Újabb másfél hónapig nyitva a napkollektoros pályázat
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. október elején hirdette meg pályázatát a következő címen: lakossági pályázat napkollektorok kiépítésére. A pályázatok beadási határideje már többször is lejárt, de mindig meghosszabbították, most az aktuális határidő május 15. A minisztérium a hosszabbítást a látványosan megélénkült pályázói érdeklődéssel indokolja. Szerintem ez nem feltétlenül igaz, ami tény: a meghirdetett 2,97 milliárd Ft keretösszeg több mint fele még benn van! Akit érdekel, pályázzon bátran, nagy eséllyel nyerni fog!
A minisztérium közleménye szó szerint:
Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben 2011. október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszegű „Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” pályázat meghosszabbított beadási határideje 2012. május 15. A részvételi lehetőség kiterjesztését az utóbbi hetekben látványosan megélénkült pályázói érdeklődés indokolja.
A támogatható tevékenységek közé tartozik – az ingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer beszerzése és telepítése is. Pályázatot magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak be. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez, és egész évben működőképesnek kell lennie. Minden pályázati információ elérhető a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján www.emi.hu/napkollektor vagy a http://zbr.kormany.hu/ oldalon.
A program közvetett hatásként lokális munkahelyeket teremt az építőiparban, általa megrendelésekhez jutnak az ágazat hazai kisvállalkozói. A pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelem területén vállalt nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez is.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
2012. április 11., szerda
2012. március 26., hétfő
Átadták az első szegedi biogáz erőművet
A hír 2012. március 21-i, és a portfolio.hu oldalán találtam.Átadták ma Szeged térségében az EDF Démász többségi tulajdonába tartozó Zöldforrás biogáz-erőművet, ami a francia hátterű társaság első megújuló energiaforrásra épülő zöld mezős erőművi beruházása Magyarországon. Az 1,2 MW-os erőmű évi 19 ezer tonna híg trágyát és közel 17 ezer tonna siló kukoricát használ majd fel az energiatermeléshez. A beruházás 625 millió forint uniós támogatásban részesült.
A mai napon Szeged külterületén felavatták a Zöldforrás biogázerőművet. Az erőműben a helyi szolgáltató, az EDF Démász rendelkezik többségi tulajdonnal, mellette a (SZTE) DEAK Zrt., Agroplanta Kft., Karotin Kft. és Pigmark Kft. bír részesedéssel. A projekt még 2008-ban indult a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) együttműködésben. Az erőmű-építési feladatokat az Inwatech Kft. látta el.
A projekt az EU 625 millió forintos társfinanszírozásával valósult meg. Az erőmű részben a tulajdonosi körben is megtalálható Pigmark sertéstelepről származó hígtrágyát hasznosítja, míg a termelt hőt a Karotin terményszárító telepére szolgáltatja. A megtermelt villamos energiát a kötelező átvételi rendszer keretein belül (KÁT: a megújuló energiaforrások hasznosítását támogató rendszer) a Mavir felé értékesíti az erőmű.
A Zöldforrás tájékoztatása szerint a kogenerációs kiserőmű 1,2 MW-os elektromos teljesítménnyel üzemel. Az erőmű teljes hatásfoka 85,3%. A tervezett éves üzemóra 7400, ami alatt 19 ezer tonna sertés hígtrágyát, és közel 17 ezer tonna silókukoricát használ majd fel az energiatermelésre. Az erőműtársaság évi 7,5 GWh áram-, és 6,9 GWh hőtermeléssel számol.
Az erőmű tulajdonosai:
SZTE DEAK Zrt.
Agroplanta Kft.
Karotin Kft.
Pigmark Kft. - Még nem jutott odáig, hogy saját honlapja legyen.
A Pigmark Kft. 1992-ben alakult a Felszabadulás Mgtsz-ből való kiválással. Jelenleg az üzletrészek 78%-a 3 személy tulajdonában van. A Kft. összes dolgozóinak létszáma 29 fő. A cég 2 sertéstelepet, egy üzemi vágóhidat, és egy keverőüzemet működtet. A törzstelepen 2 állomány - magyar nagyfehér, magyar lapály - fajtatiszta és keresztezett tenyésztése folyik. A fajtatiszta kan, - kocasüldők értékesítésre kerülnek, az F1-es kocasüldők a 750 kocás telep koca-utánpótlását biztosítják.
