2026. november 16., hétfő

A rejtett magyar energiavagyon: hol tart ma a hazai biogáz- és biometántermelés?

 Amikor megújuló energiáról beszélünk Magyarországon, szinte mindenkinek a napelemek jutnak eszébe. Pedig van egy csendesebb, mégis hatalmas tartalékokkal rendelkező szereplő is a pályán, amely nem függ az időjárástól, ráadásul a hulladékkezelési gondjainkat is enyhíti: ez a biogáz. De hogyan teljesített az ágazat az elmúlt években, és miért beszél most mindenki a biometánról?

Stagnálás után új lendület: így alakult az elmúlt évtized

A magyarországi biogáztermelés története az elmúlt tíz-tizenöt évben egy hullámvasútra emlékeztet. A 2010-es évek elején több mint 50 üzem működött itthon, ám a szabályozási bizonytalanságok, a változó jövedelmezőség és a hulladéklerakókban képződő depóniagáz visszaszorulása miatt a szektor megtorpant. Az üzemek száma 40 alá csökkent, a termelés pedig évekig évi 3,2 petajoule (PJ) körül stagnált.

Az utóbbi időszak energiaválsága és az ellátásbiztonsági szempontok azonban alapjaiban írták át a forgatókönyvet. Míg korábban a biogázt szinte kizárólag helyben elégették, hogy áramot és hőt termeljenek vele, addig ma már a biometán áll a fókuszban. A biogáz megtisztításával előállított biometán ugyanis minőségében megegyezik a földgázzal, így közvetlenül betáplálható az országos gázhálózatba.


Mi kerül a fermentorokba?

A biogázüzemek valóságos „mindenevők”, amelyek az anaerob (oxigénmentes) bontás során értékes energiahordozót állítanak elő olyan anyagokból, amelyek amúgy környezeti terhelést jelentenének:

Mezőgazdasági melléktermékek: hígtrágya, istállótrágya és különböző növényi maradványok (például silókukorica vagy szalma).

Élelmiszeripari hulladékok: vágóhídi melléktermékek, tejipari savó, zöldség- és gyümölcsfeldolgozási maradékok.

Kommunális és ipari szerves anyagok: szennyvíziszap, valamint a szelektíven gyűjtött biohulladék.

Ráadásul a folyamat végén visszamaradó anyag, a fermentlé sem vész kárba: kiváló minőségű, tápanyagokban gazdag biotrágyaként kerül vissza a szántóföldekre, kiváltva a műtrágyát.


Úttörők és korszerű üzemek itthon

Bár Európa élmezőnyéhez képest még van mit behoznunk, Magyarországon is elindultak a modernizációs projektek:

A szarvasi biometán-mérföldkő: a 2011 óta működő Szarvasi Biogázüzem – amely az ország egyik legnagyobb ilyen létesítménye – nemrég új korszakba lépett. A MOL több mint 2,7 milliárd forintos beruházásával itt készült el a vállalat első saját biometán-finomító egysége, amely mezőgazdasági és húsipari hulladékból állít elő hálózati minőségű zöldgázt.

Korszerű agrárüzemek: az olyan nagy állattartó telepekhez kapcsolódó rendszerek, mint például a nyírbátori Bátortrade üzeme, jól mutatják a körforgásos gazdálkodás erejét, ahol a telep saját szerves hulladékaiból fedezik az energiaszükségletet.

Szennyvíztelepi hasznosítás: a nagyobb hazai szennyvíztisztítók (például Budapesten vagy a megyei jogú városokban) szintén korszerű gázmotorokkal hasznosítják a keletkező iszapgázt, fedezve saját energiaigényük jelentős részét.


Mekkora fantázia van benne?

A szakmai szervezetek – köztük a Nemzeti Biometán-Biogáz Zöldenergia Iparági Egyesület (BBE) – és az energetikai elemzések szerint Magyarország jelenleg a lehetőségeinek csupán töredékét használja ki.

Szakértői becslések alapján a hazai biogáz-potenciál elérheti az évi 1–2,5 milliárd köbmétert is, amivel a magyar földgázimport akár 25 százaléka kiváltható lenne. Emellett a biogázerőművek óriási előnye a szabályozhatóság: miközben a naperőművek termelése az időjárástól függ, a gázmotorok akkor indíthatók el, amikor a hálózatnak épp kiegyenlítő energiára van szüksége.

