Nem a Google-t kívánom népszerűsíteni az alábbi cikk közzétételével, nem szorul rá. Csak a tendenciára kívánok rámutatni: egy közismerten jól működő óriáscég támogatja az alternatív energia hasznosítását. Biztos vagyok benne, hogy a projekt legalább két oldalról is alá van támasztva: a Google elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, és nem mellékesen ez profitábilis is számára. Egy óriás részvénytársaság nem kizárólag a részvényesei felé tartozik felelősséggel, de bizony a társadalom felé is, melynek szerves része!
Hatalmas naperőműbe fektet be a Google
A Google már korábban is számos zöld kezdeményezést támogatott, de hasonló méretű beruházásra korábban még nem volt példa a cég életében. A társaság jelentősebb zöld befektetései között említhető az a 3,5 millió dollár, amellyel a német Brandenburg an der Havelnél lévő fotovoltaikus napparkba szállt be, vagy az a 38,8 millió dollár, amelyet egy észak-dakotai szélfarmban lévő részesedésre költött a társaság. A mostani bejelentéssel a Google zöldenergetikai befektetéseinek összértéke eléri a 250 millió dollárt. A keresőóriás különböző leányain keresztül korábban már részesedést szerzett a most bejelentett projektet vezető BrightSourceban.
A Mojave-sivatagba tervezett naperőműbe 300 millió dollárral beszállt az NRG Energy is. Az Egyesült Államok energetikai tárcája szintén tegnap véglegesítette a projektnek nyújtott 1,6 milliárd dolláros hitelgaranciát. A projekt kivitelezése a jelenlegi elképzelések szerint 2013-ra érhet véget. A koncentrált napenergia hasznosítás (CSP) elvét alkalmazó beruházásból 392 megawattos erőmű fog épülni.
Egy videó a most tárgyalt beruházás során is alkalmazni kívánt CSP technológiáról:
Solar Power in the US Southwest
Forrás: portfolio.hu
2011. április 20., szerda
2011. április 18., hétfő
A jövő: automatikus pelletkazán
Ígéretes alternatív energiaforrás a pellet: olcsón készíthető faipari hulladékból és termesztett energianövényekből egyaránt. Pelletes fűtési rendszer kiépítése nem kerül többe, mint egy "hagyományos" energia hordozóra épülő fűtési rendszer, üzemeltetése viszont a tapasztalatok szerint sokkal olcsóbb mint pl. a gázzal történő fűtés. Kaphatók ma már programozható, teljesen automatizált pelletes kazánok is, használatuk ugyanolyan komfortos, mint egy gázkazáné.
Utánakerestem a témának a neten, és az alábbi, igen színvonalas szakmai cikket találtam:
Automatikus pelletkazánok
Az automatikus pelletkazán lehetővé teszi, hogy a mai energiafüggő világban egy olcsó, energiakímélő és környezetbarát fűtési megoldást alkalmazzunk.
A folyamatosan emelkedő gáz-, szén- és kőolajár, valamint a gázimportban fellépő bizonytalanságok (hírek, aktualitások) kiküszöbölésére a legmegfelelőbb megoldás a pellet elégetésére alkalmas pelletkazán. A pellet fűtőanyag nem más, mint nagy nyomáson összepréselt és kiszárított fa, illetve növényi rost., ugynevezett "energiafű" A tüzelőanyag olcsó előállítási ára lehetővé teszi, hogy a mostani fűtésköltségek töredékéért fűtsük otthonunkat és állítsunk elő hálózati melegvizet.
Hogyan működik az automatikus pelletkazán?
Az automatikus pelletkazán nem csak környezetkímélő, de roppant kényelmes fűtési rendszer is egyben. A pellet fűtőanyagot az épület egy megfelelően kialakított részében, pellettartályban kell tárolni. Nem szükséges közös helységben lennie a kazánnak és a pellettartálynak, hiszen az automatikus pelletadagolás megoldható távolabbi épületrészből is.
A pellettároló tartályokat az épület méretéhez képest kell kiválasztani. Az optimális méretű tartályt egy fűtési szezonban mindössze egy-két alkalommal kell feltölteni. Ha a pelletkazán Solar-fűtésrásegítéssel van kiegészítve, akkor természetesen lényegesen kevesebb tüzelőanyagra van szükség, így a pellet utánrendelésre is ritkábban kerül sor.
Automatikus pelletadagolás
Kazán és pellettartály
közös helyiségben: a pellet-tárolóból egy spirálorsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, annyit és akkor, ami a fűtéshez éppen szükséges.
Kazán és pelletta
rtály külön helyiségben: ha a pellettároló egy másik helységben van, akkor egy szivattyú (porszívó elven) gégecsövön keresztül juttatja el a pelletet a kazánhoz.
kép
A pellet elégése során keletkező hamu a kazán aljában, egy hamutálcán gyűlik össze. Ezt mindössze néhány havonta kell üríteni. Ez az egyetlen munka, amit el kell végezni a fűtési idény során, minden más teljesen automatikus. A pellet tartály kiürülése előtt a rendszer időben figyelmeztet, hogy ideje leadni a pellet-rendelést.
E korszerű fűtési rendszernek köszönhetően jelentős, akár 70%-os megtakarítás is elérhető!
Fűtés és melegvíz-ellátás
A pelletkazán használata során a fűtési rendszerhez szükséges egy melegvíztároló tartály beszerelése. A tartály alkalmazásával, és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül, ingyen lehet előállítani melegvizet.
Hogyan csökkenthetem a fűtési költséget?
