Áram nélkül
Még napjainkban is számtalan olyan hely van, melyet a villamos hálózat nem ér el, így áramellátás hiányában sokan nélkülözik a mások által megszokott komfort érzetet.
Az ilyen tájakon néha az egyetlen megoldás az, hogy helyben állítsuk elő az energiát a költségesebb hálózat kiépítése helyett. Az autonóm energiaellátást szélenergiából, napenergiából is, de leginkább ezek együttesének felhasználásával tudjuk megoldani.
Más, egyébként elektromos hálózattal rendelkező területeken is jó hasznát vehetjük a szélmotoroknak, napelemeknek. Kiegészítő áramforrásként, áramkimaradás esetén vagy egyes berendezések önálló ellátására kiválóan alkalmazhatjuk azokat.
A szélgenerátoros, napelemes hibrid áramellátás alkalmazásának csak a fantázia szab határt. Az energiatudatos, takarékos szemlélet kialakulásához vezető út eszköze is lehet az ilyen típusú áramtermelés. A szigetüzemben működő rendszerek esetén az átalakított energiát akkumulátorokban tárolhatjuk és azt egy későbbi időpontban is felhasználhatjuk igényünk szerint. A szélkerék méretek különböző teljesítmény-kategóriában választhatók, a napelemekből pedig modulonként kisebb-nagyobb rendszerek építhetők fel.
Az ideális megoldások és kombinációk
A szélgenerátorok és napelemek jól kiegészítik egymást az áramtermelésben. A folyamatos energiatermeléshez érdemes mindkét eszközt optimális arányban alkalmazni. A rendszer kiegészíthető vízenergia hasznosító eszközzel vagy aggregátorral is.
A szélenergia használatának előnyei
Ingyen áll mindenki rendelkezésére.
Folyamatosan megújul.
Környezetkímélő.
A szélenergiával működő berendezések hosszú időn át, automatikusan üzemelnek.
A szélenergiát felhasználhatjuk:
Áramtermelésre
- Elszigetelt területek villamosítására
- Családi házak, víkendházak teljes vagy kiegészítő áramellátására
- Hajókon áramtermelésre
- Ipari méretű energiatermelésre
Vízszivattyúzásra
- Öntözésre
- Vízpótlásra
- Állattartásra, itatáshoz
- Vadgazdálkodáshoz
- Halastavak, élőhelyek életben tartására
- Belvízvédelemre
- Szennyvízszállításra, tisztításra
A hibrid rendszerek és azok előnyei
Magyarországon és más tájakon is elmondhatjuk, hogy több fajta megnyilvánulását érzékelhetjük a megújuló energiáknak. Nálunk is van gazdaságosan kinyerhető szélenergia, bár önmagában erre alapozni nagyon kockázatos.
Amikor nem fúj a szél, nem tudunk energiát nyerni ily módon. Így hiába a viszonylag jó hatásfokú berendezés, nem leszünk elégedettek.
Mindebből az következik, hogy érdemes kiegészítenünk rendszerünket pl. napelemekkel, melyek viszont gyengébb hatásfokúak, de az átlagos hazai napsütéses órák miatt (2.000 óra) használatuk szintén indokolt, gyengébb hatásfokuk mellett is. Ebben az esetben a berendezések oly módon is kiegészítik egymást, hogy a nap energiáját kizárólag nappal és sűrűbben nyári időszakokban tudjuk élvezni, míg a szél energiája ennek ellentétes időszakaiban valószínűbb.
Helyi viszonyok lehetővé tehetik egyéb berendezések rendszerbe kapcsolását is. Egyes helyeken rendelkezésre állhat kihasználható vízenergia forrás is. Kiszámíthatóbb áramtermelést biztosít egy vízturbinával is kiegészített hibrid áramtermelő rendszer.
További lehetőség a folyamatosság biztosítására az, ha egy aggregátor is a rendszerünk elemét képezi. Bár ez az eszköz nem feltétlenül megújuló "üzemanyagot" használ, mégis időközönként jó szolgálatot tehet.
Az energia tárolása és felhasználása
Egy bizonyos nagyságrendű energiaellátásnál, amikor nincs lehetőség vezetékes áramellátást biztosítani, általában külön kell választanunk az energianyerés és felhasználás időszakait. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eszközeink (szélgenerátor, napelem, stb.) esetenként különböző időszakokban dolgoznak, míg a fogyasztó berendezéseinket szintén más és más időszakokban használjuk. Ennek következménye, hogy időszakonként az energia tárolására van szükség. Ezt jellemzően akkumulátorokkal (akkumulátorbank) tehetjük. Az ilyen rendszerbe beépített akkumulátorok speciális akkumulátorok, tehát nem autó akkumulátorok, hanem un. szolár akkumulátorok. Ezekre jellemző, hogy jól tűrik a sokszori kisütést és feltöltést, tehát sokszor ciklizálhatóak, mélykisütésre kevésbé érzékenyek. Élettartamuk napjainkban akár 7-10 évig is terjed és viszonylag kevés karbantartást igényelnek.
Az akkumulátorok beépítésének előnyeként említhető, hogy amíg eszközeink termelnek, ezt automatikusan tehetik, így tölthetik az akkumulátorokat. Amikor bekapcsoljuk a fogyasztóinkat (pl. este a lámpát) akkor nem maradunk energia nélkül. Ez optimálisan egy körfolyamatot ad. Természetesen egyéni igények szerint lehetőség van az áthidalási időszak megnyújtására is.
Az akkumulátor technológia fejlesztése és egyéb új energiatároló berendezések fejlesztése (pl. tüzelőanyag cella) a jövőben egyre jobb lehetőséget ad az energia tárolására.