A technológia adott, az alapanyag itt van a földjeinken és az üzemeinkben. Ha a támogatási rendszer és a hálózati csatlakozás feltételei hosszú távon is kiszámíthatók maradnak, a biogáz és a biometán a következő évtized egyik legnagyobb hazai zöldenergia-sikertörténete lehet.


Felhasznált szakmai irodalom:

https://klimapolitikaiintezet.hu/elemzes/biogaz-termeles-magyarorszag-szakpolitikai-elemzes

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231101/ez-lenne-magyarorszag-titkos-fegyvere-648853

https://hu.met.com/hu/mind-the-fyouture/mindthefyouture/biogaz/

https://humusz.hu/hirek/szarvasi-biometanuzem-tragyabol-es-husipari-hulladekbol-halozati-gaz-mit-jelent-mol-elso

https://biometan-biogaz.hu/hir/europa-biometanpiaca-rekordot-dontott-de-mi-a-helyzet-itthon/

https://batortrade.hu/biogaz-eloallitas/

https://biometan-biogaz.hu/

https://www.magro.hu/hu/agrarhirek/cikk/miert-mostohagyerek-a-biogazeromu-magyarorszagon/

https://magyarmegujulok.hu/biogaz-biometan-energiabiztonsag/

2026. november 15., vasárnap

A lábunk alatt rejlő aranybánya: minden, amit a geotermikus fűtésről és a hazai fejlesztésekről tudni érdemes

Amikor megújuló energiáról beszélünk, legtöbbünknek azonnal a tetőkön csillogó napelemek vagy a horizonton forgó szélturbinák jutnak eszébe. Pedig van egy olyan tiszta, kifogyhatatlan energiaforrásunk, amely nem függ sem a napsütéstől, sem a széljárástól, és szó szerint a lábunk alatt található: ez a geotermikus energia, vagyis a földhő.

Magyarország geológiai adottságai világviszonylatban is kiemelkedőek ezen a területen. De hogyan is működik pontosan a geotermikus fűtés, hol tartunk most a hasznosításában, és milyen izgalmas fejlesztések várnak ránk a közeljövőben?

Hogyan működik a geotermikus fűtés?

A Föld belsejében hatalmas hőenergia halmozódik fel, amely folyamatosan áramlik a felszín felé. Míg a világ átlagában 100 méterenként nagyjából 3 Celsius-fokkal nő a hőmérséklet a mélybe haladva, addig a Kárpát-medence alatt a földkéreg vékonyabb, így ez a növekedés (az úgynevezett geotermikus gradiens) másfélszer-kétszer gyorsabb.

A geotermikus fűtésnek alapvetően két fő formája létezik:

1. Sekély geotermia (hőszivattyús rendszerek): néhány métertől 100–200 méteres mélységig lefúrt szondák vagy talajkollektorok segítségével vonják ki a talaj viszonylag állandó hőmérsékletét. Ez családi házak és kisebb épületek fűtésére, sőt nyári hűtésére is kiválóan alkalmas.

2. Mélygeotermia (termálvíz-hasznosítás): több száz vagy akár 2000–2500 méter mélyről hoznak a felszínre forró (gyakran 80–100 °C feletti) termálvizet. A víz hőenergiáját hőcserélőkön keresztül adják át a városi távhőrendszereknek, üvegházaknak vagy ipari létesítményeknek, majd a lehűlt vizet – a fenntarthatóság és a vízkészlet megóvása érdekében – visszasajtolják a mélybe.

Hol tart Magyarország a geotermikus energia felhasználásában?

Hazánk nemcsak a gyógy- és termálfürdőiről híres, hanem a földhő energetikai hasznosításában is az európai élvonalba tartozik. A hazai bruttó hőtermelés mintegy 6,5 százaléka származik geotermikus forrásból, de a szakértők szerint az elméleti potenciál ennek a sokszorosa.

Már ma is számos területen bizonyít a technológia:

Települési távhőrendszerek: Magyarországon már több mint két tucat településen használnak termálvizet épületek fűtésére. Kiemelkedő példa Szeged, ahol Európa egyik legnagyobb geotermikus távfűtési rendszere működik: 9 termelő- és 18 visszasajtoló kút látja el hővel több tízezer lakás és több száz közintézmény fűtési rendszerét, évente mintegy 15–25 millió köbméter földgázt kiváltva. Emellett Miskolc, Győr, Szentlőrinc vagy éppen a hagyományokkal rendelkező Szentes is élen jár a hasznosításban.

Mezőgazdaság: több száz termálkút fűt üvegházakat és fóliasátrakat szerte az országban (különösen a Dél-Alföldön), lehetővé téve, hogy télen is friss hazai zöldségek kerüljenek az asztalra.

