Hogyan lesz egy garázscégből ötmilliárd Ft árbevételű vállalkozás? Annyi bizonyos, hogy nem könnyen. A Lakics Gépipari Kft. cégtörténete a legjobb példa arra, hogy a céltudatos cselekvés mindig eredményre vezet.
A Lakics Kft szélerőművekhez szállít alkatrészeket, vevőik elsősorban multinacionális vállalkozások. Nem könnyű egyáltalán egy multi beszállítójává válni, nem csak a vásárolt terméket és a szállítási határidőket illetően vannak elvárásaik: partnereiket folyamatosan auditálják. Világcégek nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan cégektől vásároljanak, melyek nem felelnek meg a saját magukra is vonatkozó szigorú elvárásoknak.
A konkrét esetben a siker titka véleményem szerint elsősorban a vállalkozás szervezeti kereteinek kialakítása, a feladatkörök pontos meghatározása.
Viccből vágott bele egy munkába 1985-ben Lakics László, de annyira megtetszett neki, hogy vállalkozni kezdett, és azóta sikeres családi céget épített fel. A Lakics Gépipari Kft. szélerőműveket gyártó multik beszállítója lett, és a megújulóenergia-termelés felívelését meglovagolva 2008-ra ötmilliárdos árbevételt ért el, amit a válság jócskán megtépázott, de a vállalkozás előremenekült, és fejlesztett ez idő alatt is. A cégvezető arra számít, hogy a szélerőműves megrendelések az idén újra ötmilliárdos megrendelési szint fölé repítik a cégét.
A cikk folytatása az Origón.
2011. december 9., péntek
2011. szeptember 14., szerda
Átadták Magyarország legnagyobb biogázerőművét Szarvason
Azt hiszem, egy korábbi bejegyzésemben írtam már róla, hogy Szarvason épül az ország legnagyobb biogáz-erőműve, mások is bőven beszámoltak a hírről.
Jó magyar szokás szerint nagyon sokan kamunak tartották az egész projektet, aminek célja csak uniós és állami pénzek "leszívása"... Nem tudom merre hány méter, de az erőmű elkészült, működik. A hírre az origón bukkantam.
Az origo cikke:
Élelmiszeripari szerves hulladékból származó biogázt használ majd a Szarvason átadott erőmű, amely több mint 4 megawattos teljesítményével Magyarország legnagyobb biogázerőműve lett.
Több mint 4 megawattos biogáz-erőművet adtak át Szarvason, amely három év előkészítés után egy év alatt épült fel - írta a német Bioenergie Gmbh hazai leányvállalata közleményében.
A 4,5 milliárdos beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió. A teljes mértékben megújuló energiaforrást feldolgozó üzemben többek között sertéstrágyát, vágóhídi hulladékot, szennyvíziszapot és egyéb, élelmiszer-előállításból származó szerves hulladékot dolgoznak majd fel és alakítanak energiává. A projektben részt vesz alapanyag-szállítóként a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is.
A 4,17 megawatt villamos teljesítményű erőmű által termelt energia évi 1,5 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé. Az energiatermelésből hátramaradt biotrágyát talajjavításra használhatják a mezőgazdaságban.
Szerintem korrekt hír. Külön figyelemre méltónak tartom, hogy a biogáz termelés után visszamaradó anyag sem hulladék, hanem tulajdonképpen azonnal felhasználható szerves trágya... Valami ilyesmire szoktunk talán gondolni, amikor fenntartható fejlődésről beszélünk.
Jó magyar szokás szerint nagyon sokan kamunak tartották az egész projektet, aminek célja csak uniós és állami pénzek "leszívása"... Nem tudom merre hány méter, de az erőmű elkészült, működik. A hírre az origón bukkantam.
Az origo cikke:
Élelmiszeripari szerves hulladékból származó biogázt használ majd a Szarvason átadott erőmű, amely több mint 4 megawattos teljesítményével Magyarország legnagyobb biogázerőműve lett.
Több mint 4 megawattos biogáz-erőművet adtak át Szarvason, amely három év előkészítés után egy év alatt épült fel - írta a német Bioenergie Gmbh hazai leányvállalata közleményében.
A 4,5 milliárdos beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió. A teljes mértékben megújuló energiaforrást feldolgozó üzemben többek között sertéstrágyát, vágóhídi hulladékot, szennyvíziszapot és egyéb, élelmiszer-előállításból származó szerves hulladékot dolgoznak majd fel és alakítanak energiává. A projektben részt vesz alapanyag-szállítóként a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is.
A 4,17 megawatt villamos teljesítményű erőmű által termelt energia évi 1,5 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé. Az energiatermelésből hátramaradt biotrágyát talajjavításra használhatják a mezőgazdaságban.
Szerintem korrekt hír. Külön figyelemre méltónak tartom, hogy a biogáz termelés után visszamaradó anyag sem hulladék, hanem tulajdonképpen azonnal felhasználható szerves trágya... Valami ilyesmire szoktunk talán gondolni, amikor fenntartható fejlődésről beszélünk.
2011. augusztus 21., vasárnap
Biogáz-erőmű működés közben
Videó első része:
Videó második része:
A videókon a gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. biogáz-erőműve látható. A cég alapvetően biotej termelésével foglalkozik, az erőművet pályázati forrásokból valósították meg. A beruházásnak két célja van: villamosenergia költségek csökkentése, ill. megfelelés az egyre szigorodó trágyakezelési, elhelyezési szabályoknak.