Forrás: Szélkerékcentrum
2011. április 14., csütörtök
2011. április 13., szerda
Izland: kimeríthetelen geotermikus energia
Izland az egyetlen ország, mely 100%-ban megújuló energiaforrásokból állítja elő villamos energiáját. Ennek 87%-ka a víz energiája, 13%-kát pedig a geotermikus energia szolgáltatja. Természetesen ez nem volt mindig így, korábban az ország nagy mennyiségű szenet, majd gázt importált fűtési és szállítási szükségleteik megoldásához. A geotermikus erők kiaknázásával azonban egyre biztosabban sikerült elszakadni a magas szén-dioxid-kibocsátástól.
Ma már több geotermikus erőmű működik az országban, biztosítva a fűtést, a meleg vizet és a villamos energiát. A Hitaveita Suðurnesja a legnagyobb meleg víz generátor. Több mint 200 méter mélyről szabadítják fel a 243°C-os vizet. Az erőmű 17000 embernek biztosít munkát, és 45000 lakos fűtési, elektromos illetve meleg vizes igényét elégíti ki.
Az elmúlt évek során a közlekedés környezetkímélő megközelítése kapott hangsúlyt. Az üzemanyagcellák fejlesztésében különböző támogatások segítik a minél gyorsabb előrelépést. Nemrégiben helyeztek üzembe 3 darab Mercedes típusú üzemanyagcellás autóbuszt, remélve, hogy a kísérleti bevezetés sikeressége újabb technológiai fejlődéshez vezet és hamarosan a személygépkocsik, a teherautók, de még a halászhajók is hidrogénnel működhetnek.
Forrás: alternatívenergia.hu
Ma már több geotermikus erőmű működik az országban, biztosítva a fűtést, a meleg vizet és a villamos energiát. A Hitaveita Suðurnesja a legnagyobb meleg víz generátor. Több mint 200 méter mélyről szabadítják fel a 243°C-os vizet. Az erőmű 17000 embernek biztosít munkát, és 45000 lakos fűtési, elektromos illetve meleg vizes igényét elégíti ki.
Az elmúlt évek során a közlekedés környezetkímélő megközelítése kapott hangsúlyt. Az üzemanyagcellák fejlesztésében különböző támogatások segítik a minél gyorsabb előrelépést. Nemrégiben helyeztek üzembe 3 darab Mercedes típusú üzemanyagcellás autóbuszt, remélve, hogy a kísérleti bevezetés sikeressége újabb technológiai fejlődéshez vezet és hamarosan a személygépkocsik, a teherautók, de még a halászhajók is hidrogénnel működhetnek.
Forrás: alternatívenergia.hu
2011. április 11., hétfő
Alternatív energiaforrások - geotermikus energia
Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energiahordozókhoz képest, és folyamatosan, akár generációkon át kinyerhetők a természetből. A jövőbeni felhasználhatóságuk lényege, hogy otthoni körülmények között is használhatók legyenek.
A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.
Az alternatív energiák népszerűsítésének kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.
Az egyik, házilag is hasznosítható alternatív energiaforrás: a geotermikus energia. Alább olvashatunk egy tömör, közérthető leírást a geotermikus energia lehetséges felhasználásáról, hőszivattyú segítségével:
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.
A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűttetjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!
Forrás: alternatívenergia.hu
A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.
Az alternatív energiák népszerűsítésének kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.
Az egyik, házilag is hasznosítható alternatív energiaforrás: a geotermikus energia. Alább olvashatunk egy tömör, közérthető leírást a geotermikus energia lehetséges felhasználásáról, hőszivattyú segítségével:
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.
A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűttetjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!
Forrás: alternatívenergia.hu
2011. április 9., szombat
Nem látjuk a fától az erdőt
Magyarország egyre jobban lemarad a napelemes beruházásokban
Miközben Magyarországnak a végső energiafelhasználásban tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát, addig a most készülő cselekvési terv messzemenően figyelmen kívül hagyja a valós igényeket, adottságokat – állítja az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja.
A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal.
Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia fotovillamos hasznosítására: ha az összes használaton kívüli területre napelemeket telepítenénk, akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse is előállítható lenne. Ennek ellenére a fotovillamos alkalmazások jelentősége hazánkban nagyon alábecsült, holott ez a hosszú távon, szinte karbantartás nélkül, CO2 kibocsátás-mentesen, tiszta áramot termelő technológia a fenntartható fejlődésben kulcsszerepet játszik.
A jelenlegi tervekben szereplő elképzelések a napelemes villamos energiatermelést elsősorban autonóm rendszerekre alapozzák, holott nagy léptékű fejlesztéseket hálózatra táplálással lenne érdemes megoldani. Az európai iránymutatásnak megfelelő beruházási támogatás és visszatáplálási ár kialakítása volna szükséges Magyarországon is, mert ma már hazánkat csaknem valamennyi környező ország megelőzi a hasznosításban.
Az általunk 2009. decemberében 2020-ra elfogadott 15 MW teljesítmény messze alulmúlja például Bulgária 300 MW vállalását, vagy a Csehországban már telepített több mint 1000 MW kapacitást. Az áramszolgáltatás biztonságának veszélyeztetése nélkül hazánk 2020-ig akár 500 MW energiát is képes lenne ezzel a veszélytelen és környezetkímélő módszerrel termelni.
“Magyarország legnagyobb energiakincse a napenergia, de lemaradásunk egyre fokozódik, ugyanis fotovillamos hasznosítása megfelelő támogatás hiányában nem fejlődik kellőképpen. Feltétlenül szükséges, hogy ennek a legtisztább energiatermelési módnak az elterjesztése megfelelő súllyal szerepeljen a Nemzeti Cselekvési Tervben és a támogatási programokban.” – állította Bársony István professzor, az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform szakmai vezetője.