A pelletkazán és a Solar-technológia együttes alkalmazásával Önnek nem kell függenie a földgáz-, szén- és fűtőolajáraktól, mert fűtését és melegvíz-ellátását ez az alternatív fűtési rendszer látja el. Ezáltal a fosszilis tüzelőanyagok ilyen célú használatára nem lesz szüksége.
Solar rendszerrel való kibővítés
A pelletkazánnal szerelt fűtési rendszerek kiegészíthetőek solar rendszerekkel. Ebben az esetben a tetőn elhelyezett napkollektorok a fűtési rendszer hőtárolóját használják és melegítik fel a benne lévő vizet. Mondhatnánk úgy is, hogy a kazánnak előmelegíti a fűtési vizet. Ezáltal melegebb víz kerül a kazánba, a tovább melegítésre kevesebb tüzelőanyagot használ fel.
Ezzel a kombinált rendszerrel a mostani költségeinek kb. 20%-a az, amit fűtésre fordítania kell. A rendszerek vezérlései összehangolhatóak, egymást kiegészítik, ily módon nagymértékben lehet takarékoskodni az energiafelhasználással, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez.
A pellet házhoz szállítása
A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett pellet tartály 3-6m3 pellet befogadására alkalmas. A pellet tartálykocsiban érkezik, és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül.
Kinek érdemes átállni pelletkazán fűtési rendszerre?
Abban az esetben, ha új építésű ház épületgépészeti tervezése folyik, mindenképpen ajánlott a pelletkazán fűtésben gondolkodni, mivel a rendszer beépítési ára ebben az esetben nem több mint a földgáz rendszerű fűtési rendszer kialakítási költsége.
A már meglévő melegvizes fűtési rendszer esetében a pellet fűtési rendszer megtérülését, a minél nagyobb négyzetméterű fűtendő terület pozitívan befolyásolja. Tehát, minél nagyobb a fűtendő területünk, annál hamarabb térül meg a pelletkazán beépítésű fűtési rendszer.
Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel lehet 1 m3 földgázt kiváltani, ami mindössze 70 Ft-ba kerül. Ebből az következik, hogy a ma elérhető legolcsóbb automata fűtési rendszer a pellet fűtés!
Példa:
Egy családi ház évi fűtésigénye 12 kW teljesítmény mellett kb. 4.700 kg pellet.
A családi házas pellettartály általában 3-6 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után m3-enként kb. 0,5-1 kg hamu keletkezik a minőségtől függően, amely a pelletkazán hamutálcájára jut. Egy 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt éget el 1 m3-es fapelletet. Így takarítására ritkán kerül sor. Egy tisztítás nem több mint pár percet vesz igénybe.
Forrás: alternatív energia
Utánakerestem a témának a neten, és az alábbi, igen színvonalas szakmai cikket találtam:
Automatikus pelletkazánok
Az automatikus pelletkazán lehetővé teszi, hogy a mai energiafüggő világban egy olcsó, energiakímélő és környezetbarát fűtési megoldást alkalmazzunk.
A folyamatosan emelkedő gáz-, szén- és kőolajár, valamint a gázimportban fellépő bizonytalanságok (hírek, aktualitások) kiküszöbölésére a legmegfelelőbb megoldás a pellet elégetésére alkalmas pelletkazán. A pellet fűtőanyag nem más, mint nagy nyomáson összepréselt és kiszárított fa, illetve növényi rost., ugynevezett "energiafű" A tüzelőanyag olcsó előállítási ára lehetővé teszi, hogy a mostani fűtésköltségek töredékéért fűtsük otthonunkat és állítsunk elő hálózati melegvizet.
Hogyan működik az automatikus pelletkazán?
Az automatikus pelletkazán nem csak környezetkímélő, de roppant kényelmes fűtési rendszer is egyben. A pellet fűtőanyagot az épület egy megfelelően kialakított részében, pellettartályban kell tárolni. Nem szükséges közös helységben lennie a kazánnak és a pellettartálynak, hiszen az automatikus pelletadagolás megoldható távolabbi épületrészből is.
A pellettároló tartályokat az épület méretéhez képest kell kiválasztani. Az optimális méretű tartályt egy fűtési szezonban mindössze egy-két alkalommal kell feltölteni. Ha a pelletkazán Solar-fűtésrásegítéssel van kiegészítve, akkor természetesen lényegesen kevesebb tüzelőanyagra van szükség, így a pellet utánrendelésre is ritkábban kerül sor.
Automatikus pelletadagolás
Kazán és pellettartály
közös helyiségben: a pellet-tárolóból egy spirálorsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, annyit és akkor, ami a fűtéshez éppen szükséges.Kazán és pelletta
rtály külön helyiségben: ha a pellettároló egy másik helységben van, akkor egy szivattyú (porszívó elven) gégecsövön keresztül juttatja el a pelletet a kazánhoz.kép
A pellet elégése során keletkező hamu a kazán aljában, egy hamutálcán gyűlik össze. Ezt mindössze néhány havonta kell üríteni. Ez az egyetlen munka, amit el kell végezni a fűtési idény során, minden más teljesen automatikus. A pellet tartály kiürülése előtt a rendszer időben figyelmeztet, hogy ideje leadni a pellet-rendelést.
E korszerű fűtési rendszernek köszönhetően jelentős, akár 70%-os megtakarítás is elérhető!
Fűtés és melegvíz-ellátás
A pelletkazán használata során a fűtési rendszerhez szükséges egy melegvíztároló tartály beszerelése. A tartály alkalmazásával, és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül, ingyen lehet előállítani melegvizet.
Hogyan csökkenthetem a fűtési költséget?
A pelletkazán és a Solar-technológia együttes alkalmazásával Önnek nem kell függenie a földgáz-, szén- és fűtőolajáraktól, mert fűtését és melegvíz-ellátását ez az alternatív fűtési rendszer látja el. Ezáltal a fosszilis tüzelőanyagok ilyen célú használatára nem lesz szüksége.
