Lerakták hétfőn az 1,3 milliárdos beruházás alapkövét Szegeden. A létesítmény 625 millió forintos uniós támogatással fog felépülni, ez lesz az EDF-Démász első, megújuló energiát hasznosító erőműve.
Az erőművet a Zöldforrás Energia Kft. építi egyébként, melynek többségi tulajdonosa az EDF-Démász Zrt., társtulajdonosok pedig az Agroplanta Kft., a Karotin Kft., a Pigmark Kft., és a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő Deak Zrt. Az EDF-Démász egyébként évek óta támogatja az SZTE alapkutatásait, melyeknek célja, hogy mezőgazdasági alapanyagokból az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban legyen előállítható biogáz. Az együttműködés a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog...
A Zöldforrás Energia Kft. ügyvezetője, Fodor Zsolt szerint a biogáz erőmű – melyet a tervek szerint decemberre készít el a kivitelező Inwatech Kft. – évente 17 ezer tonna, a mezőgazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkező hígtrágyát használ föl. Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedező – 7,39 Gwh villamosenergiát – a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,94 Gwh hőenergiát a biogáz erőmű fermentorainak és a Pigmark Kft. sertéstelepeinek fűtésére használják föl, s a Karotin Kft. terményszárítóját működtetik vele. Hozzátette: az erőműben keletkező rothasztott mellékterméket a növénytermesztő cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.
A beruházásnak köszönhetően éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el – közölte a Kft. ügyvezetője.
Forrás: fn.hu
Találtam egy érdekes cikket a témával kapcsolatban a helyi napilapban is:
Hogyan működik majd a szegedi biogáz erőmű?
A Délmagyarország újságírója, Újszászi Ilona kérdezte Kovács Kornélt, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzort:
- Miként lehet energiaforrás például a sertés hígtrágya? A szerves anyagok nagyobb molekulák, s ezek szén-szén kötéseiben kémiai energia tárolódik. Erre az energiaforrásra van szükségük a mikrobáknak, ezért elszakítják ezeket a szén-szénkötéseket. Amikor ez megtörténik, felszabadul a benne tárolt kémiai energia, amit hasznosít a mikroba arra, hogy a saját életfolyamatait fenntartsa - magyarázza Kovács Kornél professzor úr.
- Hogyan keletkezik a biogáz? Nem képes minden mikroba minden egyes szén-szénkötést felhasítani, ezért egy csapat dolgozik együtt - munkamegosztásban. Legalább 30-40 mikrobaféleség él egy-egy közösségben. Egy kiskanálnyi fermentorlében több tízmillióan hemzsegnek. Ezek arra hangolják össze működésüket, hogy minél hatékonyabban lebontsák a környezetükben lévő szerves anyagokat - teszi elképzelhetővé a „bacik" munkáját a professzor. A tevékenységük végeredménye a biogáz, amely nem más, mint metán és széndioxid keveréke.
- Mióta ismerjük ezt a zöld energiát? A jelenséget több száz éve megfigyelték: ha levegőmentes környezetbe szerves anyagok kerülnek, akkor azok lebomlanak, s valamiféle gáz keletkezik. Persze kezdetben nem tudták, hogy ezt baktériumok „termelik". A keletkező biogázt 150-200 éve kezdték például világításra használni - néz vissza a kutató. A biogáz rohamosabb elterjedése az 1900-as évektől számítható.
- Mi az, amit a megfigyeléshez hozzátesz a tudós? A fentebb vázolt alapjelenség a természetben magától kialakul. De önmagában az a tény, hogy az embereknek fontos végtermék, a biogáz a „bacik" számára nem kívánatos, felveti azt a lehetőséget, hogy próbáljuk megérteni a mikrobaközösség működését. Hiszen az úgy alakítja ki belső szabályait, hogy lehetőleg minden egyes mikrobatag „túléljen", miközben „jól érzi magát". Ezért e körülmények nem egyeznek meg a maximális biogáz-termelési feltételekkel. Mi azokat a szűk keresztmetszeteket keressük, amelyek azt teszik lehetővé a mikrobáknak, hogy „jól érezzék magukat", de amelyeket ha kitágítunk, akkor szorgosabb munkára lehet őket ösztökélni.
- E téren mi a szegedi kutatók eredménye? Egyik, ma már nemzetközi szabadalommal védett felismerésünk, hogy valahol a folyamat vége felé serénykedő „baciknak" szükségük van redukáló szerre. Vannak ott persze olyan másfajta mikrobák, amelyek ezt meg tudják termelni. A „redukálószer-termelő és a -fogyasztó baciknak" az aránya a természetes közösségben eltolódott a második javára. Ha ehhez a társasághoz hozzáadunk egy olyan mikrobát, amely ezt az egyensúlyt eltolja, akkor a „fogyasztók" jobban „jóllaknak", mert több ilyen redukáló szer áll rendelkezésükre a rendszerben. Ezért felgyorsul az egész biogáztermelő folyamat. Ez a mikrobák közti kommunikációs folyamat - például, hogy melyik „baciból" épp hány van, s ezeknek milyen az aktivitása és dominanciája - csak 10-12 éve, az akkortól elterjedt molekuláris biológia eszközeivel tanulmányozható.
Cukorcirok és csicsóka az újítás
Ipari léptékben próbálhatják majd ki a szegedi kutatók nemzetközi védettséget élvező redukálószeres szabadalmukat a helyi biogázüzemben. Ez lesz az egyik egyedi jellemzője az itteni létesítménynek. Induláskor a sertés hígtrágya és a silókukorica keverékére alakul ki a „baciközösség", mint sok más hasonló helyen a világban. Újdonság lesz viszont, hogy a szegedi kutatók kísérleti eredményeit is hasznosítják majd. Ennek érdekében két darab, 100-100 köbméteres kísérleti üzemet szeretnének építeni a szegedi biogázerőmű mellé, hogy ötleteiket kipróbálhassák „fél üzemi" méretben is. Ugyanis a szegedi kutatók már tudják: a silókukorica alkalmazásánál bőségesebb biogázt eredményezne a cukorcirok és a csicsóka. A technológia ilyen irányú fejlesztésével növelhető a biogáztermelés gazdaságossága. A szegedi tapasztalatokat most egy határ menti együttműködési pályázattal a Vajdaságban is hasznosítani tervezik.
Zöld energia
1 megawattos teljesítményű lesz a szegedi biogázerőmű. Ezzel egy kisebb falu energiaigénye fedezhető. A megújuló energiahordozók ma még nem versenyképesek a földgázzal és a kőolajjal szemben. Ám Kovács Kornél szerint a folyamat 5-10 éven belül biztosan megfordul, ezért - mint a Magyar Biogáz Egyesület vezetője is - örül annak, hogy biogázerőművek építésével Magyarország csatlakozik a jövőbe néző okos térségekhez.
