Az energiafelhasználás csaknem egytizede légkondícionálásra és szellőztetésre megy el a fejlett világban...
Mindez megoldható szinte energia igénybevétele nélkül is, és most nem arra gondolok, hogy nyissuk és zárjuk sajátkezűleg az ablakot... Mielőtt újra feltalálnánk a meleg vizet, előbb érdemes körülnézni a szomszédban, ők hogy csinálják!
Az épületek hűtését sokkal egyszerűbben és olcsóbban is meg lehet oldani. A hollandiai TU Delft egyetemen például egy kísérleti napkéményt építettek Ben Bronsema tervei alapján. A torony működési elve igen egyszerű: a 11,5 méteres, feketére festett tornyot felmelegíti a napsütés. A napos oldalon a sötétre festett üveg egyrészt hatékonyan veszi fel és adja át a hőt, másrészt jól is szigeteli a tornyot. A felszálló meleg levegő magával húzza a toronyhoz kapcsolt helyiségekből a meleg levegőt, és helyére hűvösebb levegő áramlik az alsóbb szintekről, a pincéből. A tesztelés során pontosan mérik, hogy adott erejű szél, illetve napsütés, továbbá adott hőmérséklet mellett mekkora légtömeget sikerül megmozgatni, mennyi hőmennyiséget sikerül átadni, ha télen mondjuk 20, nyáron pedig 24 Celsius fok belső hőmérséklet fenntartása a cél. A napkéményt össze lehet kapcsolni hőszivattyúval is, és így az épületek fűtését is ki tudja egészíteni.
Az egyetem kutatóinak arra is van ötletük, mit kellene tenni, ha már beépítették a hűtőberendezéseket. Egy zéró széndioxid-kibocsátású rotterdami negyed tervezésekor figyeltek fel arra, hogy az élelmiszerboltok rengeteg energiát fordítanak hűtésre, és az ebből keletkező hőmennyiség egyszerűen elszáll a levegőbe. Ezért az új városrészben az így keletkező hőenergiát a szomszédos lakások fűtésére fogják felhasználni.
Forrás: Figyelő
2011. április 26., kedd
Videó a felcsúti szélerőműről
Korábban már írtam Dr. Györgyi Viktor találmányáról, a függőleges tengelyű szélerőműről. Akkor sajnos nem jutott eszembe, hogy utánanézzek, létezik-e videó a szerkezetről? Nos, igen, létezik, alább ezt teszem közzé:
Új alternatív energiaforrás – a napkémény vizsgálata
"Földünkön jelenleg a fosszilis energiaforrások felhasználása a legjelentősebb. A készletek csökkenésén túlmenően az igazi veszélyt a környezetbe kerülő szennyező anyagok jelentik, ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások. A Nap energiája egyike a tiszta energiáknak. Ennek kiaknázására számos megoldás született. Ezek közül egy, a levegő áramlásán alapuló napkémény. A folyamat lényege az, hogy a Nap energiáját összegyűjtő tető alatt a levegő felmelegszik és a kémény felé áramlik, melyben felszáll és közben lehűl. A levegő az egész rendszer körül cirkulál, mivel oldalról újabb hideg levegő áramlik a felmelegedett helyére. A kéménybe elhelyezett turbinák termelik - a felszálló levegő mozgási energiáját felhasználva - az elektromos energiát.
Kísérleteink célja az volt, hogy demonstráljuk, helyi szinten (Magyarországon, ezen belül Szegeden) is működőképes lehet egy ilyen elrendezés. Az általunk megépített napkémény modell kollektor mezeje egy acél vázra erősített áttetsző plexi lapokból álló 4 m² alapterületű 0.51 m magasságú piramis. A hatékonyabb működés érdekében szigetelést és fekete abszorbens anyagot alkalmaztunk. A kémény magassága 3 m, amely már magában foglalja az általunk tervezett, megépített, tűcsapágyazással rögzített könnyű forgó részt. A cső átmérője 0.085 m, a propelleré pedig 0.068 m, a lapátok dőlésszöge: 12º.
Vizsgálataink azt mutatták, hogy a propeller fordulatszáma, a sugárzás intenzitása és a belső-külső hőmérséklet különbség egyenes arányosságban állnak. Egy általunk készített dinamó segítségével elektromos áramot is elő tudtunk állítani."
A bejegyzés forrása: SZTE
Kísérleteink célja az volt, hogy demonstráljuk, helyi szinten (Magyarországon, ezen belül Szegeden) is működőképes lehet egy ilyen elrendezés. Az általunk megépített napkémény modell kollektor mezeje egy acél vázra erősített áttetsző plexi lapokból álló 4 m² alapterületű 0.51 m magasságú piramis. A hatékonyabb működés érdekében szigetelést és fekete abszorbens anyagot alkalmaztunk. A kémény magassága 3 m, amely már magában foglalja az általunk tervezett, megépített, tűcsapágyazással rögzített könnyű forgó részt. A cső átmérője 0.085 m, a propelleré pedig 0.068 m, a lapátok dőlésszöge: 12º.
Vizsgálataink azt mutatták, hogy a propeller fordulatszáma, a sugárzás intenzitása és a belső-külső hőmérséklet különbség egyenes arányosságban állnak. Egy általunk készített dinamó segítségével elektromos áramot is elő tudtunk állítani."
A bejegyzés forrása: SZTE
2011. április 24., vasárnap
A következő lépcső: tóriumot alkalmazó nukleáris reaktorok?
Kissé talán furcsa, hogy az alternatív energiákkal foglalkozó blogomban egy nukleáris alternatíváról, mégpedig a tórium alapú nukleáris reaktorokról teszek közzé egy írást. A jelenleg működő urán alapú reaktorok valóban nagyon veszélyesek a mindenütt jelen lévő kockázatok miatt, gyakorlatilag nem megoldott a hulladék környezetbarát hasznosítása, az uránkészletek végét is látjuk már.. Szakértők szerint a tórium lehet a jövőben az urán alternatívája, több szempontból is. A téma elismert szakértője Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök, aki ráadásul a nem szakember, egyszerű érdeklődő számára is könnyen érthetően tud fogalmazni, ami ritkaság szakemberek között!
Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy az alternatív energiaforrásokat a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell kiaknázni, a szükséges műszaki berendezéseknek elérhetőeknek kell lennie az átlagember számára, ám amíg ez az idő eljön, addig is van bőven teendőnk a nukleáris energiafelhasználás biztonságának fokozásán.
Alább idézem Szentgyörgyi Zsuzsa egyik, a témával foglalkozó írását.
Megváltó tórium?
