Amikor megújuló energiáról beszélünk Magyarországon, szinte mindenkinek a napelemek jutnak eszébe. Pedig van egy csendesebb, mégis hatalmas tartalékokkal rendelkező szereplő is a pályán, amely nem függ az időjárástól, ráadásul a hulladékkezelési gondjainkat is enyhíti: ez a biogáz. De hogyan teljesített az ágazat az elmúlt években, és miért beszél most mindenki a biometánról?
Stagnálás után új lendület: így alakult az elmúlt évtized
A magyarországi biogáztermelés története az elmúlt tíz-tizenöt évben egy hullámvasútra emlékeztet. A 2010-es évek elején több mint 50 üzem működött itthon, ám a szabályozási bizonytalanságok, a változó jövedelmezőség és a hulladéklerakókban képződő depóniagáz visszaszorulása miatt a szektor megtorpant. Az üzemek száma 40 alá csökkent, a termelés pedig évekig évi 3,2 petajoule (PJ) körül stagnált.
Az utóbbi időszak energiaválsága és az ellátásbiztonsági szempontok azonban alapjaiban írták át a forgatókönyvet. Míg korábban a biogázt szinte kizárólag helyben elégették, hogy áramot és hőt termeljenek vele, addig ma már a biometán áll a fókuszban. A biogáz megtisztításával előállított biometán ugyanis minőségében megegyezik a földgázzal, így közvetlenül betáplálható az országos gázhálózatba.
Mi kerül a fermentorokba?
A biogázüzemek valóságos „mindenevők”, amelyek az anaerob (oxigénmentes) bontás során értékes energiahordozót állítanak elő olyan anyagokból, amelyek amúgy környezeti terhelést jelentenének:
Mezőgazdasági melléktermékek: hígtrágya, istállótrágya és különböző növényi maradványok (például silókukorica vagy szalma).
Élelmiszeripari hulladékok: vágóhídi melléktermékek, tejipari savó, zöldség- és gyümölcsfeldolgozási maradékok.
Kommunális és ipari szerves anyagok: szennyvíziszap, valamint a szelektíven gyűjtött biohulladék.
Ráadásul a folyamat végén visszamaradó anyag, a fermentlé sem vész kárba: kiváló minőségű, tápanyagokban gazdag biotrágyaként kerül vissza a szántóföldekre, kiváltva a műtrágyát.
Úttörők és korszerű üzemek itthon
Bár Európa élmezőnyéhez képest még van mit behoznunk, Magyarországon is elindultak a modernizációs projektek:
A szarvasi biometán-mérföldkő: a 2011 óta működő Szarvasi Biogázüzem – amely az ország egyik legnagyobb ilyen létesítménye – nemrég új korszakba lépett. A MOL több mint 2,7 milliárd forintos beruházásával itt készült el a vállalat első saját biometán-finomító egysége, amely mezőgazdasági és húsipari hulladékból állít elő hálózati minőségű zöldgázt.
Korszerű agrárüzemek: az olyan nagy állattartó telepekhez kapcsolódó rendszerek, mint például a nyírbátori Bátortrade üzeme, jól mutatják a körforgásos gazdálkodás erejét, ahol a telep saját szerves hulladékaiból fedezik az energiaszükségletet.
Szennyvíztelepi hasznosítás: a nagyobb hazai szennyvíztisztítók (például Budapesten vagy a megyei jogú városokban) szintén korszerű gázmotorokkal hasznosítják a keletkező iszapgázt, fedezve saját energiaigényük jelentős részét.
Mekkora fantázia van benne?
A szakmai szervezetek – köztük a Nemzeti Biometán-Biogáz Zöldenergia Iparági Egyesület (BBE) – és az energetikai elemzések szerint Magyarország jelenleg a lehetőségeinek csupán töredékét használja ki.
Szakértői becslések alapján a hazai biogáz-potenciál elérheti az évi 1–2,5 milliárd köbmétert is, amivel a magyar földgázimport akár 25 százaléka kiváltható lenne. Emellett a biogázerőművek óriási előnye a szabályozhatóság: miközben a naperőművek termelése az időjárástól függ, a gázmotorok akkor indíthatók el, amikor a hálózatnak épp kiegyenlítő energiára van szüksége.
A technológia adott, az alapanyag itt van a földjeinken és az üzemeinkben. Ha a támogatási rendszer és a hálózati csatlakozás feltételei hosszú távon is kiszámíthatók maradnak, a biogáz és a biometán a következő évtized egyik legnagyobb hazai zöldenergia-sikertörténete lehet.
Felhasznált szakmai irodalom:
https://klimapolitikaiintezet.hu/elemzes/biogaz-termeles-magyarorszag-szakpolitikai-elemzes
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231101/ez-lenne-magyarorszag-titkos-fegyvere-648853
https://hu.met.com/hu/mind-the-fyouture/mindthefyouture/biogaz/
https://humusz.hu/hirek/szarvasi-biometanuzem-tragyabol-es-husipari-hulladekbol-halozati-gaz-mit-jelent-mol-elso
https://biometan-biogaz.hu/hir/europa-biometanpiaca-rekordot-dontott-de-mi-a-helyzet-itthon/
https://batortrade.hu/biogaz-eloallitas/
https://biometan-biogaz.hu/
https://www.magro.hu/hu/agrarhirek/cikk/miert-mostohagyerek-a-biogazeromu-magyarorszagon/
https://magyarmegujulok.hu/biogaz-biometan-energiabiztonsag/