Személyes megjegyzésem: A jelek szerint többet ér a vállalkozások és egyetemek érdekalapon történő együttműködése, mint bármilyen hangzatos kormányprogram. A kormányprogramokhoz nem szokás pénzt rendelni, nem szokás megnevezni programfelelősöket és határidőket, és végképp nem szokás támogató gazdaságpolitikai körülményeket teremteni! Őszintén remélem, hogy a programban részt vevő cégek reálisan mérték fel a piacot, a trendeket, és sikerül az elképzelésük komolyabb politikai hátszél nélkül is!
A Délmagyarország online felületén egyébként kommentálni lehet a fenti hírt. Elkeserítő az oldal olvasóinak negatív hozzáállása... Ilyen hozzáállással az Amerikai Egyesült Államok harmadik világbeli fejlődő ország lenne megalakulása óta! Négy évenként elmegyünk szavazni, bőszen leváltjuk az aktuális hatalmat, a következő választásig nézünk mint a birkák, egyébként pedig magasról teszünk mindenki más erőfeszítéseire. Ezt a következtetést természetesen nem ebből az egy cikkből és a hozzászólásokból vontam le!
2011. június 22., szerda
2011. június 19., vasárnap
Napelemek atomerőművek helyett?
Az egyik leggazdagabb japán üzletember szerint napelemekkel kellene kiváltani a bezárt fukushimai atomerőművet. Ahogy az egy komoly vállalkozóhoz illik, kidolgozott elképzeléssel állt elő, és már a japán kormányt ostromolja elképzeléseivel:
Napelemekkel kezelné Japán energiaválságát egy milliárdos üzletember
"Szabad földterületeket kér a japán kormánytól az az üzletember, aki napelemrendszer felépítésével oldaná meg a márciusi földrengés és szökőár óta az országot sújtó villamosenergia-válságot.
Japán egyik leggazdagabb üzletembere, az 53 éves Masayoshi Son eddig a telekommunikáció területén tevékenykedett, most azonban napelem segítségével venné át az erőművektől a villamosenergia termelést a Japánt sújtó, 25 éve nem látott nukleáris katasztrófa után - írja a Bloomberg üzleti hírügynökség. A napelemrendszer felépítéséért cserébe hozzáférést kér a villamosenergiát szállító közműhálózatokhoz, és egy megállapodást arról, hogy lesz vásárló a cége által előállított energiára.
A koreai szülőktől származó Son azután lett a megújuló energia élharcosa, hogy a március 11-i japán földrengés és az azt követő szökőár miatt megsérült fukushimai erőmű közelében 50 ezer embert kellett kiköltöztetni, a radioaktív sugárzástól pedig szennyezett lett az ivóvíz és az étel.
"A kérdés az, hogyan tudja ez a nemzet kezelni nukleáris erejének elvesztését" - fogalmazott Son egy júniusban tartott kormányzati fórumon. Szerinte az ideális az lenne, ha az erőművekben rejlő üzleti lehetőségek mindenki előtt nyitva állnának. A kormányzati találkozó után az üzletember kérte a kormánytól azoknak az érvényben levő rendeleteknek a módosítását, amelyek segítségével 540 ezer hektár művelés alatt nem álló, szabad földterületen hozhatná létre a napelemmel működő erőműparkot.
Az eddig ismert tervek egyike szerint lehetséges megoldás lehetne egy nyolcvanmilliárd jenből létrehozott alap, amely finanszírozná tíz napelempark megépítését, ezek mindegyik 20 megawattos kapacitással működne - mondta az üzletember vállalatának szóvivője. Son szerint a napelemes erőművek Japán műveletlen földterületeinek húsz százalékát foglalnák el, és termelési kapacitásuk elérheti a 50 megawattot is, ami majdnem megegyezik a fukushimai erőművet üzemeltető Tepco teljesítményével."
Forrás: [origo] vállalkozói negyed
A magam részéről rendkívül kíváncsi vagyok, mikor állnak elő Csányi és Demján urak hasonló ötlettel. Ketten együtt több mint 300 milliárd felett diszponálnak, és eddigi tevékenységükből túl sok hasznot nem húzott az ország. Pozsonyi kaszinóépítés, valamint az MLSZ élén végzett bohóckodás után valami előremutató?
Napelemekkel kezelné Japán energiaválságát egy milliárdos üzletember
"Szabad földterületeket kér a japán kormánytól az az üzletember, aki napelemrendszer felépítésével oldaná meg a márciusi földrengés és szökőár óta az országot sújtó villamosenergia-válságot.
Japán egyik leggazdagabb üzletembere, az 53 éves Masayoshi Son eddig a telekommunikáció területén tevékenykedett, most azonban napelem segítségével venné át az erőművektől a villamosenergia termelést a Japánt sújtó, 25 éve nem látott nukleáris katasztrófa után - írja a Bloomberg üzleti hírügynökség. A napelemrendszer felépítéséért cserébe hozzáférést kér a villamosenergiát szállító közműhálózatokhoz, és egy megállapodást arról, hogy lesz vásárló a cége által előállított energiára.
A koreai szülőktől származó Son azután lett a megújuló energia élharcosa, hogy a március 11-i japán földrengés és az azt követő szökőár miatt megsérült fukushimai erőmű közelében 50 ezer embert kellett kiköltöztetni, a radioaktív sugárzástól pedig szennyezett lett az ivóvíz és az étel.
"A kérdés az, hogyan tudja ez a nemzet kezelni nukleáris erejének elvesztését" - fogalmazott Son egy júniusban tartott kormányzati fórumon. Szerinte az ideális az lenne, ha az erőművekben rejlő üzleti lehetőségek mindenki előtt nyitva állnának. A kormányzati találkozó után az üzletember kérte a kormánytól azoknak az érvényben levő rendeleteknek a módosítását, amelyek segítségével 540 ezer hektár művelés alatt nem álló, szabad földterületen hozhatná létre a napelemmel működő erőműparkot.
Az eddig ismert tervek egyike szerint lehetséges megoldás lehetne egy nyolcvanmilliárd jenből létrehozott alap, amely finanszírozná tíz napelempark megépítését, ezek mindegyik 20 megawattos kapacitással működne - mondta az üzletember vállalatának szóvivője. Son szerint a napelemes erőművek Japán műveletlen földterületeinek húsz százalékát foglalnák el, és termelési kapacitásuk elérheti a 50 megawattot is, ami majdnem megegyezik a fukushimai erőművet üzemeltető Tepco teljesítményével."