Jó uránhelyettesítő
A fukusimai katasztrófa egyik hozadéka, hogy előtérbe kerül új technikai megoldások alkalmazásának lehetősége, olyanoké is, amelyeket már korábban ismertek, de részben kiforratlanok voltak, részben a meglévőkhöz viszonyítva túl drágának tűntek. Ilyenek lehetnek például a tóriumot alkalmazó nukleáris reaktorok is.
A gondolat nem új, már Wigner Jenő is felvetette a lehetőségét. A mennydörgés istenéről, Thorról elnevezett fém sok tulajdonságában hasonlít a jelenleg üzemanyagként használt uránhoz, csak jóval nagyobb mennyiségben fordul elő a Földön, és ha megfelelően hasznosítják, a tömegéhez viszonyítva jelentősen több energia nyerhető ki belőle (1 kg tóriumból előállítható energiához uránból 200 kg, szénből pedig több millió kilogramm kellene). Ebből az is következik, hogy lényegesen kevesebb az elhasznált üzemanyag mennyisége, tehát enyhülnek a hosszú távú tárolás gondjai.
Már évek óta folynak üzemi kísérletek, sőt megvalósítások is az úgynevezett folyékony fluorid só olvadékos tórium reaktorokkal (angol rövidítéssel: LFTR). A reaktortartályban néhány száz Celsius-fokos olvadt sóban, például lítium-fluoridban feloldott tórium van. Az alapanyag, a tórium 232-es izotópja azonban gyakorlatilag nem radioaktív, ezért „be kell gyújtani”. Ehhez urán-233-mal sugározzák be, amitől neutronok keletkeznek, beindul a maghasadás, újabb neutronok és további U-233 keletkezik, amellett hő termelődik. A üzemanyag folyékony sót tartalmazó hőcserélőn halad át, és az itt felmelegített anyagot (például héliumot) használják a turbinák hajtására. Nagy előny, hogy nincs szükség hűtőközegként vízre, hiszen épp a hűtővíz hiánya okozta a katasztrófát a fukusimai reaktoroknál. (A több emelet magasságú cunami elsodorta a hűtőrendszert és a felhevült szerkezeti anyagokból keletkező gázok, elsősorban a hidrogén okozták a robbanásokat.) Az is előny, hogy a fluorid só nem gyúlékony, így egy tűz esetén nem bocsát ki radioaktív gázokat.
Eddig az előnyök. Nyilvánvaló, hogy a mostani katasztrófa és az azt követő aggodalmak nyomán a világon mindenütt, ahol nukleáris energiatermeléssel élnek, újragondolják egy biztonság szempontjából kedvezőbb energiaportfólió kialakítását. A megújulók egyelőre nem elegendőek tömeges termelésre, és azok is hordoznak problémákat, a jó öreg szén pedig messzemenően nem lehet megnyugtató lehetőség.
A legelső ellenérv a tóriumos reaktorokkal szemben, hogy a szóba jöhető technológiák még messzemenően nem kiforrottak. További lényeges probléma a tórium üzemre való átállás igen magas költsége. Kétségtelen, hogy ez utóbbinál komoly számítások után lehet csak megnyugtató ítéletet mondani, mert a biztonság nagyon nagy súllyal szerepelhet előnyként. Messzemenően nem elhanyagolható tényező, hogy a fluorid sók rendkívül agresszívek, és még az sem elegendő, ha korrózióálló (jó drága) anyagból készítik a velük érintkező szerkezeteket, mert a kísérletek tanúsága szerint azok is gyorsan tönkremennek.
Mindenesetre kísérletek folynak szerte a világban. A New Scientist arról tájékoztat, hogy például az Európai Unió atomenergia ügynöksége, az Euratom idén egymillió eurós költséggel indított projektet, amelyben egyebek között LFTR-megoldásokkal kapcsolatos számításokat és kísérleteket fognak végezni. Kínában a Tudományos Akadémia keretén belül dolgoznak hasonló témákon, Indiában pedig már hosszabb ideje kísérleteznek tórium üzemanyagokkal.
Vannak azonban hátráltató tényezők is. Az uránon alapuló reaktorokat gyártó és üzemeltető cégek nyilvánvalóan gátolni igyekeznek az új technológiák megjelenését, márpedig ezek többnyire igen nagy hatalmú óriás vállalatok. A másik a katonák igénye, mert ne feledjük, az uránüzem számukra hasznos mellékterméke a plutónium. És tudjuk, ezt használják az atombombákhoz.
Energetikai kockázatbecslés
A fukusimai tragédia után Európában 143 reaktort vizsgálnak felül rengésállóság szempontjából, Kínában pedig, ahol mintegy harminc új reaktor van építés alatt, a továbbiak engedélyezését a vizsgálati eredményekig felfüggesztették.
Kérdés, hogy ha a nukleáris termelés visszaszorul a világ villamosenergia-ellátásában, milyen más gondokkal kell szembenézni. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) figyelemre méltó tendenciákra hívja föl a figyelmet legutolsó éves jelentésében. Ha a megtermelt villamos energiára vonatkoztatjuk a világban bekövetkezett halálesetek számát (vagyis gigawattóránként hány ember hal meg), akkor kiderül, hogy az atomenergia lemarad a kockázati sorban.
Az „első helyezett” a vízenergia, amit az magyaráz, hogy 1975-ben több mint 230 ezer ember pusztult el Közép-Kínában a rövid idővel egymás után bekövetkező, sorozatos gátszakadások és azokat követő hatalmas áradások miatt.
Második helyen áll a szén, az összes haláleset mintegy 33 százalékával, amiben benne foglaltatnak a súlyos, évente több ezer életet követelő bányaszerencsétlenségek éppúgy, mint a szénerőművek kibocsátásaiból származó halálos végű megbetegedések. A bostoni Tiszta Levegő Szakértői Bizottság 2010 végén kiadott jelentése szerint évente több mint 13 ezer ember halálának okozói a szénerőművekből a levegőbe kikerülő finom részecskék. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának igen szigorú új rendelete a szénerőművek higanykibocsátását korlátozza. Becsléseik szerint ez a higany évente mintegy 17 ezer haláleset okozója lehet. Ugyanakkor az IEA becslései szerint a csernobili katasztrófa óta eltelt negyedszázadban kilencezer körül jár az emiatt bekövetkezett halálesetek száma.
A sorban harmadik a földgáz a kitermelése és otthoni felhasználása közben bekövetkező robbanások miatt. Az atomenergia csak a negyedik.
Mi lehet az oka, hogy az emberek nagy része mégis jobban idegenkedik az atom-, mint a szénenergiától? – veti föl James Hammit, a Harvard Egyetem munkatársa. Feltehetőleg azért, mert a szén üzemanyag által okozott halálesetek folytonosak, nem pedig egyszeri feltűnő jelenségek.