Költségeinek akár 50-70%-át megtakaríthatja!
Solar rendszerrel való kibővítés
A pelletkazánnal szerelt fűtési rendszerek kiegészíthetőek solar rendszerekkel. Ebben az esetben a tetőn elhelyezett napkollektorok a fűtési rendszer hőtárolóját használják és melegítik fel a benne lévő vizet. Mondhatnánk úgy is, hogy a kazánnak előmelegíti a fűtési vizet. Ezáltal melegebb víz kerül a kazánba, a tovább melegítésre kevesebb tüzelőanyagot használ fel.
Ezzel a kombinált rendszerrel a mostani költségeinek kb. 20%-a az, amit fűtésre fordítania kell. A rendszerek vezérlései összehangolhatóak, egymást kiegészítik, ily módon nagymértékben lehet takarékoskodni az energiafelhasználással, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez.
A pellet házhoz szállítása
A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett pellet tartály 3-6m3 pellet befogadására alkalmas. A pellet tartálykocsiban érkezik, és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül.
Kinek érdemes átállni pelletkazán fűtési rendszerre?
Abban az esetben, ha új építésű ház épületgépészeti tervezése folyik, mindenképpen ajánlott a pelletkazán fűtésben gondolkodni, mivel a rendszer beépítési ára ebben az esetben nem több mint a földgáz rendszerű fűtési rendszer kialakítási költsége.
A már meglévő melegvizes fűtési rendszer esetében a pellet fűtési rendszer megtérülését, a minél nagyobb négyzetméterű fűtendő terület pozitívan befolyásolja. Tehát, minél nagyobb a fűtendő területünk, annál hamarabb térül meg a pelletkazán beépítésű fűtési rendszer.
Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel lehet 1 m3 földgázt kiváltani, ami mindössze 70 Ft-ba kerül. Ebből az következik, hogy a ma elérhető legolcsóbb automata fűtési rendszer a pellet fűtés!
Példa:
Egy családi ház évi fűtésigénye 12 kW teljesítmény mellett kb. 4.700 kg pellet.
A családi házas pellettartály általában 3-6 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után m3-enként kb. 0,5-1 kg hamu keletkezik a minőségtől függően, amely a pelletkazán hamutálcájára jut. Egy 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt éget el 1 m3-es fapelletet. Így takarítására ritkán kerül sor. Egy tisztítás nem több mint pár percet vesz igénybe.
Forrás: alternatív energia
2011. április 15., péntek
Energianövények Magyarországon
Fűben, nádban energia: alternatív energiaforrások Magyarországon.
Kezünkben a jövő kulcsa, csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Ma már Magyarországon is sok ezer hektáron folyik az energiafű termesztése, ám ez csupán egy a lehetséges alternatívák közül. Energiatermelés céljára termesztenek ugyanis nádat, füzet, nyarat és akácot is.
Az ígéretes Szarvasi-1
A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növények, vagyis fák égetésével termelhető. A fákat korlátlannak hitt mennyiségben szolgáltató erdőségek azonban mára annyira visszaszorultak, hogy csupán a trópusi és a tajga övben maradtak meg részben érintetlenül. Felmerült a kérdés: honnan lehetne olyan újratermelődő növényi anyaghoz jutni, ami magas rosttartalmú és így jó energiaforrás? A nemesítők körbenéztek a környezetükben, és rábukkantak arra a növényre, ami mindenhol nő: a fűre.
Természetesen nem minden fű alkalmas egy kazánban vagy egy erőműben való elégetésre. A kerti gyepekben gyakori angol perjével például nem sokra mennénk. Az Agropyron elongatum nevű szívós, magasra (2-2,2 méterre) megnövő fűféle azonban alkalmasnak bizonyult erre a célra. Hektáronként akár 15 tonna szárazanyag hozamot is elérhet, és bár betakarítása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az aratógép könnyen eltömődhet a kemény rostokkal, mégis megoldható a gabona betakarításához használt eszközökkel.
A fűből préseléssel apró darabkák, pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas az úgynevezett kisebb kazánok fűtésére. Nagyobb erőművekben közvetlenül a bálák is elégethetők, ún. rostélyos eljárású tüzeléssel. Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. Hozzátéve, hogy évelő, így az egyszer vetett fű akár 10-15 éven át aratható, azaz igazán gazdaságosnak tűnik. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. szakemberei által nemesített energiafű, a Szarvasi-1, azonban még számos tesztben kellett és kell, hogy megállja a helyét. Az ökológusok például attól tartottak, hogy a természetes növényzetet visszaszorítva elterjedhet, de az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek kicsi az esélye. Talán nem véletlenül, hiszen éppen olyan tulajdonságok erősítését tartották szem előtt a nemesítők, amelyek csökkentik az inváziós hajlamot.
Az energiafű termesztése hazánkban sok ezer hektárom megkezdődött, de hol fogják felhasználni? Az ország első (a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő), energiafű erőműve éppen a nyáron kapta meg az építési engedélyt, amely, ha elkészül, legalább húszezer hektár termését fogyasztja majd évente.
Energia fából
Az energiafű azonban csupán egy lehetséges alternatíva. Létezik energianád is, sőt, ha ragaszkodunk a fákhoz, van kifejezetten energiatermelés céljára termesztett energiafűz, energianyár és energiaakác is.