Forrás: [origo] vállalkozói negyed
A magam részéről rendkívül kíváncsi vagyok, mikor állnak elő Csányi és Demján urak hasonló ötlettel. Ketten együtt több mint 300 milliárd felett diszponálnak, és eddigi tevékenységükből túl sok hasznot nem húzott az ország. Pozsonyi kaszinóépítés, valamint az MLSZ élén végzett bohóckodás után valami előremutató?
2011. június 14., kedd
Mi is az az E85?
Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben az E85 nem egy E(urópai) szabványnak megfelelő, 85-ös oktánszámú motorbenzin, esetleg némi alkohollal dúsítva! A valóságban 85 térfogatszázalék etil-alkoholt (etanolt, bioetanolt, motoralkoholt, ahogy tetszik) és 15 térfogatszázalék motorbenzint tartalmazó alternatív üzemanyag... Az etil-alkohol oktánszáma (kompressziótűrése) 105, ami nagyon jónak mondható. Minden különösebb uniós direktíva nélkül is alkalmazzák az üzemanyaggyártók az általuk forgalomba hozott benzinféleségek oktánszámának emelésére.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a benzinbe minden különösebb probléma nélkül keverhető 5-10 % etanol anélkül, hogy ez károsítaná az autót. Az autó átalakítása nélkül ennél magasabb alkoholtartalommal nem szabad kísérletezni, az alkohol megtámadja a vele érintkező gumi alkatrészeket, az alumíniumot, a magnéziumot, és óhatatlan víztartalma miatt előbb vagy utóbb kilyukad a lemezből készült üzemanyag-tartály is.
Az alkohol kenőképessége rosszabb, mint a benziné, megrövidíti tehát a befecskendező fúvókák és a benzinpumpa élettartamát is!
Egy nem környezettudatos autós számára tehát az E85 előnye mindössze magas kompresszió tűrése és éppen aktuális kormányunk esetlegesen pozitív hozzáállása, ami a jövedéki adó mértékében nyilvánul meg. Ez a hozzáállás éppen a közelmúltban változott az autósok számára negatív irányba, véleményem szerint dominóhatást kiváltva. A felemelt jövedéki adó megszünteti az E85 árelőnyét, így már használni sem érdemes, nem hogy gondolkodni autónk jövőbeni átalakításán, vagy urambocsá alkalmas autó beszerzésén! Bezárhatnak szépen a már felépült motoralkohol gyártó üzemek, a kiszámíthatatlan, számolni sem tudó kormányt látva további üzemek garantáltan nem fognak épülni. Az alapanyagot eddig termelő gazdák is nézhetnek más megélhetés után. Ettől az intézkedéstől csak nőni fog a munkanélküliség, mindegy is, hogy száz vagy ezer fővel, a lényeg a tendencia!
Természetesen nem lesz ez így örökké, a kőolajkészletek csak csökkenni fognak, a szénhidrogén alapú üzemanyagok ára csak nőni fog, és egyszer, a talán nem is olyan távoli jövőben pedig elfogy a kőolaj... Mindenképpen fel fog értékelődni a folyamatosan előállítható motoralkohol jelentősége.
Sokan állítják, hogy az egyre nagyobb területeken, nem élelmiszer céljára termelt gabonafélék miatt élelmiszerhiány fenyeget, és ez az oka az élelmiszerek folyamatos drágulásának is. A helyzet szerintem nem ilyen egyszerű, az okok sokkal összetettebbek. Gondoljunk csak arra, hogy Kína és India összlakossága csaknem két és fél milliárd fő, a népesség életszínvonala az előrelátó tervezés következtében folyamatosan, lassan ugyan, de megbízhatóan nő. Élelmiszer fogyasztásuk folyamatosan nő, ekkora népesség esetében évi 2-3 % fogyasztásnövekedés is hatalmas volumen! Piacról beszélünk: folyamatosan növekvő keresletük legalább annyira felelős az árak drámai emelkedéséért, mint az élelmezési célú gabonafélék mennyiségének stagnálása vagy csökkenése!
Van megoldás a probléma kezelésére, csak éppen ez a megoldás érdekes módon kevéssé forog a köztudatban: alkohol bizony előállítható egyéb anyagokból is. A bioetanol előállítható cukor és keményítő tartalmú növényekből, és ún. második generációs eljárással cellulóz bázison.
Cukortartalmú alapanyagok: melasz, cukorrépa, cukorcirok, borfelesleg, párlatok, gyümölcsök.
Keményítő tartalmú alapanyagok: kukorica, árpa, búza, burgonya, batáta, csicsóka, stb.
Cellulóz: kukoricaszár, szalma, faanyag ill. faipari hulladék, szemét, stb.
Van tehát választék bőven, mindig alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz!
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a benzinbe minden különösebb probléma nélkül keverhető 5-10 % etanol anélkül, hogy ez károsítaná az autót. Az autó átalakítása nélkül ennél magasabb alkoholtartalommal nem szabad kísérletezni, az alkohol megtámadja a vele érintkező gumi alkatrészeket, az alumíniumot, a magnéziumot, és óhatatlan víztartalma miatt előbb vagy utóbb kilyukad a lemezből készült üzemanyag-tartály is.
Az alkohol kenőképessége rosszabb, mint a benziné, megrövidíti tehát a befecskendező fúvókák és a benzinpumpa élettartamát is!
Egy nem környezettudatos autós számára tehát az E85 előnye mindössze magas kompresszió tűrése és éppen aktuális kormányunk esetlegesen pozitív hozzáállása, ami a jövedéki adó mértékében nyilvánul meg. Ez a hozzáállás éppen a közelmúltban változott az autósok számára negatív irányba, véleményem szerint dominóhatást kiváltva. A felemelt jövedéki adó megszünteti az E85 árelőnyét, így már használni sem érdemes, nem hogy gondolkodni autónk jövőbeni átalakításán, vagy urambocsá alkalmas autó beszerzésén! Bezárhatnak szépen a már felépült motoralkohol gyártó üzemek, a kiszámíthatatlan, számolni sem tudó kormányt látva további üzemek garantáltan nem fognak épülni. Az alapanyagot eddig termelő gazdák is nézhetnek más megélhetés után. Ettől az intézkedéstől csak nőni fog a munkanélküliség, mindegy is, hogy száz vagy ezer fővel, a lényeg a tendencia!
Természetesen nem lesz ez így örökké, a kőolajkészletek csak csökkenni fognak, a szénhidrogén alapú üzemanyagok ára csak nőni fog, és egyszer, a talán nem is olyan távoli jövőben pedig elfogy a kőolaj... Mindenképpen fel fog értékelődni a folyamatosan előállítható motoralkohol jelentősége.