Szinte észrevétlen az összefüggés az átlagember számára a megbetegedések és a kibocsátások között. A jelentős nukleáris esetek viszont általában katasztrófák velejárói, mint most éppen a japán tragédia. Nyilvánvalóan ezt a felfogást erősíti a média is.
Meglehet, a világ villamosenergia termelésében Fukusima után megváltoznak, eltolódnak az arányok, de végső soron az atomenergia aligha kerülhető meg. Csak éppen a biztonságot tovább kell növelni. (Sz. Zs.)
A cikk forrása: nol.hu
Hozzászólások a cikkhez a nol.hu-n:
Makk Marci | 2011. április 20. | 08:24:05
eutonázia!
A fúziós reaktoroknál nem csak a pénz a gond. A legnagyobb probléma az,hogy tudnak létrehozni és fenttartani egy "napot" földi körülmények között. Több millió fok és hatalmas nyomás kell..
A thóriumról csak annyit,hogy nem csodaszer,nem véletlenül hanyagolták eddig. Nem hasadó anyag csak hasadóképes. Hatalmas energia kell a hasításához! 2,1 MeV! A működési elv,hasadási termékek,keletkező izotópok ugyan azok mint az uránnal működő erőműveknél. A cikkben említett U233-at mint neutronforrást nem tudom honnan veszi a szerző azon egyszerű oknál fogva,hogy a természetben nem fordul elő. Más neutronforrás kell az indításhoz.
eutonázia | 2011. április 19. | 17:20:16
a fúziós reaktor épitése bagó 10 milliárd eurón gyötrődik, amit a világ nem tud összedobni...az USA éves fegyverkezése az 1000 milliárdot meghaladja
PepecsElek | 2011. április 19. | 08:20:33
Jó a cikk, érdekes a probléma. Egyetlen pontatlanságot szeretnék kiigazítani: "...a csernobili katasztrófa óta eltelt több mint negyedszázadban...".
A csernobili reaktorrobbanás 1986. április 26-án történt, vagyis pontosan egy hét hiányzik még a negyed évszázadhoz; jövő kedden "ünnepelhetünk".
Hammada Patrol | 2011. április 19. | 08:11:09
Nem csak a lítium-fluorid lehet használható a rendszerben, bár a többi sóolvadék is eléggé korrozív. De kizárólag pénzkérdés, hogy mikorra találják meg a megoldást, pontosan úgy, mint a fúziós erőművek esetében. De mivel a politikusok hülyék és korruptak, és az olajlobbi folyamatosan lefizeti őket, nem nagyon áldoznak a műszakilag is alkalmas alternatív megoldásokra.
Véleményem szerint nagyon kevés a 4 hozzászólás a téma jelentőségéhez képest, különösen ha összehasonlítjuk az egyéb cikkek hozzászólóinak számával.
Olvastam erről valahol egy nagyon érdekes anekdotát: Összeül az atomerőmű rt. igazgatótanácsa,a két megtárgyalandó napirendi téma egy új reaktorblokk terveinek bírálata, valamint egy új kerékpártároló építése.
Az első témát egy perc alatt lezárják, mivel senki sem ért hozzá, a kerékpártárolóról viszont órákig vitatkoznak :))
Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy az alternatív energiaforrásokat a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell kiaknázni, a szükséges műszaki berendezéseknek elérhetőeknek kell lennie az átlagember számára, ám amíg ez az idő eljön, addig is van bőven teendőnk a nukleáris energiafelhasználás biztonságának fokozásán.
Alább idézem Szentgyörgyi Zsuzsa egyik, a témával foglalkozó írását.
Megváltó tórium?
Jó uránhelyettesítő
A fukusimai katasztrófa egyik hozadéka, hogy előtérbe kerül új technikai megoldások alkalmazásának lehetősége, olyanoké is, amelyeket már korábban ismertek, de részben kiforratlanok voltak, részben a meglévőkhöz viszonyítva túl drágának tűntek. Ilyenek lehetnek például a tóriumot alkalmazó nukleáris reaktorok is.
A gondolat nem új, már Wigner Jenő is felvetette a lehetőségét. A mennydörgés istenéről, Thorról elnevezett fém sok tulajdonságában hasonlít a jelenleg üzemanyagként használt uránhoz, csak jóval nagyobb mennyiségben fordul elő a Földön, és ha megfelelően hasznosítják, a tömegéhez viszonyítva jelentősen több energia nyerhető ki belőle (1 kg tóriumból előállítható energiához uránból 200 kg, szénből pedig több millió kilogramm kellene). Ebből az is következik, hogy lényegesen kevesebb az elhasznált üzemanyag mennyisége, tehát enyhülnek a hosszú távú tárolás gondjai.
Már évek óta folynak üzemi kísérletek, sőt megvalósítások is az úgynevezett folyékony fluorid só olvadékos tórium reaktorokkal (angol rövidítéssel: LFTR). A reaktortartályban néhány száz Celsius-fokos olvadt sóban, például lítium-fluoridban feloldott tórium van. Az alapanyag, a tórium 232-es izotópja azonban gyakorlatilag nem radioaktív, ezért „be kell gyújtani”. Ehhez urán-233-mal sugározzák be, amitől neutronok keletkeznek, beindul a maghasadás, újabb neutronok és további U-233 keletkezik, amellett hő termelődik. A üzemanyag folyékony sót tartalmazó hőcserélőn halad át, és az itt felmelegített anyagot (például héliumot) használják a turbinák hajtására. Nagy előny, hogy nincs szükség hűtőközegként vízre, hiszen épp a hűtővíz hiánya okozta a katasztrófát a fukusimai reaktoroknál. (A több emelet magasságú cunami elsodorta a hűtőrendszert és a felhevült szerkezeti anyagokból keletkező gázok, elsősorban a hidrogén okozták a robbanásokat.) Az is előny, hogy a fluorid só nem gyúlékony, így egy tűz esetén nem bocsát ki radioaktív gázokat.
Eddig az előnyök. Nyilvánvaló, hogy a mostani katasztrófa és az azt követő aggodalmak nyomán a világon mindenütt, ahol nukleáris energiatermeléssel élnek, újragondolják egy biztonság szempontjából kedvezőbb energiaportfólió kialakítását. A megújulók egyelőre nem elegendőek tömeges termelésre, és azok is hordoznak problémákat, a jó öreg szén pedig messzemenően nem lehet megnyugtató lehetőség.