Az erőmű jóval nagyobb teljesítményre képes, mint amennyit a Kft. telephelye igényel, a fel nem használt villamos energiát betáplálják a helyi áramszolgáltató hálózatába, ezáltal is csökkennek a működési költségek.
A videókon Dancs László üzemvezető mutatja be az erőmű működését, részletesen, közérthetően körbejárva a témát. Érdemes megnézni a felvételeket, különösen akkor, ha cégtulajdonosként biogáz-előállításban és/vagy erőmű létesítésében gondolkodunk.
Források:
Eladásra is termelik az áramot Váriban: gyulatelevizio.hu
Előzmények, cégtörténet: agroland.hu
Körös-Maros Biofarm Kft. honlapja
Nagyra értékelem a cégvezető filozófiáját: egy vállalkozás felelős a környezetéért, felelős azért a közösségért, amelyben működik, amelynek maga is része. Jó, jó, tudom, hogy tőlünk nyugatabbra ez már teljesen természetes hozzáállás, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha így is gondolnák... Nálunk sajnos még fehér holló az így gondolkodó ember!
Videó második része:
A videókon a gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. biogáz-erőműve látható. A cég alapvetően biotej termelésével foglalkozik, az erőművet pályázati forrásokból valósították meg. A beruházásnak két célja van: villamosenergia költségek csökkentése, ill. megfelelés az egyre szigorodó trágyakezelési, elhelyezési szabályoknak.
Az erőmű jóval nagyobb teljesítményre képes, mint amennyit a Kft. telephelye igényel, a fel nem használt villamos energiát betáplálják a helyi áramszolgáltató hálózatába, ezáltal is csökkennek a működési költségek.
A videókon Dancs László üzemvezető mutatja be az erőmű működését, részletesen, közérthetően körbejárva a témát. Érdemes megnézni a felvételeket, különösen akkor, ha cégtulajdonosként biogáz-előállításban és/vagy erőmű létesítésében gondolkodunk.
Források:
Eladásra is termelik az áramot Váriban: gyulatelevizio.hu
Előzmények, cégtörténet: agroland.hu
Körös-Maros Biofarm Kft. honlapja
Nagyra értékelem a cégvezető filozófiáját: egy vállalkozás felelős a környezetéért, felelős azért a közösségért, amelyben működik, amelynek maga is része. Jó, jó, tudom, hogy tőlünk nyugatabbra ez már teljesen természetes hozzáállás, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha így is gondolnák... Nálunk sajnos még fehér holló az így gondolkodó ember!
2011. június 22., szerda
Végre: épül a szegedi biogáz-erőmű!
Lerakták hétfőn az 1,3 milliárdos beruházás alapkövét Szegeden. A létesítmény 625 millió forintos uniós támogatással fog felépülni, ez lesz az EDF-Démász első, megújuló energiát hasznosító erőműve.
Az erőművet a Zöldforrás Energia Kft. építi egyébként, melynek többségi tulajdonosa az EDF-Démász Zrt., társtulajdonosok pedig az Agroplanta Kft., a Karotin Kft., a Pigmark Kft., és a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő Deak Zrt. Az EDF-Démász egyébként évek óta támogatja az SZTE alapkutatásait, melyeknek célja, hogy mezőgazdasági alapanyagokból az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban legyen előállítható biogáz. Az együttműködés a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog...
A Zöldforrás Energia Kft. ügyvezetője, Fodor Zsolt szerint a biogáz erőmű – melyet a tervek szerint decemberre készít el a kivitelező Inwatech Kft. – évente 17 ezer tonna, a mezőgazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkező hígtrágyát használ föl. Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedező – 7,39 Gwh villamosenergiát – a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,94 Gwh hőenergiát a biogáz erőmű fermentorainak és a Pigmark Kft. sertéstelepeinek fűtésére használják föl, s a Karotin Kft. terményszárítóját működtetik vele. Hozzátette: az erőműben keletkező rothasztott mellékterméket a növénytermesztő cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.
A beruházásnak köszönhetően éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el – közölte a Kft. ügyvezetője.
Forrás: fn.hu
Találtam egy érdekes cikket a témával kapcsolatban a helyi napilapban is:
Hogyan működik majd a szegedi biogáz erőmű?
A Délmagyarország újságírója, Újszászi Ilona kérdezte Kovács Kornélt, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzort:
- Miként lehet energiaforrás például a sertés hígtrágya? A szerves anyagok nagyobb molekulák, s ezek szén-szén kötéseiben kémiai energia tárolódik. Erre az energiaforrásra van szükségük a mikrobáknak, ezért elszakítják ezeket a szén-szénkötéseket. Amikor ez megtörténik, felszabadul a benne tárolt kémiai energia, amit hasznosít a mikroba arra, hogy a saját életfolyamatait fenntartsa - magyarázza Kovács Kornél professzor úr.
- Hogyan keletkezik a biogáz? Nem képes minden mikroba minden egyes szén-szénkötést felhasítani, ezért egy csapat dolgozik együtt - munkamegosztásban. Legalább 30-40 mikrobaféleség él egy-egy közösségben. Egy kiskanálnyi fermentorlében több tízmillióan hemzsegnek. Ezek arra hangolják össze működésüket, hogy minél hatékonyabban lebontsák a környezetükben lévő szerves anyagokat - teszi elképzelhetővé a „bacik" munkáját a professzor. A tevékenységük végeredménye a biogáz, amely nem más, mint metán és széndioxid keveréke.