Mi vár ránk? – A jövő fejlesztési irányai

Bár az eredmények lenyűgözőek, a benne rejlő lehetőségeknek még csak a töredékét használjuk ki. A kormányzati célkitűzések – például a Nemzeti Földhő Stratégia – értelmében 2030-ig meg kell duplázni a geotermikus energia hazai felhasználását, amivel több mint egymilliárd köbméter földgázimport váltható ki. A Magyar Geotermális Egyesület szakmai anyagai és az iparági trendek alapján a következő években ezek a fejlesztések kerülnek fókuszba:

Kockázatcsökkentés és állami támogatások: a mélyfúrások legnagyobb akadálya eddig a magas kezdeti költség és a fúrási kockázat volt (mi történik, ha nem találnak megfelelő hozamú vizet?). Új pályázati konstrukciók és állami kockázatmegosztási programok indulnak, amelyek kifejezetten az első kutak fúrását segítik vissza nem térítendő támogatásokkal.


Zárt hurkú rendszerek és EGS (növelt hatékonyságú geotermia): a legújabb technológiai áttöréseknek köszönhetően már nemcsak ott lehet geotermikus energiát termelni, ahol természetes termálvíz található. A száraz, forró kőzetekbe fúrt zárt rendszerek (amelyekben zárt csőrendszerben keringtetnek hőhordozó közeget) a meddőnek hitt kutakat is hasznosíthatóvá teszik.

Villamosenergia-termelés és kiserőművek: a turai geotermikus erőmű után újabb projektek célozzák meg a villamos áram termelését. A modern, konténernyi méretű, alacsonyabb hőmérsékleten is működő (bináris) erőművek képesek áramot termelni, a visszamaradó hőt pedig kaszkádrendszerben továbbadni fűtésre.

Nyári hűtés és szezonális energiatárolás: a klímaváltozás miatt csökken a téli fűtési igény, miközben nő a nyári hűtési szükséglet. A jövő rendszerei egyszerre szolgálnak majd téli fűtésre és nyári hűtésre, a nyáron megtermelt felesleges hőenergiát pedig a föld alatti rétegekben tárolják el télre.

Összegzés:

A geotermikus energia Magyarország egyik legnagyobb stratégiai versenyelőnye. Nemcsak a rezsiköltségek stabilizálásában és a környezetszennyezés csökkentésében játszik kulcsszerepet, hanem az ország energiafüggetlenségének megteremtésében is. Ha a tervezett fejlesztések és technológiai újítások megvalósulnak, a következő évtized valóban a földhő aranykora lehet hazánkban.

Felhasznált források:

https://urbanology.hu/geotermikus-energia-szeged-gazszeparator-fejlesztes/

https://u-szeged.hu/sztehirek/2025-marcius/geotermikus-energia

https://kormany.hu/hirek/minden-eddiginel-tobb-tamogatas-porgeti-fel-a-foldho-hasznositasat

https://ms-energy.org/tudastar/szakcikkek/geotermikus-energia-magyarorszagon-2026

https://mgte.hu/a-geotermikus-energia-hasznositasa-magyarorszagon/

https://kormany.hu/hirek/nemzeti-foldho-strategia-2030-ig-megketszerezzuk-a-geotermikus-energia-hazai-felhasznalasat

https://www.mnnsz.hu/furasi-attores-a-geotermiaban-mit-jelenthet-az-egs-technologia-gyors-fejlodese-magyarorszag-szamara/

https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2026/08/12/titkositott-aktak-es-koklerek-fojtogatjak-magyarorszag-zoldenergias-jovojet/

2020. október 7., szerda

ESG befektetési alapok

A legtöbb befektetési alap a részvénykiválasztás során csakis a várható megtérülést veszi figyelembe. Ma már azonban léteznek olyan befektetési alapok is, melyek más szempontokat is figyelembe vesznek. Ezek a környezeti (environment), társadalmi (social), ill. felelős vállalatirányítási (governance) szempontokat is figyelő ESG-alapok.

Ezek az alapok ma már gyakran jóval nagyobb hozamot biztosítanak befektetőik számára a klasszikus alapokhoz képest. Nem mindig volt ez így. A 2008-2009-es világválság előtt viszonylag kevés vállalat működött a fenti kritériumoknak megfelelően. A válság azonban rámutatott, hogy a nem hagyományosan, a társadalmi felelősségvállalást, a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartó vállalkozások válságállóbbak más piaci szereplőkhöz képest.