EDF Démász
A terület Google térképe:
Nagyobb térképre váltás
2011. december 9., péntek
Hogyan lesz egy garázscégből...
Hogyan lesz egy garázscégből ötmilliárd Ft árbevételű vállalkozás? Annyi bizonyos, hogy nem könnyen. A Lakics Gépipari Kft. cégtörténete a legjobb példa arra, hogy a céltudatos cselekvés mindig eredményre vezet.
A Lakics Kft szélerőművekhez szállít alkatrészeket, vevőik elsősorban multinacionális vállalkozások. Nem könnyű egyáltalán egy multi beszállítójává válni, nem csak a vásárolt terméket és a szállítási határidőket illetően vannak elvárásaik: partnereiket folyamatosan auditálják. Világcégek nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan cégektől vásároljanak, melyek nem felelnek meg a saját magukra is vonatkozó szigorú elvárásoknak.
A konkrét esetben a siker titka véleményem szerint elsősorban a vállalkozás szervezeti kereteinek kialakítása, a feladatkörök pontos meghatározása.
Viccből vágott bele egy munkába 1985-ben Lakics László, de annyira megtetszett neki, hogy vállalkozni kezdett, és azóta sikeres családi céget épített fel. A Lakics Gépipari Kft. szélerőműveket gyártó multik beszállítója lett, és a megújulóenergia-termelés felívelését meglovagolva 2008-ra ötmilliárdos árbevételt ért el, amit a válság jócskán megtépázott, de a vállalkozás előremenekült, és fejlesztett ez idő alatt is. A cégvezető arra számít, hogy a szélerőműves megrendelések az idén újra ötmilliárdos megrendelési szint fölé repítik a cégét.
A cikk folytatása az Origón.
A Lakics Kft szélerőművekhez szállít alkatrészeket, vevőik elsősorban multinacionális vállalkozások. Nem könnyű egyáltalán egy multi beszállítójává válni, nem csak a vásárolt terméket és a szállítási határidőket illetően vannak elvárásaik: partnereiket folyamatosan auditálják. Világcégek nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan cégektől vásároljanak, melyek nem felelnek meg a saját magukra is vonatkozó szigorú elvárásoknak.
A konkrét esetben a siker titka véleményem szerint elsősorban a vállalkozás szervezeti kereteinek kialakítása, a feladatkörök pontos meghatározása.
Viccből vágott bele egy munkába 1985-ben Lakics László, de annyira megtetszett neki, hogy vállalkozni kezdett, és azóta sikeres családi céget épített fel. A Lakics Gépipari Kft. szélerőműveket gyártó multik beszállítója lett, és a megújulóenergia-termelés felívelését meglovagolva 2008-ra ötmilliárdos árbevételt ért el, amit a válság jócskán megtépázott, de a vállalkozás előremenekült, és fejlesztett ez idő alatt is. A cégvezető arra számít, hogy a szélerőműves megrendelések az idén újra ötmilliárdos megrendelési szint fölé repítik a cégét.
A cikk folytatása az Origón.
2011. szeptember 14., szerda
Átadták Magyarország legnagyobb biogázerőművét Szarvason
Azt hiszem, egy korábbi bejegyzésemben írtam már róla, hogy Szarvason épül az ország legnagyobb biogáz-erőműve, mások is bőven beszámoltak a hírről.
Jó magyar szokás szerint nagyon sokan kamunak tartották az egész projektet, aminek célja csak uniós és állami pénzek "leszívása"... Nem tudom merre hány méter, de az erőmű elkészült, működik. A hírre az origón bukkantam.
Az origo cikke:
Élelmiszeripari szerves hulladékból származó biogázt használ majd a Szarvason átadott erőmű, amely több mint 4 megawattos teljesítményével Magyarország legnagyobb biogázerőműve lett.
Több mint 4 megawattos biogáz-erőművet adtak át Szarvason, amely három év előkészítés után egy év alatt épült fel - írta a német Bioenergie Gmbh hazai leányvállalata közleményében.
A 4,5 milliárdos beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió. A teljes mértékben megújuló energiaforrást feldolgozó üzemben többek között sertéstrágyát, vágóhídi hulladékot, szennyvíziszapot és egyéb, élelmiszer-előállításból származó szerves hulladékot dolgoznak majd fel és alakítanak energiává. A projektben részt vesz alapanyag-szállítóként a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is.
A 4,17 megawatt villamos teljesítményű erőmű által termelt energia évi 1,5 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé. Az energiatermelésből hátramaradt biotrágyát talajjavításra használhatják a mezőgazdaságban.
