az energianövények felhasználása tehát sokrétű és ígéretes. Okos tervezéssel megoldható velük az energiaellátás átszervezése és a környezetvédelmi problémák egy része is. Természetesen a gabonatermesztés megfelelő részarányát is meg kellene őrizni az energianövények termesztésének ösztönzése mellett. Rossz tervezés mellett azonban - a globális felmelegedés okozta elsivatagosodás jóslatával a háttérben - se gabona, se energia, csak a környezetszennyezés marad. Kezünkben hát a jövő kulcsa! Csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Forrás: tudomány.ma.hu
2011. április 14., csütörtök
A szél- és napenergia együttes hasznosítása
Áram nélkül
Még napjainkban is számtalan olyan hely van, melyet a villamos hálózat nem ér el, így áramellátás hiányában sokan nélkülözik a mások által megszokott komfort érzetet.
Az ilyen tájakon néha az egyetlen megoldás az, hogy helyben állítsuk elő az energiát a költségesebb hálózat kiépítése helyett. Az autonóm energiaellátást szélenergiából, napenergiából is, de leginkább ezek együttesének felhasználásával tudjuk megoldani.
Más, egyébként elektromos hálózattal rendelkező területeken is jó hasznát vehetjük a szélmotoroknak, napelemeknek. Kiegészítő áramforrásként, áramkimaradás esetén vagy egyes berendezések önálló ellátására kiválóan alkalmazhatjuk azokat.
A szélgenerátoros, napelemes hibrid áramellátás alkalmazásának csak a fantázia szab határt. Az energiatudatos, takarékos szemlélet kialakulásához vezető út eszköze is lehet az ilyen típusú áramtermelés. A szigetüzemben működő rendszerek esetén az átalakított energiát akkumulátorokban tárolhatjuk és azt egy későbbi időpontban is felhasználhatjuk igényünk szerint. A szélkerék méretek különböző teljesítmény-kategóriában választhatók, a napelemekből pedig modulonként kisebb-nagyobb rendszerek építhetők fel.
Az ideális megoldások és kombinációk
A szélgenerátorok és napelemek jól kiegészítik egymást az áramtermelésben. A folyamatos energiatermeléshez érdemes mindkét eszközt optimális arányban alkalmazni. A rendszer kiegészíthető vízenergia hasznosító eszközzel vagy aggregátorral is.
A szélenergia használatának előnyei
Ingyen áll mindenki rendelkezésére.
Folyamatosan megújul.
Környezetkímélő.
A szélenergiával működő berendezések hosszú időn át, automatikusan üzemelnek.
A szélenergiát felhasználhatjuk:
Áramtermelésre
- Elszigetelt területek villamosítására
- Családi házak, víkendházak teljes vagy kiegészítő áramellátására
- Hajókon áramtermelésre
- Ipari méretű energiatermelésre
Vízszivattyúzásra
- Öntözésre
- Vízpótlásra
- Állattartásra, itatáshoz
- Vadgazdálkodáshoz
- Halastavak, élőhelyek életben tartására
- Belvízvédelemre
- Szennyvízszállításra, tisztításra
A hibrid rendszerek és azok előnyei
Magyarországon és más tájakon is elmondhatjuk, hogy több fajta megnyilvánulását érzékelhetjük a megújuló energiáknak. Nálunk is van gazdaságosan kinyerhető szélenergia, bár önmagában erre alapozni nagyon kockázatos.
Amikor nem fúj a szél, nem tudunk energiát nyerni ily módon. Így hiába a viszonylag jó hatásfokú berendezés, nem leszünk elégedettek.
Mindebből az következik, hogy érdemes kiegészítenünk rendszerünket pl. napelemekkel, melyek viszont gyengébb hatásfokúak, de az átlagos hazai napsütéses órák miatt (2.000 óra) használatuk szintén indokolt, gyengébb hatásfokuk mellett is. Ebben az esetben a berendezések oly módon is kiegészítik egymást, hogy a nap energiáját kizárólag nappal és sűrűbben nyári időszakokban tudjuk élvezni, míg a szél energiája ennek ellentétes időszakaiban valószínűbb.
Helyi viszonyok lehetővé tehetik egyéb berendezések rendszerbe kapcsolását is. Egyes helyeken rendelkezésre állhat kihasználható vízenergia forrás is. Kiszámíthatóbb áramtermelést biztosít egy vízturbinával is kiegészített hibrid áramtermelő rendszer.
További lehetőség a folyamatosság biztosítására az, ha egy aggregátor is a rendszerünk elemét képezi. Bár ez az eszköz nem feltétlenül megújuló "üzemanyagot" használ, mégis időközönként jó szolgálatot tehet.
Az energia tárolása és felhasználása
Egy bizonyos nagyságrendű energiaellátásnál, amikor nincs lehetőség vezetékes áramellátást biztosítani, általában külön kell választanunk az energianyerés és felhasználás időszakait. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eszközeink (szélgenerátor, napelem, stb.) esetenként különböző időszakokban dolgoznak, míg a fogyasztó berendezéseinket szintén más és más időszakokban használjuk. Ennek következménye, hogy időszakonként az energia tárolására van szükség. Ezt jellemzően akkumulátorokkal (akkumulátorbank) tehetjük. Az ilyen rendszerbe beépített akkumulátorok speciális akkumulátorok, tehát nem autó akkumulátorok, hanem un. szolár akkumulátorok. Ezekre jellemző, hogy jól tűrik a sokszori kisütést és feltöltést, tehát sokszor ciklizálhatóak, mélykisütésre kevésbé érzékenyek. Élettartamuk napjainkban akár 7-10 évig is terjed és viszonylag kevés karbantartást igényelnek.
Az akkumulátorok beépítésének előnyeként említhető, hogy amíg eszközeink termelnek, ezt automatikusan tehetik, így tölthetik az akkumulátorokat. Amikor bekapcsoljuk a fogyasztóinkat (pl. este a lámpát) akkor nem maradunk energia nélkül. Ez optimálisan egy körfolyamatot ad. Természetesen egyéni igények szerint lehetőség van az áthidalási időszak megnyújtására is.
Az akkumulátor technológia fejlesztése és egyéb új energiatároló berendezések fejlesztése (pl. tüzelőanyag cella) a jövőben egyre jobb lehetőséget ad az energia tárolására.
Forrás: Szélkerékcentrum
Még napjainkban is számtalan olyan hely van, melyet a villamos hálózat nem ér el, így áramellátás hiányában sokan nélkülözik a mások által megszokott komfort érzetet.
Az ilyen tájakon néha az egyetlen megoldás az, hogy helyben állítsuk elő az energiát a költségesebb hálózat kiépítése helyett. Az autonóm energiaellátást szélenergiából, napenergiából is, de leginkább ezek együttesének felhasználásával tudjuk megoldani.
Más, egyébként elektromos hálózattal rendelkező területeken is jó hasznát vehetjük a szélmotoroknak, napelemeknek. Kiegészítő áramforrásként, áramkimaradás esetén vagy egyes berendezések önálló ellátására kiválóan alkalmazhatjuk azokat.