A fenntartható befektetések az alábbi területekre szoktak irányulni:

- megújuló energia

- energiahatékonyság

- szennyezés megelőzés és kontroll

- környezetileg fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztés

- szárazföldi és vízi biodiverzitás megőrzés

- tiszta közlekedés

- fenntartható vízgazdálkodás, szennyvíz-gazdálkodás

- klímaváltozáshoz való alkalmazkodás

- ökohatékony ill. körkörös gazdaság termékei, technológiái

- zöld épületek


Úgynevezett fenntartható befektetések összértéke globálisan 2012-ben még csupán 13 milliárd dollár volt, 2015-ben mintegy 340 milliárd, jelenleg már több mint ezermilliárd dollár.
Nem várható el az egyes embertől sem, és a társadalmaktól sem, hogy hosszú távú nemes célok érdekében rendszeresen szembemenjen a saját rövidtávú érdekeivel. Fenntartható vállalkozások működtetése, befektetés ilyen vállalatokba viszont nem csak érdeke az emberiségnek, de ez rövid távon is jól láthatóan működik, versenyképes hozamot biztosít a befektetőknek.

Ezt a rövid kis szösszenetet a hvg.hu tudományos rovatát böngészve talált cikk alapján írtam. A cikk hivatkozása: Így kereshet pénzt környezetvédelemmel

2016. szeptember 27., kedd

A világ legnagyobb naperőműve

A világ legnépesebb országa újabb területen jelentkezett be a világ legnagyobbja címre: Kína északnyugati, Ninghszia nevű tartományában épít naperőművet a legnagyobb kínai magánbefektetői csoport. Amikor elkészül, ez lesz a világ legnagyobb naperőműve.

Az épülő naperőmű egymaga akkora kapacitású lesz, mint Kanada teljes naperőművi kapacitása. A projekt nagyjából félig már elkészült, 380 megawattnyi kapacitást már csatlakoztattak is a hálózatra.

Természetesen nem problémamentes a megújuló energiaforrások felhasználása Kínában sem: a hálózat még nem képes arra, hogy az újonnan belépő erőművek áramtermelését felvegye, van bőven még állami teendő ezen a téren is. A trend mindenesetre biztató, üdvözlendő, hogy a világ legnagyobb országa is belátta: az alternatív energiatermelést a lehető legnagyobb mértékben fel kell futtatni. Ha Kína ragaszkodna hozzá, hogy fel kívánja használni óriási kőszéntartalékát energiatermelési célokra, az nagymértékben hozzájárulna környezetünk visszafordíthatatlan felmelegedéséhez.

2012. május 3., csütörtök

Megkerülte a Földet az első napelemes hajó

A nol.hu értesülése szerint holnap fut be a monacoi kikötőbe a Turanor Planet Solar, az első hajó, amely kizárólag napenergiával működtetve megkerülte a Földet!
Nem akármilyen paraméterekkel rendelkezik ez a jármű: hossza 31 méter, tömege 95 tonna, 530 négyzetméter napelem van a felületére építve. A hajó napelemei 90 kW teljesítményre képesek. Az előállított elektromos áram pörgeti a hajó villanymotorját, miközben 10 tonna lítium akkumulátor tárolni is képes a megtermelt elektromos energiát.
A cikk szerint a leghatékonyabb szállítási módszer jelenleg a vízi szállítás, és egyúttal a világon mozgatott teher 90 %-át hajókon szállítjuk. Gregory Offer, a londoni Imperial College elektrokémikusa szerint a világ 15 legnagyobb teherhajója annyi káros anyagot bocsájt a légkörbe, mint 760 millió autó. Ez a 760 milliós szám egyszerűen félelmetes! A 15 legnagyobb teherhajó természetesen nem ad le ekkora teljesítményt, egyszerűen arról van szó, hogy ezeket a járműveket a legolcsóbb, a kőolajlepárlás során melléktermékként keletkező nehézolajjal hajtják. A nehézolaj kéntartalma pl. sokszorosa az autók által használt dízelének!
A fenti adatok miatt van óriási jelentősége a napenergiával hajtott hajókkal végzett kísérleteknek. A Turanor Planet Solar károsanyag kibocsátása gyakorlatilag nulla, a működési költsége sem lehet sokkal több. Nyilvánvalóan nincs messze az idő, amikor versenyképesen tudnak majd az efféle járművek bekapcsolódni a tengeri áruszállításba. Az eredeti cikk linkje itt:



2012. április 11., szerda

Pályázat napkollektorok telepítésére

Újabb másfél hónapig nyitva a napkollektoros pályázat

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. október elején hirdette meg pályázatát a következő címen: lakossági pályázat napkollektorok kiépítésére. A pályázatok beadási határideje már többször is lejárt, de mindig meghosszabbították, most az aktuális határidő május 15. A minisztérium a hosszabbítást a látványosan megélénkült pályázói érdeklődéssel indokolja. Szerintem ez nem feltétlenül igaz, ami tény: a meghirdetett 2,97 milliárd Ft keretösszeg több mint fele még benn van! Akit érdekel, pályázzon bátran, nagy eséllyel nyerni fog!
  
A minisztérium közleménye szó szerint:
Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben 2011. október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszegű „Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” pályázat meghosszabbított beadási határideje 2012. május 15. A részvételi lehetőség kiterjesztését az utóbbi hetekben látványosan megélénkült pályázói érdeklődés indokolja.


A támogatható tevékenységek közé tartozik – az ingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer beszerzése és telepítése is. Pályázatot magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak be. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez, és egész évben működőképesnek kell lennie. Minden pályázati információ elérhető a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján www.emi.hu/napkollektor vagy a http://zbr.kormany.hu/ oldalon.


A program közvetett hatásként lokális munkahelyeket teremt az építőiparban, általa megrendelésekhez jutnak az ágazat hazai kisvállalkozói. A pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelem területén vállalt nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez is.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)

2012. március 26., hétfő

Átadták az első szegedi biogáz erőművet

A hír 2012. március 21-i, és a portfolio.hu oldalán találtam.

Átadták ma Szeged térségében az EDF Démász többségi tulajdonába tartozó Zöldforrás biogáz-erőművet, ami a francia hátterű társaság első megújuló energiaforrásra épülő zöld mezős erőművi beruházása Magyarországon. Az 1,2 MW-os erőmű évi 19 ezer tonna híg trágyát és közel 17 ezer tonna siló kukoricát használ majd fel az energiatermeléshez. A beruházás 625 millió forint uniós támogatásban részesült.

A mai napon Szeged külterületén felavatták a Zöldforrás biogázerőművet. Az erőműben a helyi szolgáltató, az EDF Démász rendelkezik többségi tulajdonnal, mellette a (SZTE) DEAK Zrt., Agroplanta Kft., Karotin Kft. és Pigmark Kft. bír részesedéssel. A projekt még 2008-ban indult a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) együttműködésben. Az erőmű-építési feladatokat az Inwatech Kft. látta el.


A projekt az EU 625 millió forintos társfinanszírozásával valósult meg. Az erőmű részben a tulajdonosi körben is megtalálható Pigmark sertéstelepről származó hígtrágyát hasznosítja, míg a termelt hőt a Karotin terményszárító telepére szolgáltatja. A megtermelt villamos energiát a kötelező átvételi rendszer keretein belül (KÁT: a megújuló energiaforrások hasznosítását támogató rendszer) a Mavir felé értékesíti az erőmű.

A Zöldforrás tájékoztatása szerint a kogenerációs kiserőmű 1,2 MW-os elektromos teljesítménnyel üzemel. Az erőmű teljes hatásfoka 85,3%. A tervezett éves üzemóra 7400, ami alatt 19 ezer tonna sertés hígtrágyát, és közel 17 ezer tonna silókukoricát használ majd fel az energiatermelésre. Az erőműtársaság évi 7,5 GWh áram-, és 6,9 GWh hőtermeléssel számol.

Az erőmű tulajdonosai:
SZTE DEAK Zrt.
Agroplanta Kft.
Karotin Kft.
Pigmark Kft. - Még nem jutott odáig, hogy saját honlapja legyen.
A Pigmark Kft. 1992-ben alakult a Felszabadulás Mgtsz-ből való kiválással. Jelenleg az üzletrészek 78%-a 3 személy tulajdonában van. A Kft. összes dolgozóinak létszáma 29 fő. A cég 2 sertéstelepet, egy üzemi vágóhidat, és egy keverőüzemet működtet. A törzstelepen 2 állomány - magyar nagyfehér, magyar lapály - fajtatiszta és keresztezett tenyésztése folyik. A fajtatiszta kan, - kocasüldők értékesítésre kerülnek, az F1-es kocasüldők a 750 kocás telep koca-utánpótlását biztosítják.
EDF Démász

A terület Google térképe:

Nagyobb térképre váltás