Energiafűz ( Salix Viminalis energo )
Ez a leggyorsabban növő fafajta. Naponta 3-3,5 cm-t képes nőni.
Hozama az első év után kb.8-10 t/hektár/év, míg a 3. év után már 40-60 t/ha/év.
Magas talajvizű vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb.15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni.
Kedvező tulajdonsága, hogy évente képes hektáronként 20-30 tonna szennyvíziszapot is feldolgozni, hasznosítani.
Betegségekkel szemben ellenálló. A vadak nem kedvelik acetil alkohol tartalma miatt.
A kinemesített fűz jó mézelő növény.
Termesztésének talaj és éghajlati igénye:
A mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt előfordul. Jól tűrik az eltérő hőmérsékletű viszonyokat. Az utóbbi években egyre nagyobb területeket
ültetnek be vele Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában. Az utóbbi három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az energiafűz igen jól tűri a homokos száraz talajt és a magas hőmérsékletet is.
Az energiafűz képes igen kedvezőtlen talajon pl. külszíni bányák meddőhányóin mint rekultivációs növény fejlődni. Természetesen lassabb tempóban mint más ún.normál talajon. Gyökérzete mélyre hatoló, ami lehetőséget ad a rossz minőségű talajokban való növekedésre is. Óriási szerepe van a humuszképzésben.
Az energiafűz ültetése és agrotechnikája:
Szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik.
Ültetés előtt a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hőmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel. Az ültetés kora tavasszal történik, kézi vagy gépi erővel, a talaj szántása, boronálása után. A sortávolság 75-100 cm, míg a tőtávolság 40-50 cm. Így hektáronként 14.000 db dugványra van szükség. Az ültetést követően 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az időben elegendő nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os.
Növényvédelem – növényápolás:
Az első évben különösen fontos a gyomoktól való védelem. Kétszer kell a területet gyomirtózni.
Az energiafűz hozama :
Az első év után a füzet vissza kell vágni 5-10 cm-re a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás. Kisebb területeken a betakarításhoz kaszát vagy robbanómotoros fűrészt, nagyobb területeken megfelelő adapterrel ellátott betakarító gépet alkalmazunk. A betakarított vesszők nem igényelnek speciális fedett raktározást.
Az energiafűz hasznosítása :
Elsősorban energetikai célokra nemesítették ki. A növény magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik, kb.4900 kcal/ kg. A fűtés költsége legfeljebb a koksznak 50, a gáznak 30, a fűtőolajnak pedig 20 százaléka.
Felhasználásának egyéb területei:
Papíripar, bútor- és épületfaipar, építőipar (ideiglenes utak építésénél, folyó- és patakpartok védelmére stb.), gyógyszeripar.
Az energiafűz energetikai felhasználása :
A világ hagyományos energiaforrásainak fokozatos kimerülése és az energiaköltségek folyamatos növekedése miatt kiemelkedő jelentőséget kap az alternativ energiaforrások felderítése és hasznosítása.
Az EU-ban számos kultúrnövény termesztése mennyiségileg szabályozott, míg ezt a növényfajtát korlátozások nélkül – sőt támogatások mellett – lehet termeszteni.
Az energiafűz termesztésének egyéb előnyei:
Betakarítása november és február között.
Alkalmassá teheti a térségi foglalkoztatás szintjének növelését, az alacsony szakképzettségű emberek tömeges foglalkoztatását. Környezetkímélő módon válthatja ki kisebb vagy akár nagyobb települések teljes körű fűtési energiával történő ellátását.
Alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására.
Értékes forrása lehet a „méh legelőknek.”
Bizonyítható, hogy az energiafűz termesztése kedvezőbb, mint a repce termesztése. Széles körben felhasználható, rendkívül gazdaságosan előállítható olyan növény, amely értékes új alternatívát jelent a mezőgazdaságban és az alternatív energia felhasználás területén.
Forrás:http://hu.shvoong.com/
2011. május 28., szombat
2011. május 16., hétfő
Mezőgazdasági és faipari hulladékok hasznosítása
Korunkban egyre inkább előtérbe kerül az alternatív energiaforrások hasznosítása, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának lehetséges visszaszorítása. Ennek egyik indoka az ember által okozott globális felmelegedés megállítása, ill. a "hagyományos" energiahordozók árának prognosztizálható emelkedése.
Az egyik lehetséges alternatív energiaforrás a mezőgazdasági, erdészeti és faipari tevékenységek során keletkező hulladék. E hulladékok mennyisége óriási, ezeket kihasználatlanul hagyni bűnös mulasztás.
Ma sajnos, a keletkező mennyiség 10%-át sem használják fel tüzelési/energiatermelési célra. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb, a kukorica- és a napraforgószár csak nehezen hasznosítható energetikai célra, de annál alkalmasabb talajerő visszapótlásra. A gyümölcsfaültetvényeken keletkező igen nagy mennyiségű nyesedék hasznosítására alig-alig kerül sor, általában energiapazarló és környezetszennyező módon elégetik, noha aprítására és tüzelésére megfelelő berendezések állnak már rendelkezésünkre.
Az erdőgazdálkodásban jelenleg kb. 6 millió m3 fa kitermelésére kerül sor. Ebből a tényleges főtermék (ipari választékok) 2,4 millió m3 (40%), az apadék (kéreg és vágástéri hulladék) 1,3 millió m3 (21,6%), a melléktermék (tűzifa) 2,3 millió m3 (38,4%).
Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehetne energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható. A fakitermelés melléktermékeit is csak részben hasznosítják energiatermelési célra, vagy lakossági igényeket elégítenek ki vele, vagy faaprítékként használják fel, illetve eladják.
A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van kisebb-nagyobb tömörítésre. A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg:
Pellet: 10-25 mm átmérőjű tömörítvény.
Biobrikett: 50 mm , vagy annál nagyobb átmérőjű kör, négyszög, sokszög vagy egyéb profilú tömörítvények, amelyeket mező-, erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. Brikettet dugattyús és csigás présekkel készítenek.
Általában kötőanyag felhasználása nélkül készítik. Gyakran célszerű a különböző melléktermékek összekeverése a szilárdság növelése érdekében, például a szalmabriketthez fűrészpor, fenyőfakéreg.
Brikettálni csak a 10-15% nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörítendő anyag nagyobb nedvességtartalmú, szárítást igényel.
Előnyei:
Fűtőértéke a hazai barnaszenekének felel meg (15.500-17.200 kJ/kg), de azoknál tisztább.
A szén 15-25%-os hamutartalmával szemben csak 1,5-8% hamut tartalmaz, amit talajerő visszapótláshoz lehet használni.