A szélgenerátoros, napelemes hibrid áramellátás alkalmazásának csak a fantázia szab határt. Az energiatudatos, takarékos szemlélet kialakulásához vezető út eszköze is lehet az ilyen típusú áramtermelés. A szigetüzemben működő rendszerek esetén az átalakított energiát akkumulátorokban tárolhatjuk és azt egy későbbi időpontban is felhasználhatjuk igényünk szerint. A szélkerék méretek különböző teljesítmény-kategóriában választhatók, a napelemekből pedig modulonként kisebb-nagyobb rendszerek építhetők fel.
Az ideális megoldások és kombinációk
A szélgenerátorok és napelemek jól kiegészítik egymást az áramtermelésben. A folyamatos energiatermeléshez érdemes mindkét eszközt optimális arányban alkalmazni. A rendszer kiegészíthető vízenergia hasznosító eszközzel vagy aggregátorral is.
A szélenergia használatának előnyei
Ingyen áll mindenki rendelkezésére.
Folyamatosan megújul.
Környezetkímélő.
A szélenergiával működő berendezések hosszú időn át, automatikusan üzemelnek.
A szélenergiát felhasználhatjuk:
Áramtermelésre
- Elszigetelt területek villamosítására
- Családi házak, víkendházak teljes vagy kiegészítő áramellátására
- Hajókon áramtermelésre
- Ipari méretű energiatermelésre
Vízszivattyúzásra
- Öntözésre
- Vízpótlásra
- Állattartásra, itatáshoz
- Vadgazdálkodáshoz
- Halastavak, élőhelyek életben tartására
- Belvízvédelemre
- Szennyvízszállításra, tisztításra
A hibrid rendszerek és azok előnyei
Magyarországon és más tájakon is elmondhatjuk, hogy több fajta megnyilvánulását érzékelhetjük a megújuló energiáknak. Nálunk is van gazdaságosan kinyerhető szélenergia, bár önmagában erre alapozni nagyon kockázatos.
Amikor nem fúj a szél, nem tudunk energiát nyerni ily módon. Így hiába a viszonylag jó hatásfokú berendezés, nem leszünk elégedettek.
Mindebből az következik, hogy érdemes kiegészítenünk rendszerünket pl. napelemekkel, melyek viszont gyengébb hatásfokúak, de az átlagos hazai napsütéses órák miatt (2.000 óra) használatuk szintén indokolt, gyengébb hatásfokuk mellett is. Ebben az esetben a berendezések oly módon is kiegészítik egymást, hogy a nap energiáját kizárólag nappal és sűrűbben nyári időszakokban tudjuk élvezni, míg a szél energiája ennek ellentétes időszakaiban valószínűbb.
Helyi viszonyok lehetővé tehetik egyéb berendezések rendszerbe kapcsolását is. Egyes helyeken rendelkezésre állhat kihasználható vízenergia forrás is. Kiszámíthatóbb áramtermelést biztosít egy vízturbinával is kiegészített hibrid áramtermelő rendszer.
További lehetőség a folyamatosság biztosítására az, ha egy aggregátor is a rendszerünk elemét képezi. Bár ez az eszköz nem feltétlenül megújuló "üzemanyagot" használ, mégis időközönként jó szolgálatot tehet.
Az energia tárolása és felhasználása
Egy bizonyos nagyságrendű energiaellátásnál, amikor nincs lehetőség vezetékes áramellátást biztosítani, általában külön kell választanunk az energianyerés és felhasználás időszakait. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eszközeink (szélgenerátor, napelem, stb.) esetenként különböző időszakokban dolgoznak, míg a fogyasztó berendezéseinket szintén más és más időszakokban használjuk. Ennek következménye, hogy időszakonként az energia tárolására van szükség. Ezt jellemzően akkumulátorokkal (akkumulátorbank) tehetjük. Az ilyen rendszerbe beépített akkumulátorok speciális akkumulátorok, tehát nem autó akkumulátorok, hanem un. szolár akkumulátorok. Ezekre jellemző, hogy jól tűrik a sokszori kisütést és feltöltést, tehát sokszor ciklizálhatóak, mélykisütésre kevésbé érzékenyek. Élettartamuk napjainkban akár 7-10 évig is terjed és viszonylag kevés karbantartást igényelnek.
Az akkumulátorok beépítésének előnyeként említhető, hogy amíg eszközeink termelnek, ezt automatikusan tehetik, így tölthetik az akkumulátorokat. Amikor bekapcsoljuk a fogyasztóinkat (pl. este a lámpát) akkor nem maradunk energia nélkül. Ez optimálisan egy körfolyamatot ad. Természetesen egyéni igények szerint lehetőség van az áthidalási időszak megnyújtására is.
Az akkumulátor technológia fejlesztése és egyéb új energiatároló berendezések fejlesztése (pl. tüzelőanyag cella) a jövőben egyre jobb lehetőséget ad az energia tárolására.
Forrás: Szélkerékcentrum
2011. április 13., szerda
Izland: kimeríthetelen geotermikus energia
Izland az egyetlen ország, mely 100%-ban megújuló energiaforrásokból állítja elő villamos energiáját. Ennek 87%-ka a víz energiája, 13%-kát pedig a geotermikus energia szolgáltatja. Természetesen ez nem volt mindig így, korábban az ország nagy mennyiségű szenet, majd gázt importált fűtési és szállítási szükségleteik megoldásához. A geotermikus erők kiaknázásával azonban egyre biztosabban sikerült elszakadni a magas szén-dioxid-kibocsátástól.
Ma már több geotermikus erőmű működik az országban, biztosítva a fűtést, a meleg vizet és a villamos energiát. A Hitaveita Suðurnesja a legnagyobb meleg víz generátor. Több mint 200 méter mélyről szabadítják fel a 243°C-os vizet. Az erőmű 17000 embernek biztosít munkát, és 45000 lakos fűtési, elektromos illetve meleg vizes igényét elégíti ki.
Az elmúlt évek során a közlekedés környezetkímélő megközelítése kapott hangsúlyt. Az üzemanyagcellák fejlesztésében különböző támogatások segítik a minél gyorsabb előrelépést. Nemrégiben helyeztek üzembe 3 darab Mercedes típusú üzemanyagcellás autóbuszt, remélve, hogy a kísérleti bevezetés sikeressége újabb technológiai fejlődéshez vezet és hamarosan a személygépkocsik, a teherautók, de még a halászhajók is hidrogénnel működhetnek.
Forrás: alternatívenergia.hu
Ma már több geotermikus erőmű működik az országban, biztosítva a fűtést, a meleg vizet és a villamos energiát. A Hitaveita Suðurnesja a legnagyobb meleg víz generátor. Több mint 200 méter mélyről szabadítják fel a 243°C-os vizet. Az erőmű 17000 embernek biztosít munkát, és 45000 lakos fűtési, elektromos illetve meleg vizes igényét elégíti ki.