A Magyar Napenergia Társaság és az EU által támogatott PV-NMS-NET programban résztvevő Solart-System Kft. a fentiek tudatosítására és a fotovillamos energia hasznosítás előmozdítására rendez 2010. november 26-án délután a budapesti Griff Hotelben közös munkaértekezletet. A rendezvény fontosságát jelzi, hogy ugyanezen a helyszínen délelőtt ülésezik a Magyar Napenergia Társaság Közgyűlése és az MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága is.
Forrás: greenfo.hu
Miközben Magyarországnak a végső energiafelhasználásban tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát, addig a most készülő cselekvési terv messzemenően figyelmen kívül hagyja a valós igényeket, adottságokat – állítja az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja.
A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal.
Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia fotovillamos hasznosítására: ha az összes használaton kívüli területre napelemeket telepítenénk, akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse is előállítható lenne. Ennek ellenére a fotovillamos alkalmazások jelentősége hazánkban nagyon alábecsült, holott ez a hosszú távon, szinte karbantartás nélkül, CO2 kibocsátás-mentesen, tiszta áramot termelő technológia a fenntartható fejlődésben kulcsszerepet játszik.
A jelenlegi tervekben szereplő elképzelések a napelemes villamos energiatermelést elsősorban autonóm rendszerekre alapozzák, holott nagy léptékű fejlesztéseket hálózatra táplálással lenne érdemes megoldani. Az európai iránymutatásnak megfelelő beruházási támogatás és visszatáplálási ár kialakítása volna szükséges Magyarországon is, mert ma már hazánkat csaknem valamennyi környező ország megelőzi a hasznosításban.
Az általunk 2009. decemberében 2020-ra elfogadott 15 MW teljesítmény messze alulmúlja például Bulgária 300 MW vállalását, vagy a Csehországban már telepített több mint 1000 MW kapacitást. Az áramszolgáltatás biztonságának veszélyeztetése nélkül hazánk 2020-ig akár 500 MW energiát is képes lenne ezzel a veszélytelen és környezetkímélő módszerrel termelni.
“Magyarország legnagyobb energiakincse a napenergia, de lemaradásunk egyre fokozódik, ugyanis fotovillamos hasznosítása megfelelő támogatás hiányában nem fejlődik kellőképpen. Feltétlenül szükséges, hogy ennek a legtisztább energiatermelési módnak az elterjesztése megfelelő súllyal szerepeljen a Nemzeti Cselekvési Tervben és a támogatási programokban.” – állította Bársony István professzor, az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform szakmai vezetője.
A Magyar Napenergia Társaság és az EU által támogatott PV-NMS-NET programban résztvevő Solart-System Kft. a fentiek tudatosítására és a fotovillamos energia hasznosítás előmozdítására rendez 2010. november 26-án délután a budapesti Griff Hotelben közös munkaértekezletet. A rendezvény fontosságát jelzi, hogy ugyanezen a helyszínen délelőtt ülésezik a Magyar Napenergia Társaság Közgyűlése és az MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága is.
Forrás: greenfo.hu
2011. április 7., csütörtök
Olcsó bio-üzemanyag
Ezt az írást az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége honlapján találtam, és nem a magyarországi állapotokról szól: a hír Németországból származik. Mi azért még bőven előtte vagyunk az E 10-es üzemanyag által okozott, illetve előállható problémáknak...
Az ARD közszolgálati adó felmérése szerint csak minden tizedik autós hajlandó tankolni belőle, s a németek 61 százaléka úgy véli, az E 10-nek el kell tűnnie. Már csak azért is, mert a lakosság kétharmada szerint nem lenne szabad élelmiszer-alapanyagokból (szója, kukorica, cukorrépa) üzemanyagot készíteni, amikor éppen világszerte rohamosan drágulnak az élelmiszerek. Mások viszont egyszerűen azért utasítják el, mert úgy tudják, a bio-benzin tönkreteszi kocsijuk motorját.
A helyzet kényes, mivel az új üzemanyagot a kormány kereszténydemokrata környezetvédelmi miniszterének kezdeményezésére vezették be. A nagy cégek rákapcsoltak, s a tartályok tele vannak a téli üzemre szolgáló E 10-el. Azt április végéig el kellene adni, fel kéne használni, azután már a nyári változatot forgalmazzák. De nem fogy.
A legtöbb motornál semmi gond
Reklám-szakértők szerint a kormány a fő felelős a nehéz helyzetért, mert elmulasztotta, hogy megfelelő felvilágosító kampánnyal vezesse be az új üzemanyagot. Mértékadó, független szakemberek szerint a forgalomban lévő autók 93 százaléka esetében gond nélkül használható. Ám az már gond, hogy megállapítsuk: saját autónk esetében mi a helyzet? A töltőállomásokon, az Autóklubnál 23 oldalas listát kell böngészni. Abban márka, típus, évjárat alapján szerepel, melyik kocsiba nem szabad E 10-et tölteni. Ám a listát nagyon pontosan kell böngészni, mivel egyazon motor gyártási ideje szerint lehet alkalmas vagy tiltott – s a különbség mindössze néhány hét is lehet.
Az autógyártók vállalták, hogy ha az engedélyezett motorokkal mégis gond lenne, a javítást garanciában elvégzik. De kötelező erejű, a gyártási éveket is rögzítő garancia nincsen. Hiszen mi a helyzet, ha csak a tartós használatban, évek után jelentkezik a kár?… Mindenesetre ott a jó tanács: aki tévedésből E 10-et töltött erre alkalmatlan kocsija tankjába – el ne indítsa a motort, mert akkor tényleg baj lesz. Vitesse autóját gyorsan szervizbe.