Kéntartalma maximálisan 0,1-0,17%, amely a szén kéntartalmának 15-30-ad része.
Hátránya, hogy nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható.
Az erdészeti és faipari hulladékok energetikai hasznosításának eredményei
A fa, mint energiahordozó a felhasználóknál elsősorban apríték, pellet, illetve brikett formájában keresett. Természetesen ehhez a műszaki feltételrendszer biztosítása, támogatása szükséges!
A fa fűtőértéke látszólag alacsonynak tűnik, de a korszerű tüzelőberendezések alkalmazásával már kedvezőbb a kép: 1 kg tüzelőolaj 2,5-3 kg faaprítéknak felel meg, ugyanez a biobrikett esetében 1 kg olaj 2-2,5-del egyenlő, a fa nedvesség-tartalmától függően.
A Magyarországon felhasznált tűzifa kb. 700 ezer t tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé évente. A fa további hasznosítása során keletkező hulladék energiatartalma mintegy 250 ezer t olajegyenértéket jelent. Ha figyelembe vesszük az olajimport jellegét és környezetkárosító hatását, akkor lehet igazán a fa energetikai jelentőségét értékelni. Az energiaerdők produktumát is figyelembe véve közel egymillió t import tüzelőolaj lenne megtakarítható az ismert környezetkímélő hatásokkal együtt.
Európában a fa energia célú felhasználása jelentős, éves átlagban 2,3%-os növekedést mutat.
Hazánkban a fa energia célú felhasználása az 1980-as években jelentősebb volt. A fahasználatban egy új alapgép, az aprítógép beállításával a nevelővágásokban és a véghasználatokban a termelési apadék jelentősen csökkent. Így alakult ki a hulladékszegény technológia a fahasználatban. A fűrésziparban a kérgezőgép és aprítógép (mint alapgépek) beállítása lehetővé tette az eddig csak kis részben hasznosított kéregből és fűrészporból a fabrikett (biobrikett) termelését.
Magyarországon a fakitermelésnél a természetközeli lombos erdőknél nagyjából 40%-os iparifa, és 60%-os tűzifa hányaddal számolhatunk. Az energiaerdőknél ez természetesen 100%-os energetikai aprítékot jelent. A jelenlegi becslések alapján hazánkban több mint l00 ezer ha energiaerdő telepíthető. Ennek nagysága és üteme nagymértékben függ az Európai Uniótól és hazai támogatásoktól.
Milyen fa kerül az erőművekbe?
Gyakran elhangzott a felvetés, hogy az erőműbe kerülő fából vajon nem lehetne-e magasabb értéket előállítani. Az úgynevezett magasabb értékű faanyag erőművi beszállítása szöges ellentétben áll az erdészeti társaságok érdekeivel, hiszen gondos gazdaként arra törekednek, hogy maximalizálják az értékkihozatalt, s azon fáradoznak, hogy maximalizálják árbevételüket. A százéves termelési ciklusra való tekintettel ez egyébként nemcsak üzleti érdekük, hanem szakmai és erkölcsi kötelességük is. És ezt nem is bízzák a véletlenre a szakemberek.
Az energetikai felhasználásra kerülő erdészeti alapanyag fűrészipari feldolgozásra való alkalmatlanságát a szakemberek számára egyértelmű paraméterek mutatják.
Az erdészeti társaságok - az energetikai felhasználástól függetlenül, általában - a Magyar Szabványban rögzített minőségi paraméterek, és az ezek mentén kialakult vevői szokványok alapján válogatják az anyagot. A fűrészipari alapanyagnak a fentiekben meghatározott méretei és minőségi előírásai vannak.
Forrás: Biomassza Erőművek Egyesülése
Az egyik lehetséges alternatív energiaforrás a mezőgazdasági, erdészeti és faipari tevékenységek során keletkező hulladék. E hulladékok mennyisége óriási, ezeket kihasználatlanul hagyni bűnös mulasztás.
Ma sajnos, a keletkező mennyiség 10%-át sem használják fel tüzelési/energiatermelési célra. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb, a kukorica- és a napraforgószár csak nehezen hasznosítható energetikai célra, de annál alkalmasabb talajerő visszapótlásra. A gyümölcsfaültetvényeken keletkező igen nagy mennyiségű nyesedék hasznosítására alig-alig kerül sor, általában energiapazarló és környezetszennyező módon elégetik, noha aprítására és tüzelésére megfelelő berendezések állnak már rendelkezésünkre.
Az erdőgazdálkodásban jelenleg kb. 6 millió m3 fa kitermelésére kerül sor. Ebből a tényleges főtermék (ipari választékok) 2,4 millió m3 (40%), az apadék (kéreg és vágástéri hulladék) 1,3 millió m3 (21,6%), a melléktermék (tűzifa) 2,3 millió m3 (38,4%).
Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehetne energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható. A fakitermelés melléktermékeit is csak részben hasznosítják energiatermelési célra, vagy lakossági igényeket elégítenek ki vele, vagy faaprítékként használják fel, illetve eladják.
A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van kisebb-nagyobb tömörítésre. A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg:
Általában kötőanyag felhasználása nélkül készítik. Gyakran célszerű a különböző melléktermékek összekeverése a szilárdság növelése érdekében, például a szalmabriketthez fűrészpor, fenyőfakéreg.
Brikettálni csak a 10-15% nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörítendő anyag nagyobb nedvességtartalmú, szárítást igényel.
Előnyei:
Hátránya, hogy nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható.
Az erdészeti és faipari hulladékok energetikai hasznosításának eredményei
A fa, mint energiahordozó a felhasználóknál elsősorban apríték, pellet, illetve brikett formájában keresett. Természetesen ehhez a műszaki feltételrendszer biztosítása, támogatása szükséges!
A fa fűtőértéke látszólag alacsonynak tűnik, de a korszerű tüzelőberendezések alkalmazásával már kedvezőbb a kép: 1 kg tüzelőolaj 2,5-3 kg faaprítéknak felel meg, ugyanez a biobrikett esetében 1 kg olaj 2-2,5-del egyenlő, a fa nedvesség-tartalmától függően.
A Magyarországon felhasznált tűzifa kb. 700 ezer t tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé évente. A fa további hasznosítása során keletkező hulladék energiatartalma mintegy 250 ezer t olajegyenértéket jelent. Ha figyelembe vesszük az olajimport jellegét és környezetkárosító hatását, akkor lehet igazán a fa energetikai jelentőségét értékelni. Az energiaerdők produktumát is figyelembe véve közel egymillió t import tüzelőolaj lenne megtakarítható az ismert környezetkímélő hatásokkal együtt.
Európában a fa energia célú felhasználása jelentős, éves átlagban 2,3%-os növekedést mutat.