Szerintem korrekt hír. Külön figyelemre méltónak tartom, hogy a biogáz termelés után visszamaradó anyag sem hulladék, hanem tulajdonképpen azonnal felhasználható szerves trágya... Valami ilyesmire szoktunk talán gondolni, amikor fenntartható fejlődésről beszélünk.
Jó magyar szokás szerint nagyon sokan kamunak tartották az egész projektet, aminek célja csak uniós és állami pénzek "leszívása"... Nem tudom merre hány méter, de az erőmű elkészült, működik. A hírre az origón bukkantam.
Az origo cikke:
Élelmiszeripari szerves hulladékból származó biogázt használ majd a Szarvason átadott erőmű, amely több mint 4 megawattos teljesítményével Magyarország legnagyobb biogázerőműve lett.
Több mint 4 megawattos biogáz-erőművet adtak át Szarvason, amely három év előkészítés után egy év alatt épült fel - írta a német Bioenergie Gmbh hazai leányvállalata közleményében.
A 4,5 milliárdos beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió. A teljes mértékben megújuló energiaforrást feldolgozó üzemben többek között sertéstrágyát, vágóhídi hulladékot, szennyvíziszapot és egyéb, élelmiszer-előállításból származó szerves hulladékot dolgoznak majd fel és alakítanak energiává. A projektben részt vesz alapanyag-szállítóként a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is.
A 4,17 megawatt villamos teljesítményű erőmű által termelt energia évi 1,5 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé. Az energiatermelésből hátramaradt biotrágyát talajjavításra használhatják a mezőgazdaságban.
Szerintem korrekt hír. Külön figyelemre méltónak tartom, hogy a biogáz termelés után visszamaradó anyag sem hulladék, hanem tulajdonképpen azonnal felhasználható szerves trágya... Valami ilyesmire szoktunk talán gondolni, amikor fenntartható fejlődésről beszélünk.
2011. augusztus 21., vasárnap
Biogáz-erőmű működés közben
Videó első része:
Videó második része:
A videókon a gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. biogáz-erőműve látható. A cég alapvetően biotej termelésével foglalkozik, az erőművet pályázati forrásokból valósították meg. A beruházásnak két célja van: villamosenergia költségek csökkentése, ill. megfelelés az egyre szigorodó trágyakezelési, elhelyezési szabályoknak.
Az erőmű jóval nagyobb teljesítményre képes, mint amennyit a Kft. telephelye igényel, a fel nem használt villamos energiát betáplálják a helyi áramszolgáltató hálózatába, ezáltal is csökkennek a működési költségek.
A videókon Dancs László üzemvezető mutatja be az erőmű működését, részletesen, közérthetően körbejárva a témát. Érdemes megnézni a felvételeket, különösen akkor, ha cégtulajdonosként biogáz-előállításban és/vagy erőmű létesítésében gondolkodunk.
Források:
Eladásra is termelik az áramot Váriban: gyulatelevizio.hu
Előzmények, cégtörténet: agroland.hu
Körös-Maros Biofarm Kft. honlapja
Nagyra értékelem a cégvezető filozófiáját: egy vállalkozás felelős a környezetéért, felelős azért a közösségért, amelyben működik, amelynek maga is része. Jó, jó, tudom, hogy tőlünk nyugatabbra ez már teljesen természetes hozzáállás, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha így is gondolnák... Nálunk sajnos még fehér holló az így gondolkodó ember!
Videó második része:
A videókon a gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. biogáz-erőműve látható. A cég alapvetően biotej termelésével foglalkozik, az erőművet pályázati forrásokból valósították meg. A beruházásnak két célja van: villamosenergia költségek csökkentése, ill. megfelelés az egyre szigorodó trágyakezelési, elhelyezési szabályoknak.
Az erőmű jóval nagyobb teljesítményre képes, mint amennyit a Kft. telephelye igényel, a fel nem használt villamos energiát betáplálják a helyi áramszolgáltató hálózatába, ezáltal is csökkennek a működési költségek.
A videókon Dancs László üzemvezető mutatja be az erőmű működését, részletesen, közérthetően körbejárva a témát. Érdemes megnézni a felvételeket, különösen akkor, ha cégtulajdonosként biogáz-előállításban és/vagy erőmű létesítésében gondolkodunk.