Az elmúlt évek során a közlekedés környezetkímélő megközelítése kapott hangsúlyt. Az üzemanyagcellák fejlesztésében különböző támogatások segítik a minél gyorsabb előrelépést. Nemrégiben helyeztek üzembe 3 darab Mercedes típusú üzemanyagcellás autóbuszt, remélve, hogy a kísérleti bevezetés sikeressége újabb technológiai fejlődéshez vezet és hamarosan a személygépkocsik, a teherautók, de még a halászhajók is hidrogénnel működhetnek.
Forrás: alternatívenergia.hu
2011. április 11., hétfő
Alternatív energiaforrások - geotermikus energia
Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energiahordozókhoz képest, és folyamatosan, akár generációkon át kinyerhetők a természetből. A jövőbeni felhasználhatóságuk lényege, hogy otthoni körülmények között is használhatók legyenek.
A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.
Az alternatív energiák népszerűsítésének kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.
Az egyik, házilag is hasznosítható alternatív energiaforrás: a geotermikus energia. Alább olvashatunk egy tömör, közérthető leírást a geotermikus energia lehetséges felhasználásáról, hőszivattyú segítségével:
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.
A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűttetjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!
Forrás: alternatívenergia.hu
A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.
Az alternatív energiák népszerűsítésének kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.
Az egyik, házilag is hasznosítható alternatív energiaforrás: a geotermikus energia. Alább olvashatunk egy tömör, közérthető leírást a geotermikus energia lehetséges felhasználásáról, hőszivattyú segítségével:
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.
A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűttetjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!
Forrás: alternatívenergia.hu
2011. április 9., szombat
Nem látjuk a fától az erdőt
Magyarország egyre jobban lemarad a napelemes beruházásokban
Miközben Magyarországnak a végső energiafelhasználásban tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát, addig a most készülő cselekvési terv messzemenően figyelmen kívül hagyja a valós igényeket, adottságokat – állítja az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja.
A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal.
Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia fotovillamos hasznosítására: ha az összes használaton kívüli területre napelemeket telepítenénk, akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse is előállítható lenne. Ennek ellenére a fotovillamos alkalmazások jelentősége hazánkban nagyon alábecsült, holott ez a hosszú távon, szinte karbantartás nélkül, CO2 kibocsátás-mentesen, tiszta áramot termelő technológia a fenntartható fejlődésben kulcsszerepet játszik.
A jelenlegi tervekben szereplő elképzelések a napelemes villamos energiatermelést elsősorban autonóm rendszerekre alapozzák, holott nagy léptékű fejlesztéseket hálózatra táplálással lenne érdemes megoldani. Az európai iránymutatásnak megfelelő beruházási támogatás és visszatáplálási ár kialakítása volna szükséges Magyarországon is, mert ma már hazánkat csaknem valamennyi környező ország megelőzi a hasznosításban.
Az általunk 2009. decemberében 2020-ra elfogadott 15 MW teljesítmény messze alulmúlja például Bulgária 300 MW vállalását, vagy a Csehországban már telepített több mint 1000 MW kapacitást. Az áramszolgáltatás biztonságának veszélyeztetése nélkül hazánk 2020-ig akár 500 MW energiát is képes lenne ezzel a veszélytelen és környezetkímélő módszerrel termelni.
“Magyarország legnagyobb energiakincse a napenergia, de lemaradásunk egyre fokozódik, ugyanis fotovillamos hasznosítása megfelelő támogatás hiányában nem fejlődik kellőképpen. Feltétlenül szükséges, hogy ennek a legtisztább energiatermelési módnak az elterjesztése megfelelő súllyal szerepeljen a Nemzeti Cselekvési Tervben és a támogatási programokban.” – állította Bársony István professzor, az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform szakmai vezetője.
A Magyar Napenergia Társaság és az EU által támogatott PV-NMS-NET programban résztvevő Solart-System Kft. a fentiek tudatosítására és a fotovillamos energia hasznosítás előmozdítására rendez 2010. november 26-án délután a budapesti Griff Hotelben közös munkaértekezletet. A rendezvény fontosságát jelzi, hogy ugyanezen a helyszínen délelőtt ülésezik a Magyar Napenergia Társaság Közgyűlése és az MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága is.
Forrás: greenfo.hu
Miközben Magyarországnak a végső energiafelhasználásban tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát, addig a most készülő cselekvési terv messzemenően figyelmen kívül hagyja a valós igényeket, adottságokat – állítja az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja.
A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal.
Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia fotovillamos hasznosítására: ha az összes használaton kívüli területre napelemeket telepítenénk, akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse is előállítható lenne. Ennek ellenére a fotovillamos alkalmazások jelentősége hazánkban nagyon alábecsült, holott ez a hosszú távon, szinte karbantartás nélkül, CO2 kibocsátás-mentesen, tiszta áramot termelő technológia a fenntartható fejlődésben kulcsszerepet játszik.
A jelenlegi tervekben szereplő elképzelések a napelemes villamos energiatermelést elsősorban autonóm rendszerekre alapozzák, holott nagy léptékű fejlesztéseket hálózatra táplálással lenne érdemes megoldani. Az európai iránymutatásnak megfelelő beruházási támogatás és visszatáplálási ár kialakítása volna szükséges Magyarországon is, mert ma már hazánkat csaknem valamennyi környező ország megelőzi a hasznosításban.
Az általunk 2009. decemberében 2020-ra elfogadott 15 MW teljesítmény messze alulmúlja például Bulgária 300 MW vállalását, vagy a Csehországban már telepített több mint 1000 MW kapacitást. Az áramszolgáltatás biztonságának veszélyeztetése nélkül hazánk 2020-ig akár 500 MW energiát is képes lenne ezzel a veszélytelen és környezetkímélő módszerrel termelni.
“Magyarország legnagyobb energiakincse a napenergia, de lemaradásunk egyre fokozódik, ugyanis fotovillamos hasznosítása megfelelő támogatás hiányában nem fejlődik kellőképpen. Feltétlenül szükséges, hogy ennek a legtisztább energiatermelési módnak az elterjesztése megfelelő súllyal szerepeljen a Nemzeti Cselekvési Tervben és a támogatási programokban.” – állította Bársony István professzor, az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform szakmai vezetője.
A Magyar Napenergia Társaság és az EU által támogatott PV-NMS-NET programban résztvevő Solart-System Kft. a fentiek tudatosítására és a fotovillamos energia hasznosítás előmozdítására rendez 2010. november 26-án délután a budapesti Griff Hotelben közös munkaértekezletet. A rendezvény fontosságát jelzi, hogy ugyanezen a helyszínen délelőtt ülésezik a Magyar Napenergia Társaság Közgyűlése és az MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága is.
Forrás: greenfo.hu
2011. április 7., csütörtök
Olcsó bio-üzemanyag
Ezt az írást az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége honlapján találtam, és nem a magyarországi állapotokról szól: a hír Németországból származik. Mi azért még bőven előtte vagyunk az E 10-es üzemanyag által okozott, illetve előállható problémáknak...