Hazánkban a fa energia célú felhasználása az 1980-as években jelentősebb volt. A fahasználatban egy új alapgép, az aprítógép beállításával a nevelővágásokban és a véghasználatokban a termelési apadék jelentősen csökkent. Így alakult ki a hulladékszegény technológia a fahasználatban. A fűrésziparban a kérgezőgép és aprítógép (mint alapgépek) beállítása lehetővé tette az eddig csak kis részben hasznosított kéregből és fűrészporból a fabrikett (biobrikett) termelését.
Magyarországon a fakitermelésnél a természetközeli lombos erdőknél nagyjából 40%-os iparifa, és 60%-os tűzifa hányaddal számolhatunk. Az energiaerdőknél ez természetesen 100%-os energetikai aprítékot jelent. A jelenlegi becslések alapján hazánkban több mint l00 ezer ha energiaerdő telepíthető. Ennek nagysága és üteme nagymértékben függ az Európai Uniótól és hazai támogatásoktól.
Milyen fa kerül az erőművekbe?
Gyakran elhangzott a felvetés, hogy az erőműbe kerülő fából vajon nem lehetne-e magasabb értéket előállítani. Az úgynevezett magasabb értékű faanyag erőművi beszállítása szöges ellentétben áll az erdészeti társaságok érdekeivel, hiszen gondos gazdaként arra törekednek, hogy maximalizálják az értékkihozatalt, s azon fáradoznak, hogy maximalizálják árbevételüket. A százéves termelési ciklusra való tekintettel ez egyébként nemcsak üzleti érdekük, hanem szakmai és erkölcsi kötelességük is. És ezt nem is bízzák a véletlenre a szakemberek.
Az energetikai felhasználásra kerülő erdészeti alapanyag fűrészipari feldolgozásra való alkalmatlanságát a szakemberek számára egyértelmű paraméterek mutatják.
Az erdészeti társaságok - az energetikai felhasználástól függetlenül, általában - a Magyar Szabványban rögzített minőségi paraméterek, és az ezek mentén kialakult vevői szokványok alapján válogatják az anyagot. A fűrészipari alapanyagnak a fentiekben meghatározott méretei és minőségi előírásai vannak.
Forrás: Biomassza Erőművek Egyesülése
2011. május 8., vasárnap
Biogáz üzemek: komplex támogatási rendszer készül
Az előző biogáz témájú cikk közzététele után találtam egy beszámolót az idei Renexpo-ról, biogáz témában. Az európai civilizáció bizony nagyon nagy mértékben épül a korlátlanul hozzáférhető energiára, ennek hiányában pillanatok alatt összeomlana... A biogáz ugyan nem állítható elő korlátlan mértékben, viszont folyamatosan megújuló energiaforrás, szerepe nélkülözhetetlen a földgáz jelentőségének csökkentésében!
Tehát a cikk a Piac & Profit oldaláról:
Biogáz üzem: már 15-20 engedély után
A jogi és támogatási normák korszerűsítésére is következtetni lehet a Renexpon rendezett konferenciák és tematikus kiállítások jóvoltából, s meglehet, a biogáz felértékelődhet a közlekedés szereplői számára is.
Komplex támogatási rendszer készül és veszi át az eddigi zöldenergia-támogatás helyét akár már 2012-től, s ennek érdekében a németországi modellt tanulmányozzák a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikával, zöldenergiával foglalkozó szakemberei - ismertette a tárca osztályvezetője, Bíró Tamás az állam szerepvállalásának korszerűsítését. Igaz, ennél többet tudatosan nem hozott nyilvánosságra a Renexpo május 5.-i, a biogáz nemzetközi és hazai alkalmazásának aktualitásait részletező konferencián. Ennek a megújuló energiahordozónak az elterjedését is javítani igyekszik a szakmai kormányzat, dacára annak, hogy a biomassza túlsúlyát tényként lehet elkönyvelni hosszú távon is. Az elkövetkezendő években az EU-s vállalás alapján - a „megújulók" bruttó felhasználása 14,65 százalék lesz 2020-ra -alakítják hazánkban a szabályrendszert és a támogatáspolitikát, s előnyben részesítik az önkormányzati, illetve kkv-szektort.
A biogázzal foglalkozó konferencián mindenesetre tetten lehetett érni, hogy hol van szükség a jogi normák változtatására, hiszen - dr. Kovács Attilának, az Európai Biogáz Szövetség elnökségi tagjának szavai szerint - hazánkban még mindig okkal kérdezik: szabad-e a szántóföldeken energiát termelni? A biodízelt engedik az előírások, de a biogázt a legutóbbi időkig szinte ellehetetlenítették, holott a rossz adottságú földeken óriási lehetőség kínálkozik. A biometánt, mint üzemanyagot egyébként a kontinensen öt államban engedik használni. Jó lenne azonban, ha több teret kapna ez az energiahordozó is, bár a forgalmazás hálózatán túl az alkalmassá tett járművekre is gondolni illik.
Jogi kategóriákról érvelt a konferencián előadó jogász, dr. Lengyel Attila is, aki kifejtette, 15-20 darab engedély kell egy-egy biogáz-termelő üzem létesítéséhez, s harminc feletti tényezőt kell figyelembe venni a döntéseket hozó hivatali bürokráciának. Sőt az átfutási időt - mely egy és öt év közé tehető - ugyancsak tanácsos kellő előrelátással megterveznie a beruházónak.
Tehát a cikk a Piac & Profit oldaláról:
Biogáz üzem: már 15-20 engedély után
A jogi és támogatási normák korszerűsítésére is következtetni lehet a Renexpon rendezett konferenciák és tematikus kiállítások jóvoltából, s meglehet, a biogáz felértékelődhet a közlekedés szereplői számára is.
Komplex támogatási rendszer készül és veszi át az eddigi zöldenergia-támogatás helyét akár már 2012-től, s ennek érdekében a németországi modellt tanulmányozzák a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikával, zöldenergiával foglalkozó szakemberei - ismertette a tárca osztályvezetője, Bíró Tamás az állam szerepvállalásának korszerűsítését. Igaz, ennél többet tudatosan nem hozott nyilvánosságra a Renexpo május 5.-i, a biogáz nemzetközi és hazai alkalmazásának aktualitásait részletező konferencián. Ennek a megújuló energiahordozónak az elterjedését is javítani igyekszik a szakmai kormányzat, dacára annak, hogy a biomassza túlsúlyát tényként lehet elkönyvelni hosszú távon is. Az elkövetkezendő években az EU-s vállalás alapján - a „megújulók" bruttó felhasználása 14,65 százalék lesz 2020-ra -alakítják hazánkban a szabályrendszert és a támogatáspolitikát, s előnyben részesítik az önkormányzati, illetve kkv-szektort.