- Mióta ismerjük ezt a zöld energiát? A jelenséget több száz éve megfigyelték: ha levegőmentes környezetbe szerves anyagok kerülnek, akkor azok lebomlanak, s valamiféle gáz keletkezik. Persze kezdetben nem tudták, hogy ezt baktériumok „termelik". A keletkező biogázt 150-200 éve kezdték például világításra használni - néz vissza a kutató. A biogáz rohamosabb elterjedése az 1900-as évektől számítható.
- Mi az, amit a megfigyeléshez hozzátesz a tudós? A fentebb vázolt alapjelenség a természetben magától kialakul. De önmagában az a tény, hogy az embereknek fontos végtermék, a biogáz a „bacik" számára nem kívánatos, felveti azt a lehetőséget, hogy próbáljuk megérteni a mikrobaközösség működését. Hiszen az úgy alakítja ki belső szabályait, hogy lehetőleg minden egyes mikrobatag „túléljen", miközben „jól érzi magát". Ezért e körülmények nem egyeznek meg a maximális biogáz-termelési feltételekkel. Mi azokat a szűk keresztmetszeteket keressük, amelyek azt teszik lehetővé a mikrobáknak, hogy „jól érezzék magukat", de amelyeket ha kitágítunk, akkor szorgosabb munkára lehet őket ösztökélni.
- E téren mi a szegedi kutatók eredménye? Egyik, ma már nemzetközi szabadalommal védett felismerésünk, hogy valahol a folyamat vége felé serénykedő „baciknak" szükségük van redukáló szerre. Vannak ott persze olyan másfajta mikrobák, amelyek ezt meg tudják termelni. A „redukálószer-termelő és a -fogyasztó baciknak" az aránya a természetes közösségben eltolódott a második javára. Ha ehhez a társasághoz hozzáadunk egy olyan mikrobát, amely ezt az egyensúlyt eltolja, akkor a „fogyasztók" jobban „jóllaknak", mert több ilyen redukáló szer áll rendelkezésükre a rendszerben. Ezért felgyorsul az egész biogáztermelő folyamat. Ez a mikrobák közti kommunikációs folyamat - például, hogy melyik „baciból" épp hány van, s ezeknek milyen az aktivitása és dominanciája - csak 10-12 éve, az akkortól elterjedt molekuláris biológia eszközeivel tanulmányozható.
Cukorcirok és csicsóka az újítás
Ipari léptékben próbálhatják majd ki a szegedi kutatók nemzetközi védettséget élvező redukálószeres szabadalmukat a helyi biogázüzemben. Ez lesz az egyik egyedi jellemzője az itteni létesítménynek. Induláskor a sertés hígtrágya és a silókukorica keverékére alakul ki a „baciközösség", mint sok más hasonló helyen a világban. Újdonság lesz viszont, hogy a szegedi kutatók kísérleti eredményeit is hasznosítják majd. Ennek érdekében két darab, 100-100 köbméteres kísérleti üzemet szeretnének építeni a szegedi biogázerőmű mellé, hogy ötleteiket kipróbálhassák „fél üzemi" méretben is. Ugyanis a szegedi kutatók már tudják: a silókukorica alkalmazásánál bőségesebb biogázt eredményezne a cukorcirok és a csicsóka. A technológia ilyen irányú fejlesztésével növelhető a biogáztermelés gazdaságossága. A szegedi tapasztalatokat most egy határ menti együttműködési pályázattal a Vajdaságban is hasznosítani tervezik.
Zöld energia
1 megawattos teljesítményű lesz a szegedi biogázerőmű. Ezzel egy kisebb falu energiaigénye fedezhető. A megújuló energiahordozók ma még nem versenyképesek a földgázzal és a kőolajjal szemben. Ám Kovács Kornél szerint a folyamat 5-10 éven belül biztosan megfordul, ezért - mint a Magyar Biogáz Egyesület vezetője is - örül annak, hogy biogázerőművek építésével Magyarország csatlakozik a jövőbe néző okos térségekhez.
Személyes megjegyzésem: A jelek szerint többet ér a vállalkozások és egyetemek érdekalapon történő együttműködése, mint bármilyen hangzatos kormányprogram. A kormányprogramokhoz nem szokás pénzt rendelni, nem szokás megnevezni programfelelősöket és határidőket, és végképp nem szokás támogató gazdaságpolitikai körülményeket teremteni! Őszintén remélem, hogy a programban részt vevő cégek reálisan mérték fel a piacot, a trendeket, és sikerül az elképzelésük komolyabb politikai hátszél nélkül is!
A Délmagyarország online felületén egyébként kommentálni lehet a fenti hírt. Elkeserítő az oldal olvasóinak negatív hozzáállása... Ilyen hozzáállással az Amerikai Egyesült Államok harmadik világbeli fejlődő ország lenne megalakulása óta! Négy évenként elmegyünk szavazni, bőszen leváltjuk az aktuális hatalmat, a következő választásig nézünk mint a birkák, egyébként pedig magasról teszünk mindenki más erőfeszítéseire. Ezt a következtetést természetesen nem ebből az egy cikkből és a hozzászólásokból vontam le!
Az erőművet a Zöldforrás Energia Kft. építi egyébként, melynek többségi tulajdonosa az EDF-Démász Zrt., társtulajdonosok pedig az Agroplanta Kft., a Karotin Kft., a Pigmark Kft., és a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő Deak Zrt. Az EDF-Démász egyébként évek óta támogatja az SZTE alapkutatásait, melyeknek célja, hogy mezőgazdasági alapanyagokból az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban legyen előállítható biogáz. Az együttműködés a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog...