A német Autóklub, az ADAC egyébként támogatja az E 10 forgalmazását, de felhívja a figyelmet a veszélyekre. A környezetvédők pedig arra, hogy erre alkalmas motorokat tiszta bio-üzemanyaggal is lehet járatni. Ez a világ több országában kipróbált – aminthogy azt is tudják, hogy az ilyen üzemanyag teljesítménye mintegy 10 százalékkal kisebb, mint az olajszármazéké. A megoldás tehát a kormányokon múlik: az árat úgy kell megállapítani, hogy a bio (beszámítva a magasabb fogyasztást) még mindig megérje.
Az EU ismeretesen 5 százalékban írja elő az üzemanyagok bio-tartalmát. A német piacon (ha vennék az E 10-et) ezzel már 6.25 százaléknál tartanának. A környezetvédők szerint az olajforgalmazók erősen érdekeltek a bio-adalék hozzáadásában: így t.i. továbbra is ők határoznák meg az árakat.
Az ARD közszolgálati adó felmérése szerint csak minden tizedik autós hajlandó tankolni belőle, s a németek 61 százaléka úgy véli, az E 10-nek el kell tűnnie. Már csak azért is, mert a lakosság kétharmada szerint nem lenne szabad élelmiszer-alapanyagokból (szója, kukorica, cukorrépa) üzemanyagot készíteni, amikor éppen világszerte rohamosan drágulnak az élelmiszerek. Mások viszont egyszerűen azért utasítják el, mert úgy tudják, a bio-benzin tönkreteszi kocsijuk motorját.
A helyzet kényes, mivel az új üzemanyagot a kormány kereszténydemokrata környezetvédelmi miniszterének kezdeményezésére vezették be. A nagy cégek rákapcsoltak, s a tartályok tele vannak a téli üzemre szolgáló E 10-el. Azt április végéig el kellene adni, fel kéne használni, azután már a nyári változatot forgalmazzák. De nem fogy.
A legtöbb motornál semmi gond
Reklám-szakértők szerint a kormány a fő felelős a nehéz helyzetért, mert elmulasztotta, hogy megfelelő felvilágosító kampánnyal vezesse be az új üzemanyagot. Mértékadó, független szakemberek szerint a forgalomban lévő autók 93 százaléka esetében gond nélkül használható. Ám az már gond, hogy megállapítsuk: saját autónk esetében mi a helyzet? A töltőállomásokon, az Autóklubnál 23 oldalas listát kell böngészni. Abban márka, típus, évjárat alapján szerepel, melyik kocsiba nem szabad E 10-et tölteni. Ám a listát nagyon pontosan kell böngészni, mivel egyazon motor gyártási ideje szerint lehet alkalmas vagy tiltott – s a különbség mindössze néhány hét is lehet.
Az autógyártók vállalták, hogy ha az engedélyezett motorokkal mégis gond lenne, a javítást garanciában elvégzik. De kötelező erejű, a gyártási éveket is rögzítő garancia nincsen. Hiszen mi a helyzet, ha csak a tartós használatban, évek után jelentkezik a kár?… Mindenesetre ott a jó tanács: aki tévedésből E 10-et töltött erre alkalmatlan kocsija tankjába – el ne indítsa a motort, mert akkor tényleg baj lesz. Vitesse autóját gyorsan szervizbe.
A német Autóklub, az ADAC egyébként támogatja az E 10 forgalmazását, de felhívja a figyelmet a veszélyekre. A környezetvédők pedig arra, hogy erre alkalmas motorokat tiszta bio-üzemanyaggal is lehet járatni. Ez a világ több országában kipróbált – aminthogy azt is tudják, hogy az ilyen üzemanyag teljesítménye mintegy 10 százalékkal kisebb, mint az olajszármazéké. A megoldás tehát a kormányokon múlik: az árat úgy kell megállapítani, hogy a bio (beszámítva a magasabb fogyasztást) még mindig megérje.
Az EU ismeretesen 5 százalékban írja elő az üzemanyagok bio-tartalmát. A német piacon (ha vennék az E 10-et) ezzel már 6.25 százaléknál tartanának. A környezetvédők szerint az olajforgalmazók erősen érdekeltek a bio-adalék hozzáadásában: így t.i. továbbra is ők határoznák meg az árakat.
2011. április 6., szerda
Napelem házilag : hogyan működhet otthonunkban egy napelem rendszer
Itt azonnal bontsuk két részre a kérdést, kicsit pontosítsuk, hogy ki mit ért a napelem házilag kifejezés alatt! Először gondoljuk végig azt a lehetőséget, mikor valaki magát a napelemet szeretné elkészíteni otthon, házilag! Előrebocsátjuk, hogy erre a változatra nem szeretnénk bátorítani senkit.
Ma a piacon kétfajta napelemmel lehet találkozni:
Az egyik a kristályos napelem, amiben szilíciumkristály-szeletek vannak megfelelőképpen elkészítve és egy napelembe beleszerelve (ez lehet mono-, illetve polykristály, de ez a témánk szempontjából most nem lényeges). Ha valaki úgy akar napelemet csinálni házilag, hogy ezeket a kristályszeletkéket is önállóan készíti, akkor nagy fába vágta a fejszéjét, drága hobbit választott, ami mélyen belecsap a kémia és az atomfizika rejtelmeibe.