A legelső ellenérv a tóriumos reaktorokkal szemben, hogy a szóba jöhető technológiák még messzemenően nem kiforrottak. További lényeges probléma a tórium üzemre való átállás igen magas költsége. Kétségtelen, hogy ez utóbbinál komoly számítások után lehet csak megnyugtató ítéletet mondani, mert a biztonság nagyon nagy súllyal szerepelhet előnyként. Messzemenően nem elhanyagolható tényező, hogy a fluorid sók rendkívül agresszívek, és még az sem elegendő, ha korrózióálló (jó drága) anyagból készítik a velük érintkező szerkezeteket, mert a kísérletek tanúsága szerint azok is gyorsan tönkremennek.
Mindenesetre kísérletek folynak szerte a világban. A New Scientist arról tájékoztat, hogy például az Európai Unió atomenergia ügynöksége, az Euratom idén egymillió eurós költséggel indított projektet, amelyben egyebek között LFTR-megoldásokkal kapcsolatos számításokat és kísérleteket fognak végezni. Kínában a Tudományos Akadémia keretén belül dolgoznak hasonló témákon, Indiában pedig már hosszabb ideje kísérleteznek tórium üzemanyagokkal.
Vannak azonban hátráltató tényezők is. Az uránon alapuló reaktorokat gyártó és üzemeltető cégek nyilvánvalóan gátolni igyekeznek az új technológiák megjelenését, márpedig ezek többnyire igen nagy hatalmú óriás vállalatok. A másik a katonák igénye, mert ne feledjük, az uránüzem számukra hasznos mellékterméke a plutónium. És tudjuk, ezt használják az atombombákhoz.
Energetikai kockázatbecslés
A fukusimai tragédia után Európában 143 reaktort vizsgálnak felül rengésállóság szempontjából, Kínában pedig, ahol mintegy harminc új reaktor van építés alatt, a továbbiak engedélyezését a vizsgálati eredményekig felfüggesztették.
Kérdés, hogy ha a nukleáris termelés visszaszorul a világ villamosenergia-ellátásában, milyen más gondokkal kell szembenézni. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) figyelemre méltó tendenciákra hívja föl a figyelmet legutolsó éves jelentésében. Ha a megtermelt villamos energiára vonatkoztatjuk a világban bekövetkezett halálesetek számát (vagyis gigawattóránként hány ember hal meg), akkor kiderül, hogy az atomenergia lemarad a kockázati sorban.
Az „első helyezett” a vízenergia, amit az magyaráz, hogy 1975-ben több mint 230 ezer ember pusztult el Közép-Kínában a rövid idővel egymás után bekövetkező, sorozatos gátszakadások és azokat követő hatalmas áradások miatt.
Második helyen áll a szén, az összes haláleset mintegy 33 százalékával, amiben benne foglaltatnak a súlyos, évente több ezer életet követelő bányaszerencsétlenségek éppúgy, mint a szénerőművek kibocsátásaiból származó halálos végű megbetegedések. A bostoni Tiszta Levegő Szakértői Bizottság 2010 végén kiadott jelentése szerint évente több mint 13 ezer ember halálának okozói a szénerőművekből a levegőbe kikerülő finom részecskék. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának igen szigorú új rendelete a szénerőművek higanykibocsátását korlátozza. Becsléseik szerint ez a higany évente mintegy 17 ezer haláleset okozója lehet. Ugyanakkor az IEA becslései szerint a csernobili katasztrófa óta eltelt negyedszázadban kilencezer körül jár az emiatt bekövetkezett halálesetek száma.
A sorban harmadik a földgáz a kitermelése és otthoni felhasználása közben bekövetkező robbanások miatt. Az atomenergia csak a negyedik.
Mi lehet az oka, hogy az emberek nagy része mégis jobban idegenkedik az atom-, mint a szénenergiától? – veti föl James Hammit, a Harvard Egyetem munkatársa. Feltehetőleg azért, mert a szén üzemanyag által okozott halálesetek folytonosak, nem pedig egyszeri feltűnő jelenségek.
Szinte észrevétlen az összefüggés az átlagember számára a megbetegedések és a kibocsátások között. A jelentős nukleáris esetek viszont általában katasztrófák velejárói, mint most éppen a japán tragédia. Nyilvánvalóan ezt a felfogást erősíti a média is.
Meglehet, a világ villamosenergia termelésében Fukusima után megváltoznak, eltolódnak az arányok, de végső soron az atomenergia aligha kerülhető meg. Csak éppen a biztonságot tovább kell növelni. (Sz. Zs.)
A cikk forrása: nol.hu
Hozzászólások a cikkhez a nol.hu-n:
Makk Marci | 2011. április 20. | 08:24:05
eutonázia!
A fúziós reaktoroknál nem csak a pénz a gond. A legnagyobb probléma az,hogy tudnak létrehozni és fenttartani egy "napot" földi körülmények között. Több millió fok és hatalmas nyomás kell..
A thóriumról csak annyit,hogy nem csodaszer,nem véletlenül hanyagolták eddig. Nem hasadó anyag csak hasadóképes. Hatalmas energia kell a hasításához! 2,1 MeV! A működési elv,hasadási termékek,keletkező izotópok ugyan azok mint az uránnal működő erőműveknél. A cikkben említett U233-at mint neutronforrást nem tudom honnan veszi a szerző azon egyszerű oknál fogva,hogy a természetben nem fordul elő. Más neutronforrás kell az indításhoz.
eutonázia | 2011. április 19. | 17:20:16
a fúziós reaktor épitése bagó 10 milliárd eurón gyötrődik, amit a világ nem tud összedobni...az USA éves fegyverkezése az 1000 milliárdot meghaladja
PepecsElek | 2011. április 19. | 08:20:33
Jó a cikk, érdekes a probléma. Egyetlen pontatlanságot szeretnék kiigazítani: "...a csernobili katasztrófa óta eltelt több mint negyedszázadban...".
A csernobili reaktorrobbanás 1986. április 26-án történt, vagyis pontosan egy hét hiányzik még a negyed évszázadhoz; jövő kedden "ünnepelhetünk".
Hammada Patrol | 2011. április 19. | 08:11:09
Nem csak a lítium-fluorid lehet használható a rendszerben, bár a többi sóolvadék is eléggé korrozív. De kizárólag pénzkérdés, hogy mikorra találják meg a megoldást, pontosan úgy, mint a fúziós erőművek esetében. De mivel a politikusok hülyék és korruptak, és az olajlobbi folyamatosan lefizeti őket, nem nagyon áldoznak a műszakilag is alkalmas alternatív megoldásokra.
Véleményem szerint nagyon kevés a 4 hozzászólás a téma jelentőségéhez képest, különösen ha összehasonlítjuk az egyéb cikkek hozzászólóinak számával.