Az ARD közszolgálati adó felmérése szerint csak minden tizedik autós hajlandó tankolni belőle, s a németek 61 százaléka úgy véli, az E 10-nek el kell tűnnie. Már csak azért is, mert a lakosság kétharmada szerint nem lenne szabad élelmiszer-alapanyagokból (szója, kukorica, cukorrépa) üzemanyagot készíteni, amikor éppen világszerte rohamosan drágulnak az élelmiszerek. Mások viszont egyszerűen azért utasítják el, mert úgy tudják, a bio-benzin tönkreteszi kocsijuk motorját.
A helyzet kényes, mivel az új üzemanyagot a kormány kereszténydemokrata környezetvédelmi miniszterének kezdeményezésére vezették be. A nagy cégek rákapcsoltak, s a tartályok tele vannak a téli üzemre szolgáló E 10-el. Azt április végéig el kellene adni, fel kéne használni, azután már a nyári változatot forgalmazzák. De nem fogy.
A legtöbb motornál semmi gond
Reklám-szakértők szerint a kormány a fő felelős a nehéz helyzetért, mert elmulasztotta, hogy megfelelő felvilágosító kampánnyal vezesse be az új üzemanyagot. Mértékadó, független szakemberek szerint a forgalomban lévő autók 93 százaléka esetében gond nélkül használható. Ám az már gond, hogy megállapítsuk: saját autónk esetében mi a helyzet? A töltőállomásokon, az Autóklubnál 23 oldalas listát kell böngészni. Abban márka, típus, évjárat alapján szerepel, melyik kocsiba nem szabad E 10-et tölteni. Ám a listát nagyon pontosan kell böngészni, mivel egyazon motor gyártási ideje szerint lehet alkalmas vagy tiltott – s a különbség mindössze néhány hét is lehet.
Az autógyártók vállalták, hogy ha az engedélyezett motorokkal mégis gond lenne, a javítást garanciában elvégzik. De kötelező erejű, a gyártási éveket is rögzítő garancia nincsen. Hiszen mi a helyzet, ha csak a tartós használatban, évek után jelentkezik a kár?… Mindenesetre ott a jó tanács: aki tévedésből E 10-et töltött erre alkalmatlan kocsija tankjába – el ne indítsa a motort, mert akkor tényleg baj lesz. Vitesse autóját gyorsan szervizbe.
A német Autóklub, az ADAC egyébként támogatja az E 10 forgalmazását, de felhívja a figyelmet a veszélyekre. A környezetvédők pedig arra, hogy erre alkalmas motorokat tiszta bio-üzemanyaggal is lehet járatni. Ez a világ több országában kipróbált – aminthogy azt is tudják, hogy az ilyen üzemanyag teljesítménye mintegy 10 százalékkal kisebb, mint az olajszármazéké. A megoldás tehát a kormányokon múlik: az árat úgy kell megállapítani, hogy a bio (beszámítva a magasabb fogyasztást) még mindig megérje.
Az EU ismeretesen 5 százalékban írja elő az üzemanyagok bio-tartalmát. A német piacon (ha vennék az E 10-et) ezzel már 6.25 százaléknál tartanának. A környezetvédők szerint az olajforgalmazók erősen érdekeltek a bio-adalék hozzáadásában: így t.i. továbbra is ők határoznák meg az árakat.
Az ARD közszolgálati adó felmérése szerint csak minden tizedik autós hajlandó tankolni belőle, s a németek 61 százaléka úgy véli, az E 10-nek el kell tűnnie. Már csak azért is, mert a lakosság kétharmada szerint nem lenne szabad élelmiszer-alapanyagokból (szója, kukorica, cukorrépa) üzemanyagot készíteni, amikor éppen világszerte rohamosan drágulnak az élelmiszerek. Mások viszont egyszerűen azért utasítják el, mert úgy tudják, a bio-benzin tönkreteszi kocsijuk motorját.
A helyzet kényes, mivel az új üzemanyagot a kormány kereszténydemokrata környezetvédelmi miniszterének kezdeményezésére vezették be. A nagy cégek rákapcsoltak, s a tartályok tele vannak a téli üzemre szolgáló E 10-el. Azt április végéig el kellene adni, fel kéne használni, azután már a nyári változatot forgalmazzák. De nem fogy.
A legtöbb motornál semmi gond
Reklám-szakértők szerint a kormány a fő felelős a nehéz helyzetért, mert elmulasztotta, hogy megfelelő felvilágosító kampánnyal vezesse be az új üzemanyagot. Mértékadó, független szakemberek szerint a forgalomban lévő autók 93 százaléka esetében gond nélkül használható. Ám az már gond, hogy megállapítsuk: saját autónk esetében mi a helyzet? A töltőállomásokon, az Autóklubnál 23 oldalas listát kell böngészni. Abban márka, típus, évjárat alapján szerepel, melyik kocsiba nem szabad E 10-et tölteni. Ám a listát nagyon pontosan kell böngészni, mivel egyazon motor gyártási ideje szerint lehet alkalmas vagy tiltott – s a különbség mindössze néhány hét is lehet.
Az autógyártók vállalták, hogy ha az engedélyezett motorokkal mégis gond lenne, a javítást garanciában elvégzik. De kötelező erejű, a gyártási éveket is rögzítő garancia nincsen. Hiszen mi a helyzet, ha csak a tartós használatban, évek után jelentkezik a kár?… Mindenesetre ott a jó tanács: aki tévedésből E 10-et töltött erre alkalmatlan kocsija tankjába – el ne indítsa a motort, mert akkor tényleg baj lesz. Vitesse autóját gyorsan szervizbe.
A német Autóklub, az ADAC egyébként támogatja az E 10 forgalmazását, de felhívja a figyelmet a veszélyekre. A környezetvédők pedig arra, hogy erre alkalmas motorokat tiszta bio-üzemanyaggal is lehet járatni. Ez a világ több országában kipróbált – aminthogy azt is tudják, hogy az ilyen üzemanyag teljesítménye mintegy 10 százalékkal kisebb, mint az olajszármazéké. A megoldás tehát a kormányokon múlik: az árat úgy kell megállapítani, hogy a bio (beszámítva a magasabb fogyasztást) még mindig megérje.
Az EU ismeretesen 5 százalékban írja elő az üzemanyagok bio-tartalmát. A német piacon (ha vennék az E 10-et) ezzel már 6.25 százaléknál tartanának. A környezetvédők szerint az olajforgalmazók erősen érdekeltek a bio-adalék hozzáadásában: így t.i. továbbra is ők határoznák meg az árakat.
2011. április 6., szerda
Napelem házilag : hogyan működhet otthonunkban egy napelem rendszer
Itt azonnal bontsuk két részre a kérdést, kicsit pontosítsuk, hogy ki mit ért a napelem házilag kifejezés alatt! Először gondoljuk végig azt a lehetőséget, mikor valaki magát a napelemet szeretné elkészíteni otthon, házilag! Előrebocsátjuk, hogy erre a változatra nem szeretnénk bátorítani senkit.
Ma a piacon kétfajta napelemmel lehet találkozni:
Az egyik a kristályos napelem, amiben szilíciumkristály-szeletek vannak megfelelőképpen elkészítve és egy napelembe beleszerelve (ez lehet mono-, illetve polykristály, de ez a témánk szempontjából most nem lényeges). Ha valaki úgy akar napelemet csinálni házilag, hogy ezeket a kristályszeletkéket is önállóan készíti, akkor nagy fába vágta a fejszéjét, drága hobbit választott, ami mélyen belecsap a kémia és az atomfizika rejtelmeibe.