A biogázzal foglalkozó konferencián mindenesetre tetten lehetett érni, hogy hol van szükség a jogi normák változtatására, hiszen - dr. Kovács Attilának, az Európai Biogáz Szövetség elnökségi tagjának szavai szerint - hazánkban még mindig okkal kérdezik: szabad-e a szántóföldeken energiát termelni? A biodízelt engedik az előírások, de a biogázt a legutóbbi időkig szinte ellehetetlenítették, holott a rossz adottságú földeken óriási lehetőség kínálkozik. A biometánt, mint üzemanyagot egyébként a kontinensen öt államban engedik használni. Jó lenne azonban, ha több teret kapna ez az energiahordozó is, bár a forgalmazás hálózatán túl az alkalmassá tett járművekre is gondolni illik.
Jogi kategóriákról érvelt a konferencián előadó jogász, dr. Lengyel Attila is, aki kifejtette, 15-20 darab engedély kell egy-egy biogáz-termelő üzem létesítéséhez, s harminc feletti tényezőt kell figyelembe venni a döntéseket hozó hivatali bürokráciának. Sőt az átfutási időt - mely egy és öt év közé tehető - ugyancsak tanácsos kellő előrelátással megterveznie a beruházónak.
Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb biogázüzeme
2010. novemberi hír az Observertől!
2010. n
ovember 3., Szarvas - A tervek szerint halad Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb biogáz üzemének építése, amelynek alapkövét idén július közepén helyezték el Szarvason. Az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. alternatív energiára alapuló üzemének műszaki készenléti szintje 70%-os, az alapanyag- és végtározók kialakítása 90%-os, a biogázból villamos és hőenergiát előállító kiserőmű építése pedig október elején már megkezdődött. A 4,2 megawatt teljesítményű, 3,9 milliárd forintos beruházás időben elkészül, és 2011 júniusi átadása előtt már áprilisban a próbaüzemmel el is indul.
A biogáz olyan megújuló és multifunkcionális energiaforrás, amely alkalmas áram- és hőtermelésre, betáplálható a földgáz-hálózatba, valamint járművekhez üzemanyagként is alkalmazható. Habár Magyarország adottságai megfelelőek, felhasználása hazánkban még kevéssé elterjedt. Ezt felismerve, Németország vezető biogáz fejlesztő- és üzemeltető vállalata, az Aufwind Neue Energien GmbH magyarországi leányvállalata, az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. megkezdte az ország legkorszerűbb és legnagyobb (4,2 MW villamos teljesítményű) biogáz üzemének felépítését.
A közel 500 millió forint EU-támogatással, összesen 3,9 milliárd forint értékű beruházásban megvalósuló létesítmény - amelynek alapkövét 2010. július 16-án helyezték el - évente 12,8 millió m³ biogázt állít elő. A beruházásban közreműködő partnerként részt vesz a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is: egyrészt alapanyaggal látja el a biogázüzemet, másrészt a cég telephelyén épül fel az a kiserőmű, amelyen keresztül fűtési és használati melegvízen kívül technológiai gőzt, illetve hűtési hidegenergiát és áramot is szolgáltatnak.
A komplex térségfejlesztést megcélzó Aufwind silózott cukorcirok és technológiai higítóvíz felhasználásával a környéken fellelhető és eddig nem hasznosított, több mint százezer tonna hulladék (pl. sertéshígtrágya és pulykaalmostrágya, vágóhídi hulladék, szennyvíziszap, tejsavó és flotátumiszap) környezetbarát feldolgozását hajtja végre az 56 ezer m2 alapterületű biogázüzem telephelyen. Ezzel a környezet- és szagterhelés csökkentése mellett az üzem 27,6 millió kWh áramot termel (amelynek 13%-a az üzem saját villamosenergia-igényét fedezi). Mindemellett magas értékű talajjavító tápanyagokat tartalmazó biotrágyát is előállítanak majd.
A jövő áprilisban próbaüzemmel induló beruházás a tervek szerint halad: a fermentorok és a tárolók szerkezetkészek, a 4 km hosszú gázvezeték - amely a Gallicoop-telephelyen már épülő kiserőművet köti össze a biogáz üzemmel - elkészült, és a nyomáspróba is sikeresen megtörtént. Jelenleg a biogázüzem technológiai szerelése zajlik. Ugyancsak folyamatban van a biogázüzem területén megépítendő műszaki- és irodaépület kivitelezése, valamint a vízközmű, tüzivíz és esővíztározó kiépítése. Az Aufwind az eddigiek során 60 százalékban hazai beszállítókkal szerződött, demonstrálva ezzel is elkötelezettségét a komplex térségfejlesztés iránt, amely reményei szerint hozzájárul a régió gazdasági, környezetvédelmi és agrokulturális fejlődéséhez.
A 2011 júniusra tervezett átadás előtt a befejező munkálatok közé tartozik többek között a villamosenergia-hálózati csatlakozás kiépítése az üzem és a Gallicoop telephelyén, a világítás-, irányítás-, vezérlés- és biztonságtechnika kiépítése, valamint a külső és belső úthálózat kialakítása.
Az Aufwind Neue Energien GmbH projektigazgatója, Kecskés József kifejtette: "Ez a biogáz üzem sok magyarországi megújuló energetikai kezdeményezéssel ellentétben meg is valósul, tehát ténylegesen megépül az ország legnagyobb és legkorszerűbb biogáz üzeme. Fontosnak tartom kiemelni, hogy teljes mértékben biztonságosan fog működni a szarvasi létesítmény, hiszen a technológiából kifolyólag kizárt bármilyen olyan esemény, amely a környezetet szennyezné vagy a lakosság aggodalmára adhatna okot."
Eddig az idézet, itt pedig a véleményem a fentiekről:
Ezt a cikket nem az Aufwind reklámjának szántam, elműködnek ők nélkülem is egész jól... Figyelemre méltónak tartom azonban, hogy Németországban mennyivel előrébb tartanak a biogáztermelés területén, mint nálunk. Pozitív dolognak tartom, hogy hozzánk telepítik a legfejlettebb technológiát, hozzájárulnak környezetünk tisztábbá tételéhez, és nem utolsó sorban munkát adnak a szarvasiaknak. Egy fecske persze nem csinál nyarat, de örülnünk kell minden kezdeményezésnek. Biogáz előállítható kicsiben és nagyban egyaránt, rengeteg a hasznosítható és hasznosítandó hulladék, és a fenti cikkből láthatóak a járulékos hasznok is... Szerintem teljesen egyértelmű, hogy a működő erőművek hozzájárulhatnak a mezőgazdasági üzemek gazdaságosabb működéséhez is!