"A gyors növekedésű fűz (Salix viminalis) talán még könnyebben kezelhető, mint az energiafű, aratása azonban csupán a második évtől lehetséges. A belőle származó nyereség az első két év távlatában feleződik. A gazdáknak, megfelelő, ösztönző támogatás híján, 2008-ban még mindig jobban megéri kukoricát termeszteni" - mondja Szilágyi János mátészalkai vállalkozó, a Szalka-Pig Kft ügyvezetője, aki maga is aktív résztvevője az energianövényekkel kapcsolatos kísérleti programoknak.
Pedig az energianövények más szempontból is hasznosíthatók. Az ültetvények időszakosan eláraszthatók az állattenyésztésből származó, például sertés hígtrágyával, vagy a kommunális szennyvíziszappal. E növények jól tolerálják az ezekben levő mérgező anyagokat, felveszik a nehézfémeket, így az aratással, majd elégetésükkel, egyúttal a környezetszennyezés is csökkenthető. Többek között ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak a Nyíregyházi Főiskola Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék, valamint az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatói.
Az ilyen összetett programok megvalósítása természetesen sok kutatómunkát és körültekintést igényel, hiszen az égetéskor keletkező füst lehetne éppoly környezetszennyező, mint az eredeti szennyvíziszap. A megfelelő eljárások, szűrőrendszerek kialakítása ma már azonban megoldható, és az Európai Unió kötelezően elő is írja alkalmazásukat, elejét véve ezáltal az újbóli környezetszennyezésnek. A hamuból vagy salakból pedig visszanyerhetők a fémek, amire a technológiát éppen most dolgozzák ki.
Széleskörű felhasználás
Az energianövények még ezen kívül is számos célra hasznosíthatók: többek között nehézfémekkel szennyezett ipari területek rekultivációjára vagy fitoremediációjára, vagyis a talaj növényi fémakkumuláció segítségével történő javítására. Az energiafű felhasználható még papíripari célokra, ipari rostalapanyagnak és takarmányozási célra is. Az energianád és az energiafű alkalmas lehet továbbá bioüzemanyag, bioalkohol előállítására is, ennek gazdaságossága azonban ma még megkérdőjelezhető.
Az energianövények felhasználása tehát sokrétű és ígéretes. Okos tervezéssel megoldható velük az energiaellátás átszervezése és a környezetvédelmi problémák egy része is. Természetesen a gabonatermesztés megfelelő részarányát is meg kellene őrizni az energianövények termesztésének ösztönzése mellett. Rossz tervezés mellett azonban - a globális felmelegedés okozta elsivatagosodás jóslatával a háttérben - se gabona, se energia, csak a környezetszennyezés marad. Kezünkben hát a jövő kulcsa! Csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Forrás: tudomány.ma.hu
Kezünkben a jövő kulcsa, csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Ma már Magyarországon is sok ezer hektáron folyik az energiafű termesztése, ám ez csupán egy a lehetséges alternatívák közül. Energiatermelés céljára termesztenek ugyanis nádat, füzet, nyarat és akácot is.
Az ígéretes Szarvasi-1
A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növények, vagyis fák égetésével termelhető. A fákat korlátlannak hitt mennyiségben szolgáltató erdőségek azonban mára annyira visszaszorultak, hogy csupán a trópusi és a tajga övben maradtak meg részben érintetlenül. Felmerült a kérdés: honnan lehetne olyan újratermelődő növényi anyaghoz jutni, ami magas rosttartalmú és így jó energiaforrás? A nemesítők körbenéztek a környezetükben, és rábukkantak arra a növényre, ami mindenhol nő: a fűre.
Természetesen nem minden fű alkalmas egy kazánban vagy egy erőműben való elégetésre. A kerti gyepekben gyakori angol perjével például nem sokra mennénk. Az Agropyron elongatum nevű szívós, magasra (2-2,2 méterre) megnövő fűféle azonban alkalmasnak bizonyult erre a célra. Hektáronként akár 15 tonna szárazanyag hozamot is elérhet, és bár betakarítása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az aratógép könnyen eltömődhet a kemény rostokkal, mégis megoldható a gabona betakarításához használt eszközökkel.
A fűből préseléssel apró darabkák, pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas az úgynevezett kisebb kazánok fűtésére. Nagyobb erőművekben közvetlenül a bálák is elégethetők, ún. rostélyos eljárású tüzeléssel. Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. Hozzátéve, hogy évelő, így az egyszer vetett fű akár 10-15 éven át aratható, azaz igazán gazdaságosnak tűnik. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. szakemberei által nemesített energiafű, a Szarvasi-1, azonban még számos tesztben kellett és kell, hogy megállja a helyét. Az ökológusok például attól tartottak, hogy a természetes növényzetet visszaszorítva elterjedhet, de az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek kicsi az esélye. Talán nem véletlenül, hiszen éppen olyan tulajdonságok erősítését tartották szem előtt a nemesítők, amelyek csökkentik az inváziós hajlamot.
Az energiafű termesztése hazánkban sok ezer hektárom megkezdődött, de hol fogják felhasználni? Az ország első (a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő), energiafű erőműve éppen a nyáron kapta meg az építési engedélyt, amely, ha elkészül, legalább húszezer hektár termését fogyasztja majd évente.
Energia fából
Az energiafű azonban csupán egy lehetséges alternatíva. Létezik energianád is, sőt, ha ragaszkodunk a fákhoz, van kifejezetten energiatermelés céljára termesztett energiafűz, energianyár és energiaakác is.
"A gyors növekedésű fűz (Salix viminalis) talán még könnyebben kezelhető, mint az energiafű, aratása azonban csupán a második évtől lehetséges. A belőle származó nyereség az első két év távlatában feleződik. A gazdáknak, megfelelő, ösztönző támogatás híján, 2008-ban még mindig jobban megéri kukoricát termeszteni" - mondja Szilágyi János mátészalkai vállalkozó, a Szalka-Pig Kft ügyvezetője, aki maga is aktív résztvevője az energianövényekkel kapcsolatos kísérleti programoknak.