Olvastam erről valahol egy nagyon érdekes anekdotát: Összeül az atomerőmű rt. igazgatótanácsa,a két megtárgyalandó napirendi téma egy új reaktorblokk terveinek bírálata, valamint egy új kerékpártároló építése.
Az első témát egy perc alatt lezárják, mivel senki sem ért hozzá, a kerékpártárolóról viszont órákig vitatkoznak :))
2011. április 20., szerda
Hatalmas naperőműbe fektet be a Google
Nem a Google-t kívánom népszerűsíteni az alábbi cikk közzétételével, nem szorul rá. Csak a tendenciára kívánok rámutatni: egy közismerten jól működő óriáscég támogatja az alternatív energia hasznosítását. Biztos vagyok benne, hogy a projekt legalább két oldalról is alá van támasztva: a Google elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, és nem mellékesen ez profitábilis is számára. Egy óriás részvénytársaság nem kizárólag a részvényesei felé tartozik felelősséggel, de bizony a társadalom felé is, melynek szerves része!
Hatalmas naperőműbe fektet be a Google
A Google már korábban is számos zöld kezdeményezést támogatott, de hasonló méretű beruházásra korábban még nem volt példa a cég életében. A társaság jelentősebb zöld befektetései között említhető az a 3,5 millió dollár, amellyel a német Brandenburg an der Havelnél lévő fotovoltaikus napparkba szállt be, vagy az a 38,8 millió dollár, amelyet egy észak-dakotai szélfarmban lévő részesedésre költött a társaság. A mostani bejelentéssel a Google zöldenergetikai befektetéseinek összértéke eléri a 250 millió dollárt. A keresőóriás különböző leányain keresztül korábban már részesedést szerzett a most bejelentett projektet vezető BrightSourceban.
A Mojave-sivatagba tervezett naperőműbe 300 millió dollárral beszállt az NRG Energy is. Az Egyesült Államok energetikai tárcája szintén tegnap véglegesítette a projektnek nyújtott 1,6 milliárd dolláros hitelgaranciát. A projekt kivitelezése a jelenlegi elképzelések szerint 2013-ra érhet véget. A koncentrált napenergia hasznosítás (CSP) elvét alkalmazó beruházásból 392 megawattos erőmű fog épülni.
Egy videó a most tárgyalt beruházás során is alkalmazni kívánt CSP technológiáról:
Solar Power in the US Southwest
Forrás: portfolio.hu
Hatalmas naperőműbe fektet be a Google
A Google már korábban is számos zöld kezdeményezést támogatott, de hasonló méretű beruházásra korábban még nem volt példa a cég életében. A társaság jelentősebb zöld befektetései között említhető az a 3,5 millió dollár, amellyel a német Brandenburg an der Havelnél lévő fotovoltaikus napparkba szállt be, vagy az a 38,8 millió dollár, amelyet egy észak-dakotai szélfarmban lévő részesedésre költött a társaság. A mostani bejelentéssel a Google zöldenergetikai befektetéseinek összértéke eléri a 250 millió dollárt. A keresőóriás különböző leányain keresztül korábban már részesedést szerzett a most bejelentett projektet vezető BrightSourceban.
A Mojave-sivatagba tervezett naperőműbe 300 millió dollárral beszállt az NRG Energy is. Az Egyesült Államok energetikai tárcája szintén tegnap véglegesítette a projektnek nyújtott 1,6 milliárd dolláros hitelgaranciát. A projekt kivitelezése a jelenlegi elképzelések szerint 2013-ra érhet véget. A koncentrált napenergia hasznosítás (CSP) elvét alkalmazó beruházásból 392 megawattos erőmű fog épülni.
Egy videó a most tárgyalt beruházás során is alkalmazni kívánt CSP technológiáról:
Solar Power in the US Southwest
Forrás: portfolio.hu
2011. április 18., hétfő
A jövő: automatikus pelletkazán
Ígéretes alternatív energiaforrás a pellet: olcsón készíthető faipari hulladékból és termesztett energianövényekből egyaránt. Pelletes fűtési rendszer kiépítése nem kerül többe, mint egy "hagyományos" energia hordozóra épülő fűtési rendszer, üzemeltetése viszont a tapasztalatok szerint sokkal olcsóbb mint pl. a gázzal történő fűtés. Kaphatók ma már programozható, teljesen automatizált pelletes kazánok is, használatuk ugyanolyan komfortos, mint egy gázkazáné.
Utánakerestem a témának a neten, és az alábbi, igen színvonalas szakmai cikket találtam:
Automatikus pelletkazánok
Az automatikus pelletkazán lehetővé teszi, hogy a mai energiafüggő világban egy olcsó, energiakímélő és környezetbarát fűtési megoldást alkalmazzunk.
A folyamatosan emelkedő gáz-, szén- és kőolajár, valamint a gázimportban fellépő bizonytalanságok (hírek, aktualitások) kiküszöbölésére a legmegfelelőbb megoldás a pellet elégetésére alkalmas pelletkazán. A pellet fűtőanyag nem más, mint nagy nyomáson összepréselt és kiszárított fa, illetve növényi rost., ugynevezett "energiafű" A tüzelőanyag olcsó előállítási ára lehetővé teszi, hogy a mostani fűtésköltségek töredékéért fűtsük otthonunkat és állítsunk elő hálózati melegvizet.
Hogyan működik az automatikus pelletkazán?
Az automatikus pelletkazán nem csak környezetkímélő, de roppant kényelmes fűtési rendszer is egyben. A pellet fűtőanyagot az épület egy megfelelően kialakított részében, pellettartályban kell tárolni. Nem szükséges közös helységben lennie a kazánnak és a pellettartálynak, hiszen az automatikus pelletadagolás megoldható távolabbi épületrészből is.
A pellettároló tartályokat az épület méretéhez képest kell kiválasztani. Az optimális méretű tartályt egy fűtési szezonban mindössze egy-két alkalommal kell feltölteni. Ha a pelletkazán Solar-fűtésrásegítéssel van kiegészítve, akkor természetesen lényegesen kevesebb tüzelőanyagra van szükség, így a pellet utánrendelésre is ritkábban kerül sor.
Automatikus pelletadagolás
Kazán és pellettartály
közös helyiségben: a pellet-tárolóból egy spirálorsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, annyit és akkor, ami a fűtéshez éppen szükséges.
Kazán és pelletta
rtály külön helyiségben: ha a pellettároló egy másik helységben van, akkor egy szivattyú (porszívó elven) gégecsövön keresztül juttatja el a pelletet a kazánhoz.
kép
A pellet elégése során keletkező hamu a kazán aljában, egy hamutálcán gyűlik össze. Ezt mindössze néhány havonta kell üríteni. Ez az egyetlen munka, amit el kell végezni a fűtési idény során, minden más teljesen automatikus. A pellet tartály kiürülése előtt a rendszer időben figyelmeztet, hogy ideje leadni a pellet-rendelést.