2010. n
ovember 3., Szarvas - A tervek szerint halad Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb biogáz üzemének építése, amelynek alapkövét idén július közepén helyezték el Szarvason. Az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. alternatív energiára alapuló üzemének műszaki készenléti szintje 70%-os, az alapanyag- és végtározók kialakítása 90%-os, a biogázból villamos és hőenergiát előállító kiserőmű építése pedig október elején már megkezdődött. A 4,2 megawatt teljesítményű, 3,9 milliárd forintos beruházás időben elkészül, és 2011 júniusi átadása előtt már áprilisban a próbaüzemmel el is indul.A biogáz olyan megújuló és multifunkcionális energiaforrás, amely alkalmas áram- és hőtermelésre, betáplálható a földgáz-hálózatba, valamint járművekhez üzemanyagként is alkalmazható. Habár Magyarország adottságai megfelelőek, felhasználása hazánkban még kevéssé elterjedt. Ezt felismerve, Németország vezető biogáz fejlesztő- és üzemeltető vállalata, az Aufwind Neue Energien GmbH magyarországi leányvállalata, az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. megkezdte az ország legkorszerűbb és legnagyobb (4,2 MW villamos teljesítményű) biogáz üzemének felépítését.
A közel 500 millió forint EU-támogatással, összesen 3,9 milliárd forint értékű beruházásban megvalósuló létesítmény - amelynek alapkövét 2010. július 16-án helyezték el - évente 12,8 millió m³ biogázt állít elő. A beruházásban közreműködő partnerként részt vesz a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is: egyrészt alapanyaggal látja el a biogázüzemet, másrészt a cég telephelyén épül fel az a kiserőmű, amelyen keresztül fűtési és használati melegvízen kívül technológiai gőzt, illetve hűtési hidegenergiát és áramot is szolgáltatnak.
A komplex térségfejlesztést megcélzó Aufwind silózott cukorcirok és technológiai higítóvíz felhasználásával a környéken fellelhető és eddig nem hasznosított, több mint százezer tonna hulladék (pl. sertéshígtrágya és pulykaalmostrágya, vágóhídi hulladék, szennyvíziszap, tejsavó és flotátumiszap) környezetbarát feldolgozását hajtja végre az 56 ezer m2 alapterületű biogázüzem telephelyen. Ezzel a környezet- és szagterhelés csökkentése mellett az üzem 27,6 millió kWh áramot termel (amelynek 13%-a az üzem saját villamosenergia-igényét fedezi). Mindemellett magas értékű talajjavító tápanyagokat tartalmazó biotrágyát is előállítanak majd.
A jövő áprilisban próbaüzemmel induló beruházás a tervek szerint halad: a fermentorok és a tárolók szerkezetkészek, a 4 km hosszú gázvezeték - amely a Gallicoop-telephelyen már épülő kiserőművet köti össze a biogáz üzemmel - elkészült, és a nyomáspróba is sikeresen megtörtént. Jelenleg a biogázüzem technológiai szerelése zajlik. Ugyancsak folyamatban van a biogázüzem területén megépítendő műszaki- és irodaépület kivitelezése, valamint a vízközmű, tüzivíz és esővíztározó kiépítése. Az Aufwind az eddigiek során 60 százalékban hazai beszállítókkal szerződött, demonstrálva ezzel is elkötelezettségét a komplex térségfejlesztés iránt, amely reményei szerint hozzájárul a régió gazdasági, környezetvédelmi és agrokulturális fejlődéséhez.
A 2011 júniusra tervezett átadás előtt a befejező munkálatok közé tartozik többek között a villamosenergia-hálózati csatlakozás kiépítése az üzem és a Gallicoop telephelyén, a világítás-, irányítás-, vezérlés- és biztonságtechnika kiépítése, valamint a külső és belső úthálózat kialakítása.
Az Aufwind Neue Energien GmbH projektigazgatója, Kecskés József kifejtette: "Ez a biogáz üzem sok magyarországi megújuló energetikai kezdeményezéssel ellentétben meg is valósul, tehát ténylegesen megépül az ország legnagyobb és legkorszerűbb biogáz üzeme. Fontosnak tartom kiemelni, hogy teljes mértékben biztonságosan fog működni a szarvasi létesítmény, hiszen a technológiából kifolyólag kizárt bármilyen olyan esemény, amely a környezetet szennyezné vagy a lakosság aggodalmára adhatna okot."
Eddig az idézet, itt pedig a véleményem a fentiekről:
Ezt a cikket nem az Aufwind reklámjának szántam, elműködnek ők nélkülem is egész jól... Figyelemre méltónak tartom azonban, hogy Németországban mennyivel előrébb tartanak a biogáztermelés területén, mint nálunk. Pozitív dolognak tartom, hogy hozzánk telepítik a legfejlettebb technológiát, hozzájárulnak környezetünk tisztábbá tételéhez, és nem utolsó sorban munkát adnak a szarvasiaknak. Egy fecske persze nem csinál nyarat, de örülnünk kell minden kezdeményezésnek. Biogáz előállítható kicsiben és nagyban egyaránt, rengeteg a hasznosítható és hasznosítandó hulladék, és a fenti cikkből láthatóak a járulékos hasznok is... Szerintem teljesen egyértelmű, hogy a működő erőművek hozzájárulhatnak a mezőgazdasági üzemek gazdaságosabb működéséhez is!
2011. május 5., csütörtök
Energianövények: az olasznád karrierje
Szándékomban áll egymás után közzétett bejegyzésekben bemutatni a hazánkban gazdaságosan termeszthető energianövényeket. Az energianövény termesztésének ötletével kacérkodó vállalkozók nyilvánvalóan csak alapos tájékozódás után döntik majd el, hogy számukra, az általuk birtokolt területen mely növényfajjal érdemes foglalkozni. Körülnézve a lehetőségek között, az egyik legígéretesebb energianövénynek az olasznád (Arundo donax L.) tűnik.
Az ARUNDO DONAX - a zöld biomassza és a legújabb biotechnológiai kutatások fényében
Az Arundo donax ere
detileg minden bizonnyal egy ember által elterjesztett, elsősorban dísznövény. Szakemberek többsége szerint egy Észak-Indiából származó nádféle egyed steril, dekaploid klón utódja. Az Arundo-t jelenleg vegetatív úton szaporítják rizómákról, vízszintesre fektetett szárnódusz dugványokról, valamint egyedi mikroszaporítási módszerrel.