A Zöldforrás Energia Kft. ügyvezetője, Fodor Zsolt szerint a biogáz erőmű – melyet a tervek szerint decemberre készít el a kivitelező Inwatech Kft. – évente 17 ezer tonna, a mezőgazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkező hígtrágyát használ föl. Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedező – 7,39 Gwh villamosenergiát – a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,94 Gwh hőenergiát a biogáz erőmű fermentorainak és a Pigmark Kft. sertéstelepeinek fűtésére használják föl, s a Karotin Kft. terményszárítóját működtetik vele. Hozzátette: az erőműben keletkező rothasztott mellékterméket a növénytermesztő cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.
A beruházásnak köszönhetően éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el – közölte a Kft. ügyvezetője.
Forrás: fn.hu
Találtam egy érdekes cikket a témával kapcsolatban a helyi napilapban is:
Hogyan működik majd a szegedi biogáz erőmű?
A Délmagyarország újságírója, Újszászi Ilona kérdezte Kovács Kornélt, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzort:
- Miként lehet energiaforrás például a sertés hígtrágya? A szerves anyagok nagyobb molekulák, s ezek szén-szén kötéseiben kémiai energia tárolódik. Erre az energiaforrásra van szükségük a mikrobáknak, ezért elszakítják ezeket a szén-szénkötéseket. Amikor ez megtörténik, felszabadul a benne tárolt kémiai energia, amit hasznosít a mikroba arra, hogy a saját életfolyamatait fenntartsa - magyarázza Kovács Kornél professzor úr.
- Hogyan keletkezik a biogáz? Nem képes minden mikroba minden egyes szén-szénkötést felhasítani, ezért egy csapat dolgozik együtt - munkamegosztásban. Legalább 30-40 mikrobaféleség él egy-egy közösségben. Egy kiskanálnyi fermentorlében több tízmillióan hemzsegnek. Ezek arra hangolják össze működésüket, hogy minél hatékonyabban lebontsák a környezetükben lévő szerves anyagokat - teszi elképzelhetővé a „bacik" munkáját a professzor. A tevékenységük végeredménye a biogáz, amely nem más, mint metán és széndioxid keveréke.
- Mióta ismerjük ezt a zöld energiát? A jelenséget több száz éve megfigyelték: ha levegőmentes környezetbe szerves anyagok kerülnek, akkor azok lebomlanak, s valamiféle gáz keletkezik. Persze kezdetben nem tudták, hogy ezt baktériumok „termelik". A keletkező biogázt 150-200 éve kezdték például világításra használni - néz vissza a kutató. A biogáz rohamosabb elterjedése az 1900-as évektől számítható.
- Mi az, amit a megfigyeléshez hozzátesz a tudós? A fentebb vázolt alapjelenség a természetben magától kialakul. De önmagában az a tény, hogy az embereknek fontos végtermék, a biogáz a „bacik" számára nem kívánatos, felveti azt a lehetőséget, hogy próbáljuk megérteni a mikrobaközösség működését. Hiszen az úgy alakítja ki belső szabályait, hogy lehetőleg minden egyes mikrobatag „túléljen", miközben „jól érzi magát". Ezért e körülmények nem egyeznek meg a maximális biogáz-termelési feltételekkel. Mi azokat a szűk keresztmetszeteket keressük, amelyek azt teszik lehetővé a mikrobáknak, hogy „jól érezzék magukat", de amelyeket ha kitágítunk, akkor szorgosabb munkára lehet őket ösztökélni.
- E téren mi a szegedi kutatók eredménye? Egyik, ma már nemzetközi szabadalommal védett felismerésünk, hogy valahol a folyamat vége felé serénykedő „baciknak" szükségük van redukáló szerre. Vannak ott persze olyan másfajta mikrobák, amelyek ezt meg tudják termelni. A „redukálószer-termelő és a -fogyasztó baciknak" az aránya a természetes közösségben eltolódott a második javára. Ha ehhez a társasághoz hozzáadunk egy olyan mikrobát, amely ezt az egyensúlyt eltolja, akkor a „fogyasztók" jobban „jóllaknak", mert több ilyen redukáló szer áll rendelkezésükre a rendszerben. Ezért felgyorsul az egész biogáztermelő folyamat. Ez a mikrobák közti kommunikációs folyamat - például, hogy melyik „baciból" épp hány van, s ezeknek milyen az aktivitása és dominanciája - csak 10-12 éve, az akkortól elterjedt molekuláris biológia eszközeivel tanulmányozható.
Cukorcirok és csicsóka az újítás
Ipari léptékben próbálhatják majd ki a szegedi kutatók nemzetközi védettséget élvező redukálószeres szabadalmukat a helyi biogázüzemben. Ez lesz az egyik egyedi jellemzője az itteni létesítménynek. Induláskor a sertés hígtrágya és a silókukorica keverékére alakul ki a „baciközösség", mint sok más hasonló helyen a világban. Újdonság lesz viszont, hogy a szegedi kutatók kísérleti eredményeit is hasznosítják majd. Ennek érdekében két darab, 100-100 köbméteres kísérleti üzemet szeretnének építeni a szegedi biogázerőmű mellé, hogy ötleteiket kipróbálhassák „fél üzemi" méretben is. Ugyanis a szegedi kutatók már tudják: a silókukorica alkalmazásánál bőségesebb biogázt eredményezne a cukorcirok és a csicsóka. A technológia ilyen irányú fejlesztésével növelhető a biogáztermelés gazdaságossága. A szegedi tapasztalatokat most egy határ menti együttműködési pályázattal a Vajdaságban is hasznosítani tervezik.