Sokan állítják, hogy az egyre nagyobb területeken, nem élelmiszer céljára termelt gabonafélék miatt élelmiszerhiány fenyeget, és ez az oka az élelmiszerek folyamatos drágulásának is. A helyzet szerintem nem ilyen egyszerű, az okok sokkal összetettebbek. Gondoljunk csak arra, hogy Kína és India összlakossága csaknem két és fél milliárd fő, a népesség életszínvonala az előrelátó tervezés következtében folyamatosan, lassan ugyan, de megbízhatóan nő. Élelmiszer fogyasztásuk folyamatosan nő, ekkora népesség esetében évi 2-3 % fogyasztásnövekedés is hatalmas volumen! Piacról beszélünk: folyamatosan növekvő keresletük legalább annyira felelős az árak drámai emelkedéséért, mint az élelmezési célú gabonafélék mennyiségének stagnálása vagy csökkenése!
Van megoldás a probléma kezelésére, csak éppen ez a megoldás érdekes módon kevéssé forog a köztudatban: alkohol bizony előállítható egyéb anyagokból is. A bioetanol előállítható cukor és keményítő tartalmú növényekből, és ún. második generációs eljárással cellulóz bázison.
Cukortartalmú alapanyagok: melasz, cukorrépa, cukorcirok, borfelesleg, párlatok, gyümölcsök.
Keményítő tartalmú alapanyagok: kukorica, árpa, búza, burgonya, batáta, csicsóka, stb.
Cellulóz: kukoricaszár, szalma, faanyag ill. faipari hulladék, szemét, stb.
Van tehát választék bőven, mindig alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz!
2011. június 5., vasárnap
E 85-ös jövedéki adója
Több gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényt, köztük a jövedéki adóról szóló szabályozást módosító csomagot nyújtott be péntek délután a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
A tervezet szerint a kormány 12 forinttal emelné a környezetbarát alapanyagú „benzin”, azaz az E85-ös bioetanol jövedéki adóját. Az indoklás szerint az, hogy az E85-nek 120 forint helyett csak mintegy 18 forint a jövedékiadó-tartalma, vagyis literenként körülbelül száz forinttal olcsóbb, indokolatlan árelőnyt jelent. Hozzáteszik azonban azt is, hogy az emelés a költségvetési bevételek növelése miatt szükséges.
A lépés átgondolatlan, szembe megy a magyar kabinetek uniós környezetvédelmi vállalásaival, több tízezer munkahely létesülése helyett most a meglévők kerülnek veszélybe, és összességében csökkenthet is a költségvetési bevétel – véli Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Megkeresésünkre úgy vélte: mivel az E85 hatásfoka körülbelül 30 százalékkal rosszabb a benzinénél, a 12 forinttal lényegében megszűnik a benzinhez viszonyított – a kormány környezetvédelmi elkötelezettségéből fakadó – versenyelőnye.
Az E85-öt jellemzően régebbi típusú, nagyobb tűrőképességű gépjárművek tulajdonosai kedvelik, akik viszont nagyon árérzékenyek. Így szerinte a lépés nyomán akár meg is feleződhet a kereslet – így az ebből várt jövedéki bevétel is –, ami az etanolipar veszteségei miatt még nagyobb lehet.
Héjj Demeter szerint lobbizásuk a kormánynál nem ért célt. Pedig az E85 a kiemelkedő elterjedtség ellenére mintegy 1–3 százalékos részarányával még mindig nem veszélyezteti a hagyományos láncokat. (A nagyok közül csak az Agip néhány kútja csatlakozott.) A költségvetés nehéz helyzetét megérti, de szerinte ez a korábbi ígéreteknek ellentmondó, júliustól hatályba lépő változtatás kiszámíthatatlanná teszi a beruházási környezetet, az E85-oszlopba fektető kutastól az etanol-előállítón át a fő alapanyagot jelentő hazai kukorica termelőjéig.
Az új kormány szavakban fontosnak tartja a hazai munkahelyteremtést, amire a bioetanol-gyártás lehetett volna az egyik legjobb példa. A hazai bázisú termelés 20–25 ezer ember munkahelyét biztosíthatná. A kereslet várható visszaesésével ugyanakkor még a meglévők is veszélybe kerülhetnek.
Forrás: nol.hu
Hát igen: kristálytisztán látszik, hogy politikusainknak halvány fogalmuk sincs arról, mi is az a kiszámítható gazdaságpolitikai környezet. Aztán majd csodálkoznak, hogy nincsenek befektetések. Ők csodálkoznak, mi meg szívunk! Mindnyájan tudjuk, hogy mire való a bioetanol árelőnye: ez az üzemanyag megújuló energiaforrás, csökkenthető vele az egyre drágább orosz importtól való függésünk is.
Az eszement döntés következményei: nem veszünk E85-öst, nem folyik be a jövedéki adó, veszteséget szenvednek el a kutak, a gazdák nézhetnek más tevékenység után, az etanol előállítók vagy exportálni tudják termelésüket, vagy bezárhatnak, nő a munkanélküliség, stb. Előre a lenini úton!
A tervezet szerint a kormány 12 forinttal emelné a környezetbarát alapanyagú „benzin”, azaz az E85-ös bioetanol jövedéki adóját. Az indoklás szerint az, hogy az E85-nek 120 forint helyett csak mintegy 18 forint a jövedékiadó-tartalma, vagyis literenként körülbelül száz forinttal olcsóbb, indokolatlan árelőnyt jelent. Hozzáteszik azonban azt is, hogy az emelés a költségvetési bevételek növelése miatt szükséges.
A lépés átgondolatlan, szembe megy a magyar kabinetek uniós környezetvédelmi vállalásaival, több tízezer munkahely létesülése helyett most a meglévők kerülnek veszélybe, és összességében csökkenthet is a költségvetési bevétel – véli Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Megkeresésünkre úgy vélte: mivel az E85 hatásfoka körülbelül 30 százalékkal rosszabb a benzinénél, a 12 forinttal lényegében megszűnik a benzinhez viszonyított – a kormány környezetvédelmi elkötelezettségéből fakadó – versenyelőnye.
Az E85-öt jellemzően régebbi típusú, nagyobb tűrőképességű gépjárművek tulajdonosai kedvelik, akik viszont nagyon árérzékenyek. Így szerinte a lépés nyomán akár meg is feleződhet a kereslet – így az ebből várt jövedéki bevétel is –, ami az etanolipar veszteségei miatt még nagyobb lehet.