A különböző Arundo ökotípusoknak beszámolók szerint élő csírázóképes magja nincsen. Ezt a sterilitást az USA-ban, Prof. Márton László és munkatársai tanulmányozták legalaposabban, akik részletes citológiai vizsgálatokkal megállapították mind a hím, mind a női gametofiton sejteknek a virágfejlődés során történő degradációját, aminek következtében a megtermékenyítés nem valósulhat meg.
Hazánkban az Arundo donax egy jelentős jövővel rendelkező rostnövény is, elsősorban cellulóz-pép készítésre. Ausztráliában például ültetik takarmánynövénynek és szélfogónak is alkalmas. A zenészek is jól ismerik, hiszen szárából különböző fúvós hangszerekhez készítenek extra minőségű sípokat. Ezen kívül ezt a növényt a talajjavítás céljából, ún. fitoremediációs képességéről is ismerik.
Mindezeken kívül mégis a legnagyobb jelentőségét a biomassza előállításában látják, különös tekintettel a globális széndioxid egyensúly fenntartása és csökkentése témakörökben. Az egyetlen, jelenleg ismert korlátozó tényező az Arundo elterjesztésében a rendkívül alacsony szaporítási hatékonyság.
Az elmúlt 10 év folyamán éppen ezen a területen történtek meg a legjelentősebb áttörések az Egyesült Államok Dél-Karolinai Egyetemén (University of South-Carolina, Columbia-SC) valamint a Debreceni Egyetemen. A növényi GMO- kutatás úttörője, Márton László professzor által vezetett kutató csoport kidolgozta azt a módszert, amelynek segítségével a virágzati buga virágnyílás előtti szöveteiből sterilen kimetszett darabokról megfelelő összetételű táptalajon eddig nem látott intenzitású szomatikus embriógenezis indukálható („Márton-Czakó módszer”). Az USA államaiból származó genetikai anyaggal a kutatók elérték, hogy egyetlen növényből - egy év alatt - akár 1 millió utód is előállítható.
Összevetve az Arundo donax által megmutatkozó mérsékelt égövi biomassza potenciált egyéb lágyszárú évelő növényfajokkal, megállapítható, hogy az Arundo esetében szignifikánsan kevesebb gyomirtó szer, rovarirtó szer és műtrágya felhasználás szükséges oly módon, hogy hektáronként - öntözetlen körülmények között - 20-40 tonna szárazanyag termelés tervezhető (észak-olaszországi adatok). Azt is megállapították az eddigi kutatások során, hogy az Arundo donax marginális területeken is kitűnően adaptálódik, pl. sós, túlzottan lúgos, időszakilag elárasztott talajokon, szénnel és mezőgazdasági, ipari kémiai anyagokkal szennyezett talajokon is szóba jön a biomassza termelés szempontjából.
A növény életciklusa az eddigi tapasztalatok alapján 20 évnél többre tervezhető, ezen idő alatt a telepítés költségei, és a talaj-előkészítés jelenti a legnagyobb munkát, költséget. A következő években az olasz nád nem igényel talajművelést, lombja fedi a talajt, a szárak összeérnek és záródnak, a talajt sűrűn áthálózó gyökérzet megköti annak felületét az erózióval szemben, és kitűnő víztartó, vízfelvevő, vízmegőrző réteget képez a hirtelen lezuhanó, nagy mennyiségű csapadék idején is. A hatalmas gyökértömeg következtében a beállt állomány kitűnően bírja az átmeneti és hosszabban tartó szárazságot, egyúttal rendkívül sok szerves anyagot juttat a talaj mélyebb rétegeibe is, miközben lebontja a talaj különböző szerves szennyeződéseit, a gyökeret körülvevő intenzív mikrobiális aktivitás segítségével. Ezt a különleges, „edafon” környezetet a szakirodalomban arról ismerik, hogy az Arundo számára kiegészítő nitrogénforrás műtrágya formájában nem vagy csak az ültetvény életének elején szükséges, hiszen a mikrobák által megkötött légköri nitrogén az ősz és a tél folyamán feltáródik és a gyökerekben halmozódik fel, mely a következő vegetáció időszakában maradéktalanul hasznosul.
Kevéssé tanulmányozott, de nem elhanyagolható szempont az is, hogy az intenzív talajélet következtében a zárt lomb alatt un. lokális széndioxid-akkumuláció alakulhat ki, amely szántóföldi spontán szénsavtrágyázásként is felfogható (Renaud-effektus). Az eddigi tapasztalatok szerint a betakarítást követően a saját Arundo hamu (pl. a szingáz előállító erőművek mellékterméke) területre kijuttatása biztosítja az egyéb ásványi sók stabil körforgását.
Az Arundo donax rendkívül mértékben ellenáll a klímaváltozásokkal szemben. Világszerte 50 év feletti, érintetlen állományok is ismertek, mezőgazdasági beavatkozás és művelés nélkül. Az olasznád rizómái gömb alakúak, horizontálisan nem terjednek ún. tarackoló gyökerekkel, mint azt teszi pl. a bambusz. Egyes hazai botanikus kertekben egyetlen növényről telepített 30 éves Arundo állomány tövének sugara elérheti a 4-5 métert. Tekintettel arra, hogy életképes magja nincs, az olasznád nem tekinthető ún. invazív, agresszív módon terjedő, kiirthatatlan fajnak.
A szakemberek szerint a biomassza előállítás céljából telepített ültetvények esetében ki kell alakítani a termőkörzet ún. pufferzónáját, amely mintegy 10-30 m körül javasolható. Ezen a területen vagy a felületet talajműveléssel tartják tisztán, vagy más fajokból létesítenek un. térzáró sorokat. Ilyen lehet pl. gyorsrotációjú erdészeti növény vagy egyéb évelő, nem rizómás lágyszárú faj. Az Arundo-val betelepített biomassza ültetvények megszüntetésére vonatkozóan is kidolgoztak már stratégiákat. Eddigi tapasztalatok alapján a növény folyamatos kaszálása nem elég hatékony elimináció, ezért ennek gyomirtó szerrel való kombinációja ajánlható (pl. a glifozát tartalmú Rodeo). Az ültetvény-eliminációs módszerek az USA déli államaiban már kidolgozásra kerültek.
Forrás: cellulosefarming.com
Miért előnyös az Arundo donax L.?