Források:
Eladásra is termelik az áramot Váriban: gyulatelevizio.hu
Előzmények, cégtörténet: agroland.hu
Körös-Maros Biofarm Kft. honlapja
Nagyra értékelem a cégvezető filozófiáját: egy vállalkozás felelős a környezetéért, felelős azért a közösségért, amelyben működik, amelynek maga is része. Jó, jó, tudom, hogy tőlünk nyugatabbra ez már teljesen természetes hozzáállás, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha így is gondolnák... Nálunk sajnos még fehér holló az így gondolkodó ember!
2011. június 22., szerda
Végre: épül a szegedi biogáz-erőmű!
Lerakták hétfőn az 1,3 milliárdos beruházás alapkövét Szegeden. A létesítmény 625 millió forintos uniós támogatással fog felépülni, ez lesz az EDF-Démász első, megújuló energiát hasznosító erőműve.
Az erőművet a Zöldforrás Energia Kft. építi egyébként, melynek többségi tulajdonosa az EDF-Démász Zrt., társtulajdonosok pedig az Agroplanta Kft., a Karotin Kft., a Pigmark Kft., és a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő Deak Zrt. Az EDF-Démász egyébként évek óta támogatja az SZTE alapkutatásait, melyeknek célja, hogy mezőgazdasági alapanyagokból az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban legyen előállítható biogáz. Az együttműködés a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog...
A Zöldforrás Energia Kft. ügyvezetője, Fodor Zsolt szerint a biogáz erőmű – melyet a tervek szerint decemberre készít el a kivitelező Inwatech Kft. – évente 17 ezer tonna, a mezőgazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkező hígtrágyát használ föl. Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedező – 7,39 Gwh villamosenergiát – a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,94 Gwh hőenergiát a biogáz erőmű fermentorainak és a Pigmark Kft. sertéstelepeinek fűtésére használják föl, s a Karotin Kft. terményszárítóját működtetik vele. Hozzátette: az erőműben keletkező rothasztott mellékterméket a növénytermesztő cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.
A beruházásnak köszönhetően éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el – közölte a Kft. ügyvezetője.
Forrás: fn.hu
Találtam egy érdekes cikket a témával kapcsolatban a helyi napilapban is:
Hogyan működik majd a szegedi biogáz erőmű?
A Délmagyarország újságírója, Újszászi Ilona kérdezte Kovács Kornélt, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzort:
- Miként lehet energiaforrás például a sertés hígtrágya? A szerves anyagok nagyobb molekulák, s ezek szén-szén kötéseiben kémiai energia tárolódik. Erre az energiaforrásra van szükségük a mikrobáknak, ezért elszakítják ezeket a szén-szénkötéseket. Amikor ez megtörténik, felszabadul a benne tárolt kémiai energia, amit hasznosít a mikroba arra, hogy a saját életfolyamatait fenntartsa - magyarázza Kovács Kornél professzor úr.
- Hogyan keletkezik a biogáz? Nem képes minden mikroba minden egyes szén-szénkötést felhasítani, ezért egy csapat dolgozik együtt - munkamegosztásban. Legalább 30-40 mikrobaféleség él egy-egy közösségben. Egy kiskanálnyi fermentorlében több tízmillióan hemzsegnek. Ezek arra hangolják össze működésüket, hogy minél hatékonyabban lebontsák a környezetükben lévő szerves anyagokat - teszi elképzelhetővé a „bacik" munkáját a professzor. A tevékenységük végeredménye a biogáz, amely nem más, mint metán és széndioxid keveréke.
- Mióta ismerjük ezt a zöld energiát? A jelenséget több száz éve megfigyelték: ha levegőmentes környezetbe szerves anyagok kerülnek, akkor azok lebomlanak, s valamiféle gáz keletkezik. Persze kezdetben nem tudták, hogy ezt baktériumok „termelik". A keletkező biogázt 150-200 éve kezdték például világításra használni - néz vissza a kutató. A biogáz rohamosabb elterjedése az 1900-as évektől számítható.
- Mi az, amit a megfigyeléshez hozzátesz a tudós? A fentebb vázolt alapjelenség a természetben magától kialakul. De önmagában az a tény, hogy az embereknek fontos végtermék, a biogáz a „bacik" számára nem kívánatos, felveti azt a lehetőséget, hogy próbáljuk megérteni a mikrobaközösség működését. Hiszen az úgy alakítja ki belső szabályait, hogy lehetőleg minden egyes mikrobatag „túléljen", miközben „jól érzi magát". Ezért e körülmények nem egyeznek meg a maximális biogáz-termelési feltételekkel. Mi azokat a szűk keresztmetszeteket keressük, amelyek azt teszik lehetővé a mikrobáknak, hogy „jól érezzék magukat", de amelyeket ha kitágítunk, akkor szorgosabb munkára lehet őket ösztökélni.