E korszerű fűtési rendszernek köszönhetően jelentős, akár 70%-os megtakarítás is elérhető!
Fűtés és melegvíz-ellátás
A pelletkazán használata során a fűtési rendszerhez szükséges egy melegvíztároló tartály beszerelése. A tartály alkalmazásával, és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül, ingyen lehet előállítani melegvizet.
Hogyan csökkenthetem a fűtési költséget?
A pelletkazán és a Solar-technológia együttes alkalmazásával Önnek nem kell függenie a földgáz-, szén- és fűtőolajáraktól, mert fűtését és melegvíz-ellátását ez az alternatív fűtési rendszer látja el. Ezáltal a fosszilis tüzelőanyagok ilyen célú használatára nem lesz szüksége.
Solar rendszerrel való kibővítés
A pelletkazánnal szerelt fűtési rendszerek kiegészíthetőek solar rendszerekkel. Ebben az esetben a tetőn elhelyezett napkollektorok a fűtési rendszer hőtárolóját használják és melegítik fel a benne lévő vizet. Mondhatnánk úgy is, hogy a kazánnak előmelegíti a fűtési vizet. Ezáltal melegebb víz kerül a kazánba, a tovább melegítésre kevesebb tüzelőanyagot használ fel.
Ezzel a kombinált rendszerrel a mostani költségeinek kb. 20%-a az, amit fűtésre fordítania kell. A rendszerek vezérlései összehangolhatóak, egymást kiegészítik, ily módon nagymértékben lehet takarékoskodni az energiafelhasználással, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez.
A pellet házhoz szállítása
A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett pellet tartály 3-6m3 pellet befogadására alkalmas. A pellet tartálykocsiban érkezik, és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül.
Kinek érdemes átállni pelletkazán fűtési rendszerre?
Abban az esetben, ha új építésű ház épületgépészeti tervezése folyik, mindenképpen ajánlott a pelletkazán fűtésben gondolkodni, mivel a rendszer beépítési ára ebben az esetben nem több mint a földgáz rendszerű fűtési rendszer kialakítási költsége.
A már meglévő melegvizes fűtési rendszer esetében a pellet fűtési rendszer megtérülését, a minél nagyobb négyzetméterű fűtendő terület pozitívan befolyásolja. Tehát, minél nagyobb a fűtendő területünk, annál hamarabb térül meg a pelletkazán beépítésű fűtési rendszer.
Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel lehet 1 m3 földgázt kiváltani, ami mindössze 70 Ft-ba kerül. Ebből az következik, hogy a ma elérhető legolcsóbb automata fűtési rendszer a pellet fűtés!
Példa:
Egy családi ház évi fűtésigénye 12 kW teljesítmény mellett kb. 4.700 kg pellet.
A családi házas pellettartály általában 3-6 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után m3-enként kb. 0,5-1 kg hamu keletkezik a minőségtől függően, amely a pelletkazán hamutálcájára jut. Egy 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt éget el 1 m3-es fapelletet. Így takarítására ritkán kerül sor. Egy tisztítás nem több mint pár percet vesz igénybe.
Forrás: alternatív energia
Utánakerestem a témának a neten, és az alábbi, igen színvonalas szakmai cikket találtam:
Automatikus pelletkazánok
Az automatikus pelletkazán lehetővé teszi, hogy a mai energiafüggő világban egy olcsó, energiakímélő és környezetbarát fűtési megoldást alkalmazzunk.
A folyamatosan emelkedő gáz-, szén- és kőolajár, valamint a gázimportban fellépő bizonytalanságok (hírek, aktualitások) kiküszöbölésére a legmegfelelőbb megoldás a pellet elégetésére alkalmas pelletkazán. A pellet fűtőanyag nem más, mint nagy nyomáson összepréselt és kiszárított fa, illetve növényi rost., ugynevezett "energiafű" A tüzelőanyag olcsó előállítási ára lehetővé teszi, hogy a mostani fűtésköltségek töredékéért fűtsük otthonunkat és állítsunk elő hálózati melegvizet.
Hogyan működik az automatikus pelletkazán?
Az automatikus pelletkazán nem csak környezetkímélő, de roppant kényelmes fűtési rendszer is egyben. A pellet fűtőanyagot az épület egy megfelelően kialakított részében, pellettartályban kell tárolni. Nem szükséges közös helységben lennie a kazánnak és a pellettartálynak, hiszen az automatikus pelletadagolás megoldható távolabbi épületrészből is.
A pellettároló tartályokat az épület méretéhez képest kell kiválasztani. Az optimális méretű tartályt egy fűtési szezonban mindössze egy-két alkalommal kell feltölteni. Ha a pelletkazán Solar-fűtésrásegítéssel van kiegészítve, akkor természetesen lényegesen kevesebb tüzelőanyagra van szükség, így a pellet utánrendelésre is ritkábban kerül sor.
Automatikus pelletadagolás
Kazán és pellettartály
közös helyiségben: a pellet-tárolóból egy spirálorsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, annyit és akkor, ami a fűtéshez éppen szükséges.Kazán és pelletta
rtály külön helyiségben: ha a pellettároló egy másik helységben van, akkor egy szivattyú (porszívó elven) gégecsövön keresztül juttatja el a pelletet a kazánhoz.kép
A pellet elégése során keletkező hamu a kazán aljában, egy hamutálcán gyűlik össze. Ezt mindössze néhány havonta kell üríteni. Ez az egyetlen munka, amit el kell végezni a fűtési idény során, minden más teljesen automatikus. A pellet tartály kiürülése előtt a rendszer időben figyelmeztet, hogy ideje leadni a pellet-rendelést.
E korszerű fűtési rendszernek köszönhetően jelentős, akár 70%-os megtakarítás is elérhető!
Fűtés és melegvíz-ellátás
A pelletkazán használata során a fűtési rendszerhez szükséges egy melegvíztároló tartály beszerelése. A tartály alkalmazásával, és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül, ingyen lehet előállítani melegvizet.
Hogyan csökkenthetem a fűtési költséget?
A pelletkazán és a Solar-technológia együttes alkalmazásával Önnek nem kell függenie a földgáz-, szén- és fűtőolajáraktól, mert fűtését és melegvíz-ellátását ez az alternatív fűtési rendszer látja el. Ezáltal a fosszilis tüzelőanyagok ilyen célú használatára nem lesz szüksége.
Költségeinek akár 50-70%-át megtakaríthatja!