Zöld energia
1 megawattos teljesítményű lesz a szegedi biogázerőmű. Ezzel egy kisebb falu energiaigénye fedezhető. A megújuló energiahordozók ma még nem versenyképesek a földgázzal és a kőolajjal szemben. Ám Kovács Kornél szerint a folyamat 5-10 éven belül biztosan megfordul, ezért - mint a Magyar Biogáz Egyesület vezetője is - örül annak, hogy biogázerőművek építésével Magyarország csatlakozik a jövőbe néző okos térségekhez.
Személyes megjegyzésem: A jelek szerint többet ér a vállalkozások és egyetemek érdekalapon történő együttműködése, mint bármilyen hangzatos kormányprogram. A kormányprogramokhoz nem szokás pénzt rendelni, nem szokás megnevezni programfelelősöket és határidőket, és végképp nem szokás támogató gazdaságpolitikai körülményeket teremteni! Őszintén remélem, hogy a programban részt vevő cégek reálisan mérték fel a piacot, a trendeket, és sikerül az elképzelésük komolyabb politikai hátszél nélkül is!
A Délmagyarország online felületén egyébként kommentálni lehet a fenti hírt. Elkeserítő az oldal olvasóinak negatív hozzáállása... Ilyen hozzáállással az Amerikai Egyesült Államok harmadik világbeli fejlődő ország lenne megalakulása óta! Négy évenként elmegyünk szavazni, bőszen leváltjuk az aktuális hatalmat, a következő választásig nézünk mint a birkák, egyébként pedig magasról teszünk mindenki más erőfeszítéseire. Ezt a következtetést természetesen nem ebből az egy cikkből és a hozzászólásokból vontam le!
2011. június 19., vasárnap
Napelemek atomerőművek helyett?
Az egyik leggazdagabb japán üzletember szerint napelemekkel kellene kiváltani a bezárt fukushimai atomerőművet. Ahogy az egy komoly vállalkozóhoz illik, kidolgozott elképzeléssel állt elő, és már a japán kormányt ostromolja elképzeléseivel:
Napelemekkel kezelné Japán energiaválságát egy milliárdos üzletember
"Szabad földterületeket kér a japán kormánytól az az üzletember, aki napelemrendszer felépítésével oldaná meg a márciusi földrengés és szökőár óta az országot sújtó villamosenergia-válságot.
Japán egyik leggazdagabb üzletembere, az 53 éves Masayoshi Son eddig a telekommunikáció területén tevékenykedett, most azonban napelem segítségével venné át az erőművektől a villamosenergia termelést a Japánt sújtó, 25 éve nem látott nukleáris katasztrófa után - írja a Bloomberg üzleti hírügynökség. A napelemrendszer felépítéséért cserébe hozzáférést kér a villamosenergiát szállító közműhálózatokhoz, és egy megállapodást arról, hogy lesz vásárló a cége által előállított energiára.
A koreai szülőktől származó Son azután lett a megújuló energia élharcosa, hogy a március 11-i japán földrengés és az azt követő szökőár miatt megsérült fukushimai erőmű közelében 50 ezer embert kellett kiköltöztetni, a radioaktív sugárzástól pedig szennyezett lett az ivóvíz és az étel.
"A kérdés az, hogyan tudja ez a nemzet kezelni nukleáris erejének elvesztését" - fogalmazott Son egy júniusban tartott kormányzati fórumon. Szerinte az ideális az lenne, ha az erőművekben rejlő üzleti lehetőségek mindenki előtt nyitva állnának. A kormányzati találkozó után az üzletember kérte a kormánytól azoknak az érvényben levő rendeleteknek a módosítását, amelyek segítségével 540 ezer hektár művelés alatt nem álló, szabad földterületen hozhatná létre a napelemmel működő erőműparkot.
Az eddig ismert tervek egyike szerint lehetséges megoldás lehetne egy nyolcvanmilliárd jenből létrehozott alap, amely finanszírozná tíz napelempark megépítését, ezek mindegyik 20 megawattos kapacitással működne - mondta az üzletember vállalatának szóvivője. Son szerint a napelemes erőművek Japán műveletlen földterületeinek húsz százalékát foglalnák el, és termelési kapacitásuk elérheti a 50 megawattot is, ami majdnem megegyezik a fukushimai erőművet üzemeltető Tepco teljesítményével."
Forrás: [origo] vállalkozói negyed
A magam részéről rendkívül kíváncsi vagyok, mikor állnak elő Csányi és Demján urak hasonló ötlettel. Ketten együtt több mint 300 milliárd felett diszponálnak, és eddigi tevékenységükből túl sok hasznot nem húzott az ország. Pozsonyi kaszinóépítés, valamint az MLSZ élén végzett bohóckodás után valami előremutató?
Napelemekkel kezelné Japán energiaválságát egy milliárdos üzletember
"Szabad földterületeket kér a japán kormánytól az az üzletember, aki napelemrendszer felépítésével oldaná meg a márciusi földrengés és szökőár óta az országot sújtó villamosenergia-válságot.
Japán egyik leggazdagabb üzletembere, az 53 éves Masayoshi Son eddig a telekommunikáció területén tevékenykedett, most azonban napelem segítségével venné át az erőművektől a villamosenergia termelést a Japánt sújtó, 25 éve nem látott nukleáris katasztrófa után - írja a Bloomberg üzleti hírügynökség. A napelemrendszer felépítéséért cserébe hozzáférést kér a villamosenergiát szállító közműhálózatokhoz, és egy megállapodást arról, hogy lesz vásárló a cége által előállított energiára.