A kristályok elkészítése sem egyszerű technológia, magas hőmérsékletet, és sok minden egyebet is igényel. A kész kristályt, rendkívül vékony szeletekre kell vágni. Szennyezni is kell a cellakezdemények anyagát, a szilíciumatomok közül sokakat lecserélni bórra, máshol pedig foszforra. Az egyik réteg egyféleképpen szennyezett, a másik másféleképpen, így létrejön a szükséges p-n átmenet. Már csak a kristályszeletke felszínét kell megfelelően kialakítani, hogy minél több napfényt nyeljen el és minél kevesebbet verjen vissza. Ezután már csak a finom fésűszerű fémhálózatot kell felvinni a cellára, ami összegyűjti és elvezeti az elektronokat. Itt fejeződik be a cella elkészítése.
Talán a nagyon egyszerűsítve leírt cellagyártási folyamat is mutatja, hogy eddig a pontig nem igazán érdemes házilag próbálkozni.
Innentől kezdve viszont kicsit egyszerűbb a dolog, már több esély van napelemgyártásra házilag, ha már kész napcellákból indulunk ki.
A cellákból összeállított napelem-modulok gyártása során a kész napcellákat szokták sorba kapcsolni, így elérve a szükséges feszültségszintet. A kellő áramerősséget pedig az ilyen cellasorok egymással való párhuzamosítása által érik el.
Ha napelemet szeretnénk gyártani házilag, akkor a cellák összekapcsolását forrasztással oldhatjuk meg. Ehhez az interneten találhatunk megfelelő alapanyagokat (cellákat, az alufóliaszerű vezetőt, forraszanyagokat, stb.). A megfelelően összekapcsolt cellákat valamilyen lapra kell rögzíteni, rá kell tenni egy üveget és bekeretezni az alkotást. Vigyázat! Az így előállított napelem hobbicélokra alkalmas. A profi gyártás során a cellák összeforrasztása sokkal jobb minőségben készül el, mint ami otthon elérhető. A cellasorok üveg alá helyezése is egyfajta laminálási eljárással készül, amihez magas hőt, vákuumot és ún. EVA fóliát alkalmaznak. Ez teszi a napelemet évtizedekig időjárásállóvá, vízmentessé. A keretezés és a kivezetések elkészítése már nem annyira nehéz feladat.
A másik technológiával készült napelem a vékonyréteg napelem. Leggyakrabban amorf-szilícium, de létezik kadmium-tellurid (a kadmium erősen mérgező, ezért a környezetre veszélyes!), vagy pl. réz-indium-gallium-diszelenid. Ezeknek a napelemeknek a gyártásához még komolyabb technológia szükséges (vákuumkamrák, speciális gázok, lézerek, stb.), úgyhogy elkönyvelhetjük, hogy ilyen napelem-gyártáshoz nem is tud senki hozzáfogni házilag.
Más a helyzet viszont, ha a napelem házilag kifejezés alatt valaki egy napelemes rendszer önálló kiépítését érti. Ez már nem olyan lehetetlen feladat. Némi villamosipari, elektronikai tájékozottsággal és barkácskészséggel ez már egyáltalán nem utópia. A napelemes rendszereket osztályozva beszélhetünk hálózatra visszatápláló napelemes rendszerről és szigetüzemű napelemes rendszerről.
Egy hálózatra visszatápláló rendszer fő alkotórészeit tekintve tartalmaz napelemeket és invertert. A napelemek DC energiáját az inverter alakítja 230V/50Hz-es energiává, ami visszatáplálható a villamos hálózatba. A működés szempontjából teljesen mindegy, hogy mennyi energia termelődik, mert a háztartás egyszerre kap energiát a napelemes rendszertől és a villamos hálózatból. Ha több energia termelődik, mint amennyi elfogy, akkor a felesleg visszajut a közüzemi hálózatba.
Egy ilyen napelemes rendszer (akár házilagos) kiépítésénél több feladat adódik:
- Meg kell tervezni, méretezni kell a rendszert, hogy a kívánt mennyiségű energiát termelje
- Illeszteni kell a napelemeket az inverterhez teljesítmény és feszültségszintek szempontjából
- Fel kell szerelni a nepelemeket, megfelelően össze kell őket kötni
- Fel kell szerelni az invertert, össze kell kötni a napelemekkel
- Az inverter AC oldalát be kell kötni a ház villamos hálózatába
- Le kell cserélni a ház villamos fogyasztásmérő óráját egy kétirányú mérőre
- Engedélyeztetni kell a napelemes rendszert az áramszolgáltatónál
- Érdemes pályáznunk, ha mindezeket féláron szeretnénk
Egy ilyen energia-visszatáplálós rendszer telepítésekor szerződést kell kötni a helyi áramszolgáltatóval, ami némi előzetes papírmunkát jelent. A rendszer tervezését csak az áramszolgáltatók által regisztrált villanyszerelő végezheti (aki valószínűleg el is akarja készíteni a rendszert, mert az aláírásával felelősséget vállalt. Ha nem ő csinálja, a végén mindenképpen le akarja majd ellenőrizni, az előbbi okok miatt).
A fogyasztásmérő cseréjét az áramszolgáltató végzi, ha minden adminisztratív dolog rendben van és a rendszer bekapcsolásra kész.
Ha a pályázaton nyerni is szeretnénk, tanácsos, hogy a pályázatunkat a területhez értő pályázatíróval készíttessük el.
Ebbe a folyamatba mindenképpen külső résztvevők is belekerülnek. Egy ilyen napelemes rendszer házilagos elkészítése tehát nem lehet teljesen önálló. A Tiszta Energiák Kft. szolgáltatásairól itt olvashat: napelem
Ha valaki egy szigetüzemű napelemes rendszert épít ki házilag, abba nem szólhat bele senki. Ezt is csak akkor végezze valaki, ha rendelkezik a szükséges szakmai ismeretekkel! Egy 12, vagy 24V-os egyenáramú rendszer nem okozhat olyan nagy galibát (esetleg az akkumulátor rövidre zárása némileg tűzveszélyes), de egy olyan rendszer, amiben inverter is van, ami 230V/50Hz-es feszültséget állít elő, az már életveszélyes is lehet! Leggyakrabban előforduló hiba, hogy az ilyen rendszereknél egyáltalán nem alakítanak ki semmiféle földelést. Tartsunk be minden érintésvédelmi előírást! Ha ezeket nem ismerjük, akkor inkább ne építsük ki a napelemes rendszerünket önállóan, házilag, hanem kérjük szakember segítségét. Aki szeret barkácsolni, az a szakemberrel együttműködve is részt vehet a rendszer kiépítésében, ez már csak megbeszélés kérdése.