Pedig az energianövények más szempontból is hasznosíthatók. Az ültetvények időszakosan eláraszthatók az állattenyésztésből származó, például sertés hígtrágyával, vagy a kommunális szennyvíziszappal. E növények jól tolerálják az ezekben levő mérgező anyagokat, felveszik a nehézfémeket, így az aratással, majd elégetésükkel, egyúttal a környezetszennyezés is csökkenthető. Többek között ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak a Nyíregyházi Főiskola Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék, valamint az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatói.
Az ilyen összetett programok megvalósítása természetesen sok kutatómunkát és körültekintést igényel, hiszen az égetéskor keletkező füst lehetne éppoly környezetszennyező, mint az eredeti szennyvíziszap. A megfelelő eljárások, szűrőrendszerek kialakítása ma már azonban megoldható, és az Európai Unió kötelezően elő is írja alkalmazásukat, elejét véve ezáltal az újbóli környezetszennyezésnek. A hamuból vagy salakból pedig visszanyerhetők a fémek, amire a technológiát éppen most dolgozzák ki.
Széleskörű felhasználás
Az energianövények még ezen kívül is számos célra hasznosíthatók: többek között nehézfémekkel szennyezett ipari területek rekultivációjára vagy fitoremediációjára, vagyis a talaj növényi fémakkumuláció segítségével történő javítására. Az energiafű felhasználható még papíripari célokra, ipari rostalapanyagnak és takarmányozási célra is. Az energianád és az energiafű alkalmas lehet továbbá bioüzemanyag, bioalkohol előállítására is, ennek gazdaságossága azonban ma még megkérdőjelezhető.
Az energianövények felhasználása tehát sokrétű és ígéretes. Okos tervezéssel megoldható velük az energiaellátás átszervezése és a környezetvédelmi problémák egy része is. Természetesen a gabonatermesztés megfelelő részarányát is meg kellene őrizni az energianövények termesztésének ösztönzése mellett. Rossz tervezés mellett azonban - a globális felmelegedés okozta elsivatagosodás jóslatával a háttérben - se gabona, se energia, csak a környezetszennyezés marad. Kezünkben hát a jövő kulcsa! Csak a megfelelő ajtón kell belépni.
Forrás: tudomány.ma.hu
2011. április 14., csütörtök
A szél- és napenergia együttes hasznosítása
Áram nélkül
Még napjainkban is számtalan olyan hely van, melyet a villamos hálózat nem ér el, így áramellátás hiányában sokan nélkülözik a mások által megszokott komfort érzetet.
Az ilyen tájakon néha az egyetlen megoldás az, hogy helyben állítsuk elő az energiát a költségesebb hálózat kiépítése helyett. Az autonóm energiaellátást szélenergiából, napenergiából is, de leginkább ezek együttesének felhasználásával tudjuk megoldani.
Más, egyébként elektromos hálózattal rendelkező területeken is jó hasznát vehetjük a szélmotoroknak, napelemeknek. Kiegészítő áramforrásként, áramkimaradás esetén vagy egyes berendezések önálló ellátására kiválóan alkalmazhatjuk azokat.
A szélgenerátoros, napelemes hibrid áramellátás alkalmazásának csak a fantázia szab határt. Az energiatudatos, takarékos szemlélet kialakulásához vezető út eszköze is lehet az ilyen típusú áramtermelés. A szigetüzemben működő rendszerek esetén az átalakított energiát akkumulátorokban tárolhatjuk és azt egy későbbi időpontban is felhasználhatjuk igényünk szerint. A szélkerék méretek különböző teljesítmény-kategóriában választhatók, a napelemekből pedig modulonként kisebb-nagyobb rendszerek építhetők fel.
Az ideális megoldások és kombinációk
A szélgenerátorok és napelemek jól kiegészítik egymást az áramtermelésben. A folyamatos energiatermeléshez érdemes mindkét eszközt optimális arányban alkalmazni. A rendszer kiegészíthető vízenergia hasznosító eszközzel vagy aggregátorral is.
A szélenergia használatának előnyei
Ingyen áll mindenki rendelkezésére.
Folyamatosan megújul.
Környezetkímélő.
A szélenergiával működő berendezések hosszú időn át, automatikusan üzemelnek.
A szélenergiát felhasználhatjuk:
Áramtermelésre
- Elszigetelt területek villamosítására
- Családi házak, víkendházak teljes vagy kiegészítő áramellátására
- Hajókon áramtermelésre
- Ipari méretű energiatermelésre
Vízszivattyúzásra
- Öntözésre
- Vízpótlásra
- Állattartásra, itatáshoz
- Vadgazdálkodáshoz
- Halastavak, élőhelyek életben tartására
- Belvízvédelemre
- Szennyvízszállításra, tisztításra
A hibrid rendszerek és azok előnyei
Magyarországon és más tájakon is elmondhatjuk, hogy több fajta megnyilvánulását érzékelhetjük a megújuló energiáknak. Nálunk is van gazdaságosan kinyerhető szélenergia, bár önmagában erre alapozni nagyon kockázatos.
Amikor nem fúj a szél, nem tudunk energiát nyerni ily módon. Így hiába a viszonylag jó hatásfokú berendezés, nem leszünk elégedettek.