Solar rendszerrel való kibővítés
A pelletkazánnal szerelt fűtési rendszerek kiegészíthetőek solar rendszerekkel. Ebben az esetben a tetőn elhelyezett napkollektorok a fűtési rendszer hőtárolóját használják és melegítik fel a benne lévő vizet. Mondhatnánk úgy is, hogy a kazánnak előmelegíti a fűtési vizet. Ezáltal melegebb víz kerül a kazánba, a tovább melegítésre kevesebb tüzelőanyagot használ fel.
Ezzel a kombinált rendszerrel a mostani költségeinek kb. 20%-a az, amit fűtésre fordítania kell. A rendszerek vezérlései összehangolhatóak, egymást kiegészítik, ily módon nagymértékben lehet takarékoskodni az energiafelhasználással, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez.
A pellet házhoz szállítása
A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett pellet tartály 3-6m3 pellet befogadására alkalmas. A pellet tartálykocsiban érkezik, és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül.
Kinek érdemes átállni pelletkazán fűtési rendszerre?
Abban az esetben, ha új építésű ház épületgépészeti tervezése folyik, mindenképpen ajánlott a pelletkazán fűtésben gondolkodni, mivel a rendszer beépítési ára ebben az esetben nem több mint a földgáz rendszerű fűtési rendszer kialakítási költsége.
A már meglévő melegvizes fűtési rendszer esetében a pellet fűtési rendszer megtérülését, a minél nagyobb négyzetméterű fűtendő terület pozitívan befolyásolja. Tehát, minél nagyobb a fűtendő területünk, annál hamarabb térül meg a pelletkazán beépítésű fűtési rendszer.
Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel lehet 1 m3 földgázt kiváltani, ami mindössze 70 Ft-ba kerül. Ebből az következik, hogy a ma elérhető legolcsóbb automata fűtési rendszer a pellet fűtés!
Példa:
Egy családi ház évi fűtésigénye 12 kW teljesítmény mellett kb. 4.700 kg pellet.
A családi házas pellettartály általában 3-6 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után m3-enként kb. 0,5-1 kg hamu keletkezik a minőségtől függően, amely a pelletkazán hamutálcájára jut. Egy 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt éget el 1 m3-es fapelletet. Így takarítására ritkán kerül sor. Egy tisztítás nem több mint pár percet vesz igénybe.
Forrás: alternatív energia
2011. április 15., péntek
Energianövények Magyarországon
Fűben, nádban energia: alternatív energiaforrások Magyarországon.
Kezünkben a jövő kulcsa, csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Ma már Magyarországon is sok ezer hektáron folyik az energiafű termesztése, ám ez csupán egy a lehetséges alternatívák közül. Energiatermelés céljára termesztenek ugyanis nádat, füzet, nyarat és akácot is.
Az ígéretes Szarvasi-1
A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növények, vagyis fák égetésével termelhető. A fákat korlátlannak hitt mennyiségben szolgáltató erdőségek azonban mára annyira visszaszorultak, hogy csupán a trópusi és a tajga övben maradtak meg részben érintetlenül. Felmerült a kérdés: honnan lehetne olyan újratermelődő növényi anyaghoz jutni, ami magas rosttartalmú és így jó energiaforrás? A nemesítők körbenéztek a környezetükben, és rábukkantak arra a növényre, ami mindenhol nő: a fűre.
Természetesen nem minden fű alkalmas egy kazánban vagy egy erőműben való elégetésre. A kerti gyepekben gyakori angol perjével például nem sokra mennénk. Az Agropyron elongatum nevű szívós, magasra (2-2,2 méterre) megnövő fűféle azonban alkalmasnak bizonyult erre a célra. Hektáronként akár 15 tonna szárazanyag hozamot is elérhet, és bár betakarítása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az aratógép könnyen eltömődhet a kemény rostokkal, mégis megoldható a gabona betakarításához használt eszközökkel.
A fűből préseléssel apró darabkák, pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas az úgynevezett kisebb kazánok fűtésére. Nagyobb erőművekben közvetlenül a bálák is elégethetők, ún. rostélyos eljárású tüzeléssel. Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. Hozzátéve, hogy évelő, így az egyszer vetett fű akár 10-15 éven át aratható, azaz igazán gazdaságosnak tűnik. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. szakemberei által nemesített energiafű, a Szarvasi-1, azonban még számos tesztben kellett és kell, hogy megállja a helyét. Az ökológusok például attól tartottak, hogy a természetes növényzetet visszaszorítva elterjedhet, de az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek kicsi az esélye. Talán nem véletlenül, hiszen éppen olyan tulajdonságok erősítését tartották szem előtt a nemesítők, amelyek csökkentik az inváziós hajlamot.
Az energiafű termesztése hazánkban sok ezer hektárom megkezdődött, de hol fogják felhasználni? Az ország első (a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő), energiafű erőműve éppen a nyáron kapta meg az építési engedélyt, amely, ha elkészül, legalább húszezer hektár termését fogyasztja majd évente.
Energia fából
Az energiafű azonban csupán egy lehetséges alternatíva. Létezik energianád is, sőt, ha ragaszkodunk a fákhoz, van kifejezetten energiatermelés céljára termesztett energiafűz, energianyár és energiaakác is.
"A gyors növekedésű fűz (Salix viminalis) talán még könnyebben kezelhető, mint az energiafű, aratása azonban csupán a második évtől lehetséges. A belőle származó nyereség az első két év távlatában feleződik. A gazdáknak, megfelelő, ösztönző támogatás híján, 2008-ban még mindig jobban megéri kukoricát termeszteni" - mondja Szilágyi János mátészalkai vállalkozó, a Szalka-Pig Kft ügyvezetője, aki maga is aktív résztvevője az energianövényekkel kapcsolatos kísérleti programoknak.
Pedig az energianövények más szempontból is hasznosíthatók. Az ültetvények időszakosan eláraszthatók az állattenyésztésből származó, például sertés hígtrágyával, vagy a kommunális szennyvíziszappal. E növények jól tolerálják az ezekben levő mérgező anyagokat, felveszik a nehézfémeket, így az aratással, majd elégetésükkel, egyúttal a környezetszennyezés is csökkenthető. Többek között ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak a Nyíregyházi Főiskola Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék, valamint az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatói.
Az ilyen összetett programok megvalósítása természetesen sok kutatómunkát és körültekintést igényel, hiszen az égetéskor keletkező füst lehetne éppoly környezetszennyező, mint az eredeti szennyvíziszap. A megfelelő eljárások, szűrőrendszerek kialakítása ma már azonban megoldható, és az Európai Unió kötelezően elő is írja alkalmazásukat, elejét véve ezáltal az újbóli környezetszennyezésnek. A hamuból vagy salakból pedig visszanyerhetők a fémek, amire a technológiát éppen most dolgozzák ki.