A cikk forrása: tisztaenergiak.hu
Ma a piacon kétfajta napelemmel lehet találkozni:
Az egyik a kristályos napelem, amiben szilíciumkristály-szeletek vannak megfelelőképpen elkészítve és egy napelembe beleszerelve (ez lehet mono-, illetve polykristály, de ez a témánk szempontjából most nem lényeges). Ha valaki úgy akar napelemet csinálni házilag, hogy ezeket a kristályszeletkéket is önállóan készíti, akkor nagy fába vágta a fejszéjét, drága hobbit választott, ami mélyen belecsap a kémia és az atomfizika rejtelmeibe.
A kristályok elkészítése sem egyszerű technológia, magas hőmérsékletet, és sok minden egyebet is igényel. A kész kristályt, rendkívül vékony szeletekre kell vágni. Szennyezni is kell a cellakezdemények anyagát, a szilíciumatomok közül sokakat lecserélni bórra, máshol pedig foszforra. Az egyik réteg egyféleképpen szennyezett, a másik másféleképpen, így létrejön a szükséges p-n átmenet. Már csak a kristályszeletke felszínét kell megfelelően kialakítani, hogy minél több napfényt nyeljen el és minél kevesebbet verjen vissza. Ezután már csak a finom fésűszerű fémhálózatot kell felvinni a cellára, ami összegyűjti és elvezeti az elektronokat. Itt fejeződik be a cella elkészítése.
Talán a nagyon egyszerűsítve leírt cellagyártási folyamat is mutatja, hogy eddig a pontig nem igazán érdemes házilag próbálkozni.
Innentől kezdve viszont kicsit egyszerűbb a dolog, már több esély van napelemgyártásra házilag, ha már kész napcellákból indulunk ki.
A cellákból összeállított napelem-modulok gyártása során a kész napcellákat szokták sorba kapcsolni, így elérve a szükséges feszültségszintet. A kellő áramerősséget pedig az ilyen cellasorok egymással való párhuzamosítása által érik el.
Ha napelemet szeretnénk gyártani házilag, akkor a cellák összekapcsolását forrasztással oldhatjuk meg. Ehhez az interneten találhatunk megfelelő alapanyagokat (cellákat, az alufóliaszerű vezetőt, forraszanyagokat, stb.). A megfelelően összekapcsolt cellákat valamilyen lapra kell rögzíteni, rá kell tenni egy üveget és bekeretezni az alkotást. Vigyázat! Az így előállított napelem hobbicélokra alkalmas. A profi gyártás során a cellák összeforrasztása sokkal jobb minőségben készül el, mint ami otthon elérhető. A cellasorok üveg alá helyezése is egyfajta laminálási eljárással készül, amihez magas hőt, vákuumot és ún. EVA fóliát alkalmaznak. Ez teszi a napelemet évtizedekig időjárásállóvá, vízmentessé. A keretezés és a kivezetések elkészítése már nem annyira nehéz feladat.
A másik technológiával készült napelem a vékonyréteg napelem. Leggyakrabban amorf-szilícium, de létezik kadmium-tellurid (a kadmium erősen mérgező, ezért a környezetre veszélyes!), vagy pl. réz-indium-gallium-diszelenid. Ezeknek a napelemeknek a gyártásához még komolyabb technológia szükséges (vákuumkamrák, speciális gázok, lézerek, stb.), úgyhogy elkönyvelhetjük, hogy ilyen napelem-gyártáshoz nem is tud senki hozzáfogni házilag.
Más a helyzet viszont, ha a napelem házilag kifejezés alatt valaki egy napelemes rendszer önálló kiépítését érti. Ez már nem olyan lehetetlen feladat. Némi villamosipari, elektronikai tájékozottsággal és barkácskészséggel ez már egyáltalán nem utópia. A napelemes rendszereket osztályozva beszélhetünk hálózatra visszatápláló napelemes rendszerről és szigetüzemű napelemes rendszerről.
Egy hálózatra visszatápláló rendszer fő alkotórészeit tekintve tartalmaz napelemeket és invertert. A napelemek DC energiáját az inverter alakítja 230V/50Hz-es energiává, ami visszatáplálható a villamos hálózatba. A működés szempontjából teljesen mindegy, hogy mennyi energia termelődik, mert a háztartás egyszerre kap energiát a napelemes rendszertől és a villamos hálózatból. Ha több energia termelődik, mint amennyi elfogy, akkor a felesleg visszajut a közüzemi hálózatba.
Egy ilyen napelemes rendszer (akár házilagos) kiépítésénél több feladat adódik:
- Meg kell tervezni, méretezni kell a rendszert, hogy a kívánt mennyiségű energiát termelje
- Illeszteni kell a napelemeket az inverterhez teljesítmény és feszültségszintek szempontjából
- Fel kell szerelni a nepelemeket, megfelelően össze kell őket kötni
- Fel kell szerelni az invertert, össze kell kötni a napelemekkel
- Az inverter AC oldalát be kell kötni a ház villamos hálózatába
- Le kell cserélni a ház villamos fogyasztásmérő óráját egy kétirányú mérőre
- Engedélyeztetni kell a napelemes rendszert az áramszolgáltatónál
- Érdemes pályáznunk, ha mindezeket féláron szeretnénk
Egy ilyen energia-visszatáplálós rendszer telepítésekor szerződést kell kötni a helyi áramszolgáltatóval, ami némi előzetes papírmunkát jelent. A rendszer tervezését csak az áramszolgáltatók által regisztrált villanyszerelő végezheti (aki valószínűleg el is akarja készíteni a rendszert, mert az aláírásával felelősséget vállalt. Ha nem ő csinálja, a végén mindenképpen le akarja majd ellenőrizni, az előbbi okok miatt).
A fogyasztásmérő cseréjét az áramszolgáltató végzi, ha minden adminisztratív dolog rendben van és a rendszer bekapcsolásra kész.
Ha a pályázaton nyerni is szeretnénk, tanácsos, hogy a pályázatunkat a területhez értő pályázatíróval készíttessük el.
Ebbe a folyamatba mindenképpen külső résztvevők is belekerülnek. Egy ilyen napelemes rendszer házilagos elkészítése tehát nem lehet teljesen önálló. A Tiszta Energiák Kft. szolgáltatásairól itt olvashat: napelem
Ha valaki egy szigetüzemű napelemes rendszert épít ki házilag, abba nem szólhat bele senki. Ezt is csak akkor végezze valaki, ha rendelkezik a szükséges szakmai ismeretekkel! Egy 12, vagy 24V-os egyenáramú rendszer nem okozhat olyan nagy galibát (esetleg az akkumulátor rövidre zárása némileg tűzveszélyes), de egy olyan rendszer, amiben inverter is van, ami 230V/50Hz-es feszültséget állít elő, az már életveszélyes is lehet! Leggyakrabban előforduló hiba, hogy az ilyen rendszereknél egyáltalán nem alakítanak ki semmiféle földelést. Tartsunk be minden érintésvédelmi előírást! Ha ezeket nem ismerjük, akkor inkább ne építsük ki a napelemes rendszerünket önállóan, házilag, hanem kérjük szakember segítségét. Aki szeret barkácsolni, az a szakemberrel együttműködve is részt vehet a rendszer kiépítésében, ez már csak megbeszélés kérdése.