Mindebből az következik, hogy érdemes kiegészítenünk rendszerünket pl. napelemekkel, melyek viszont gyengébb hatásfokúak, de az átlagos hazai napsütéses órák miatt (2.000 óra) használatuk szintén indokolt, gyengébb hatásfokuk mellett is. Ebben az esetben a berendezések oly módon is kiegészítik egymást, hogy a nap energiáját kizárólag nappal és sűrűbben nyári időszakokban tudjuk élvezni, míg a szél energiája ennek ellentétes időszakaiban valószínűbb.
Helyi viszonyok lehetővé tehetik egyéb berendezések rendszerbe kapcsolását is. Egyes helyeken rendelkezésre állhat kihasználható vízenergia forrás is. Kiszámíthatóbb áramtermelést biztosít egy vízturbinával is kiegészített hibrid áramtermelő rendszer.
További lehetőség a folyamatosság biztosítására az, ha egy aggregátor is a rendszerünk elemét képezi. Bár ez az eszköz nem feltétlenül megújuló "üzemanyagot" használ, mégis időközönként jó szolgálatot tehet.
Az energia tárolása és felhasználása
Egy bizonyos nagyságrendű energiaellátásnál, amikor nincs lehetőség vezetékes áramellátást biztosítani, általában külön kell választanunk az energianyerés és felhasználás időszakait. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eszközeink (szélgenerátor, napelem, stb.) esetenként különböző időszakokban dolgoznak, míg a fogyasztó berendezéseinket szintén más és más időszakokban használjuk. Ennek következménye, hogy időszakonként az energia tárolására van szükség. Ezt jellemzően akkumulátorokkal (akkumulátorbank) tehetjük. Az ilyen rendszerbe beépített akkumulátorok speciális akkumulátorok, tehát nem autó akkumulátorok, hanem un. szolár akkumulátorok. Ezekre jellemző, hogy jól tűrik a sokszori kisütést és feltöltést, tehát sokszor ciklizálhatóak, mélykisütésre kevésbé érzékenyek. Élettartamuk napjainkban akár 7-10 évig is terjed és viszonylag kevés karbantartást igényelnek.
Az akkumulátorok beépítésének előnyeként említhető, hogy amíg eszközeink termelnek, ezt automatikusan tehetik, így tölthetik az akkumulátorokat. Amikor bekapcsoljuk a fogyasztóinkat (pl. este a lámpát) akkor nem maradunk energia nélkül. Ez optimálisan egy körfolyamatot ad. Természetesen egyéni igények szerint lehetőség van az áthidalási időszak megnyújtására is.
Az akkumulátor technológia fejlesztése és egyéb új energiatároló berendezések fejlesztése (pl. tüzelőanyag cella) a jövőben egyre jobb lehetőséget ad az energia tárolására.
Forrás: Szélkerékcentrum
Még napjainkban is számtalan olyan hely van, melyet a villamos hálózat nem ér el, így áramellátás hiányában sokan nélkülözik a mások által megszokott komfort érzetet.
Az ilyen tájakon néha az egyetlen megoldás az, hogy helyben állítsuk elő az energiát a költségesebb hálózat kiépítése helyett. Az autonóm energiaellátást szélenergiából, napenergiából is, de leginkább ezek együttesének felhasználásával tudjuk megoldani.
Más, egyébként elektromos hálózattal rendelkező területeken is jó hasznát vehetjük a szélmotoroknak, napelemeknek. Kiegészítő áramforrásként, áramkimaradás esetén vagy egyes berendezések önálló ellátására kiválóan alkalmazhatjuk azokat.
A szélgenerátoros, napelemes hibrid áramellátás alkalmazásának csak a fantázia szab határt. Az energiatudatos, takarékos szemlélet kialakulásához vezető út eszköze is lehet az ilyen típusú áramtermelés. A szigetüzemben működő rendszerek esetén az átalakított energiát akkumulátorokban tárolhatjuk és azt egy későbbi időpontban is felhasználhatjuk igényünk szerint. A szélkerék méretek különböző teljesítmény-kategóriában választhatók, a napelemekből pedig modulonként kisebb-nagyobb rendszerek építhetők fel.
Az ideális megoldások és kombinációk
A szélgenerátorok és napelemek jól kiegészítik egymást az áramtermelésben. A folyamatos energiatermeléshez érdemes mindkét eszközt optimális arányban alkalmazni. A rendszer kiegészíthető vízenergia hasznosító eszközzel vagy aggregátorral is.
A szélenergia használatának előnyei
Ingyen áll mindenki rendelkezésére.
Folyamatosan megújul.
Környezetkímélő.
A szélenergiával működő berendezések hosszú időn át, automatikusan üzemelnek.
A szélenergiát felhasználhatjuk:
Áramtermelésre
- Elszigetelt területek villamosítására
- Családi házak, víkendházak teljes vagy kiegészítő áramellátására
- Hajókon áramtermelésre
- Ipari méretű energiatermelésre
Vízszivattyúzásra
- Öntözésre
- Vízpótlásra
- Állattartásra, itatáshoz
- Vadgazdálkodáshoz
- Halastavak, élőhelyek életben tartására
- Belvízvédelemre
- Szennyvízszállításra, tisztításra
A hibrid rendszerek és azok előnyei
Magyarországon és más tájakon is elmondhatjuk, hogy több fajta megnyilvánulását érzékelhetjük a megújuló energiáknak. Nálunk is van gazdaságosan kinyerhető szélenergia, bár önmagában erre alapozni nagyon kockázatos.
Amikor nem fúj a szél, nem tudunk energiát nyerni ily módon. Így hiába a viszonylag jó hatásfokú berendezés, nem leszünk elégedettek.