A kristályok elkészítése sem egyszerű technológia, magas hőmérsékletet, és sok minden egyebet is igényel. A kész kristályt, rendkívül vékony szeletekre kell vágni. Szennyezni is kell a cellakezdemények anyagát, a szilíciumatomok közül sokakat lecserélni bórra, máshol pedig foszforra. Az egyik réteg egyféleképpen szennyezett, a másik másféleképpen, így létrejön a szükséges p-n átmenet. Már csak a kristályszeletke felszínét kell megfelelően kialakítani, hogy minél több napfényt nyeljen el és minél kevesebbet verjen vissza. Ezután már csak a finom fésűszerű fémhálózatot kell felvinni a cellára, ami összegyűjti és elvezeti az elektronokat. Itt fejeződik be a cella elkészítése.
Talán a nagyon egyszerűsítve leírt cellagyártási folyamat is mutatja, hogy eddig a pontig nem igazán érdemes házilag próbálkozni.
Innentől kezdve viszont kicsit egyszerűbb a dolog, már több esély van napelemgyártásra házilag, ha már kész napcellákból indulunk ki.
A cellákból összeállított napelem-modulok gyártása során a kész napcellákat szokták sorba kapcsolni, így elérve a szükséges feszültségszintet. A kellő áramerősséget pedig az ilyen cellasorok egymással való párhuzamosítása által érik el.
Ha napelemet szeretnénk gyártani házilag, akkor a cellák összekapcsolását forrasztással oldhatjuk meg. Ehhez az interneten találhatunk megfelelő alapanyagokat (cellákat, az alufóliaszerű vezetőt, forraszanyagokat, stb.). A megfelelően összekapcsolt cellákat valamilyen lapra kell rögzíteni, rá kell tenni egy üveget és bekeretezni az alkotást. Vigyázat! Az így előállított napelem hobbicélokra alkalmas. A profi gyártás során a cellák összeforrasztása sokkal jobb minőségben készül el, mint ami otthon elérhető. A cellasorok üveg alá helyezése is egyfajta laminálási eljárással készül, amihez magas hőt, vákuumot és ún. EVA fóliát alkalmaznak. Ez teszi a napelemet évtizedekig időjárásállóvá, vízmentessé. A keretezés és a kivezetések elkészítése már nem annyira nehéz feladat.
A másik technológiával készült napelem a vékonyréteg napelem. Leggyakrabban amorf-szilícium, de létezik kadmium-tellurid (a kadmium erősen mérgező, ezért a környezetre veszélyes!), vagy pl. réz-indium-gallium-diszelenid. Ezeknek a napelemeknek a gyártásához még komolyabb technológia szükséges (vákuumkamrák, speciális gázok, lézerek, stb.), úgyhogy elkönyvelhetjük, hogy ilyen napelem-gyártáshoz nem is tud senki hozzáfogni házilag.
Más a helyzet viszont, ha a napelem házilag kifejezés alatt valaki egy napelemes rendszer önálló kiépítését érti. Ez már nem olyan lehetetlen feladat. Némi villamosipari, elektronikai tájékozottsággal és barkácskészséggel ez már egyáltalán nem utópia. A napelemes rendszereket osztályozva beszélhetünk hálózatra visszatápláló napelemes rendszerről és szigetüzemű napelemes rendszerről.
Egy hálózatra visszatápláló rendszer fő alkotórészeit tekintve tartalmaz napelemeket és invertert. A napelemek DC energiáját az inverter alakítja 230V/50Hz-es energiává, ami visszatáplálható a villamos hálózatba. A működés szempontjából teljesen mindegy, hogy mennyi energia termelődik, mert a háztartás egyszerre kap energiát a napelemes rendszertől és a villamos hálózatból. Ha több energia termelődik, mint amennyi elfogy, akkor a felesleg visszajut a közüzemi hálózatba.
Egy ilyen napelemes rendszer (akár házilagos) kiépítésénél több feladat adódik:
- Meg kell tervezni, méretezni kell a rendszert, hogy a kívánt mennyiségű energiát termelje
- Illeszteni kell a napelemeket az inverterhez teljesítmény és feszültségszintek szempontjából
- Fel kell szerelni a nepelemeket, megfelelően össze kell őket kötni
- Fel kell szerelni az invertert, össze kell kötni a napelemekkel
- Az inverter AC oldalát be kell kötni a ház villamos hálózatába
- Le kell cserélni a ház villamos fogyasztásmérő óráját egy kétirányú mérőre
- Engedélyeztetni kell a napelemes rendszert az áramszolgáltatónál
- Érdemes pályáznunk, ha mindezeket féláron szeretnénk
Egy ilyen energia-visszatáplálós rendszer telepítésekor szerződést kell kötni a helyi áramszolgáltatóval, ami némi előzetes papírmunkát jelent. A rendszer tervezését csak az áramszolgáltatók által regisztrált villanyszerelő végezheti (aki valószínűleg el is akarja készíteni a rendszert, mert az aláírásával felelősséget vállalt. Ha nem ő csinálja, a végén mindenképpen le akarja majd ellenőrizni, az előbbi okok miatt).
A fogyasztásmérő cseréjét az áramszolgáltató végzi, ha minden adminisztratív dolog rendben van és a rendszer bekapcsolásra kész.
Ha a pályázaton nyerni is szeretnénk, tanácsos, hogy a pályázatunkat a területhez értő pályázatíróval készíttessük el.