- E téren mi a szegedi kutatók eredménye? Egyik, ma már nemzetközi szabadalommal védett felismerésünk, hogy valahol a folyamat vége felé serénykedő „baciknak" szükségük van redukáló szerre. Vannak ott persze olyan másfajta mikrobák, amelyek ezt meg tudják termelni. A „redukálószer-termelő és a -fogyasztó baciknak" az aránya a természetes közösségben eltolódott a második javára. Ha ehhez a társasághoz hozzáadunk egy olyan mikrobát, amely ezt az egyensúlyt eltolja, akkor a „fogyasztók" jobban „jóllaknak", mert több ilyen redukáló szer áll rendelkezésükre a rendszerben. Ezért felgyorsul az egész biogáztermelő folyamat. Ez a mikrobák közti kommunikációs folyamat - például, hogy melyik „baciból" épp hány van, s ezeknek milyen az aktivitása és dominanciája - csak 10-12 éve, az akkortól elterjedt molekuláris biológia eszközeivel tanulmányozható.
Cukorcirok és csicsóka az újítás
Ipari léptékben próbálhatják majd ki a szegedi kutatók nemzetközi védettséget élvező redukálószeres szabadalmukat a helyi biogázüzemben. Ez lesz az egyik egyedi jellemzője az itteni létesítménynek. Induláskor a sertés hígtrágya és a silókukorica keverékére alakul ki a „baciközösség", mint sok más hasonló helyen a világban. Újdonság lesz viszont, hogy a szegedi kutatók kísérleti eredményeit is hasznosítják majd. Ennek érdekében két darab, 100-100 köbméteres kísérleti üzemet szeretnének építeni a szegedi biogázerőmű mellé, hogy ötleteiket kipróbálhassák „fél üzemi" méretben is. Ugyanis a szegedi kutatók már tudják: a silókukorica alkalmazásánál bőségesebb biogázt eredményezne a cukorcirok és a csicsóka. A technológia ilyen irányú fejlesztésével növelhető a biogáztermelés gazdaságossága. A szegedi tapasztalatokat most egy határ menti együttműködési pályázattal a Vajdaságban is hasznosítani tervezik.
Zöld energia
1 megawattos teljesítményű lesz a szegedi biogázerőmű. Ezzel egy kisebb falu energiaigénye fedezhető. A megújuló energiahordozók ma még nem versenyképesek a földgázzal és a kőolajjal szemben. Ám Kovács Kornél szerint a folyamat 5-10 éven belül biztosan megfordul, ezért - mint a Magyar Biogáz Egyesület vezetője is - örül annak, hogy biogázerőművek építésével Magyarország csatlakozik a jövőbe néző okos térségekhez.
Személyes megjegyzésem: A jelek szerint többet ér a vállalkozások és egyetemek érdekalapon történő együttműködése, mint bármilyen hangzatos kormányprogram. A kormányprogramokhoz nem szokás pénzt rendelni, nem szokás megnevezni programfelelősöket és határidőket, és végképp nem szokás támogató gazdaságpolitikai körülményeket teremteni! Őszintén remélem, hogy a programban részt vevő cégek reálisan mérték fel a piacot, a trendeket, és sikerül az elképzelésük komolyabb politikai hátszél nélkül is!
A Délmagyarország online felületén egyébként kommentálni lehet a fenti hírt. Elkeserítő az oldal olvasóinak negatív hozzáállása... Ilyen hozzáállással az Amerikai Egyesült Államok harmadik világbeli fejlődő ország lenne megalakulása óta! Négy évenként elmegyünk szavazni, bőszen leváltjuk az aktuális hatalmat, a következő választásig nézünk mint a birkák, egyébként pedig magasról teszünk mindenki más erőfeszítéseire. Ezt a következtetést természetesen nem ebből az egy cikkből és a hozzászólásokból vontam le!
Az erőművet a Zöldforrás Energia Kft. építi egyébként, melynek többségi tulajdonosa az EDF-Démász Zrt., társtulajdonosok pedig az Agroplanta Kft., a Karotin Kft., a Pigmark Kft., és a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő Deak Zrt. Az EDF-Démász egyébként évek óta támogatja az SZTE alapkutatásait, melyeknek célja, hogy mezőgazdasági alapanyagokból az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban legyen előállítható biogáz. Az együttműködés a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog...