Mindebből az következik, hogy érdemes kiegészítenünk rendszerünket pl. napelemekkel, melyek viszont gyengébb hatásfokúak, de az átlagos hazai napsütéses órák miatt (2.000 óra) használatuk szintén indokolt, gyengébb hatásfokuk mellett is. Ebben az esetben a berendezések oly módon is kiegészítik egymást, hogy a nap energiáját kizárólag nappal és sűrűbben nyári időszakokban tudjuk élvezni, míg a szél energiája ennek ellentétes időszakaiban valószínűbb.
Helyi viszonyok lehetővé tehetik egyéb berendezések rendszerbe kapcsolását is. Egyes helyeken rendelkezésre állhat kihasználható vízenergia forrás is. Kiszámíthatóbb áramtermelést biztosít egy vízturbinával is kiegészített hibrid áramtermelő rendszer.
További lehetőség a folyamatosság biztosítására az, ha egy aggregátor is a rendszerünk elemét képezi. Bár ez az eszköz nem feltétlenül megújuló "üzemanyagot" használ, mégis időközönként jó szolgálatot tehet.
Az energia tárolása és felhasználása
Egy bizonyos nagyságrendű energiaellátásnál, amikor nincs lehetőség vezetékes áramellátást biztosítani, általában külön kell választanunk az energianyerés és felhasználás időszakait. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eszközeink (szélgenerátor, napelem, stb.) esetenként különböző időszakokban dolgoznak, míg a fogyasztó berendezéseinket szintén más és más időszakokban használjuk. Ennek következménye, hogy időszakonként az energia tárolására van szükség. Ezt jellemzően akkumulátorokkal (akkumulátorbank) tehetjük. Az ilyen rendszerbe beépített akkumulátorok speciális akkumulátorok, tehát nem autó akkumulátorok, hanem un. szolár akkumulátorok. Ezekre jellemző, hogy jól tűrik a sokszori kisütést és feltöltést, tehát sokszor ciklizálhatóak, mélykisütésre kevésbé érzékenyek. Élettartamuk napjainkban akár 7-10 évig is terjed és viszonylag kevés karbantartást igényelnek.
Az akkumulátorok beépítésének előnyeként említhető, hogy amíg eszközeink termelnek, ezt automatikusan tehetik, így tölthetik az akkumulátorokat. Amikor bekapcsoljuk a fogyasztóinkat (pl. este a lámpát) akkor nem maradunk energia nélkül. Ez optimálisan egy körfolyamatot ad. Természetesen egyéni igények szerint lehetőség van az áthidalási időszak megnyújtására is.
Az akkumulátor technológia fejlesztése és egyéb új energiatároló berendezések fejlesztése (pl. tüzelőanyag cella) a jövőben egyre jobb lehetőséget ad az energia tárolására.
Forrás: Szélkerékcentrum
2011. április 13., szerda
Izland: kimeríthetelen geotermikus energia
Izland az egyetlen ország, mely 100%-ban megújuló energiaforrásokból állítja elő villamos energiáját. Ennek 87%-ka a víz energiája, 13%-kát pedig a geotermikus energia szolgáltatja. Természetesen ez nem volt mindig így, korábban az ország nagy mennyiségű szenet, majd gázt importált fűtési és szállítási szükségleteik megoldásához. A geotermikus erők kiaknázásával azonban egyre biztosabban sikerült elszakadni a magas szén-dioxid-kibocsátástól.
Ma már több geotermikus erőmű működik az országban, biztosítva a fűtést, a meleg vizet és a villamos energiát. A Hitaveita Suðurnesja a legnagyobb meleg víz generátor. Több mint 200 méter mélyről szabadítják fel a 243°C-os vizet. Az erőmű 17000 embernek biztosít munkát, és 45000 lakos fűtési, elektromos illetve meleg vizes igényét elégíti ki.
Az elmúlt évek során a közlekedés környezetkímélő megközelítése kapott hangsúlyt. Az üzemanyagcellák fejlesztésében különböző támogatások segítik a minél gyorsabb előrelépést. Nemrégiben helyeztek üzembe 3 darab Mercedes típusú üzemanyagcellás autóbuszt, remélve, hogy a kísérleti bevezetés sikeressége újabb technológiai fejlődéshez vezet és hamarosan a személygépkocsik, a teherautók, de még a halászhajók is hidrogénnel működhetnek.
Forrás: alternatívenergia.hu
Ma már több geotermikus erőmű működik az országban, biztosítva a fűtést, a meleg vizet és a villamos energiát. A Hitaveita Suðurnesja a legnagyobb meleg víz generátor. Több mint 200 méter mélyről szabadítják fel a 243°C-os vizet. Az erőmű 17000 embernek biztosít munkát, és 45000 lakos fűtési, elektromos illetve meleg vizes igényét elégíti ki.
Az elmúlt évek során a közlekedés környezetkímélő megközelítése kapott hangsúlyt. Az üzemanyagcellák fejlesztésében különböző támogatások segítik a minél gyorsabb előrelépést. Nemrégiben helyeztek üzembe 3 darab Mercedes típusú üzemanyagcellás autóbuszt, remélve, hogy a kísérleti bevezetés sikeressége újabb technológiai fejlődéshez vezet és hamarosan a személygépkocsik, a teherautók, de még a halászhajók is hidrogénnel működhetnek.
Forrás: alternatívenergia.hu
2011. április 11., hétfő
Alternatív energiaforrások - geotermikus energia
Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energiahordozókhoz képest, és folyamatosan, akár generációkon át kinyerhetők a természetből. A jövőbeni felhasználhatóságuk lényege, hogy otthoni körülmények között is használhatók legyenek.
A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.
Az alternatív energiák népszerűsítésének kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.
Az egyik, házilag is hasznosítható alternatív energiaforrás: a geotermikus energia. Alább olvashatunk egy tömör, közérthető leírást a geotermikus energia lehetséges felhasználásáról, hőszivattyú segítségével:
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.