Héjj Demeter szerint lobbizásuk a kormánynál nem ért célt. Pedig az E85 a kiemelkedő elterjedtség ellenére mintegy 1–3 százalékos részarányával még mindig nem veszélyezteti a hagyományos láncokat. (A nagyok közül csak az Agip néhány kútja csatlakozott.) A költségvetés nehéz helyzetét megérti, de szerinte ez a korábbi ígéreteknek ellentmondó, júliustól hatályba lépő változtatás kiszámíthatatlanná teszi a beruházási környezetet, az E85-oszlopba fektető kutastól az etanol-előállítón át a fő alapanyagot jelentő hazai kukorica termelőjéig.
Az új kormány szavakban fontosnak tartja a hazai munkahelyteremtést, amire a bioetanol-gyártás lehetett volna az egyik legjobb példa. A hazai bázisú termelés 20–25 ezer ember munkahelyét biztosíthatná. A kereslet várható visszaesésével ugyanakkor még a meglévők is veszélybe kerülhetnek.
Forrás: nol.hu
Hát igen: kristálytisztán látszik, hogy politikusainknak halvány fogalmuk sincs arról, mi is az a kiszámítható gazdaságpolitikai környezet. Aztán majd csodálkoznak, hogy nincsenek befektetések. Ők csodálkoznak, mi meg szívunk! Mindnyájan tudjuk, hogy mire való a bioetanol árelőnye: ez az üzemanyag megújuló energiaforrás, csökkenthető vele az egyre drágább orosz importtól való függésünk is.
Az eszement döntés következményei: nem veszünk E85-öst, nem folyik be a jövedéki adó, veszteséget szenvednek el a kutak, a gazdák nézhetnek más tevékenység után, az etanol előállítók vagy exportálni tudják termelésüket, vagy bezárhatnak, nő a munkanélküliség, stb. Előre a lenini úton!
2011. május 28., szombat
Energiafűz, mint alternatív energiaforrás
Energiafűz ( Salix Viminalis energo )
Ez a leggyorsabban növő fafajta. Naponta 3-3,5 cm-t képes nőni.
Hozama az első év után kb.8-10 t/hektár/év, míg a 3. év után már 40-60 t/ha/év.
Magas talajvizű vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb.15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni.
Kedvező tulajdonsága, hogy évente képes hektáronként 20-30 tonna szennyvíziszapot is feldolgozni, hasznosítani.
Betegségekkel szemben ellenálló. A vadak nem kedvelik acetil alkohol tartalma miatt.
A kinemesített fűz jó mézelő növény.
Termesztésének talaj és éghajlati igénye:
A mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt előfordul. Jól tűrik az eltérő hőmérsékletű viszonyokat. Az utóbbi években egyre nagyobb területeket
ültetnek be vele Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában. Az utóbbi három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az energiafűz igen jól tűri a homokos száraz talajt és a magas hőmérsékletet is.
Az energiafűz képes igen kedvezőtlen talajon pl. külszíni bányák meddőhányóin mint rekultivációs növény fejlődni. Természetesen lassabb tempóban mint más ún.normál talajon. Gyökérzete mélyre hatoló, ami lehetőséget ad a rossz minőségű talajokban való növekedésre is. Óriási szerepe van a humuszképzésben.
Az energiafűz ültetése és agrotechnikája:
Szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik.
Ültetés előtt a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hőmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel. Az ültetés kora tavasszal történik, kézi vagy gépi erővel, a talaj szántása, boronálása után. A sortávolság 75-100 cm, míg a tőtávolság 40-50 cm. Így hektáronként 14.000 db dugványra van szükség. Az ültetést követően 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az időben elegendő nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os.
Növényvédelem – növényápolás:
Az első évben különösen fontos a gyomoktól való védelem. Kétszer kell a területet gyomirtózni.
Az energiafűz hozama :
Az első év után a füzet vissza kell vágni 5-10 cm-re a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás. Kisebb területeken a betakarításhoz kaszát vagy robbanómotoros fűrészt, nagyobb területeken megfelelő adapterrel ellátott betakarító gépet alkalmazunk. A betakarított vesszők nem igényelnek speciális fedett raktározást.
Az energiafűz hasznosítása :
Elsősorban energetikai célokra nemesítették ki. A növény magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik, kb.4900 kcal/ kg. A fűtés költsége legfeljebb a koksznak 50, a gáznak 30, a fűtőolajnak pedig 20 százaléka.
Felhasználásának egyéb területei:
Papíripar, bútor- és épületfaipar, építőipar (ideiglenes utak építésénél, folyó- és patakpartok védelmére stb.), gyógyszeripar.
Az energiafűz energetikai felhasználása :
A világ hagyományos energiaforrásainak fokozatos kimerülése és az energiaköltségek folyamatos növekedése miatt kiemelkedő jelentőséget kap az alternativ energiaforrások felderítése és hasznosítása.
Az EU-ban számos kultúrnövény termesztése mennyiségileg szabályozott, míg ezt a növényfajtát korlátozások nélkül – sőt támogatások mellett – lehet termeszteni.
Az energiafűz termesztésének egyéb előnyei:
Betakarítása november és február között.
Alkalmassá teheti a térségi foglalkoztatás szintjének növelését, az alacsony szakképzettségű emberek tömeges foglalkoztatását. Környezetkímélő módon válthatja ki kisebb vagy akár nagyobb települések teljes körű fűtési energiával történő ellátását.
Alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására.
Értékes forrása lehet a „méh legelőknek.”
Bizonyítható, hogy az energiafűz termesztése kedvezőbb, mint a repce termesztése. Széles körben felhasználható, rendkívül gazdaságosan előállítható olyan növény, amely értékes új alternatívát jelent a mezőgazdaságban és az alternatív energia felhasználás területén.
Forrás:http://hu.shvoong.com/
Ez a leggyorsabban növő fafajta. Naponta 3-3,5 cm-t képes nőni.
Hozama az első év után kb.8-10 t/hektár/év, míg a 3. év után már 40-60 t/ha/év.
Magas talajvizű vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb.15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni.
Kedvező tulajdonsága, hogy évente képes hektáronként 20-30 tonna szennyvíziszapot is feldolgozni, hasznosítani.
Betegségekkel szemben ellenálló. A vadak nem kedvelik acetil alkohol tartalma miatt.
A kinemesített fűz jó mézelő növény.
Termesztésének talaj és éghajlati igénye:
A mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt előfordul. Jól tűrik az eltérő hőmérsékletű viszonyokat. Az utóbbi években egyre nagyobb területeket
ültetnek be vele Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában. Az utóbbi három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az energiafűz igen jól tűri a homokos száraz talajt és a magas hőmérsékletet is.
Az energiafűz képes igen kedvezőtlen talajon pl. külszíni bányák meddőhányóin mint rekultivációs növény fejlődni. Természetesen lassabb tempóban mint más ún.normál talajon. Gyökérzete mélyre hatoló, ami lehetőséget ad a rossz minőségű talajokban való növekedésre is. Óriási szerepe van a humuszképzésben.