A koreai szülőktől származó Son azután lett a megújuló energia élharcosa, hogy a március 11-i japán földrengés és az azt követő szökőár miatt megsérült fukushimai erőmű közelében 50 ezer embert kellett kiköltöztetni, a radioaktív sugárzástól pedig szennyezett lett az ivóvíz és az étel.
"A kérdés az, hogyan tudja ez a nemzet kezelni nukleáris erejének elvesztését" - fogalmazott Son egy júniusban tartott kormányzati fórumon. Szerinte az ideális az lenne, ha az erőművekben rejlő üzleti lehetőségek mindenki előtt nyitva állnának. A kormányzati találkozó után az üzletember kérte a kormánytól azoknak az érvényben levő rendeleteknek a módosítását, amelyek segítségével 540 ezer hektár művelés alatt nem álló, szabad földterületen hozhatná létre a napelemmel működő erőműparkot.
Az eddig ismert tervek egyike szerint lehetséges megoldás lehetne egy nyolcvanmilliárd jenből létrehozott alap, amely finanszírozná tíz napelempark megépítését, ezek mindegyik 20 megawattos kapacitással működne - mondta az üzletember vállalatának szóvivője. Son szerint a napelemes erőművek Japán műveletlen földterületeinek húsz százalékát foglalnák el, és termelési kapacitásuk elérheti a 50 megawattot is, ami majdnem megegyezik a fukushimai erőművet üzemeltető Tepco teljesítményével."
Forrás: [origo] vállalkozói negyed
A magam részéről rendkívül kíváncsi vagyok, mikor állnak elő Csányi és Demján urak hasonló ötlettel. Ketten együtt több mint 300 milliárd felett diszponálnak, és eddigi tevékenységükből túl sok hasznot nem húzott az ország. Pozsonyi kaszinóépítés, valamint az MLSZ élén végzett bohóckodás után valami előremutató?
2011. június 14., kedd
Mi is az az E85?
Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben az E85 nem egy E(urópai) szabványnak megfelelő, 85-ös oktánszámú motorbenzin, esetleg némi alkohollal dúsítva! A valóságban 85 térfogatszázalék etil-alkoholt (etanolt, bioetanolt, motoralkoholt, ahogy tetszik) és 15 térfogatszázalék motorbenzint tartalmazó alternatív üzemanyag... Az etil-alkohol oktánszáma (kompressziótűrése) 105, ami nagyon jónak mondható. Minden különösebb uniós direktíva nélkül is alkalmazzák az üzemanyaggyártók az általuk forgalomba hozott benzinféleségek oktánszámának emelésére.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a benzinbe minden különösebb probléma nélkül keverhető 5-10 % etanol anélkül, hogy ez károsítaná az autót. Az autó átalakítása nélkül ennél magasabb alkoholtartalommal nem szabad kísérletezni, az alkohol megtámadja a vele érintkező gumi alkatrészeket, az alumíniumot, a magnéziumot, és óhatatlan víztartalma miatt előbb vagy utóbb kilyukad a lemezből készült üzemanyag-tartály is.
Az alkohol kenőképessége rosszabb, mint a benziné, megrövidíti tehát a befecskendező fúvókák és a benzinpumpa élettartamát is!
Egy nem környezettudatos autós számára tehát az E85 előnye mindössze magas kompresszió tűrése és éppen aktuális kormányunk esetlegesen pozitív hozzáállása, ami a jövedéki adó mértékében nyilvánul meg. Ez a hozzáállás éppen a közelmúltban változott az autósok számára negatív irányba, véleményem szerint dominóhatást kiváltva. A felemelt jövedéki adó megszünteti az E85 árelőnyét, így már használni sem érdemes, nem hogy gondolkodni autónk jövőbeni átalakításán, vagy urambocsá alkalmas autó beszerzésén! Bezárhatnak szépen a már felépült motoralkohol gyártó üzemek, a kiszámíthatatlan, számolni sem tudó kormányt látva további üzemek garantáltan nem fognak épülni. Az alapanyagot eddig termelő gazdák is nézhetnek más megélhetés után. Ettől az intézkedéstől csak nőni fog a munkanélküliség, mindegy is, hogy száz vagy ezer fővel, a lényeg a tendencia!
Természetesen nem lesz ez így örökké, a kőolajkészletek csak csökkenni fognak, a szénhidrogén alapú üzemanyagok ára csak nőni fog, és egyszer, a talán nem is olyan távoli jövőben pedig elfogy a kőolaj... Mindenképpen fel fog értékelődni a folyamatosan előállítható motoralkohol jelentősége.
Sokan állítják, hogy az egyre nagyobb területeken, nem élelmiszer céljára termelt gabonafélék miatt élelmiszerhiány fenyeget, és ez az oka az élelmiszerek folyamatos drágulásának is. A helyzet szerintem nem ilyen egyszerű, az okok sokkal összetettebbek. Gondoljunk csak arra, hogy Kína és India összlakossága csaknem két és fél milliárd fő, a népesség életszínvonala az előrelátó tervezés következtében folyamatosan, lassan ugyan, de megbízhatóan nő. Élelmiszer fogyasztásuk folyamatosan nő, ekkora népesség esetében évi 2-3 % fogyasztásnövekedés is hatalmas volumen! Piacról beszélünk: folyamatosan növekvő keresletük legalább annyira felelős az árak drámai emelkedéséért, mint az élelmezési célú gabonafélék mennyiségének stagnálása vagy csökkenése!