A Zöldforrás Energia Kft. ügyvezetője, Fodor Zsolt szerint a biogáz erőmű – melyet a tervek szerint decemberre készít el a kivitelező Inwatech Kft. – évente 17 ezer tonna, a mezőgazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkező hígtrágyát használ föl. Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedező – 7,39 Gwh villamosenergiát – a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,94 Gwh hőenergiát a biogáz erőmű fermentorainak és a Pigmark Kft. sertéstelepeinek fűtésére használják föl, s a Karotin Kft. terményszárítóját működtetik vele. Hozzátette: az erőműben keletkező rothasztott mellékterméket a növénytermesztő cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.
A beruházásnak köszönhetően éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el – közölte a Kft. ügyvezetője.
Forrás: fn.hu
Találtam egy érdekes cikket a témával kapcsolatban a helyi napilapban is:
Hogyan működik majd a szegedi biogáz erőmű?
A Délmagyarország újságírója, Újszászi Ilona kérdezte Kovács Kornélt, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzort:
- Miként lehet energiaforrás például a sertés hígtrágya? A szerves anyagok nagyobb molekulák, s ezek szén-szén kötéseiben kémiai energia tárolódik. Erre az energiaforrásra van szükségük a mikrobáknak, ezért elszakítják ezeket a szén-szénkötéseket. Amikor ez megtörténik, felszabadul a benne tárolt kémiai energia, amit hasznosít a mikroba arra, hogy a saját életfolyamatait fenntartsa - magyarázza Kovács Kornél professzor úr.
- Hogyan keletkezik a biogáz? Nem képes minden mikroba minden egyes szén-szénkötést felhasítani, ezért egy csapat dolgozik együtt - munkamegosztásban. Legalább 30-40 mikrobaféleség él egy-egy közösségben. Egy kiskanálnyi fermentorlében több tízmillióan hemzsegnek. Ezek arra hangolják össze működésüket, hogy minél hatékonyabban lebontsák a környezetükben lévő szerves anyagokat - teszi elképzelhetővé a „bacik" munkáját a professzor. A tevékenységük végeredménye a biogáz, amely nem más, mint metán és széndioxid keveréke.
- Mióta ismerjük ezt a zöld energiát? A jelenséget több száz éve megfigyelték: ha levegőmentes környezetbe szerves anyagok kerülnek, akkor azok lebomlanak, s valamiféle gáz keletkezik. Persze kezdetben nem tudták, hogy ezt baktériumok „termelik". A keletkező biogázt 150-200 éve kezdték például világításra használni - néz vissza a kutató. A biogáz rohamosabb elterjedése az 1900-as évektől számítható.
- Mi az, amit a megfigyeléshez hozzátesz a tudós? A fentebb vázolt alapjelenség a természetben magától kialakul. De önmagában az a tény, hogy az embereknek fontos végtermék, a biogáz a „bacik" számára nem kívánatos, felveti azt a lehetőséget, hogy próbáljuk megérteni a mikrobaközösség működését. Hiszen az úgy alakítja ki belső szabályait, hogy lehetőleg minden egyes mikrobatag „túléljen", miközben „jól érzi magát". Ezért e körülmények nem egyeznek meg a maximális biogáz-termelési feltételekkel. Mi azokat a szűk keresztmetszeteket keressük, amelyek azt teszik lehetővé a mikrobáknak, hogy „jól érezzék magukat", de amelyeket ha kitágítunk, akkor szorgosabb munkára lehet őket ösztökélni.
- E téren mi a szegedi kutatók eredménye? Egyik, ma már nemzetközi szabadalommal védett felismerésünk, hogy valahol a folyamat vége felé serénykedő „baciknak" szükségük van redukáló szerre. Vannak ott persze olyan másfajta mikrobák, amelyek ezt meg tudják termelni. A „redukálószer-termelő és a -fogyasztó baciknak" az aránya a természetes közösségben eltolódott a második javára. Ha ehhez a társasághoz hozzáadunk egy olyan mikrobát, amely ezt az egyensúlyt eltolja, akkor a „fogyasztók" jobban „jóllaknak", mert több ilyen redukáló szer áll rendelkezésükre a rendszerben. Ezért felgyorsul az egész biogáztermelő folyamat. Ez a mikrobák közti kommunikációs folyamat - például, hogy melyik „baciból" épp hány van, s ezeknek milyen az aktivitása és dominanciája - csak 10-12 éve, az akkortól elterjedt molekuláris biológia eszközeivel tanulmányozható.