Az ipari hasznosítás előnyei
magas biomassza hozam (20-40 száraz tonna/év, minimum 20 évig)
A fával egyenértékű fűtőérték
Az egyedüli biomassza-növény, amelynek pozitív energiamérlege van, ha közvetlenül energiatermelésre használják (negatív CO2-kibocsátás
Pelletálható, brikettálható, chips, faszén készíthető belőle, keverhető alapanyag
Kis, közepes és nagy biogáz üzemek ideális biomassza forrása
Hatékony talajjavító, alkalmas kármentesítésre (olajszennyeződés, vegyszermaradvány, nehézfém eltávolítása)
Alkalmas kistérségi és városi szennyvizek technológiai vizének és iszapjának kezelésére
Termesztési előnyök
Szántóföldi növénytermesztési és betakarítási technológiákkal művelhető
Nem kíván évente talajművelést vagy újratelepítést
Nincs ismert speciális kártevője (nem kell növényvédő szert alkalmazni)
Gyors növekedése és termete miatt nem kell használni gyomirtó szert
Lábon tárolható, öngyulladási és rothadási veszély nélkül
Marginális területeken is jól nő (sós, szikes, lúgos, savas talajok; jó pH tűrő)
Kiszárítja a belvizes területeket, de tűri a hosszan tartó szárazságot is
Megakadályozza a talajeróziót
Jó rejtek- és élőhelyet biztosít a vadaknak (az állatok nem kedvelik a levelét)
A vegetációs időszak végén, a fagyoktól kezdve csak a kiüresedett, 70-75 % cellulózt tartalmazó sejtfal-tömeget aratjuk le; a szerves és szervetlen tápanyagok a rizómákba vándorolnak (ezért kicsi a trágyázás iránti igénye)
Környezetvédelmi előnyök
Nem invazív növény - nincs magja
A rizómái nem kúsznak nagy távolságra
Nincs nemzetközi kereskedelmi kockázat
Az egészséggel összefüggő előnyök
Nincs virágpora, allergiát nem okoz
Nincs géntechnológiai, etikai és biobiztonsági kockázat
A szaporítóanyag elérhetősége
Az ipari mértékű - kórokozó, kártevő és vírusmentes - szaporítóanyag iránti igény kiszolgálására hatékony technológia, megfelelő kapacitás és ügyfélcentrikus szolgáltatások állnak rendelkezésre
Támogatók, ipari partnerek
MOP Biotechnology Kft (Nyíregyháza)
EKBA (Debrecen)
Debreceni Egyetem AGTC Növényi Biotechnológiai Tanszék (Debrecen)
University of South Carolina, Columbia (USA)
EU-NORVEGALAP-AGROCELL
ÉARFŰ (Debrecen)
Kristály 88 Kft (Budapest)
Interest-Trade Kft (Nyíregyháza)
Pro-Team Kft (Nyíregyháza)
További információk: cellulosefarming.com
Az ARUNDO DONAX - a zöld biomassza és a legújabb biotechnológiai kutatások fényében
Az Arundo donax ere
detileg minden bizonnyal egy ember által elterjesztett, elsősorban dísznövény. Szakemberek többsége szerint egy Észak-Indiából származó nádféle egyed steril, dekaploid klón utódja. Az Arundo-t jelenleg vegetatív úton szaporítják rizómákról, vízszintesre fektetett szárnódusz dugványokról, valamint egyedi mikroszaporítási módszerrel.A különböző Arundo ökotípusoknak beszámolók szerint élő csírázóképes magja nincsen. Ezt a sterilitást az USA-ban, Prof. Márton László és munkatársai tanulmányozták legalaposabban, akik részletes citológiai vizsgálatokkal megállapították mind a hím, mind a női gametofiton sejteknek a virágfejlődés során történő degradációját, aminek következtében a megtermékenyítés nem valósulhat meg.
Hazánkban az Arundo donax egy jelentős jövővel rendelkező rostnövény is, elsősorban cellulóz-pép készítésre. Ausztráliában például ültetik takarmánynövénynek és szélfogónak is alkalmas. A zenészek is jól ismerik, hiszen szárából különböző fúvós hangszerekhez készítenek extra minőségű sípokat. Ezen kívül ezt a növényt a talajjavítás céljából, ún. fitoremediációs képességéről is ismerik.
Mindezeken kívül mégis a legnagyobb jelentőségét a biomassza előállításában látják, különös tekintettel a globális széndioxid egyensúly fenntartása és csökkentése témakörökben. Az egyetlen, jelenleg ismert korlátozó tényező az Arundo elterjesztésében a rendkívül alacsony szaporítási hatékonyság.
Az elmúlt 10 év folyamán éppen ezen a területen történtek meg a legjelentősebb áttörések az Egyesült Államok Dél-Karolinai Egyetemén (University of South-Carolina, Columbia-SC) valamint a Debreceni Egyetemen. A növényi GMO- kutatás úttörője, Márton László professzor által vezetett kutató csoport kidolgozta azt a módszert, amelynek segítségével a virágzati buga virágnyílás előtti szöveteiből sterilen kimetszett darabokról megfelelő összetételű táptalajon eddig nem látott intenzitású szomatikus embriógenezis indukálható („Márton-Czakó módszer”). Az USA államaiból származó genetikai anyaggal a kutatók elérték, hogy egyetlen növényből - egy év alatt - akár 1 millió utód is előállítható.
Összevetve az Arundo donax által megmutatkozó mérsékelt égövi biomassza potenciált egyéb lágyszárú évelő növényfajokkal, megállapítható, hogy az Arundo esetében szignifikánsan kevesebb gyomirtó szer, rovarirtó szer és műtrágya felhasználás szükséges oly módon, hogy hektáronként - öntözetlen körülmények között - 20-40 tonna szárazanyag termelés tervezhető (észak-olaszországi adatok). Azt is megállapították az eddigi kutatások során, hogy az Arundo donax marginális területeken is kitűnően adaptálódik, pl. sós, túlzottan lúgos, időszakilag elárasztott talajokon, szénnel és mezőgazdasági, ipari kémiai anyagokkal szennyezett talajokon is szóba jön a biomassza termelés szempontjából.
A növény életciklusa az eddigi tapasztalatok alapján 20 évnél többre tervezhető, ezen idő alatt a telepítés költségei, és a talaj-előkészítés jelenti a legnagyobb munkát, költséget. A következő években az olasz nád nem igényel talajművelést, lombja fedi a talajt, a szárak összeérnek és záródnak, a talajt sűrűn áthálózó gyökérzet megköti annak felületét az erózióval szemben, és kitűnő víztartó, vízfelvevő, vízmegőrző réteget képez a hirtelen lezuhanó, nagy mennyiségű csapadék idején is. A hatalmas gyökértömeg következtében a beállt állomány kitűnően bírja az átmeneti és hosszabban tartó szárazságot, egyúttal rendkívül sok szerves anyagot juttat a talaj mélyebb rétegeibe is, miközben lebontja a talaj különböző szerves szennyeződéseit, a gyökeret körülvevő intenzív mikrobiális aktivitás segítségével. Ezt a különleges, „edafon” környezetet a szakirodalomban arról ismerik, hogy az Arundo számára kiegészítő nitrogénforrás műtrágya formájában nem vagy csak az ültetvény életének elején szükséges, hiszen a mikrobák által megkötött légköri nitrogén az ősz és a tél folyamán feltáródik és a gyökerekben halmozódik fel, mely a következő vegetáció időszakában maradéktalanul hasznosul.