Van megoldás a probléma kezelésére, csak éppen ez a megoldás érdekes módon kevéssé forog a köztudatban: alkohol bizony előállítható egyéb anyagokból is. A bioetanol előállítható cukor és keményítő tartalmú növényekből, és ún. második generációs eljárással cellulóz bázison.
Cukortartalmú alapanyagok: melasz, cukorrépa, cukorcirok, borfelesleg, párlatok, gyümölcsök.
Keményítő tartalmú alapanyagok: kukorica, árpa, búza, burgonya, batáta, csicsóka, stb.
Cellulóz: kukoricaszár, szalma, faanyag ill. faipari hulladék, szemét, stb.
Van tehát választék bőven, mindig alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz!
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a benzinbe minden különösebb probléma nélkül keverhető 5-10 % etanol anélkül, hogy ez károsítaná az autót. Az autó átalakítása nélkül ennél magasabb alkoholtartalommal nem szabad kísérletezni, az alkohol megtámadja a vele érintkező gumi alkatrészeket, az alumíniumot, a magnéziumot, és óhatatlan víztartalma miatt előbb vagy utóbb kilyukad a lemezből készült üzemanyag-tartály is.
Az alkohol kenőképessége rosszabb, mint a benziné, megrövidíti tehát a befecskendező fúvókák és a benzinpumpa élettartamát is!
Egy nem környezettudatos autós számára tehát az E85 előnye mindössze magas kompresszió tűrése és éppen aktuális kormányunk esetlegesen pozitív hozzáállása, ami a jövedéki adó mértékében nyilvánul meg. Ez a hozzáállás éppen a közelmúltban változott az autósok számára negatív irányba, véleményem szerint dominóhatást kiváltva. A felemelt jövedéki adó megszünteti az E85 árelőnyét, így már használni sem érdemes, nem hogy gondolkodni autónk jövőbeni átalakításán, vagy urambocsá alkalmas autó beszerzésén! Bezárhatnak szépen a már felépült motoralkohol gyártó üzemek, a kiszámíthatatlan, számolni sem tudó kormányt látva további üzemek garantáltan nem fognak épülni. Az alapanyagot eddig termelő gazdák is nézhetnek más megélhetés után. Ettől az intézkedéstől csak nőni fog a munkanélküliség, mindegy is, hogy száz vagy ezer fővel, a lényeg a tendencia!
Természetesen nem lesz ez így örökké, a kőolajkészletek csak csökkenni fognak, a szénhidrogén alapú üzemanyagok ára csak nőni fog, és egyszer, a talán nem is olyan távoli jövőben pedig elfogy a kőolaj... Mindenképpen fel fog értékelődni a folyamatosan előállítható motoralkohol jelentősége.
Sokan állítják, hogy az egyre nagyobb területeken, nem élelmiszer céljára termelt gabonafélék miatt élelmiszerhiány fenyeget, és ez az oka az élelmiszerek folyamatos drágulásának is. A helyzet szerintem nem ilyen egyszerű, az okok sokkal összetettebbek. Gondoljunk csak arra, hogy Kína és India összlakossága csaknem két és fél milliárd fő, a népesség életszínvonala az előrelátó tervezés következtében folyamatosan, lassan ugyan, de megbízhatóan nő. Élelmiszer fogyasztásuk folyamatosan nő, ekkora népesség esetében évi 2-3 % fogyasztásnövekedés is hatalmas volumen! Piacról beszélünk: folyamatosan növekvő keresletük legalább annyira felelős az árak drámai emelkedéséért, mint az élelmezési célú gabonafélék mennyiségének stagnálása vagy csökkenése!
Van megoldás a probléma kezelésére, csak éppen ez a megoldás érdekes módon kevéssé forog a köztudatban: alkohol bizony előállítható egyéb anyagokból is. A bioetanol előállítható cukor és keményítő tartalmú növényekből, és ún. második generációs eljárással cellulóz bázison.
Cukortartalmú alapanyagok: melasz, cukorrépa, cukorcirok, borfelesleg, párlatok, gyümölcsök.
Keményítő tartalmú alapanyagok: kukorica, árpa, búza, burgonya, batáta, csicsóka, stb.
Cellulóz: kukoricaszár, szalma, faanyag ill. faipari hulladék, szemét, stb.
Van tehát választék bőven, mindig alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz!
2011. június 5., vasárnap
E 85-ös jövedéki adója
Több gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényt, köztük a jövedéki adóról szóló szabályozást módosító csomagot nyújtott be péntek délután a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
A tervezet szerint a kormány 12 forinttal emelné a környezetbarát alapanyagú „benzin”, azaz az E85-ös bioetanol jövedéki adóját. Az indoklás szerint az, hogy az E85-nek 120 forint helyett csak mintegy 18 forint a jövedékiadó-tartalma, vagyis literenként körülbelül száz forinttal olcsóbb, indokolatlan árelőnyt jelent. Hozzáteszik azonban azt is, hogy az emelés a költségvetési bevételek növelése miatt szükséges.
A lépés átgondolatlan, szembe megy a magyar kabinetek uniós környezetvédelmi vállalásaival, több tízezer munkahely létesülése helyett most a meglévők kerülnek veszélybe, és összességében csökkenthet is a költségvetési bevétel – véli Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Megkeresésünkre úgy vélte: mivel az E85 hatásfoka körülbelül 30 százalékkal rosszabb a benzinénél, a 12 forinttal lényegében megszűnik a benzinhez viszonyított – a kormány környezetvédelmi elkötelezettségéből fakadó – versenyelőnye.