A cikk forrása: tisztaenergiak.hu
2011. április 5., kedd
Függőleges tengelyű szélerőmű - Felcsúton
Megépült a magyar mérnök titokzatos találmányának első ipari teljesítményre képes darabja: a toronyerőmű lapátkerekek nélkül hasznosítja a szélenergiát.
Felcsút határában nemrég befejeződött az első ipari teljesítményű, függőleges tengelyű szélerőmű megépítése. A Fejér megyei településen – Györgyi Viktor kutatómérnök birtokán – már két éve működik a világújdonságnak számító technológia tízméteres modellje, amelynek mérési eredményei előre jelezték, hogy egy nagyobb méretű, ipari teljesítményre képes változat is működőképes lehet.
A most megépített széltorony átmérője 5,5 méter, magassága 29 méter. Az eddigi mérések alapján 90 kilométeres sebességű szélben az erőmű 96 kilowatt teljesítményre volt képes, a csúcssebességként mért 116 kilométeres szélben viszont már 210 kilowattot ért el a berendezés. A zajszintmérés adatai alapján a széltorony jóval halkabb, mint egy lapátkerekes erőmű. Az egyik legfontosabb mérés szerint 100 kilométeres szélben a létesítmény legmagasabb pontján alig egy centiméter volt a torony kilengése. Györgyi Viktor szerint a berendezés teljesítménye a magasság növekedésével hatványozottan emelkedik: egy 20 méter átmérőjű, 120 méter magas torony teljesítménye például elérné az 5 megawattot, miközben a legmagasabb pontján alig néhány centiméteres kilengéssel kellene számolni.
A felcsúti kutatómérnök szabadalmaztatott találmányának lényegét két tényező adja: az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig egy olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli tartószerkezetet ad a szélenergia – a felfedezés nyomán forradalmian új módszerrel történő – hasznosításának. A négy különböző szakmérnöki diplomával rendelkező Györgyi Viktor 1993 óta foglalkozik a függőleges tengelyű szélerőmű kifejlesztésével, elsősorban azzal a céllal, hogy olyan szerkezetet hozzon létre, amely kiküszöböli a világon legelterjedtebbnek számító lapátkerekes szélerőművek hátrányait.
A függőleges tengelyű szélerőművek turbinája és generátora például nem 80-100 méter magasan, hanem a talajon helyezkedik el, így az összeszerelése és a javítása is jóval egyszerűbb. A felépítmény ultrakönnyű alumíniumötvözetből készül hegesztések nélkül, és pusztán csavarozással felállítható. Formájukban leginkább a felhőkarcolókra emlékeztetnek, ugyanakkor a fix telepítésük miatt nem zavarják a madárvonulásokat. A széltornyok méretét az elvárt teljesítményhez lehet igazítani: átmérőjük 10–20 méter, magasságuk 30–120 méter között változhat.
– A találmány legfőbb erénye, hogy a lapátkerekes létesítményekkel szemben a függőleges tengelyű erőmű kis szélmozgásnál, illetve orkánerejű szélben is működtethető – mondja Györgyi Viktor.
– Az is fontos különbség, hogy a lapátkerekes erőművek három megawattos csúcsteljesítményéhez képest a mi berendezésünk lényegesen nagyobb teljesítményre képes. Számításaim szerint a telepítése feleannyiba kerül, mint egy hagyományos szélerőműé, miközben az üzemeltetési költségei a töredékét sem érik el.
A felcsúti kísérleteknek, illetve az első ipari teljesítményű erőmű felállításának a költségeiről Györgyi Viktor csupán annyit árult el, hogy százmilliós nagyságrendről van szó, a pénzt pedig saját vagyonából és szponzori támogatásokból teremtette elő. A hasznosításról szólva elmondta: szerződéskötés előtt áll egy német szakmai befektetőcéggel, amely a függőleges tengelyű szélerőművekből először Magyarországon kíván felépíteni egy parkot, amelynek az engedélyeztetési eljárása már meg is kezdődött.
Györgyi Viktort az elmúlt években sok támadás érte amiatt, hogy a találmányáról még a szakmai közönség számára sem adott részletes tájékoztatást. A feltaláló kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy a fejlesztések befejezése előtt nem lett volna célszerű a nyilvánosság elé állnia. Hozzátette, várhatóan még ebben az évben egy nemzetközi konferencia keretében minden titokról fellebbenti a fátylat, azaz bemutatja a találmány elméleti hátterét, az ehhez kapcsolódó számításokat, valamint a mérési statisztikákat.
A cikk forrása: nol.hu
Felcsút határában nemrég befejeződött az első ipari teljesítményű, függőleges tengelyű szélerőmű megépítése. A Fejér megyei településen – Györgyi Viktor kutatómérnök birtokán – már két éve működik a világújdonságnak számító technológia tízméteres modellje, amelynek mérési eredményei előre jelezték, hogy egy nagyobb méretű, ipari teljesítményre képes változat is működőképes lehet.
A most megépített széltorony átmérője 5,5 méter, magassága 29 méter. Az eddigi mérések alapján 90 kilométeres sebességű szélben az erőmű 96 kilowatt teljesítményre volt képes, a csúcssebességként mért 116 kilométeres szélben viszont már 210 kilowattot ért el a berendezés. A zajszintmérés adatai alapján a széltorony jóval halkabb, mint egy lapátkerekes erőmű. Az egyik legfontosabb mérés szerint 100 kilométeres szélben a létesítmény legmagasabb pontján alig egy centiméter volt a torony kilengése. Györgyi Viktor szerint a berendezés teljesítménye a magasság növekedésével hatványozottan emelkedik: egy 20 méter átmérőjű, 120 méter magas torony teljesítménye például elérné az 5 megawattot, miközben a legmagasabb pontján alig néhány centiméteres kilengéssel kellene számolni.
A felcsúti kutatómérnök szabadalmaztatott találmányának lényegét két tényező adja: az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig egy olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli tartószerkezetet ad a szélenergia – a felfedezés nyomán forradalmian új módszerrel történő – hasznosításának. A négy különböző szakmérnöki diplomával rendelkező Györgyi Viktor 1993 óta foglalkozik a függőleges tengelyű szélerőmű kifejlesztésével, elsősorban azzal a céllal, hogy olyan szerkezetet hozzon létre, amely kiküszöböli a világon legelterjedtebbnek számító lapátkerekes szélerőművek hátrányait.
A függőleges tengelyű szélerőművek turbinája és generátora például nem 80-100 méter magasan, hanem a talajon helyezkedik el, így az összeszerelése és a javítása is jóval egyszerűbb. A felépítmény ultrakönnyű alumíniumötvözetből készül hegesztések nélkül, és pusztán csavarozással felállítható. Formájukban leginkább a felhőkarcolókra emlékeztetnek, ugyanakkor a fix telepítésük miatt nem zavarják a madárvonulásokat. A széltornyok méretét az elvárt teljesítményhez lehet igazítani: átmérőjük 10–20 méter, magasságuk 30–120 méter között változhat.