A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűttetjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!
Forrás: alternatívenergia.hu
A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.
Az alternatív energiák népszerűsítésének kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.
Az egyik, házilag is hasznosítható alternatív energiaforrás: a geotermikus energia. Alább olvashatunk egy tömör, közérthető leírást a geotermikus energia lehetséges felhasználásáról, hőszivattyú segítségével:
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.
A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűttetjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!
Forrás: alternatívenergia.hu
2011. április 9., szombat
Nem látjuk a fától az erdőt
Magyarország egyre jobban lemarad a napelemes beruházásokban
Miközben Magyarországnak a végső energiafelhasználásban tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát, addig a most készülő cselekvési terv messzemenően figyelmen kívül hagyja a valós igényeket, adottságokat – állítja az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja.
A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal.
Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia fotovillamos hasznosítására: ha az összes használaton kívüli területre napelemeket telepítenénk, akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse is előállítható lenne. Ennek ellenére a fotovillamos alkalmazások jelentősége hazánkban nagyon alábecsült, holott ez a hosszú távon, szinte karbantartás nélkül, CO2 kibocsátás-mentesen, tiszta áramot termelő technológia a fenntartható fejlődésben kulcsszerepet játszik.
A jelenlegi tervekben szereplő elképzelések a napelemes villamos energiatermelést elsősorban autonóm rendszerekre alapozzák, holott nagy léptékű fejlesztéseket hálózatra táplálással lenne érdemes megoldani. Az európai iránymutatásnak megfelelő beruházási támogatás és visszatáplálási ár kialakítása volna szükséges Magyarországon is, mert ma már hazánkat csaknem valamennyi környező ország megelőzi a hasznosításban.
Az általunk 2009. decemberében 2020-ra elfogadott 15 MW teljesítmény messze alulmúlja például Bulgária 300 MW vállalását, vagy a Csehországban már telepített több mint 1000 MW kapacitást. Az áramszolgáltatás biztonságának veszélyeztetése nélkül hazánk 2020-ig akár 500 MW energiát is képes lenne ezzel a veszélytelen és környezetkímélő módszerrel termelni.
“Magyarország legnagyobb energiakincse a napenergia, de lemaradásunk egyre fokozódik, ugyanis fotovillamos hasznosítása megfelelő támogatás hiányában nem fejlődik kellőképpen. Feltétlenül szükséges, hogy ennek a legtisztább energiatermelési módnak az elterjesztése megfelelő súllyal szerepeljen a Nemzeti Cselekvési Tervben és a támogatási programokban.” – állította Bársony István professzor, az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform szakmai vezetője.
A Magyar Napenergia Társaság és az EU által támogatott PV-NMS-NET programban résztvevő Solart-System Kft. a fentiek tudatosítására és a fotovillamos energia hasznosítás előmozdítására rendez 2010. november 26-án délután a budapesti Griff Hotelben közös munkaértekezletet. A rendezvény fontosságát jelzi, hogy ugyanezen a helyszínen délelőtt ülésezik a Magyar Napenergia Társaság Közgyűlése és az MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága is.
Forrás: greenfo.hu
Miközben Magyarországnak a végső energiafelhasználásban tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát, addig a most készülő cselekvési terv messzemenően figyelmen kívül hagyja a valós igényeket, adottságokat – állítja az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja.
A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal.
Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia fotovillamos hasznosítására: ha az összes használaton kívüli területre napelemeket telepítenénk, akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse is előállítható lenne. Ennek ellenére a fotovillamos alkalmazások jelentősége hazánkban nagyon alábecsült, holott ez a hosszú távon, szinte karbantartás nélkül, CO2 kibocsátás-mentesen, tiszta áramot termelő technológia a fenntartható fejlődésben kulcsszerepet játszik.
A jelenlegi tervekben szereplő elképzelések a napelemes villamos energiatermelést elsősorban autonóm rendszerekre alapozzák, holott nagy léptékű fejlesztéseket hálózatra táplálással lenne érdemes megoldani. Az európai iránymutatásnak megfelelő beruházási támogatás és visszatáplálási ár kialakítása volna szükséges Magyarországon is, mert ma már hazánkat csaknem valamennyi környező ország megelőzi a hasznosításban.
Az általunk 2009. decemberében 2020-ra elfogadott 15 MW teljesítmény messze alulmúlja például Bulgária 300 MW vállalását, vagy a Csehországban már telepített több mint 1000 MW kapacitást. Az áramszolgáltatás biztonságának veszélyeztetése nélkül hazánk 2020-ig akár 500 MW energiát is képes lenne ezzel a veszélytelen és környezetkímélő módszerrel termelni.
“Magyarország legnagyobb energiakincse a napenergia, de lemaradásunk egyre fokozódik, ugyanis fotovillamos hasznosítása megfelelő támogatás hiányában nem fejlődik kellőképpen. Feltétlenül szükséges, hogy ennek a legtisztább energiatermelési módnak az elterjesztése megfelelő súllyal szerepeljen a Nemzeti Cselekvési Tervben és a támogatási programokban.” – állította Bársony István professzor, az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform szakmai vezetője.
A Magyar Napenergia Társaság és az EU által támogatott PV-NMS-NET programban résztvevő Solart-System Kft. a fentiek tudatosítására és a fotovillamos energia hasznosítás előmozdítására rendez 2010. november 26-án délután a budapesti Griff Hotelben közös munkaértekezletet. A rendezvény fontosságát jelzi, hogy ugyanezen a helyszínen délelőtt ülésezik a Magyar Napenergia Társaság Közgyűlése és az MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága is.
Forrás: greenfo.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)