Az E85-öt jellemzően régebbi típusú, nagyobb tűrőképességű gépjárművek tulajdonosai kedvelik, akik viszont nagyon árérzékenyek. Így szerinte a lépés nyomán akár meg is feleződhet a kereslet – így az ebből várt jövedéki bevétel is –, ami az etanolipar veszteségei miatt még nagyobb lehet.
Héjj Demeter szerint lobbizásuk a kormánynál nem ért célt. Pedig az E85 a kiemelkedő elterjedtség ellenére mintegy 1–3 százalékos részarányával még mindig nem veszélyezteti a hagyományos láncokat. (A nagyok közül csak az Agip néhány kútja csatlakozott.) A költségvetés nehéz helyzetét megérti, de szerinte ez a korábbi ígéreteknek ellentmondó, júliustól hatályba lépő változtatás kiszámíthatatlanná teszi a beruházási környezetet, az E85-oszlopba fektető kutastól az etanol-előállítón át a fő alapanyagot jelentő hazai kukorica termelőjéig.
Az új kormány szavakban fontosnak tartja a hazai munkahelyteremtést, amire a bioetanol-gyártás lehetett volna az egyik legjobb példa. A hazai bázisú termelés 20–25 ezer ember munkahelyét biztosíthatná. A kereslet várható visszaesésével ugyanakkor még a meglévők is veszélybe kerülhetnek.
Forrás: nol.hu
Hát igen: kristálytisztán látszik, hogy politikusainknak halvány fogalmuk sincs arról, mi is az a kiszámítható gazdaságpolitikai környezet. Aztán majd csodálkoznak, hogy nincsenek befektetések. Ők csodálkoznak, mi meg szívunk! Mindnyájan tudjuk, hogy mire való a bioetanol árelőnye: ez az üzemanyag megújuló energiaforrás, csökkenthető vele az egyre drágább orosz importtól való függésünk is.
Az eszement döntés következményei: nem veszünk E85-öst, nem folyik be a jövedéki adó, veszteséget szenvednek el a kutak, a gazdák nézhetnek más tevékenység után, az etanol előállítók vagy exportálni tudják termelésüket, vagy bezárhatnak, nő a munkanélküliség, stb. Előre a lenini úton!
A tervezet szerint a kormány 12 forinttal emelné a környezetbarát alapanyagú „benzin”, azaz az E85-ös bioetanol jövedéki adóját. Az indoklás szerint az, hogy az E85-nek 120 forint helyett csak mintegy 18 forint a jövedékiadó-tartalma, vagyis literenként körülbelül száz forinttal olcsóbb, indokolatlan árelőnyt jelent. Hozzáteszik azonban azt is, hogy az emelés a költségvetési bevételek növelése miatt szükséges.
A lépés átgondolatlan, szembe megy a magyar kabinetek uniós környezetvédelmi vállalásaival, több tízezer munkahely létesülése helyett most a meglévők kerülnek veszélybe, és összességében csökkenthet is a költségvetési bevétel – véli Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Megkeresésünkre úgy vélte: mivel az E85 hatásfoka körülbelül 30 százalékkal rosszabb a benzinénél, a 12 forinttal lényegében megszűnik a benzinhez viszonyított – a kormány környezetvédelmi elkötelezettségéből fakadó – versenyelőnye.
Az E85-öt jellemzően régebbi típusú, nagyobb tűrőképességű gépjárművek tulajdonosai kedvelik, akik viszont nagyon árérzékenyek. Így szerinte a lépés nyomán akár meg is feleződhet a kereslet – így az ebből várt jövedéki bevétel is –, ami az etanolipar veszteségei miatt még nagyobb lehet.
Héjj Demeter szerint lobbizásuk a kormánynál nem ért célt. Pedig az E85 a kiemelkedő elterjedtség ellenére mintegy 1–3 százalékos részarányával még mindig nem veszélyezteti a hagyományos láncokat. (A nagyok közül csak az Agip néhány kútja csatlakozott.) A költségvetés nehéz helyzetét megérti, de szerinte ez a korábbi ígéreteknek ellentmondó, júliustól hatályba lépő változtatás kiszámíthatatlanná teszi a beruházási környezetet, az E85-oszlopba fektető kutastól az etanol-előállítón át a fő alapanyagot jelentő hazai kukorica termelőjéig.
Az új kormány szavakban fontosnak tartja a hazai munkahelyteremtést, amire a bioetanol-gyártás lehetett volna az egyik legjobb példa. A hazai bázisú termelés 20–25 ezer ember munkahelyét biztosíthatná. A kereslet várható visszaesésével ugyanakkor még a meglévők is veszélybe kerülhetnek.
Forrás: nol.hu
Hát igen: kristálytisztán látszik, hogy politikusainknak halvány fogalmuk sincs arról, mi is az a kiszámítható gazdaságpolitikai környezet. Aztán majd csodálkoznak, hogy nincsenek befektetések. Ők csodálkoznak, mi meg szívunk! Mindnyájan tudjuk, hogy mire való a bioetanol árelőnye: ez az üzemanyag megújuló energiaforrás, csökkenthető vele az egyre drágább orosz importtól való függésünk is.
Az eszement döntés következményei: nem veszünk E85-öst, nem folyik be a jövedéki adó, veszteséget szenvednek el a kutak, a gazdák nézhetnek más tevékenység után, az etanol előállítók vagy exportálni tudják termelésüket, vagy bezárhatnak, nő a munkanélküliség, stb. Előre a lenini úton!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)