Cukorcirok és csicsóka az újítás
Ipari léptékben próbálhatják majd ki a szegedi kutatók nemzetközi védettséget élvező redukálószeres szabadalmukat a helyi biogázüzemben. Ez lesz az egyik egyedi jellemzője az itteni létesítménynek. Induláskor a sertés hígtrágya és a silókukorica keverékére alakul ki a „baciközösség", mint sok más hasonló helyen a világban. Újdonság lesz viszont, hogy a szegedi kutatók kísérleti eredményeit is hasznosítják majd. Ennek érdekében két darab, 100-100 köbméteres kísérleti üzemet szeretnének építeni a szegedi biogázerőmű mellé, hogy ötleteiket kipróbálhassák „fél üzemi" méretben is. Ugyanis a szegedi kutatók már tudják: a silókukorica alkalmazásánál bőségesebb biogázt eredményezne a cukorcirok és a csicsóka. A technológia ilyen irányú fejlesztésével növelhető a biogáztermelés gazdaságossága. A szegedi tapasztalatokat most egy határ menti együttműködési pályázattal a Vajdaságban is hasznosítani tervezik.
Zöld energia
1 megawattos teljesítményű lesz a szegedi biogázerőmű. Ezzel egy kisebb falu energiaigénye fedezhető. A megújuló energiahordozók ma még nem versenyképesek a földgázzal és a kőolajjal szemben. Ám Kovács Kornél szerint a folyamat 5-10 éven belül biztosan megfordul, ezért - mint a Magyar Biogáz Egyesület vezetője is - örül annak, hogy biogázerőművek építésével Magyarország csatlakozik a jövőbe néző okos térségekhez.
Személyes megjegyzésem: A jelek szerint többet ér a vállalkozások és egyetemek érdekalapon történő együttműködése, mint bármilyen hangzatos kormányprogram. A kormányprogramokhoz nem szokás pénzt rendelni, nem szokás megnevezni programfelelősöket és határidőket, és végképp nem szokás támogató gazdaságpolitikai körülményeket teremteni! Őszintén remélem, hogy a programban részt vevő cégek reálisan mérték fel a piacot, a trendeket, és sikerül az elképzelésük komolyabb politikai hátszél nélkül is!
A Délmagyarország online felületén egyébként kommentálni lehet a fenti hírt. Elkeserítő az oldal olvasóinak negatív hozzáállása... Ilyen hozzáállással az Amerikai Egyesült Államok harmadik világbeli fejlődő ország lenne megalakulása óta! Négy évenként elmegyünk szavazni, bőszen leváltjuk az aktuális hatalmat, a következő választásig nézünk mint a birkák, egyébként pedig magasról teszünk mindenki más erőfeszítéseire. Ezt a következtetést természetesen nem ebből az egy cikkből és a hozzászólásokból vontam le!
2011. június 19., vasárnap
Napelemek atomerőművek helyett?
Az egyik leggazdagabb japán üzletember szerint napelemekkel kellene kiváltani a bezárt fukushimai atomerőművet. Ahogy az egy komoly vállalkozóhoz illik, kidolgozott elképzeléssel állt elő, és már a japán kormányt ostromolja elképzeléseivel:
Napelemekkel kezelné Japán energiaválságát egy milliárdos üzletember
"Szabad földterületeket kér a japán kormánytól az az üzletember, aki napelemrendszer felépítésével oldaná meg a márciusi földrengés és szökőár óta az országot sújtó villamosenergia-válságot.
Japán egyik leggazdagabb üzletembere, az 53 éves Masayoshi Son eddig a telekommunikáció területén tevékenykedett, most azonban napelem segítségével venné át az erőművektől a villamosenergia termelést a Japánt sújtó, 25 éve nem látott nukleáris katasztrófa után - írja a Bloomberg üzleti hírügynökség. A napelemrendszer felépítéséért cserébe hozzáférést kér a villamosenergiát szállító közműhálózatokhoz, és egy megállapodást arról, hogy lesz vásárló a cége által előállított energiára.