Ebbe a folyamatba mindenképpen külső résztvevők is belekerülnek. Egy ilyen napelemes rendszer házilagos elkészítése tehát nem lehet teljesen önálló. A Tiszta Energiák Kft. szolgáltatásairól itt olvashat: napelem
Ha valaki egy szigetüzemű napelemes rendszert épít ki házilag, abba nem szólhat bele senki. Ezt is csak akkor végezze valaki, ha rendelkezik a szükséges szakmai ismeretekkel! Egy 12, vagy 24V-os egyenáramú rendszer nem okozhat olyan nagy galibát (esetleg az akkumulátor rövidre zárása némileg tűzveszélyes), de egy olyan rendszer, amiben inverter is van, ami 230V/50Hz-es feszültséget állít elő, az már életveszélyes is lehet! Leggyakrabban előforduló hiba, hogy az ilyen rendszereknél egyáltalán nem alakítanak ki semmiféle földelést. Tartsunk be minden érintésvédelmi előírást! Ha ezeket nem ismerjük, akkor inkább ne építsük ki a napelemes rendszerünket önállóan, házilag, hanem kérjük szakember segítségét. Aki szeret barkácsolni, az a szakemberrel együttműködve is részt vehet a rendszer kiépítésében, ez már csak megbeszélés kérdése.
A cikk forrása: tisztaenergiak.hu
Ma a piacon kétfajta napelemmel lehet találkozni:
Az egyik a kristályos napelem, amiben szilíciumkristály-szeletek vannak megfelelőképpen elkészítve és egy napelembe beleszerelve (ez lehet mono-, illetve polykristály, de ez a témánk szempontjából most nem lényeges). Ha valaki úgy akar napelemet csinálni házilag, hogy ezeket a kristályszeletkéket is önállóan készíti, akkor nagy fába vágta a fejszéjét, drága hobbit választott, ami mélyen belecsap a kémia és az atomfizika rejtelmeibe.
A kristályok elkészítése sem egyszerű technológia, magas hőmérsékletet, és sok minden egyebet is igényel. A kész kristályt, rendkívül vékony szeletekre kell vágni. Szennyezni is kell a cellakezdemények anyagát, a szilíciumatomok közül sokakat lecserélni bórra, máshol pedig foszforra. Az egyik réteg egyféleképpen szennyezett, a másik másféleképpen, így létrejön a szükséges p-n átmenet. Már csak a kristályszeletke felszínét kell megfelelően kialakítani, hogy minél több napfényt nyeljen el és minél kevesebbet verjen vissza. Ezután már csak a finom fésűszerű fémhálózatot kell felvinni a cellára, ami összegyűjti és elvezeti az elektronokat. Itt fejeződik be a cella elkészítése.
Talán a nagyon egyszerűsítve leírt cellagyártási folyamat is mutatja, hogy eddig a pontig nem igazán érdemes házilag próbálkozni.
Innentől kezdve viszont kicsit egyszerűbb a dolog, már több esély van napelemgyártásra házilag, ha már kész napcellákból indulunk ki.
A cellákból összeállított napelem-modulok gyártása során a kész napcellákat szokták sorba kapcsolni, így elérve a szükséges feszültségszintet. A kellő áramerősséget pedig az ilyen cellasorok egymással való párhuzamosítása által érik el.
Ha napelemet szeretnénk gyártani házilag, akkor a cellák összekapcsolását forrasztással oldhatjuk meg. Ehhez az interneten találhatunk megfelelő alapanyagokat (cellákat, az alufóliaszerű vezetőt, forraszanyagokat, stb.). A megfelelően összekapcsolt cellákat valamilyen lapra kell rögzíteni, rá kell tenni egy üveget és bekeretezni az alkotást. Vigyázat! Az így előállított napelem hobbicélokra alkalmas. A profi gyártás során a cellák összeforrasztása sokkal jobb minőségben készül el, mint ami otthon elérhető. A cellasorok üveg alá helyezése is egyfajta laminálási eljárással készül, amihez magas hőt, vákuumot és ún. EVA fóliát alkalmaznak. Ez teszi a napelemet évtizedekig időjárásállóvá, vízmentessé. A keretezés és a kivezetések elkészítése már nem annyira nehéz feladat.
A másik technológiával készült napelem a vékonyréteg napelem. Leggyakrabban amorf-szilícium, de létezik kadmium-tellurid (a kadmium erősen mérgező, ezért a környezetre veszélyes!), vagy pl. réz-indium-gallium-diszelenid. Ezeknek a napelemeknek a gyártásához még komolyabb technológia szükséges (vákuumkamrák, speciális gázok, lézerek, stb.), úgyhogy elkönyvelhetjük, hogy ilyen napelem-gyártáshoz nem is tud senki hozzáfogni házilag.
Más a helyzet viszont, ha a napelem házilag kifejezés alatt valaki egy napelemes rendszer önálló kiépítését érti. Ez már nem olyan lehetetlen feladat. Némi villamosipari, elektronikai tájékozottsággal és barkácskészséggel ez már egyáltalán nem utópia. A napelemes rendszereket osztályozva beszélhetünk hálózatra visszatápláló napelemes rendszerről és szigetüzemű napelemes rendszerről.
Egy hálózatra visszatápláló rendszer fő alkotórészeit tekintve tartalmaz napelemeket és invertert. A napelemek DC energiáját az inverter alakítja 230V/50Hz-es energiává, ami visszatáplálható a villamos hálózatba. A működés szempontjából teljesen mindegy, hogy mennyi energia termelődik, mert a háztartás egyszerre kap energiát a napelemes rendszertől és a villamos hálózatból. Ha több energia termelődik, mint amennyi elfogy, akkor a felesleg visszajut a közüzemi hálózatba.