Az energiafűz ültetése és agrotechnikája:
Szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik.
Ültetés előtt a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hőmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel. Az ültetés kora tavasszal történik, kézi vagy gépi erővel, a talaj szántása, boronálása után. A sortávolság 75-100 cm, míg a tőtávolság 40-50 cm. Így hektáronként 14.000 db dugványra van szükség. Az ültetést követően 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az időben elegendő nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os.
Növényvédelem – növényápolás:
Az első évben különösen fontos a gyomoktól való védelem. Kétszer kell a területet gyomirtózni.
Az energiafűz hozama :
Az első év után a füzet vissza kell vágni 5-10 cm-re a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás. Kisebb területeken a betakarításhoz kaszát vagy robbanómotoros fűrészt, nagyobb területeken megfelelő adapterrel ellátott betakarító gépet alkalmazunk. A betakarított vesszők nem igényelnek speciális fedett raktározást.
Az energiafűz hasznosítása :
Elsősorban energetikai célokra nemesítették ki. A növény magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik, kb.4900 kcal/ kg. A fűtés költsége legfeljebb a koksznak 50, a gáznak 30, a fűtőolajnak pedig 20 százaléka.
Felhasználásának egyéb területei:
Papíripar, bútor- és épületfaipar, építőipar (ideiglenes utak építésénél, folyó- és patakpartok védelmére stb.), gyógyszeripar.
Az energiafűz energetikai felhasználása :
A világ hagyományos energiaforrásainak fokozatos kimerülése és az energiaköltségek folyamatos növekedése miatt kiemelkedő jelentőséget kap az alternativ energiaforrások felderítése és hasznosítása.
Az EU-ban számos kultúrnövény termesztése mennyiségileg szabályozott, míg ezt a növényfajtát korlátozások nélkül – sőt támogatások mellett – lehet termeszteni.
Az energiafűz termesztésének egyéb előnyei:
Betakarítása november és február között.
Alkalmassá teheti a térségi foglalkoztatás szintjének növelését, az alacsony szakképzettségű emberek tömeges foglalkoztatását. Környezetkímélő módon válthatja ki kisebb vagy akár nagyobb települések teljes körű fűtési energiával történő ellátását.
Alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására.
Értékes forrása lehet a „méh legelőknek.”
Bizonyítható, hogy az energiafűz termesztése kedvezőbb, mint a repce termesztése. Széles körben felhasználható, rendkívül gazdaságosan előállítható olyan növény, amely értékes új alternatívát jelent a mezőgazdaságban és az alternatív energia felhasználás területén.
Forrás:http://hu.shvoong.com/
2011. május 16., hétfő
Mezőgazdasági és faipari hulladékok hasznosítása
Korunkban egyre inkább előtérbe kerül az alternatív energiaforrások hasznosítása, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának lehetséges visszaszorítása. Ennek egyik indoka az ember által okozott globális felmelegedés megállítása, ill. a "hagyományos" energiahordozók árának prognosztizálható emelkedése.
Az egyik lehetséges alternatív energiaforrás a mezőgazdasági, erdészeti és faipari tevékenységek során keletkező hulladék. E hulladékok mennyisége óriási, ezeket kihasználatlanul hagyni bűnös mulasztás.
Ma sajnos, a keletkező mennyiség 10%-át sem használják fel tüzelési/energiatermelési célra. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb, a kukorica- és a napraforgószár csak nehezen hasznosítható energetikai célra, de annál alkalmasabb talajerő visszapótlásra. A gyümölcsfaültetvényeken keletkező igen nagy mennyiségű nyesedék hasznosítására alig-alig kerül sor, általában energiapazarló és környezetszennyező módon elégetik, noha aprítására és tüzelésére megfelelő berendezések állnak már rendelkezésünkre.
Az erdőgazdálkodásban jelenleg kb. 6 millió m3 fa kitermelésére kerül sor. Ebből a tényleges főtermék (ipari választékok) 2,4 millió m3 (40%), az apadék (kéreg és vágástéri hulladék) 1,3 millió m3 (21,6%), a melléktermék (tűzifa) 2,3 millió m3 (38,4%).
Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehetne energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható. A fakitermelés melléktermékeit is csak részben hasznosítják energiatermelési célra, vagy lakossági igényeket elégítenek ki vele, vagy faaprítékként használják fel, illetve eladják.
A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van kisebb-nagyobb tömörítésre. A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg:
Pellet: 10-25 mm átmérőjű tömörítvény.
Biobrikett: 50 mm , vagy annál nagyobb átmérőjű kör, négyszög, sokszög vagy egyéb profilú tömörítvények, amelyeket mező-, erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. Brikettet dugattyús és csigás présekkel készítenek.
Általában kötőanyag felhasználása nélkül készítik. Gyakran célszerű a különböző melléktermékek összekeverése a szilárdság növelése érdekében, például a szalmabriketthez fűrészpor, fenyőfakéreg.
Brikettálni csak a 10-15% nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörítendő anyag nagyobb nedvességtartalmú, szárítást igényel.
Előnyei:
Fűtőértéke a hazai barnaszenekének felel meg (15.500-17.200 kJ/kg), de azoknál tisztább.
A szén 15-25%-os hamutartalmával szemben csak 1,5-8% hamut tartalmaz, amit talajerő visszapótláshoz lehet használni.
Kéntartalma maximálisan 0,1-0,17%, amely a szén kéntartalmának 15-30-ad része.
Hátránya, hogy nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható.
Az erdészeti és faipari hulladékok energetikai hasznosításának eredményei
A fa, mint energiahordozó a felhasználóknál elsősorban apríték, pellet, illetve brikett formájában keresett. Természetesen ehhez a műszaki feltételrendszer biztosítása, támogatása szükséges!
A fa fűtőértéke látszólag alacsonynak tűnik, de a korszerű tüzelőberendezések alkalmazásával már kedvezőbb a kép: 1 kg tüzelőolaj 2,5-3 kg faaprítéknak felel meg, ugyanez a biobrikett esetében 1 kg olaj 2-2,5-del egyenlő, a fa nedvesség-tartalmától függően.
A Magyarországon felhasznált tűzifa kb. 700 ezer t tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé évente. A fa további hasznosítása során keletkező hulladék energiatartalma mintegy 250 ezer t olajegyenértéket jelent. Ha figyelembe vesszük az olajimport jellegét és környezetkárosító hatását, akkor lehet igazán a fa energetikai jelentőségét értékelni. Az energiaerdők produktumát is figyelembe véve közel egymillió t import tüzelőolaj lenne megtakarítható az ismert környezetkímélő hatásokkal együtt.