A koreai szülőktől származó Son azután lett a megújuló energia élharcosa, hogy a március 11-i japán földrengés és az azt követő szökőár miatt megsérült fukushimai erőmű közelében 50 ezer embert kellett kiköltöztetni, a radioaktív sugárzástól pedig szennyezett lett az ivóvíz és az étel.
"A kérdés az, hogyan tudja ez a nemzet kezelni nukleáris erejének elvesztését" - fogalmazott Son egy júniusban tartott kormányzati fórumon. Szerinte az ideális az lenne, ha az erőművekben rejlő üzleti lehetőségek mindenki előtt nyitva állnának. A kormányzati találkozó után az üzletember kérte a kormánytól azoknak az érvényben levő rendeleteknek a módosítását, amelyek segítségével 540 ezer hektár művelés alatt nem álló, szabad földterületen hozhatná létre a napelemmel működő erőműparkot.
Az eddig ismert tervek egyike szerint lehetséges megoldás lehetne egy nyolcvanmilliárd jenből létrehozott alap, amely finanszírozná tíz napelempark megépítését, ezek mindegyik 20 megawattos kapacitással működne - mondta az üzletember vállalatának szóvivője. Son szerint a napelemes erőművek Japán műveletlen földterületeinek húsz százalékát foglalnák el, és termelési kapacitásuk elérheti a 50 megawattot is, ami majdnem megegyezik a fukushimai erőművet üzemeltető Tepco teljesítményével."
Forrás: [origo] vállalkozói negyed
A magam részéről rendkívül kíváncsi vagyok, mikor állnak elő Csányi és Demján urak hasonló ötlettel. Ketten együtt több mint 300 milliárd felett diszponálnak, és eddigi tevékenységükből túl sok hasznot nem húzott az ország. Pozsonyi kaszinóépítés, valamint az MLSZ élén végzett bohóckodás után valami előremutató?
Napelemekkel kezelné Japán energiaválságát egy milliárdos üzletember
"Szabad földterületeket kér a japán kormánytól az az üzletember, aki napelemrendszer felépítésével oldaná meg a márciusi földrengés és szökőár óta az országot sújtó villamosenergia-válságot.
Japán egyik leggazdagabb üzletembere, az 53 éves Masayoshi Son eddig a telekommunikáció területén tevékenykedett, most azonban napelem segítségével venné át az erőművektől a villamosenergia termelést a Japánt sújtó, 25 éve nem látott nukleáris katasztrófa után - írja a Bloomberg üzleti hírügynökség. A napelemrendszer felépítéséért cserébe hozzáférést kér a villamosenergiát szállító közműhálózatokhoz, és egy megállapodást arról, hogy lesz vásárló a cége által előállított energiára.
A koreai szülőktől származó Son azután lett a megújuló energia élharcosa, hogy a március 11-i japán földrengés és az azt követő szökőár miatt megsérült fukushimai erőmű közelében 50 ezer embert kellett kiköltöztetni, a radioaktív sugárzástól pedig szennyezett lett az ivóvíz és az étel.
"A kérdés az, hogyan tudja ez a nemzet kezelni nukleáris erejének elvesztését" - fogalmazott Son egy júniusban tartott kormányzati fórumon. Szerinte az ideális az lenne, ha az erőművekben rejlő üzleti lehetőségek mindenki előtt nyitva állnának. A kormányzati találkozó után az üzletember kérte a kormánytól azoknak az érvényben levő rendeleteknek a módosítását, amelyek segítségével 540 ezer hektár művelés alatt nem álló, szabad földterületen hozhatná létre a napelemmel működő erőműparkot.
Az eddig ismert tervek egyike szerint lehetséges megoldás lehetne egy nyolcvanmilliárd jenből létrehozott alap, amely finanszírozná tíz napelempark megépítését, ezek mindegyik 20 megawattos kapacitással működne - mondta az üzletember vállalatának szóvivője. Son szerint a napelemes erőművek Japán műveletlen földterületeinek húsz százalékát foglalnák el, és termelési kapacitásuk elérheti a 50 megawattot is, ami majdnem megegyezik a fukushimai erőművet üzemeltető Tepco teljesítményével."
Forrás: [origo] vállalkozói negyed
A magam részéről rendkívül kíváncsi vagyok, mikor állnak elő Csányi és Demján urak hasonló ötlettel. Ketten együtt több mint 300 milliárd felett diszponálnak, és eddigi tevékenységükből túl sok hasznot nem húzott az ország. Pozsonyi kaszinóépítés, valamint az MLSZ élén végzett bohóckodás után valami előremutató?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)