Egy ilyen napelemes rendszer (akár házilagos) kiépítésénél több feladat adódik:
- Meg kell tervezni, méretezni kell a rendszert, hogy a kívánt mennyiségű energiát termelje
- Illeszteni kell a napelemeket az inverterhez teljesítmény és feszültségszintek szempontjából
- Fel kell szerelni a nepelemeket, megfelelően össze kell őket kötni
- Fel kell szerelni az invertert, össze kell kötni a napelemekkel
- Az inverter AC oldalát be kell kötni a ház villamos hálózatába
- Le kell cserélni a ház villamos fogyasztásmérő óráját egy kétirányú mérőre
- Engedélyeztetni kell a napelemes rendszert az áramszolgáltatónál
- Érdemes pályáznunk, ha mindezeket féláron szeretnénk
Egy ilyen energia-visszatáplálós rendszer telepítésekor szerződést kell kötni a helyi áramszolgáltatóval, ami némi előzetes papírmunkát jelent. A rendszer tervezését csak az áramszolgáltatók által regisztrált villanyszerelő végezheti (aki valószínűleg el is akarja készíteni a rendszert, mert az aláírásával felelősséget vállalt. Ha nem ő csinálja, a végén mindenképpen le akarja majd ellenőrizni, az előbbi okok miatt).
A fogyasztásmérő cseréjét az áramszolgáltató végzi, ha minden adminisztratív dolog rendben van és a rendszer bekapcsolásra kész.
Ha a pályázaton nyerni is szeretnénk, tanácsos, hogy a pályázatunkat a területhez értő pályázatíróval készíttessük el.
Ebbe a folyamatba mindenképpen külső résztvevők is belekerülnek. Egy ilyen napelemes rendszer házilagos elkészítése tehát nem lehet teljesen önálló. A Tiszta Energiák Kft. szolgáltatásairól itt olvashat: napelem
Ha valaki egy szigetüzemű napelemes rendszert épít ki házilag, abba nem szólhat bele senki. Ezt is csak akkor végezze valaki, ha rendelkezik a szükséges szakmai ismeretekkel! Egy 12, vagy 24V-os egyenáramú rendszer nem okozhat olyan nagy galibát (esetleg az akkumulátor rövidre zárása némileg tűzveszélyes), de egy olyan rendszer, amiben inverter is van, ami 230V/50Hz-es feszültséget állít elő, az már életveszélyes is lehet! Leggyakrabban előforduló hiba, hogy az ilyen rendszereknél egyáltalán nem alakítanak ki semmiféle földelést. Tartsunk be minden érintésvédelmi előírást! Ha ezeket nem ismerjük, akkor inkább ne építsük ki a napelemes rendszerünket önállóan, házilag, hanem kérjük szakember segítségét. Aki szeret barkácsolni, az a szakemberrel együttműködve is részt vehet a rendszer kiépítésében, ez már csak megbeszélés kérdése.
A cikk forrása: tisztaenergiak.hu
2011. április 5., kedd
Függőleges tengelyű szélerőmű - Felcsúton
Megépült a magyar mérnök titokzatos találmányának első ipari teljesítményre képes darabja: a toronyerőmű lapátkerekek nélkül hasznosítja a szélenergiát.
Felcsút határában nemrég befejeződött az első ipari teljesítményű, függőleges tengelyű szélerőmű megépítése. A Fejér megyei településen – Györgyi Viktor kutatómérnök birtokán – már két éve működik a világújdonságnak számító technológia tízméteres modellje, amelynek mérési eredményei előre jelezték, hogy egy nagyobb méretű, ipari teljesítményre képes változat is működőképes lehet.
A most megépített széltorony átmérője 5,5 méter, magassága 29 méter. Az eddigi mérések alapján 90 kilométeres sebességű szélben az erőmű 96 kilowatt teljesítményre volt képes, a csúcssebességként mért 116 kilométeres szélben viszont már 210 kilowattot ért el a berendezés. A zajszintmérés adatai alapján a széltorony jóval halkabb, mint egy lapátkerekes erőmű. Az egyik legfontosabb mérés szerint 100 kilométeres szélben a létesítmény legmagasabb pontján alig egy centiméter volt a torony kilengése. Györgyi Viktor szerint a berendezés teljesítménye a magasság növekedésével hatványozottan emelkedik: egy 20 méter átmérőjű, 120 méter magas torony teljesítménye például elérné az 5 megawattot, miközben a legmagasabb pontján alig néhány centiméteres kilengéssel kellene számolni.
A felcsúti kutatómérnök szabadalmaztatott találmányának lényegét két tényező adja: az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig egy olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli tartószerkezetet ad a szélenergia – a felfedezés nyomán forradalmian új módszerrel történő – hasznosításának. A négy különböző szakmérnöki diplomával rendelkező Györgyi Viktor 1993 óta foglalkozik a függőleges tengelyű szélerőmű kifejlesztésével, elsősorban azzal a céllal, hogy olyan szerkezetet hozzon létre, amely kiküszöböli a világon legelterjedtebbnek számító lapátkerekes szélerőművek hátrányait.
A függőleges tengelyű szélerőművek turbinája és generátora például nem 80-100 méter magasan, hanem a talajon helyezkedik el, így az összeszerelése és a javítása is jóval egyszerűbb. A felépítmény ultrakönnyű alumíniumötvözetből készül hegesztések nélkül, és pusztán csavarozással felállítható. Formájukban leginkább a felhőkarcolókra emlékeztetnek, ugyanakkor a fix telepítésük miatt nem zavarják a madárvonulásokat. A széltornyok méretét az elvárt teljesítményhez lehet igazítani: átmérőjük 10–20 méter, magasságuk 30–120 méter között változhat.
– A találmány legfőbb erénye, hogy a lapátkerekes létesítményekkel szemben a függőleges tengelyű erőmű kis szélmozgásnál, illetve orkánerejű szélben is működtethető – mondja Györgyi Viktor.