Európában a fa energia célú felhasználása jelentős, éves átlagban 2,3%-os növekedést mutat.
Hazánkban a fa energia célú felhasználása az 1980-as években jelentősebb volt. A fahasználatban egy új alapgép, az aprítógép beállításával a nevelővágásokban és a véghasználatokban a termelési apadék jelentősen csökkent. Így alakult ki a hulladékszegény technológia a fahasználatban. A fűrésziparban a kérgezőgép és aprítógép (mint alapgépek) beállítása lehetővé tette az eddig csak kis részben hasznosított kéregből és fűrészporból a fabrikett (biobrikett) termelését.
Magyarországon a fakitermelésnél a természetközeli lombos erdőknél nagyjából 40%-os iparifa, és 60%-os tűzifa hányaddal számolhatunk. Az energiaerdőknél ez természetesen 100%-os energetikai aprítékot jelent. A jelenlegi becslések alapján hazánkban több mint l00 ezer ha energiaerdő telepíthető. Ennek nagysága és üteme nagymértékben függ az Európai Uniótól és hazai támogatásoktól.
Milyen fa kerül az erőművekbe?
Gyakran elhangzott a felvetés, hogy az erőműbe kerülő fából vajon nem lehetne-e magasabb értéket előállítani. Az úgynevezett magasabb értékű faanyag erőművi beszállítása szöges ellentétben áll az erdészeti társaságok érdekeivel, hiszen gondos gazdaként arra törekednek, hogy maximalizálják az értékkihozatalt, s azon fáradoznak, hogy maximalizálják árbevételüket. A százéves termelési ciklusra való tekintettel ez egyébként nemcsak üzleti érdekük, hanem szakmai és erkölcsi kötelességük is. És ezt nem is bízzák a véletlenre a szakemberek.
Az energetikai felhasználásra kerülő erdészeti alapanyag fűrészipari feldolgozásra való alkalmatlanságát a szakemberek számára egyértelmű paraméterek mutatják.
Az erdészeti társaságok - az energetikai felhasználástól függetlenül, általában - a Magyar Szabványban rögzített minőségi paraméterek, és az ezek mentén kialakult vevői szokványok alapján válogatják az anyagot. A fűrészipari alapanyagnak a fentiekben meghatározott méretei és minőségi előírásai vannak.
Forrás: Biomassza Erőművek Egyesülése
Az egyik lehetséges alternatív energiaforrás a mezőgazdasági, erdészeti és faipari tevékenységek során keletkező hulladék. E hulladékok mennyisége óriási, ezeket kihasználatlanul hagyni bűnös mulasztás.
Ma sajnos, a keletkező mennyiség 10%-át sem használják fel tüzelési/energiatermelési célra. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb, a kukorica- és a napraforgószár csak nehezen hasznosítható energetikai célra, de annál alkalmasabb talajerő visszapótlásra. A gyümölcsfaültetvényeken keletkező igen nagy mennyiségű nyesedék hasznosítására alig-alig kerül sor, általában energiapazarló és környezetszennyező módon elégetik, noha aprítására és tüzelésére megfelelő berendezések állnak már rendelkezésünkre.
Az erdőgazdálkodásban jelenleg kb. 6 millió m3 fa kitermelésére kerül sor. Ebből a tényleges főtermék (ipari választékok) 2,4 millió m3 (40%), az apadék (kéreg és vágástéri hulladék) 1,3 millió m3 (21,6%), a melléktermék (tűzifa) 2,3 millió m3 (38,4%).
Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehetne energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható. A fakitermelés melléktermékeit is csak részben hasznosítják energiatermelési célra, vagy lakossági igényeket elégítenek ki vele, vagy faaprítékként használják fel, illetve eladják.
A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van kisebb-nagyobb tömörítésre. A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg:
Általában kötőanyag felhasználása nélkül készítik. Gyakran célszerű a különböző melléktermékek összekeverése a szilárdság növelése érdekében, például a szalmabriketthez fűrészpor, fenyőfakéreg.
Brikettálni csak a 10-15% nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörítendő anyag nagyobb nedvességtartalmú, szárítást igényel.
Előnyei:
Hátránya, hogy nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható.
Az erdészeti és faipari hulladékok energetikai hasznosításának eredményei
A fa, mint energiahordozó a felhasználóknál elsősorban apríték, pellet, illetve brikett formájában keresett. Természetesen ehhez a műszaki feltételrendszer biztosítása, támogatása szükséges!
A fa fűtőértéke látszólag alacsonynak tűnik, de a korszerű tüzelőberendezések alkalmazásával már kedvezőbb a kép: 1 kg tüzelőolaj 2,5-3 kg faaprítéknak felel meg, ugyanez a biobrikett esetében 1 kg olaj 2-2,5-del egyenlő, a fa nedvesség-tartalmától függően.
A Magyarországon felhasznált tűzifa kb. 700 ezer t tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé évente. A fa további hasznosítása során keletkező hulladék energiatartalma mintegy 250 ezer t olajegyenértéket jelent. Ha figyelembe vesszük az olajimport jellegét és környezetkárosító hatását, akkor lehet igazán a fa energetikai jelentőségét értékelni. Az energiaerdők produktumát is figyelembe véve közel egymillió t import tüzelőolaj lenne megtakarítható az ismert környezetkímélő hatásokkal együtt.
Európában a fa energia célú felhasználása jelentős, éves átlagban 2,3%-os növekedést mutat.
Hazánkban a fa energia célú felhasználása az 1980-as években jelentősebb volt. A fahasználatban egy új alapgép, az aprítógép beállításával a nevelővágásokban és a véghasználatokban a termelési apadék jelentősen csökkent. Így alakult ki a hulladékszegény technológia a fahasználatban. A fűrésziparban a kérgezőgép és aprítógép (mint alapgépek) beállítása lehetővé tette az eddig csak kis részben hasznosított kéregből és fűrészporból a fabrikett (biobrikett) termelését.
Magyarországon a fakitermelésnél a természetközeli lombos erdőknél nagyjából 40%-os iparifa, és 60%-os tűzifa hányaddal számolhatunk. Az energiaerdőknél ez természetesen 100%-os energetikai aprítékot jelent. A jelenlegi becslések alapján hazánkban több mint l00 ezer ha energiaerdő telepíthető. Ennek nagysága és üteme nagymértékben függ az Európai Uniótól és hazai támogatásoktól.
Milyen fa kerül az erőművekbe?