Széleskörű felhasználás
Az energianövények még ezen kívül is számos célra hasznosíthatók: többek között nehézfémekkel szennyezett ipari területek rekultivációjára vagy fitoremediációjára, vagyis a talaj növényi fémakkumuláció segítségével történő javítására. Az energiafű felhasználható még papíripari célokra, ipari rostalapanyagnak és takarmányozási célra is. Az energianád és az energiafű alkalmas lehet továbbá bioüzemanyag, bioalkohol előállítására is, ennek gazdaságossága azonban ma még megkérdőjelezhető.
Az energianövények felhasználása tehát sokrétű és ígéretes. Okos tervezéssel megoldható velük az energiaellátás átszervezése és a környezetvédelmi problémák egy része is. Természetesen a gabonatermesztés megfelelő részarányát is meg kellene őrizni az energianövények termesztésének ösztönzése mellett. Rossz tervezés mellett azonban - a globális felmelegedés okozta elsivatagosodás jóslatával a háttérben - se gabona, se energia, csak a környezetszennyezés marad. Kezünkben hát a jövő kulcsa! Csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Forrás: tudomány.ma.hu
Kezünkben a jövő kulcsa, csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Ma már Magyarországon is sok ezer hektáron folyik az energiafű termesztése, ám ez csupán egy a lehetséges alternatívák közül. Energiatermelés céljára termesztenek ugyanis nádat, füzet, nyarat és akácot is.
Az ígéretes Szarvasi-1
A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növények, vagyis fák égetésével termelhető. A fákat korlátlannak hitt mennyiségben szolgáltató erdőségek azonban mára annyira visszaszorultak, hogy csupán a trópusi és a tajga övben maradtak meg részben érintetlenül. Felmerült a kérdés: honnan lehetne olyan újratermelődő növényi anyaghoz jutni, ami magas rosttartalmú és így jó energiaforrás? A nemesítők körbenéztek a környezetükben, és rábukkantak arra a növényre, ami mindenhol nő: a fűre.
Természetesen nem minden fű alkalmas egy kazánban vagy egy erőműben való elégetésre. A kerti gyepekben gyakori angol perjével például nem sokra mennénk. Az Agropyron elongatum nevű szívós, magasra (2-2,2 méterre) megnövő fűféle azonban alkalmasnak bizonyult erre a célra. Hektáronként akár 15 tonna szárazanyag hozamot is elérhet, és bár betakarítása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az aratógép könnyen eltömődhet a kemény rostokkal, mégis megoldható a gabona betakarításához használt eszközökkel.
A fűből préseléssel apró darabkák, pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas az úgynevezett kisebb kazánok fűtésére. Nagyobb erőművekben közvetlenül a bálák is elégethetők, ún. rostélyos eljárású tüzeléssel. Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. Hozzátéve, hogy évelő, így az egyszer vetett fű akár 10-15 éven át aratható, azaz igazán gazdaságosnak tűnik. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. szakemberei által nemesített energiafű, a Szarvasi-1, azonban még számos tesztben kellett és kell, hogy megállja a helyét. Az ökológusok például attól tartottak, hogy a természetes növényzetet visszaszorítva elterjedhet, de az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek kicsi az esélye. Talán nem véletlenül, hiszen éppen olyan tulajdonságok erősítését tartották szem előtt a nemesítők, amelyek csökkentik az inváziós hajlamot.
Az energiafű termesztése hazánkban sok ezer hektárom megkezdődött, de hol fogják felhasználni? Az ország első (a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő), energiafű erőműve éppen a nyáron kapta meg az építési engedélyt, amely, ha elkészül, legalább húszezer hektár termését fogyasztja majd évente.
Energia fából
Az energiafű azonban csupán egy lehetséges alternatíva. Létezik energianád is, sőt, ha ragaszkodunk a fákhoz, van kifejezetten energiatermelés céljára termesztett energiafűz, energianyár és energiaakác is.
"A gyors növekedésű fűz (Salix viminalis) talán még könnyebben kezelhető, mint az energiafű, aratása azonban csupán a második évtől lehetséges. A belőle származó nyereség az első két év távlatában feleződik. A gazdáknak, megfelelő, ösztönző támogatás híján, 2008-ban még mindig jobban megéri kukoricát termeszteni" - mondja Szilágyi János mátészalkai vállalkozó, a Szalka-Pig Kft ügyvezetője, aki maga is aktív résztvevője az energianövényekkel kapcsolatos kísérleti programoknak.
Pedig az energianövények más szempontból is hasznosíthatók. Az ültetvények időszakosan eláraszthatók az állattenyésztésből származó, például sertés hígtrágyával, vagy a kommunális szennyvíziszappal. E növények jól tolerálják az ezekben levő mérgező anyagokat, felveszik a nehézfémeket, így az aratással, majd elégetésükkel, egyúttal a környezetszennyezés is csökkenthető. Többek között ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak a Nyíregyházi Főiskola Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék, valamint az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatói.
Az ilyen összetett programok megvalósítása természetesen sok kutatómunkát és körültekintést igényel, hiszen az égetéskor keletkező füst lehetne éppoly környezetszennyező, mint az eredeti szennyvíziszap. A megfelelő eljárások, szűrőrendszerek kialakítása ma már azonban megoldható, és az Európai Unió kötelezően elő is írja alkalmazásukat, elejét véve ezáltal az újbóli környezetszennyezésnek. A hamuból vagy salakból pedig visszanyerhetők a fémek, amire a technológiát éppen most dolgozzák ki.
Széleskörű felhasználás
Az energianövények még ezen kívül is számos célra hasznosíthatók: többek között nehézfémekkel szennyezett ipari területek rekultivációjára vagy fitoremediációjára, vagyis a talaj növényi fémakkumuláció segítségével történő javítására. Az energiafű felhasználható még papíripari célokra, ipari rostalapanyagnak és takarmányozási célra is. Az energianád és az energiafű alkalmas lehet továbbá bioüzemanyag, bioalkohol előállítására is, ennek gazdaságossága azonban ma még megkérdőjelezhető.
Az energianövények felhasználása tehát sokrétű és ígéretes. Okos tervezéssel megoldható velük az energiaellátás átszervezése és a környezetvédelmi problémák egy része is. Természetesen a gabonatermesztés megfelelő részarányát is meg kellene őrizni az energianövények termesztésének ösztönzése mellett. Rossz tervezés mellett azonban - a globális felmelegedés okozta elsivatagosodás jóslatával a háttérben - se gabona, se energia, csak a környezetszennyezés marad. Kezünkben hát a jövő kulcsa! Csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Forrás: tudomány.ma.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)