– Az is fontos különbség, hogy a lapátkerekes erőművek három megawattos csúcsteljesítményéhez képest a mi berendezésünk lényegesen nagyobb teljesítményre képes. Számításaim szerint a telepítése feleannyiba kerül, mint egy hagyományos szélerőműé, miközben az üzemeltetési költségei a töredékét sem érik el.
A felcsúti kísérleteknek, illetve az első ipari teljesítményű erőmű felállításának a költségeiről Györgyi Viktor csupán annyit árult el, hogy százmilliós nagyságrendről van szó, a pénzt pedig saját vagyonából és szponzori támogatásokból teremtette elő. A hasznosításról szólva elmondta: szerződéskötés előtt áll egy német szakmai befektetőcéggel, amely a függőleges tengelyű szélerőművekből először Magyarországon kíván felépíteni egy parkot, amelynek az engedélyeztetési eljárása már meg is kezdődött.
Györgyi Viktort az elmúlt években sok támadás érte amiatt, hogy a találmányáról még a szakmai közönség számára sem adott részletes tájékoztatást. A feltaláló kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy a fejlesztések befejezése előtt nem lett volna célszerű a nyilvánosság elé állnia. Hozzátette, várhatóan még ebben az évben egy nemzetközi konferencia keretében minden titokról fellebbenti a fátylat, azaz bemutatja a találmány elméleti hátterét, az ehhez kapcsolódó számításokat, valamint a mérési statisztikákat.
A cikk forrása: nol.hu
Felcsút határában nemrég befejeződött az első ipari teljesítményű, függőleges tengelyű szélerőmű megépítése. A Fejér megyei településen – Györgyi Viktor kutatómérnök birtokán – már két éve működik a világújdonságnak számító technológia tízméteres modellje, amelynek mérési eredményei előre jelezték, hogy egy nagyobb méretű, ipari teljesítményre képes változat is működőképes lehet.
A most megépített széltorony átmérője 5,5 méter, magassága 29 méter. Az eddigi mérések alapján 90 kilométeres sebességű szélben az erőmű 96 kilowatt teljesítményre volt képes, a csúcssebességként mért 116 kilométeres szélben viszont már 210 kilowattot ért el a berendezés. A zajszintmérés adatai alapján a széltorony jóval halkabb, mint egy lapátkerekes erőmű. Az egyik legfontosabb mérés szerint 100 kilométeres szélben a létesítmény legmagasabb pontján alig egy centiméter volt a torony kilengése. Györgyi Viktor szerint a berendezés teljesítménye a magasság növekedésével hatványozottan emelkedik: egy 20 méter átmérőjű, 120 méter magas torony teljesítménye például elérné az 5 megawattot, miközben a legmagasabb pontján alig néhány centiméteres kilengéssel kellene számolni.
A felcsúti kutatómérnök szabadalmaztatott találmányának lényegét két tényező adja: az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig egy olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli tartószerkezetet ad a szélenergia – a felfedezés nyomán forradalmian új módszerrel történő – hasznosításának. A négy különböző szakmérnöki diplomával rendelkező Györgyi Viktor 1993 óta foglalkozik a függőleges tengelyű szélerőmű kifejlesztésével, elsősorban azzal a céllal, hogy olyan szerkezetet hozzon létre, amely kiküszöböli a világon legelterjedtebbnek számító lapátkerekes szélerőművek hátrányait.
A függőleges tengelyű szélerőművek turbinája és generátora például nem 80-100 méter magasan, hanem a talajon helyezkedik el, így az összeszerelése és a javítása is jóval egyszerűbb. A felépítmény ultrakönnyű alumíniumötvözetből készül hegesztések nélkül, és pusztán csavarozással felállítható. Formájukban leginkább a felhőkarcolókra emlékeztetnek, ugyanakkor a fix telepítésük miatt nem zavarják a madárvonulásokat. A széltornyok méretét az elvárt teljesítményhez lehet igazítani: átmérőjük 10–20 méter, magasságuk 30–120 méter között változhat.
– A találmány legfőbb erénye, hogy a lapátkerekes létesítményekkel szemben a függőleges tengelyű erőmű kis szélmozgásnál, illetve orkánerejű szélben is működtethető – mondja Györgyi Viktor.
– Az is fontos különbség, hogy a lapátkerekes erőművek három megawattos csúcsteljesítményéhez képest a mi berendezésünk lényegesen nagyobb teljesítményre képes. Számításaim szerint a telepítése feleannyiba kerül, mint egy hagyományos szélerőműé, miközben az üzemeltetési költségei a töredékét sem érik el.
A felcsúti kísérleteknek, illetve az első ipari teljesítményű erőmű felállításának a költségeiről Györgyi Viktor csupán annyit árult el, hogy százmilliós nagyságrendről van szó, a pénzt pedig saját vagyonából és szponzori támogatásokból teremtette elő. A hasznosításról szólva elmondta: szerződéskötés előtt áll egy német szakmai befektetőcéggel, amely a függőleges tengelyű szélerőművekből először Magyarországon kíván felépíteni egy parkot, amelynek az engedélyeztetési eljárása már meg is kezdődött.
Györgyi Viktort az elmúlt években sok támadás érte amiatt, hogy a találmányáról még a szakmai közönség számára sem adott részletes tájékoztatást. A feltaláló kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy a fejlesztések befejezése előtt nem lett volna célszerű a nyilvánosság elé állnia. Hozzátette, várhatóan még ebben az évben egy nemzetközi konferencia keretében minden titokról fellebbenti a fátylat, azaz bemutatja a találmány elméleti hátterét, az ehhez kapcsolódó számításokat, valamint a mérési statisztikákat.
A cikk forrása: nol.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)