Gyakran elhangzott a felvetés, hogy az erőműbe kerülő fából vajon nem lehetne-e magasabb értéket előállítani. Az úgynevezett magasabb értékű faanyag erőművi beszállítása szöges ellentétben áll az erdészeti társaságok érdekeivel, hiszen gondos gazdaként arra törekednek, hogy maximalizálják az értékkihozatalt, s azon fáradoznak, hogy maximalizálják árbevételüket. A százéves termelési ciklusra való tekintettel ez egyébként nemcsak üzleti érdekük, hanem szakmai és erkölcsi kötelességük is. És ezt nem is bízzák a véletlenre a szakemberek.
Az energetikai felhasználásra kerülő erdészeti alapanyag fűrészipari feldolgozásra való alkalmatlanságát a szakemberek számára egyértelmű paraméterek mutatják.
Az erdészeti társaságok - az energetikai felhasználástól függetlenül, általában - a Magyar Szabványban rögzített minőségi paraméterek, és az ezek mentén kialakult vevői szokványok alapján válogatják az anyagot. A fűrészipari alapanyagnak a fentiekben meghatározott méretei és minőségi előírásai vannak.
Forrás: Biomassza Erőművek Egyesülése
2011. május 8., vasárnap
Biogáz üzemek: komplex támogatási rendszer készül
Az előző biogáz témájú cikk közzététele után találtam egy beszámolót az idei Renexpo-ról, biogáz témában. Az európai civilizáció bizony nagyon nagy mértékben épül a korlátlanul hozzáférhető energiára, ennek hiányában pillanatok alatt összeomlana... A biogáz ugyan nem állítható elő korlátlan mértékben, viszont folyamatosan megújuló energiaforrás, szerepe nélkülözhetetlen a földgáz jelentőségének csökkentésében!
Tehát a cikk a Piac & Profit oldaláról:
Biogáz üzem: már 15-20 engedély után
A jogi és támogatási normák korszerűsítésére is következtetni lehet a Renexpon rendezett konferenciák és tematikus kiállítások jóvoltából, s meglehet, a biogáz felértékelődhet a közlekedés szereplői számára is.
Komplex támogatási rendszer készül és veszi át az eddigi zöldenergia-támogatás helyét akár már 2012-től, s ennek érdekében a németországi modellt tanulmányozzák a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikával, zöldenergiával foglalkozó szakemberei - ismertette a tárca osztályvezetője, Bíró Tamás az állam szerepvállalásának korszerűsítését. Igaz, ennél többet tudatosan nem hozott nyilvánosságra a Renexpo május 5.-i, a biogáz nemzetközi és hazai alkalmazásának aktualitásait részletező konferencián. Ennek a megújuló energiahordozónak az elterjedését is javítani igyekszik a szakmai kormányzat, dacára annak, hogy a biomassza túlsúlyát tényként lehet elkönyvelni hosszú távon is. Az elkövetkezendő években az EU-s vállalás alapján - a „megújulók" bruttó felhasználása 14,65 százalék lesz 2020-ra -alakítják hazánkban a szabályrendszert és a támogatáspolitikát, s előnyben részesítik az önkormányzati, illetve kkv-szektort.
A biogázzal foglalkozó konferencián mindenesetre tetten lehetett érni, hogy hol van szükség a jogi normák változtatására, hiszen - dr. Kovács Attilának, az Európai Biogáz Szövetség elnökségi tagjának szavai szerint - hazánkban még mindig okkal kérdezik: szabad-e a szántóföldeken energiát termelni? A biodízelt engedik az előírások, de a biogázt a legutóbbi időkig szinte ellehetetlenítették, holott a rossz adottságú földeken óriási lehetőség kínálkozik. A biometánt, mint üzemanyagot egyébként a kontinensen öt államban engedik használni. Jó lenne azonban, ha több teret kapna ez az energiahordozó is, bár a forgalmazás hálózatán túl az alkalmassá tett járművekre is gondolni illik.
Jogi kategóriákról érvelt a konferencián előadó jogász, dr. Lengyel Attila is, aki kifejtette, 15-20 darab engedély kell egy-egy biogáz-termelő üzem létesítéséhez, s harminc feletti tényezőt kell figyelembe venni a döntéseket hozó hivatali bürokráciának. Sőt az átfutási időt - mely egy és öt év közé tehető - ugyancsak tanácsos kellő előrelátással megterveznie a beruházónak.
Tehát a cikk a Piac & Profit oldaláról:
Biogáz üzem: már 15-20 engedély után
A jogi és támogatási normák korszerűsítésére is következtetni lehet a Renexpon rendezett konferenciák és tematikus kiállítások jóvoltából, s meglehet, a biogáz felértékelődhet a közlekedés szereplői számára is.
Komplex támogatási rendszer készül és veszi át az eddigi zöldenergia-támogatás helyét akár már 2012-től, s ennek érdekében a németországi modellt tanulmányozzák a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikával, zöldenergiával foglalkozó szakemberei - ismertette a tárca osztályvezetője, Bíró Tamás az állam szerepvállalásának korszerűsítését. Igaz, ennél többet tudatosan nem hozott nyilvánosságra a Renexpo május 5.-i, a biogáz nemzetközi és hazai alkalmazásának aktualitásait részletező konferencián. Ennek a megújuló energiahordozónak az elterjedését is javítani igyekszik a szakmai kormányzat, dacára annak, hogy a biomassza túlsúlyát tényként lehet elkönyvelni hosszú távon is. Az elkövetkezendő években az EU-s vállalás alapján - a „megújulók" bruttó felhasználása 14,65 százalék lesz 2020-ra -alakítják hazánkban a szabályrendszert és a támogatáspolitikát, s előnyben részesítik az önkormányzati, illetve kkv-szektort.
A biogázzal foglalkozó konferencián mindenesetre tetten lehetett érni, hogy hol van szükség a jogi normák változtatására, hiszen - dr. Kovács Attilának, az Európai Biogáz Szövetség elnökségi tagjának szavai szerint - hazánkban még mindig okkal kérdezik: szabad-e a szántóföldeken energiát termelni? A biodízelt engedik az előírások, de a biogázt a legutóbbi időkig szinte ellehetetlenítették, holott a rossz adottságú földeken óriási lehetőség kínálkozik. A biometánt, mint üzemanyagot egyébként a kontinensen öt államban engedik használni. Jó lenne azonban, ha több teret kapna ez az energiahordozó is, bár a forgalmazás hálózatán túl az alkalmassá tett járművekre is gondolni illik.
Jogi kategóriákról érvelt a konferencián előadó jogász, dr. Lengyel Attila is, aki kifejtette, 15-20 darab engedély kell egy-egy biogáz-termelő üzem létesítéséhez, s harminc feletti tényezőt kell figyelembe venni a döntéseket hozó hivatali bürokráciának. Sőt az átfutási időt - mely egy és öt év közé tehető - ugyancsak tanácsos kellő előrelátással megterveznie a beruházónak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)