– A találmány legfőbb erénye, hogy a lapátkerekes létesítményekkel szemben a függőleges tengelyű erőmű kis szélmozgásnál, illetve orkánerejű szélben is működtethető – mondja Györgyi Viktor.
– Az is fontos különbség, hogy a lapátkerekes erőművek három megawattos csúcsteljesítményéhez képest a mi berendezésünk lényegesen nagyobb teljesítményre képes. Számításaim szerint a telepítése feleannyiba kerül, mint egy hagyományos szélerőműé, miközben az üzemeltetési költségei a töredékét sem érik el.
A felcsúti kísérleteknek, illetve az első ipari teljesítményű erőmű felállításának a költségeiről Györgyi Viktor csupán annyit árult el, hogy százmilliós nagyságrendről van szó, a pénzt pedig saját vagyonából és szponzori támogatásokból teremtette elő. A hasznosításról szólva elmondta: szerződéskötés előtt áll egy német szakmai befektetőcéggel, amely a függőleges tengelyű szélerőművekből először Magyarországon kíván felépíteni egy parkot, amelynek az engedélyeztetési eljárása már meg is kezdődött.
Györgyi Viktort az elmúlt években sok támadás érte amiatt, hogy a találmányáról még a szakmai közönség számára sem adott részletes tájékoztatást. A feltaláló kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy a fejlesztések befejezése előtt nem lett volna célszerű a nyilvánosság elé állnia. Hozzátette, várhatóan még ebben az évben egy nemzetközi konferencia keretében minden titokról fellebbenti a fátylat, azaz bemutatja a találmány elméleti hátterét, az ehhez kapcsolódó számításokat, valamint a mérési statisztikákat.
A cikk forrása: nol.hu
2011. április 4., hétfő
Alternatív energiák: Ingyenáram az autóba
Alternatív energiák: Ingyenáram az autóba: "Alternatív energia - Turbina a patakban A japán Maesbashi város vezetése abból a felismerésből indult ki, hogy a településen az egy főre ju..."
Ingyenáram az autóba
Alternatív energia - Turbina a patakban
A japán Maesbashi város vezetése abból a felismerésből indult ki, hogy a településen az egy főre jutó gépkocsi-ellátottság magasabb az átlagosnál, ami környezetszennyező tényező, másfelől a területen a napsütéses napok száma az átlagosnál több.
Ebből az egyik következtetés az elektromos autók elterjesztése lett, de az áramforrást végül nem napelemekkel oldották meg. A Mainicsi Sinbun szerint megpályázták az országos Zöld New Deal környezetvédelmi és újenergia-támogatást, a pénzből pedig a városon keresztül folyó kis patakba törpe áramfejlesztő berendezést telepítettek.
A patak a maga 1,3 méter szélességével és mindössze 20 centiméteres vízmélységével aligha tűnne olyan vízhozamúnak, amely áramtermelő turbina megmozgatásához elegendő lenne, azonban egy speciális kialakítású áramfejlesztő ezt is olyan hatékonyan tudja hasznosítani, hogy 300 kW teljesítményt biztosít. A berendezésben egy átfolyó rendszerű turbina működteti a generátort, amelyhez nem szükséges vízlépcső, terelőgátak építése, egyszerűen telepíthető a folyóvízbe.
Az áramfejlesztőhöz töltőoszlop csatlakozik, ahol egyszerre öt elektromos autó tölthető fel. A napelemmel szemben még előnye, hogy a patak éjjel is termeli az áramot, ráadásul innen bárki ingyen feltöltheti elektromos autóját. Hasonló átfolyó villanygenerátort hazánkban is kifejlesztettek már, ha párat a Dunába helyeznének, az egész főváros áramellátását biztosítaná.
A cikk forrása: nol.hu
Megjegyzés:
Ezen a blogon nem áll szándékomban saját kútfőmből alternatív energiatermeléssel foglalkozó cikkek megjelentetése, mivel kicsit sem vagyok környezetvédelmi vagy energetikai szakember. Környezettudatos polgár vagyok, aki aggódik: hová juthat a világ a következő 20-30 évben. Végleg feléljük-e bolygónk erőforrásait, vagy pedig megint bebizonyítjuk, hogy a Föld leginkább alkalmazkodóképes faja vagyunk, amely
minden nehézségen képes felülemelkedni, és mindig megtalálja a megoldást az éppen aktuális problémára?
Ez az aprócska kis hír Japánból az én szememben azt bizonyítja, nincs még minden veszve. Van életképes megoldás a kőolajkészletek kimerülésének esetére, megállítható a légkör ember általi felmelegedése, elhárítható a számunkra végzetesnek tűnő klímaváltozás!
A japán Maesbashi város vezetése abból a felismerésből indult ki, hogy a településen az egy főre jutó gépkocsi-ellátottság magasabb az átlagosnál, ami környezetszennyező tényező, másfelől a területen a napsütéses napok száma az átlagosnál több.
Ebből az egyik következtetés az elektromos autók elterjesztése lett, de az áramforrást végül nem napelemekkel oldották meg. A Mainicsi Sinbun szerint megpályázták az országos Zöld New Deal környezetvédelmi és újenergia-támogatást, a pénzből pedig a városon keresztül folyó kis patakba törpe áramfejlesztő berendezést telepítettek.
A patak a maga 1,3 méter szélességével és mindössze 20 centiméteres vízmélységével aligha tűnne olyan vízhozamúnak, amely áramtermelő turbina megmozgatásához elegendő lenne, azonban egy speciális kialakítású áramfejlesztő ezt is olyan hatékonyan tudja hasznosítani, hogy 300 kW teljesítményt biztosít. A berendezésben egy átfolyó rendszerű turbina működteti a generátort, amelyhez nem szükséges vízlépcső, terelőgátak építése, egyszerűen telepíthető a folyóvízbe.
Az áramfejlesztőhöz töltőoszlop csatlakozik, ahol egyszerre öt elektromos autó tölthető fel. A napelemmel szemben még előnye, hogy a patak éjjel is termeli az áramot, ráadásul innen bárki ingyen feltöltheti elektromos autóját. Hasonló átfolyó villanygenerátort hazánkban is kifejlesztettek már, ha párat a Dunába helyeznének, az egész főváros áramellátását biztosítaná.
A cikk forrása: nol.hu
Megjegyzés:
Ezen a blogon nem áll szándékomban saját kútfőmből alternatív energiatermeléssel foglalkozó cikkek megjelentetése, mivel kicsit sem vagyok környezetvédelmi vagy energetikai szakember. Környezettudatos polgár vagyok, aki aggódik: hová juthat a világ a következő 20-30 évben. Végleg feléljük-e bolygónk erőforrásait, vagy pedig megint bebizonyítjuk, hogy a Föld leginkább alkalmazkodóképes faja vagyunk, amely
minden nehézségen képes felülemelkedni, és mindig megtalálja a megoldást az éppen aktuális problémára?
Ez az aprócska kis hír Japánból az én szememben azt bizonyítja, nincs még minden veszve. Van életképes megoldás a kőolajkészletek kimerülésének esetére, megállítható a légkör ember általi felmelegedése, elhárítható a számunkra végzetesnek tűnő klímaváltozás!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)