Kevéssé tanulmányozott, de nem elhanyagolható szempont az is, hogy az intenzív talajélet következtében a zárt lomb alatt un. lokális széndioxid-akkumuláció alakulhat ki, amely szántóföldi spontán szénsavtrágyázásként is felfogható (Renaud-effektus). Az eddigi tapasztalatok szerint a betakarítást követően a saját Arundo hamu (pl. a szingáz előállító erőművek mellékterméke) területre kijuttatása biztosítja az egyéb ásványi sók stabil körforgását.
Az Arundo donax rendkívül mértékben ellenáll a klímaváltozásokkal szemben. Világszerte 50 év feletti, érintetlen állományok is ismertek, mezőgazdasági beavatkozás és művelés nélkül. Az olasznád rizómái gömb alakúak, horizontálisan nem terjednek ún. tarackoló gyökerekkel, mint azt teszi pl. a bambusz. Egyes hazai botanikus kertekben egyetlen növényről telepített 30 éves Arundo állomány tövének sugara elérheti a 4-5 métert. Tekintettel arra, hogy életképes magja nincs, az olasznád nem tekinthető ún. invazív, agresszív módon terjedő, kiirthatatlan fajnak.
A szakemberek szerint a biomassza előállítás céljából telepített ültetvények esetében ki kell alakítani a termőkörzet ún. pufferzónáját, amely mintegy 10-30 m körül javasolható. Ezen a területen vagy a felületet talajműveléssel tartják tisztán, vagy más fajokból létesítenek un. térzáró sorokat. Ilyen lehet pl. gyorsrotációjú erdészeti növény vagy egyéb évelő, nem rizómás lágyszárú faj. Az Arundo-val betelepített biomassza ültetvények megszüntetésére vonatkozóan is kidolgoztak már stratégiákat. Eddigi tapasztalatok alapján a növény folyamatos kaszálása nem elég hatékony elimináció, ezért ennek gyomirtó szerrel való kombinációja ajánlható (pl. a glifozát tartalmú Rodeo). Az ültetvény-eliminációs módszerek az USA déli államaiban már kidolgozásra kerültek.
Forrás: cellulosefarming.com
Miért előnyös az Arundo donax L.?
Az ipari hasznosítás előnyei
Termesztési előnyök
Környezetvédelmi előnyök
Az egészséggel összefüggő előnyök
A szaporítóanyag elérhetősége
Az ipari mértékű - kórokozó, kártevő és vírusmentes - szaporítóanyag iránti igény kiszolgálására hatékony technológia, megfelelő kapacitás és ügyfélcentrikus szolgáltatások állnak rendelkezésre
Támogatók, ipari partnerek
További információk: cellulosefarming.com
2011. május 1., vasárnap
Pelletgyártás kicsiben és nagyban
Szívügyem a pelletgyártás és felhasználás elterjesztése: mint alternatív energiaforrás, nagymértékben kiválthatja a fosszilis energiahordozók használatát, csökkentheti függőségünket az előbb-utóbb mindenképpen elfogyó kőolajtól, földgáztól. A fenntartható fejlődés szempontjából is ideális a pellet gyártása, használata, mert a pellet egyaránt készíthető energianövényekből, mezőgazdasági és faipari hulladékokból, stb.
A piacon kapható többféle teljesítményű brikettáló és pelletgyártó gép, melyek egyaránt alkalmasak a vállalkozásunkban keletkező hulladékok hasznosítására, valamint fő tevékenységként történő pellet előállításra is. Magam a brikettálással szemben inkább a pelletgyártást favorizálom, hiszen ma már a pellet elégetése automatizált pelletkazánokban megoldottnak tekinthető. Családi házak, intézmények fűtésrendszerének megoldása automatikus pelletkazánnal eleve nem drágább, mint "hagyományos" gázfűtéssel, üzemeltetése, a fűtési költség pedig jóval alacsonyabb, mintha gázt használnánk!
No de maradjunk egyelőre a pelletgyártó gépeknél. Egy kis teljesítményű pelletálógép ideális asztalosok, nyílászáró-gyártók, bútorgyártó kisüzemek számára, akik saját hulladékukból saját felhasználásra vagy értékesítésre szánt fűtőanyagot szeretnének gyártani. A pelletáló száműzi a hulladékkezelési, -szállítási költségeket , helyette extra bevételt termel. Találtam erről egy videót a Youtube-on. Nem túl jó minőségű felvétel, de jól illusztrálja, hogy kicsiben is megoldható a faipari hulladék hasznosítása. Nagyobb igények esetén természetesen komolyabb berendezések is beszerezhetőek, pályázat útján állami támogatás és kedvezményes hitel is igénybe vehető technológiai fejlesztésre, korszerűsítésre.
Kisüzemi pelletgyártó gép
Forrás: brikettáló.hu
A piacon kapható többféle teljesítményű brikettáló és pelletgyártó gép, melyek egyaránt alkalmasak a vállalkozásunkban keletkező hulladékok hasznosítására, valamint fő tevékenységként történő pellet előállításra is. Magam a brikettálással szemben inkább a pelletgyártást favorizálom, hiszen ma már a pellet elégetése automatizált pelletkazánokban megoldottnak tekinthető. Családi házak, intézmények fűtésrendszerének megoldása automatikus pelletkazánnal eleve nem drágább, mint "hagyományos" gázfűtéssel, üzemeltetése, a fűtési költség pedig jóval alacsonyabb, mintha gázt használnánk!
No de maradjunk egyelőre a pelletgyártó gépeknél. Egy kis teljesítményű pelletálógép ideális asztalosok, nyílászáró-gyártók, bútorgyártó kisüzemek számára, akik saját hulladékukból saját felhasználásra vagy értékesítésre szánt fűtőanyagot szeretnének gyártani. A pelletáló száműzi a hulladékkezelési, -szállítási költségeket , helyette extra bevételt termel. Találtam erről egy videót a Youtube-on. Nem túl jó minőségű felvétel, de jól illusztrálja, hogy kicsiben is megoldható a faipari hulladék hasznosítása. Nagyobb igények esetén természetesen komolyabb berendezések is beszerezhetőek, pályázat útján állami támogatás és kedvezményes hitel is igénybe vehető technológiai fejlesztésre, korszerűsítésre.
Kisüzemi pelletgyártó gép
Forrás: brikettáló.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)